Magyar Sakk Lap, 1908 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1908-01-15 / 1. szám
IV. évfolyam. 1908 január 15. 1. szám. MAGYAR SAKK LAP ELŐFIZETÉSI ÁRA : EGÉSZ ÉVRE .................... KOR. 10.— FÉLÉVRE .......................... i 5.— KÜLFÖLDRE EGÉSZ ÉVRE . 12.— Egyes szám ára : 1 kor. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : BALLA ZOLTÁN MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST VIll. ker., Salétrom-utcza 10. szám. ELSŐ NEMZETI VERSENY. 1906. Huber Dániel elnöklésével rendezte a Győri Sakkot. II. NEMZETI VERSENY. 1907. Exner Győző elnöklésével rendezte a Székesfehérvári Sakkozó Társaság. A VERSENYDÍJAZÁSOK Néhány szó Bayer Béla új módszeréről. Az újabb kor tapasztalatai igazolják, hogy a sakkozás fellendülését leginkább azoknak a versenyeknek köszönhette, amelyek az u. n. sportszempontokkal szakítva, nagy díjakkal szólították sorompóba az elsőrangú mestereket. Gárdonyi Géza aphorismája, amely szerint a dicsőség csak a vakokat kábítja el, nem új. Ezt már régóta vallják a sakkmesterek világszerte. Ez is a helyes. Dr. Tarraschnak a felfogása, aki a professzionizmust élete alkonyán kiirtani igyekszik, annál helytelenebb, mert hiszen könnyen bizonyítható tény, hogy a sakkban csak azok érhetnek el igazán nagyot, annak ügyét csak azok fejleszthetik, akik erre életüket szentelik. Morphy, Steinitz, Lasker, Pillsbury és Rubinstein példái ezt a nézetet igazolják. Miután mindezekkel tisztában vagyunk, miután tudjuk, hogy professzionista mesterek nélkül ma sem tartanánk tovább, mint II. Lajos választófejedelem korában tartottak, csak természetes, hogy ezek számára a megélhetést minden módon biztosítani igyekezünk. A megélhetés egyik igen szép módját képezik a versenyek. Természetes, hogy kellő alap hiányában nem gondoskodhatunk minden versenyzőről egyként, de ez, a kvalitásokat mérlegelve, nem is feltétlen szükséges. Könnyebb megérthetés szempontjából főelvként kell elfogadnunk.