Magyar Szó, 1903. június (4. évfolyam, 129-153. szám)

1903-06-02 / 129. szám

Junius 2. OLC* MAGYAR SZO. 129. számi­g mit akar tulajdonképen az öt szomorú neveze­tességű ember. Mielőtt feliratuk a nyilvános­ság elé került volna, határozottan tartotta makrát a hir, hogy a kar Somló Bódog egyenes felfüggesztését kéri. Azután­ az volt a hir, hogy vizsgálatot kérnek ellene. Most ki­tűnik, hogy nem ajánlottak határozott «meg­­torlási» módot, bár bizonyos, hogy megtorlást kívánnak. Egyszerűen a miniszter államférfiúl bölcseségére bízzák a megoldást. Két tanár, mint ismeretes, különvéleményt jelentett be. A «Nagyvárad» személyi hírei között olvassuk, hogy Somló tanár egy heti tartózkodásra Nagyváradról elutazott. Bizonyos, hogy ez az ut összefüggésben áll az ellene indított haj­szával. — Uj kamarások. Waldecki gróf Boos Rajnáld helytartósági fogalmazó-gyakornoknak és Szemerei Szemere de genere Huba Béla föld­­birtokosnak a kamarási méltóságot adományozta díj­mentesen a király. a Végrehajtók nagygyűlése. A bíró­sági végrehajtók Radnóti Adolf elnöklésé­vel országos nagygyűlést tartottak tegnap Te­­mesvárott. A nagygyűlés a jelentések tudo­másul vétele után elhatározta, hogy gyűjtést indít megboldogult védnöke, Szilágyi Dezső emlékszobrára. A nagygyűlésről üdvözlő táv­iratot küldtek Plósz igazságügyminiszternek és Hódossy Imre védnöknek. A jövő közgyűlés Pozsonyban lesz.­­ Az országos középiskolai tanáregye­sület választmánya pünkösd hétfőjén délelőtt kilencz órakor ülést tartott Beöthy Zsolt egyet, tanár elnöklete alatt. Elnök megnyitó beszéde után dr. Négyesy László főtitkár terjesztette elő je­lentését. Müller József tanár, egyesületi pénz­táros terjesztette elő ezután az egyesület pénztári eredményét. A segítő­ alapról szóló jelentés felem­lítette, hogy dr. Szemák István tanár nyugalomba vonulása alkalmából 1000 koronás alapítványt tett az egyesület segítő alapjának javára. Ezután Schür­­ger Ferencz ungvári tanár szólalt fel s szó tárgyává tette a belügyminiszternek a helységnevek írására és kiejtésére vonatkozó rendeletének azt a részét, amelyben a törvényhatósági joggal felruházott össze­tett nevű városoknak kötőjellel való írását rendeli s ennél a kérdésnél az egyöntetűséget kéri életbe­léptetni. Továbbá azt is javasolja, hogy az idegen­­ városok nevei az illető nemzet nyelvének kiejtése szerint írassanak. Balassa József tanár szólalt fel erre s dr. Schürger felszólalásának első ré­szére megjegyezte, a törzskönyv-bizottság már meg­kezdte működését a helységnevek kiírására vonat­kozólag. Általános elv szerint az volna a legczél­­szerűbb,­ ha minden összetett név egy szóba íratnék. Ami a kiejtést illeti, erre vonatkozólag czélszerű s elkerülhetetlen, hogy térképeken minden idegen nevű város mellé annak kiejtése is odah­assék. Ál­talában minden idegen városnév, ha annak magyar neve van, ezen magyar néven irassék. A választ­mány különben nem határozott a vita fölött, mert a törzskönyvi bizottság működése még nincsen be­fejezve. Következett dr. Chovancsák István ta­nár előadása a gimnázium és reáliskola egyenjo­gúsításáról és a reáliskolai latin nyelvi érettségi vizsgálatról. Előadó azt fejtegette, hogy a reálisko­lák növendékei ne a gimnáziumokban tegyenek la­tin nyelvből érettségit, hanem a reáliskolában, a­hol a latin nyelvet tanulták. Ezután az indítványo­kat tárgyalták. — öngyilkos csendőrszázados. A budai uj­ köruti csendőrlaktanyában ma reg­gel V­i­l­á­g­h­y Gergely csendőrszázados fejbe­lőtte magát s nyomban meghalt. Holttestét kiszállították a XVII. sz. helyőrségig kór­házba. A csendőrszázados öngyilkosságának oka — a katonai hatóságok értesítése sze­rint — ismeretlen. — Az aradi Rákóczi-ünnep elhalasz­tása. Aradról jelentik,­ hogy a Kölcsey­ Egyesület tervbe vett nagyszabású Rákóczi-ünnepélyét s­z­e­p­­te­m­b­e­r­r­e halasztotta. Arad városának tehát majd csak akkor nyílik alkalma,­ hogy II. Rákóczi Fe­rencz emlékét önmagához méltóan megünnnepelje. — Tűz. Dr. Hazslinszky Hugó rendőr­orvosnak a József­ körút 35. számú házban be­raktározott bútorai ma reggel ismeretlen okból ki­­gyuladtak. A veszedelmes tüzet a központi őrség oltotta el — A válni készülő szerb király. Sán­dor szerb király egészen okos ember, m­egunta a feleségét és a világnak keserves busongással adja tudtára, hogy kénytelen hőn szeretett élete párjától elválni, mert... mert... utódra, trónörökösre van imádott hazájának szüksége. A méltányolandó jog­­czim megvan, tehát botrány nélkül, igen termé­szetes formában lebonyolulhat a szerelmi regények eme, nem nagyon ismeretlen, végső passzusa: a válás. Természetesen Drága királyné lesújtott lelke orvoslása czéljából egy kolostorba vonulna, ha ugyan a trónra jutott mérnökné egykön­nyen bele­egyezik a válás gyönyörűségébe. A trieszti Pic­colo belgrádi levelezőjének a tudósítása alap­ján a következőkben mondja el ennek a históriá­ját: Dr. Gyorgyevics Vuics Vladan volt mi­niszterelnök, aki száműzve van Szerbiából és je­lenleg Bécsben él, mindig ellensége volt Draga királynénak, levelet irt Sándor királynak, mely­ben ajánlotta neki a válást, továbbá, hogy vegye nőül Lippe herczegnőt. A király magához hi­vatta Vuics és Szimics radikális pártvezére­ket, hogy tanácskozzék velük a komoly helyzet fölött. Ezek is azt ajánlották a királynak, hogy váljék el Draga királynétól. Egyszersmind azt is ajánlották neki, hogy vegye nőül Xenia herczeg­nőt, Nikita montenegrói fejedelem leányát, mert ez a házasság volna hivatva kiegyenlíteni a Szer­bia és Montenegro közt fennforgó különbözeteket. Ez a házasság azonkívül közelebb hozná Szerbiát az orosz c­ár szivéhez is. A levelező szerint a királynak komoly szándéka a válás, de egy másik hír szerint viszont Draga királyné minden követ megmozgat, hogy az őt fenyegető veszélyt elhá­rítsa, úgy, hogy az udvarnál valósággal összees­küvés van keletkezőben. Sándor király már el is küldte Szent-Pétervárra kabinet­ titkárát, dr. Pet­ro­n­j­e­v­i­c­s­et, nemsokára pedig másik bizalma­sát, Gyorgyevics Andreas volt közoktatásügyi minisztert Bécsbe fogja küldeni. Ezek a küldeté­sek minden valószínűség szerint a válással és a második házassággal állnak kapcsolatban. A leve­lező végül megjegyzi, hogy a király válni fog és ha ez megtörtént, úgy az Natália királynő taná­csának köszönhető. — A Le Rappel czimű pá­risi lap pedig egy belgrádi táviratot közöl, amely szerint Natália királyné kibékült fiával és nem­sokára visszatér Belgrádba. — Czimac­ományozás. A király T­o­n­h­á­z­y Gyulának, a közalapítványi ügyigazgatóság aligaz­gatójának, a­ miniszteri tanácsosi czimet és jelle­get, Steffanits István közalapit­ványi ügy­igaz­gatósági jogügyi tanácsosnak az aligazgatói czi­met és jelleget, Kakass Kálmán közalapítványi ügyigazgatósági jogügyi tanácsosnak pedig a ki­rályi tanácsosi czímet adományozta díjmentesen. — A Kisdednevelők Országos Egyesü­let közgyűlése. Az Akadémia dísztermében, nagy közönség jelenlétében, vasárnap délelőtt tartotta harminczötödik évi közgyűlését. A közgyűlést meg­előzőleg ünnnepi ülés volt, amelyen rendkívül me­leg és őszinte ünnneplésben részesítették Rös­er Jánosnét, az egyletnek tíz év óta fáradhatatlan al­­elnöknőjét, akinek nagy része van abban, hogy a kisdednevelés az utolsó években oly hatalmas ará­nyokat öltött. Az ünnnepi ülésen dr. H­agara Vik­tor főispán, az egyesület elnöke elnökölt. Hagara Viktor elnök vázolta azt a tevékenységet, amelyet az egyesület a kisdednevelés terén harminczöt év óta kifejtett. Ezután N­e­m­é­n­y­i Imre kultuszmi­niszteri osztálytanácsos tolmácsolta Wl­assics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter meleg üd­vözletét. Majd Peres Sándor tanár ecsetelte Rö­­ser Jánosné érdemeit, mire Halász Sarolta át­nyújtotta Rösernének azt az alapító oklevelet, amely Röserné nevére 5000 koronás alapítványt tesz a létesítendő kisdednevelők otthonában. Ez az ös­­­szeg a tagok adakozásából gyűlt össze. Az alapít­ványt a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta. Balga Zsuzsa díszes emlékalbumot nyújtott át az ünne­peknek, mire a hatóságok és rokonegyesületek üd­vözlései következtek. A titkári jelentés, melyet Fábián Irma mutatott be, örömmel jelzi, hogy az egyesület tevékenysége mind nagyobb tért hódít. — Anti­klerikális tüntetés. Párisból táv­­iratozzák, hogy ma délután a Place de la Re­­publiquen antiklerikális tüntetést kíséreltek meg, amelyet azonban a rendőrség intézkedései csirájában elfojtottak. Anarchista csoportoknak mégis sikerült behatolniuk a munkástőzsdébe, ahol épen szoczia­­lisztikus gyülekezetet tartottak. Az anarchisták meg­zavarták a gyűlést, miközben verekedésre került a dolog. Több ember megsérült A rendőrség közbe­lépett és többeket letartóztatott. A letartóztatottak között van Fribourg városi tanácsos is. Egy rendőr is megsérült .— Vasúti baleset. A szentendrei helyi ér­dekű vonat tegnap délután háromnegyed négy óra­kor a szentendrei úton­­ kisiklott. Az utasok közül­­ senki sem sérült meg, csak a mozdonyvezető és a fűtő szenvedett könnyebb sérüléseket. A forgal­mat átszállással bonyolították le. — A czukoregyezmény. A franczia hiva­talos lap holnapi számában jelenik meg az a hatá­rozat, mely közzéteszi a Francziaország, Németor­szág, Ausztria-Magyarország, Belgium, Spanyolor­szág, Anglia, Olaszország Hollandia és Svájcz kö­zött Brüsszelben, 1902., márczius 5-én kötött egu­­koregyezményt. _ — Pátervár ünnepe. Tegnap este a vá­rosi képviselet díszlakomát adott a régi Mencsikov­­palota ünnepélyesen díszített termében, melyen részt vettek Plehwe belügyminiszter és ennek tit­kára, Durnowo, városi főkapitány, a külföldi vá­rosok ott időző képviselői, az orosz katonai és polgári küldöttségek, együttvéve mintegy 1200 sze­mély. A hivatalos pohárköszöntők után nagy tet­szést keltett Desvielle párisi, majd pedig Kirsch­­ner berlini kiküldött beszéde. A diszlakoma után Pétervár városi képviselőtestülete értékes ajándé­kokat nyújtott át Nagy Péter által alapított ez­­redek küldöttségeinek, valamint más katonai kül­döttségeknek. — Egy egyetemi tanár ünneplése. Fa­b­i­n­y­i Rudolf, a­ kolozsvári tudományegyetem ta­nára ezidén töltötte be tanárkodásának huszonötö­dik esztendejét. Ebből az alkalomból nagy ünnep­ségben részesítették Fabinyit. Az egyetem épüle­tében díszközgyűlés volt, melyen az egyetemi ha­tóság, az ifjúság és az országos gyógyszerész­egyesület vett részt. Délben a város előkelősége lakomát rendezett az ünnepelt tiszteletére. — dicséretren méltó rendelet. Rudnay Béla főkapitány a következő rendeletet bocsá­­­totta ki: «A Stefánia­ uti kocsi-közlekedés biztonsága és az ott sétáló közönség testi épségének érde­kében az automobil-közlekedés szabályozása tár­gyában 1901. évi junius hó 6-án 17.902./fk. I. sz. a. kibocsátott rendeletem 8-ik §-át megvál­toztatom és az automobil-közlekedést a Stefánia-uton d. u. 2 órától este 9. óráig eltilto­m. Ezen idő alatt akármilyen szerkezetű és bármily hajtóerőre berendezett automobillal a Stefánia-uton közlekedni tilos. Ez a tilalom a Stefánia-ut keresztezésére nem ter­jed ki. Aki ezen rendelet ellen vét, kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb­ beszámítás alá nem esik, az 1879. évi 40. tör­­vényczikk 120-ik §-a alapján büntetendő. Buda­pest, 1903. május hó 29. Rudnay Béla s. k. főkapitány. — Bratiano szobra. Ma volt Jean Bratiano, a nagy hazafi és kiváló román államférfi szobra­i­nak ünnepélyes leleplezése. Az emlékmű Dubois Ernest franczia szobrász műve. A leleplezésen je­len voltak a miniszterek, a parlament tagjai és­ számos küldöttség, testület és egyesület. A mai­ lapok kimerítő czikkekben írják le Bratiano életét és érdemeit. A király és királyné üdvözlő iratokat intéztek Bratiano özvegyéhez és fiához. — Biróválasztás Seprősön. Öt özvegyas­­­szony és még több árva keserülte meg az emléke­zetes seprősi bíróválasztást. A hivatalos jelölt mel­lett golyózáporral kardoskodó hatóság kivitte, hogy a község leggyűlöltebb embere jön bíró három sza­vazattöbbséggel. A nép ekkor hátat fordított Ha még községi vezére sem lehet az, akit kivan, hát tegyen a hatóság, amit akar. És Perv Flore, a «mégis megválasztott biró» látván ezt, lemondott. Uj választásra került hát a sor. Az uj biróválasz­­tás határnapját szombatra tűzte ki Csukay Gyula kisjenői főszolgabíró. A választást úgyszólván semmi mozgalom sem előzte meg, az elrettentő eset még nagyon élénken él a nép emlékezetében. Kilencz óra­kor kezdődött volna a bíróválasztás, de csak egy jelölt volt: Matye József, a legutóbb kisebbség­ben maradt szoczialista­ bíró jelölt, akinek akkori hat szónyi kisebbsége öt szerencsétlen ember életébe került, így tehát választás sem volt. A katonaság és csendőrség készenlétbe helyezkedett. Édes Ele­mér tiszteletbeli főszolgabíró vette tudomásul az egyetlen jelöltetést és miután más jelölt nem volt, Matye Józsefet Seprős község egyhangúlag válasz­tott bitójának jelentette ki. Tehát mégis a szo­­czialista jelölt győzött. Miért kellett tehát kifa­csarni a keserves könyet annyi özvegy és árva szeméből? — Borosjenőről jelentik. Az arad me­­gyei Csermőn tegnap népgy­űlést tartott az­ újjá­

Next