Magyar Szó, 1903. június (4. évfolyam, 129-153. szám)
1903-06-02 / 129. szám
Junius 2. OLC* MAGYAR SZO. 129. számig mit akar tulajdonképen az öt szomorú nevezetességű ember. Mielőtt feliratuk a nyilvánosság elé került volna, határozottan tartotta makrát a hir, hogy a kar Somló Bódog egyenes felfüggesztését kéri. Azután az volt a hir, hogy vizsgálatot kérnek ellene. Most kitűnik, hogy nem ajánlottak határozott «megtorlási» módot, bár bizonyos, hogy megtorlást kívánnak. Egyszerűen a miniszter államférfiúl bölcseségére bízzák a megoldást. Két tanár, mint ismeretes, különvéleményt jelentett be. A «Nagyvárad» személyi hírei között olvassuk, hogy Somló tanár egy heti tartózkodásra Nagyváradról elutazott. Bizonyos, hogy ez az ut összefüggésben áll az ellene indított hajszával. — Uj kamarások. Waldecki gróf Boos Rajnáld helytartósági fogalmazó-gyakornoknak és Szemerei Szemere de genere Huba Béla földbirtokosnak a kamarási méltóságot adományozta díjmentesen a király. a Végrehajtók nagygyűlése. A bírósági végrehajtók Radnóti Adolf elnöklésével országos nagygyűlést tartottak tegnap Temesvárott. A nagygyűlés a jelentések tudomásul vétele után elhatározta, hogy gyűjtést indít megboldogult védnöke, Szilágyi Dezső emlékszobrára. A nagygyűlésről üdvözlő táviratot küldtek Plósz igazságügyminiszternek és Hódossy Imre védnöknek. A jövő közgyűlés Pozsonyban lesz. Az országos középiskolai tanáregyesület választmánya pünkösd hétfőjén délelőtt kilencz órakor ülést tartott Beöthy Zsolt egyet, tanár elnöklete alatt. Elnök megnyitó beszéde után dr. Négyesy László főtitkár terjesztette elő jelentését. Müller József tanár, egyesületi pénztáros terjesztette elő ezután az egyesület pénztári eredményét. A segítő alapról szóló jelentés felemlítette, hogy dr. Szemák István tanár nyugalomba vonulása alkalmából 1000 koronás alapítványt tett az egyesület segítő alapjának javára. Ezután Schürger Ferencz ungvári tanár szólalt fel s szó tárgyává tette a belügyminiszternek a helységnevek írására és kiejtésére vonatkozó rendeletének azt a részét, amelyben a törvényhatósági joggal felruházott összetett nevű városoknak kötőjellel való írását rendeli s ennél a kérdésnél az egyöntetűséget kéri életbeléptetni. Továbbá azt is javasolja, hogy az idegen városok nevei az illető nemzet nyelvének kiejtése szerint írassanak. Balassa József tanár szólalt fel erre s dr. Schürger felszólalásának első részére megjegyezte, a törzskönyv-bizottság már megkezdte működését a helységnevek kiírására vonatkozólag. Általános elv szerint az volna a legczélszerűbb, ha minden összetett név egy szóba íratnék. Ami a kiejtést illeti, erre vonatkozólag czélszerű s elkerülhetetlen, hogy térképeken minden idegen nevű város mellé annak kiejtése is odahassék. Általában minden idegen városnév, ha annak magyar neve van, ezen magyar néven irassék. A választmány különben nem határozott a vita fölött, mert a törzskönyvi bizottság működése még nincsen befejezve. Következett dr. Chovancsák István tanár előadása a gimnázium és reáliskola egyenjogúsításáról és a reáliskolai latin nyelvi érettségi vizsgálatról. Előadó azt fejtegette, hogy a reáliskolák növendékei ne a gimnáziumokban tegyenek latin nyelvből érettségit, hanem a reáliskolában, ahol a latin nyelvet tanulták. Ezután az indítványokat tárgyalták. — öngyilkos csendőrszázados. A budai uj köruti csendőrlaktanyában ma reggel Világhy Gergely csendőrszázados fejbelőtte magát s nyomban meghalt. Holttestét kiszállították a XVII. sz. helyőrségig kórházba. A csendőrszázados öngyilkosságának oka — a katonai hatóságok értesítése szerint — ismeretlen. — Az aradi Rákóczi-ünnep elhalasztása. Aradról jelentik, hogy a Kölcsey Egyesület tervbe vett nagyszabású Rákóczi-ünnepélyét szeptemberre halasztotta. Arad városának tehát majd csak akkor nyílik alkalma, hogy II. Rákóczi Ferencz emlékét önmagához méltóan megünnnepelje. — Tűz. Dr. Hazslinszky Hugó rendőrorvosnak a József körút 35. számú házban beraktározott bútorai ma reggel ismeretlen okból kigyuladtak. A veszedelmes tüzet a központi őrség oltotta el — A válni készülő szerb király. Sándor szerb király egészen okos ember, megunta a feleségét és a világnak keserves busongással adja tudtára, hogy kénytelen hőn szeretett élete párjától elválni, mert... mert... utódra, trónörökösre van imádott hazájának szüksége. A méltányolandó jogczim megvan, tehát botrány nélkül, igen természetes formában lebonyolulhat a szerelmi regények eme, nem nagyon ismeretlen, végső passzusa: a válás. Természetesen Drága királyné lesújtott lelke orvoslása czéljából egy kolostorba vonulna, ha ugyan a trónra jutott mérnökné egykönnyen beleegyezik a válás gyönyörűségébe. A trieszti Piccolo belgrádi levelezőjének a tudósítása alapján a következőkben mondja el ennek a históriáját: Dr. Gyorgyevics Vuics Vladan volt miniszterelnök, aki száműzve van Szerbiából és jelenleg Bécsben él, mindig ellensége volt Draga királynénak, levelet irt Sándor királynak, melyben ajánlotta neki a válást, továbbá, hogy vegye nőül Lippe herczegnőt. A király magához hivatta Vuics és Szimics radikális pártvezéreket, hogy tanácskozzék velük a komoly helyzet fölött. Ezek is azt ajánlották a királynak, hogy váljék el Draga királynétól. Egyszersmind azt is ajánlották neki, hogy vegye nőül Xenia herczegnőt, Nikita montenegrói fejedelem leányát, mert ez a házasság volna hivatva kiegyenlíteni a Szerbia és Montenegro közt fennforgó különbözeteket. Ez a házasság azonkívül közelebb hozná Szerbiát az orosz cár szivéhez is. A levelező szerint a királynak komoly szándéka a válás, de egy másik hír szerint viszont Draga királyné minden követ megmozgat, hogy az őt fenyegető veszélyt elhárítsa, úgy, hogy az udvarnál valósággal összeesküvés van keletkezőben. Sándor király már el is küldte Szent-Pétervárra kabinet titkárát, dr. Petronjevicset, nemsokára pedig másik bizalmasát, Gyorgyevics Andreas volt közoktatásügyi minisztert Bécsbe fogja küldeni. Ezek a küldetések minden valószínűség szerint a válással és a második házassággal állnak kapcsolatban. A levelező végül megjegyzi, hogy a király válni fog és ha ez megtörtént, úgy az Natália királynő tanácsának köszönhető. — A Le Rappel czimű párisi lap pedig egy belgrádi táviratot közöl, amely szerint Natália királyné kibékült fiával és nemsokára visszatér Belgrádba. — Czimacományozás. A király Tonházy Gyulának, a közalapítványi ügyigazgatóság aligazgatójának, a miniszteri tanácsosi czimet és jelleget, Steffanits István közalapitványi ügyigazgatósági jogügyi tanácsosnak az aligazgatói czimet és jelleget, Kakass Kálmán közalapítványi ügyigazgatósági jogügyi tanácsosnak pedig a királyi tanácsosi czímet adományozta díjmentesen. — A Kisdednevelők Országos Egyesület közgyűlése. Az Akadémia dísztermében, nagy közönség jelenlétében, vasárnap délelőtt tartotta harminczötödik évi közgyűlését. A közgyűlést megelőzőleg ünnnepi ülés volt, amelyen rendkívül meleg és őszinte ünnneplésben részesítették Röser Jánosnét, az egyletnek tíz év óta fáradhatatlan alelnöknőjét, akinek nagy része van abban, hogy a kisdednevelés az utolsó években oly hatalmas arányokat öltött. Az ünnnepi ülésen dr. Hagara Viktor főispán, az egyesület elnöke elnökölt. Hagara Viktor elnök vázolta azt a tevékenységet, amelyet az egyesület a kisdednevelés terén harminczöt év óta kifejtett. Ezután Neményi Imre kultuszminiszteri osztálytanácsos tolmácsolta Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter meleg üdvözletét. Majd Peres Sándor tanár ecsetelte Röser Jánosné érdemeit, mire Halász Sarolta átnyújtotta Rösernének azt az alapító oklevelet, amely Röserné nevére 5000 koronás alapítványt tesz a létesítendő kisdednevelők otthonában. Ez az összeg a tagok adakozásából gyűlt össze. Az alapítványt a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta. Balga Zsuzsa díszes emlékalbumot nyújtott át az ünnepeknek, mire a hatóságok és rokonegyesületek üdvözlései következtek. A titkári jelentés, melyet Fábián Irma mutatott be, örömmel jelzi, hogy az egyesület tevékenysége mind nagyobb tért hódít. — Antiklerikális tüntetés. Párisból táviratozzák, hogy ma délután a Place de la Republiquen antiklerikális tüntetést kíséreltek meg, amelyet azonban a rendőrség intézkedései csirájában elfojtottak. Anarchista csoportoknak mégis sikerült behatolniuk a munkástőzsdébe, ahol épen szoczialisztikus gyülekezetet tartottak. Az anarchisták megzavarták a gyűlést, miközben verekedésre került a dolog. Több ember megsérült A rendőrség közbelépett és többeket letartóztatott. A letartóztatottak között van Fribourg városi tanácsos is. Egy rendőr is megsérült .— Vasúti baleset. A szentendrei helyi érdekű vonat tegnap délután háromnegyed négy órakor a szentendrei úton kisiklott. Az utasok közül senki sem sérült meg, csak a mozdonyvezető és a fűtő szenvedett könnyebb sérüléseket. A forgalmat átszállással bonyolították le. — A czukoregyezmény. A franczia hivatalos lap holnapi számában jelenik meg az a határozat, mely közzéteszi a Francziaország, Németország, Ausztria-Magyarország, Belgium, Spanyolország, Anglia, Olaszország Hollandia és Svájcz között Brüsszelben, 1902., márczius 5-én kötött egukoregyezményt. _ — Pátervár ünnepe. Tegnap este a városi képviselet díszlakomát adott a régi Mencsikovpalota ünnepélyesen díszített termében, melyen részt vettek Plehwe belügyminiszter és ennek titkára, Durnowo, városi főkapitány, a külföldi városok ott időző képviselői, az orosz katonai és polgári küldöttségek, együttvéve mintegy 1200 személy. A hivatalos pohárköszöntők után nagy tetszést keltett Desvielle párisi, majd pedig Kirschner berlini kiküldött beszéde. A diszlakoma után Pétervár városi képviselőtestülete értékes ajándékokat nyújtott át Nagy Péter által alapított ezredek küldöttségeinek, valamint más katonai küldöttségeknek. — Egy egyetemi tanár ünneplése. Fabinyi Rudolf, a kolozsvári tudományegyetem tanára ezidén töltötte be tanárkodásának huszonötödik esztendejét. Ebből az alkalomból nagy ünnepségben részesítették Fabinyit. Az egyetem épületében díszközgyűlés volt, melyen az egyetemi hatóság, az ifjúság és az országos gyógyszerészegyesület vett részt. Délben a város előkelősége lakomát rendezett az ünnepelt tiszteletére. — dicséretren méltó rendelet. Rudnay Béla főkapitány a következő rendeletet bocsátotta ki: «A Stefánia uti kocsi-közlekedés biztonsága és az ott sétáló közönség testi épségének érdekében az automobil-közlekedés szabályozása tárgyában 1901. évi junius hó 6-án 17.902./fk. I. sz. a. kibocsátott rendeletem 8-ik §-át megváltoztatom és az automobil-közlekedést a Stefánia-uton d. u. 2 órától este 9. óráig eltiltom. Ezen idő alatt akármilyen szerkezetű és bármily hajtóerőre berendezett automobillal a Stefánia-uton közlekedni tilos. Ez a tilalom a Stefánia-ut keresztezésére nem terjed ki. Aki ezen rendelet ellen vét, kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, az 1879. évi 40. törvényczikk 120-ik §-a alapján büntetendő. Budapest, 1903. május hó 29. Rudnay Béla s. k. főkapitány. — Bratiano szobra. Ma volt Jean Bratiano, a nagy hazafi és kiváló román államférfi szobrainak ünnepélyes leleplezése. Az emlékmű Dubois Ernest franczia szobrász műve. A leleplezésen jelen voltak a miniszterek, a parlament tagjai és számos küldöttség, testület és egyesület. A mai lapok kimerítő czikkekben írják le Bratiano életét és érdemeit. A király és királyné üdvözlő iratokat intéztek Bratiano özvegyéhez és fiához. — Biróválasztás Seprősön. Öt özvegyasszony és még több árva keserülte meg az emlékezetes seprősi bíróválasztást. A hivatalos jelölt mellett golyózáporral kardoskodó hatóság kivitte, hogy a község leggyűlöltebb embere jön bíró három szavazattöbbséggel. A nép ekkor hátat fordított Ha még községi vezére sem lehet az, akit kivan, hát tegyen a hatóság, amit akar. És Perv Flore, a «mégis megválasztott biró» látván ezt, lemondott. Uj választásra került hát a sor. Az uj biróválasztás határnapját szombatra tűzte ki Csukay Gyula kisjenői főszolgabíró. A választást úgyszólván semmi mozgalom sem előzte meg, az elrettentő eset még nagyon élénken él a nép emlékezetében. Kilencz órakor kezdődött volna a bíróválasztás, de csak egy jelölt volt: Matye József, a legutóbb kisebbségben maradt szoczialista bíró jelölt, akinek akkori hat szónyi kisebbsége öt szerencsétlen ember életébe került, így tehát választás sem volt. A katonaság és csendőrség készenlétbe helyezkedett. Édes Elemér tiszteletbeli főszolgabíró vette tudomásul az egyetlen jelöltetést és miután más jelölt nem volt, Matye Józsefet Seprős község egyhangúlag választott bitójának jelentette ki. Tehát mégis a szoczialista jelölt győzött. Miért kellett tehát kifacsarni a keserves könyet annyi özvegy és árva szeméből? — Borosjenőről jelentik. Az arad megyei Csermőn tegnap népgyűlést tartott az újjá