Magyar Szalon, 17. kötet (9. évfolyam, 1891-1892/2)
Tartalomjegyzék
A BAKTÉRIUMOK ÉS JELENTŐSÉGÜK 629 alatt már 280 billió individuum jöhet létre. Ezen valósággal mesés szaporodási képesség bizonyára a leglényegesebb tényezők egyike akkor, midőn a baktériumok által létrehozott hatásokat veszszük tekintetbe. Igaz ugyan, hogy a körülmények nem maradnak állandóan eléggé kedvezők, majd az egyik, majd a másik körülmény módosul, ami a szaporodást többé-kevésbbé megakasztja, de mindezek daczára elegendő nagymérvű ez még ezen esetben is arra, hogy az illető alak lényeges változásokat vagy rombolásokat hozzon az általa lakott közegben létre. Ha a táplálóanyag elfogyott vagy másnemű kedvezőtlen feltételek akadályozzák ezen tisztán vegetatív szaporodást, az esetben valószínűleg az összes hasadó gombák képesítve vannak arra — ámbár eddigelé csak néhányuknál észlelték — hogy más úton, nevezetesen spóraképzés — sporogenesis — útján szaporodjanak. E spórák némelyiküknél a sejt belsejében képződnek, s ezeket endospórás baktériumoknak hívják s közülök számos typikus példát ismerünk; másoknál ellenben az egész sejt spórára alakul, ami által a sokkal ritkábban megfigyelt arthrospórák jönnek létre. A spórák alakja gömbölyű vagy tojásidomú s kissé vastagabb szállal vannak körülvéve. Az endospórák keletkezésénél a legtöbb esetben egy-egy sejtben csupán egy spóra jön létre, némelyiküknél a teljesen kifejlődött spóra szabaddá lesz, másoknál a baktériumok egyik végükön bunkóformán megvastagodnak, miáltal a nagy spórájú karcsú bacillusoknál azon sajátszerű alak jön létre, melyet «dobverő-alaknak» szokás nevezni. Vannak azonban olyan alakok is, melyeknek minden sejtjében 2—2 spóra képződik, melyek aztán rendesen a sejt két végén helyezkednek el. A spórák különösen azért is kiváló fontosságúak, mert a külső körülmények iránt sokkal nagyobb ellentálló képességgel vannak felruházva, mint a baktériumok vegetatív sejtjei. Vannak spórák, melyek a forró víz hőmérsékét órákon át kibírják anélkül, hogy életképességüket elvesztenék, míg a baktériumok vegetatív állapotukban 60 C°-nyi hőmérsék mellett alig egy percznyi idő alatt valamennyien elvesznek. A spórák ezenkívül a táplálékhiány, a szárazság stb. iránt is nagy mértékben érzéketlenek, úgy hogy a spóraképződést mintegy védőszer gyanánt kell hogy tekintsük, mely a baktériumokat képesekké teszi arra, hogy rájuk nézve kedvezőtlen létezési körülmények között is minden baj nélkül fenmaradhassanak. Amint ugyanis a spórák oly körülmények közé kerülnek, melyek az illető baktériumfajnak megfelelnek s annak fenmaradását s táplálkozását és szaporodását lehetővé teszik, azonnal új életre ébrednek s belőlük ismét vegetativ sejtek állanak elő, a melyek táplálékukat az őket környező közegből szerzik be, s kettéválás által addig folytatják szaporodásukat, még csak valami kedvezőtlen körülmény újra spóraképzésre nem kényszeríti. Így tehát két egymást rendszeresen fölváltó alakkal van itt tulajdonképen dolgunk : amíg t. i. valamely hasadó gombának jól folynak a dolgai s kellő nedvesség és melegség mellett elegendő táplálék áll rendelkezésére, vegetatív úton szaporodik; amint azonban az ínség időszaka áll be, vagy a szükséges nedvességben mutatkozik hiány, azonnal az ellentállásképes spóra-alakot veszi föl, amely alakjában hosszú időn át képes, mindennemű táplálék nélkül, kedvezőtlen körülmények között is életképességét föntartani, amíg csak a külső körülményekben beállott kedvező változás új tevékenységre nem serkenti őt. Természetes azonban, hogy a spórák életképessége sem határtalan ; egyeseknél hónapokra, másoknál évekre terjed, azonban rövidebb vagy hosszabb idő múlva valamennyi elveszti tovafejlődési képességét, azaz elhal. Igen nevezetes és érdekes a baktériumok legnagyobb részénél tapasztalható helyváltoztatási képesség is. Mozgásuk nagyon különnemű, majd kígyózó, majd tovasikló, majd lassú, majd rohamos, de minden esetben a sejtnek boncztengelye körül jobbról balra, vagy balról jobbra bekövetkező forgáson alapszik. A szerint, amint már most e forgómozgás végbe megy, a baktériumoknak látszólagos előre vagy hátrafelé való úszása következik be. Egyes fajoknál állandó tovasikló mozgás észlelhető egyenes irányban, másoknál hullámzó, vagy olyszerű mozgás mutatkozik, mely a dugaszhúzó befúrására emlékeztet, ismét másoknál ide-oda czikázó a mozgás, csakhogy mindezen mozgások tisztán a hossztengely körüli forgás következtében jönnek létre. Sokáig nem bírtak tisztába jönni azzal, hogy e mozgások, miféle készülékek vagy szervek segítségével idéztetnek elő, csakis a legújabb időben sikerült ez irányban is eloszlatni a homályt. Hosszú, rendkívül finom és nyúlánk fonalak, ostorszerű nyúlványok és csillószálak e készülékek, melyek számos moszat rajzóspóráihoz mutatnak sok tekintetben hasonlatosságot. E nyúlványok vagy egyenként vagy párnátokban lépnek fel; a kokkusokon rendesen csak egy csillószál van, a kettéválás időszakában azonban mindkét végükön találunk egyet-egyet; a pálczika- és csavaralakúaknak rendesen egy-két csillószáluk van, különböző csavaralakú fajoknál mindkét végén két, sőt némely búvár szerint három ostorszerű nyúlványt is találunk. Csakhogy e készletek rendkívüli finomsága folytán alig lehetséges alakjuk és szervezetükről részletesebb fölvilágosításokat nyerni; valószínű azonban, hogy idővel mégis ezek lesznek hivatva a baktériumok beosztásánál a vezérszerepet játszani. Ami a baktériumok előfordulását illeti, minden túlzás nélkül mondhatjuk róluk, hogy