Knauz Nándor szerk.: Magyar Sion 1869. (7. évfolyam)
Knauz Nándor - A magyar egyház régi szokásai
A ZSÁMBÉKI PRÉPOSTSÁG EMLÉKE. 683 Végre említtetik egy Missale Monasticum Venetiis 1515. negyedrét. (M. Sion III. 436. 1.) Ezt azonban e sovány leírás után közelebb meg nem határozhatjuk. Ennyit a szerzetesrendi misekönyvekről. Knauz Nándor. (Folytatjuk.) A ZSÁMBÉKI PRÉPOSTSÁG EMLÉKE. Zsámbék Pest megye pilisi járásában Budától mintegy 4 órányira nyugat felé lombos hegyektől környezeti termékeny völgyben fekszik, s most 3000 német és magyar ajkú lakost számlál. A mezőváros nyugati részén emelkedő dombon azon kastély, mely a török járás alatt stratégiai szempontból hazai történelmünkben oly gyakran említtetik még most is áll, hanem falai közt már nem királyok udvari személyzetükkel üdülnek a hadjárat okozta fáradalmaitól, hanem a pénzügyőrség személyzete tanyázik, falai mögöl már nem szilaj mének nyerítései, hanem sokkal szelídebb állatok hangjai hallatszanak. Zsámbék keletkeztétől fogva királyi jószág volt ugyan I. Lipót ausztriai császár és magyar király koráig de ez idő alatt, mint a főváros előőrsége, a törököknek a főváros ostromlásában több izben támpontul szolgált sőt hosszú idő alatt tényleg a törökök birtokában is volt még a magyar sereg által tökéletesen le nem romboltatott) 1661-ben. I-ső Lipótig koronajószág volt. Ezen fejedelem által azonban a Zichy családnak 30,000 ftért eladatott. Ezen grófi család birtokában 1848-ig maradt, a midőn ugyanis a koronára ismét visszaesett és mai napig ahhoz tartozik. ") Ortelius, Chron. 6. 1. p. 105. Wagner hist. Leopold, lib. 2. p. 98. Istvánffy lib. 22. extrem.