Magyar Sajtó, 1989 (30. évfolyam, 1-25. szám)
1989-04-10 / 7. szám
HÁZUNK TÁJÁN másféle „kiharcolásokra” tartalékolni, amelyekhez nem járult hozzá semmiféle Ellenőrző Bizottság. TÁRGYAL - „Dr. Cs. Z. panaszával valamennyi jogorvoslati fórumot megkeresett" - írja 6. számában a Népszabadság (és mond hasonlót naponta ötször a magyar rádió). Újságírói szakmai minimumnak sem volna éppen szigorú feltétel, hogy minden szakmabeli tanuljon meg a tárgyas és a tárgyatlan ragozást. Az újságíró minden megoldást addig keresi, amíg a helyesre rátalálja. Ha nem, hát keresi másik mesterség. HOMO - A Kisalföld idei első számában olvasom: „...a mai ember (Homo sapiens sapiens?!) eddig negyvenezer évesnek feltételezett koráról kiderült, hogy ennek valójában több mint kétszerese. Ez a francia tudósok eredménye...” Gondolom, helyes magyarsággal (latinsággal) arról van szó, hogy az ember (Homo sapiens) kora nem negyvenezer év, amint eddig feltételezték, hanem nyolcvanezer év. (Nem a kora ennyi éves, hát, hanem önmaga.) De ami fontosabb: mennyiben francia tudósok eredménye, ha így van? Francia, vagy akár hottentotta tudósok eredménye mindig csak valamely megállapítás, felismerés, új öszszefüggések felfedezése lehet. A tények maguk szenvtelenek. Az ember nem vagy negyvenezer éves, vagy nyolcvanezer. Jöhet még tudós, aki bebizonyítja, hogy kilencven. 1, 2, 3. „Kedden délután egy teremtorna lesz az új nyíregyházi sportcsarnokban” (Kelet-Magyarország, 1988. 307. szám). Csak egy! Ha már kettő lett volna, vagy éppen öt, akkor nem volna olyan bántó a mondat. Lévén szó ez utóbbi esetben számnévről, amely köztudottan igencsak más, mint az itt tökéletesen hibásan alkalmazott határozatlan névelő. MAGÁNTANÁR - Jeles tudósról olvasom a Pest Megyei Hírlap 4. számában: „1943-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett”. Ilyen képesítést sehol, soha nem lehetett szerezni. Akiket ez időben magántanárrá kineveztek, azok jóval előbb, egyetemen vagy egyetemeken szereztek képesítést. Egy gyengébb részük még ehhez protekciót is szerzett - azt viszont vadászaton, nősüléssel, teniszpályán és még számos más helyen. SZEXVÍKEND - A Mai Nap március 6-án Szexvíkend címmel ír tanulságos ismertetést. Finnországban javasolják a címnek megfelelő metódust, a stressz-állapotoknak szexuális levezetés révén történő csillapítására. Az erről szóló anyagnak mintegy a rezüméjeként olvasom: „Az érzelmek, indulatok levezetését egy múzeumban vagy egy könyvtárban is el lehet kezdeni”. Hát, nem tudom, ki hogy van vele. Tippnek nem rossz. A szobrokat, könyveket azonban illő óvni az indulat-megnyilvánulásoktól. CSÁSZÁR-A szerző azon gondolkodik, vajon ha a tragikus sorsú Habsburg Rudolf követhette volna apját a trónon, „kitört volna-e az első (meg a második) világháború az ő (mármint Rudolf-szerk.) császári fensége idején” (Magyar Nemzet 27. szám). Hát, ezt nem lehet tudni. Csak azt, hogy Rudolf ebben az esetben nem „császári fönség” lett volna, hanem császár és király, mint a pápa. Tehát ,fölség" - ha már ragaszkodunk a szegedi dialektushoz. AKTIVITÁS - A szomorú tényeket is illő világosan, szabatosan közölni. Nem így: „... amikor a súlyos kór végül lehetetlenné tette az aktív munka folytatását a V. szerkesztősége szellemi otthonává vált, rendszeresen közölte írásait, igényt tartott szerkesztői munkájára” (Népszabadság, 1989. 3. szám). Hála az Úrnak, ha így volt. De vajon az írás, ha pedig régebben készült írások közléséről van szó, a szerkesztés mióta nem számít az aktív munka folytatásának? A személyi jövedelemadó bevallásánál nem így tűnik! (Ajka) ŐK HOZZÁK A Magyar Hírlap február 1-jei számának 5. oldalán olvasom a kérdést: Hozzák az 1987. évi közel kétszázmillió forintos nyereséget?” Hát bizonyára hozzák, s akkor nem sok gondja lehet a vállalatnak. Csak akkor főhet az ottani vezetők feje, ha a nyereséget nem hozzák, hanem viszik... KELLEMES ÉS HASZNOS Az Esti Hírlap február 3-i számának 4. oldalán leltem a következő sorokat: „A történetünk is úgy kezdődött, hogy egy idős asszony Székesfehérvárról feljött meglátogatni a fővárosi kórházban betegeskedő férjét. A vizit után - összekötve a kellemest a hasznossal - elindult meglátogatni Budapesten élő ismerőseit.” Ha egy asszony számára kellemes élményt jelent, hogy a férje kórházban betegeskedik, akkor ez a férj tudta a kötelességét, amikor ágynak esett. TÁVOLI SZOMSZÉD - A Mai Nap február 13-i számában a 15. oldalon olvashattuk: „...30 honfitársa kíséretében Moszkvába készül Reagan... A Thomson először 1972-ben szervezett turistautat a szomszédos országba...” Sokszor hallottunk már az amerikai átlagemberek tájékozatlanságáról, politikai ismereteik hiányosságairól. Nem is lepődtünk meg azon, hogy Thomsonék úgy gondolják, a Szovjetunió a szomszédjukban van. Talán nem voltak ott a földrajzórán, amikor a kontinensekről tartott órát a tanító néni. LÓSZERELEM? - Február 15-én 9 óra 15 perc, Danubius rádió. A riporternő keményen rákérdez: „Ön mikor lett szerelmes a lóba?” Az időpont a riport végéig homályban maradt, s még az sem derült ki, hogy a szerelem ez esetben viszonzásra talált-e ? (Garamvölgyi) 15