Magyar Szó, 1904. május (5. évfolyam, 104-128. szám)
1904-05-01 / 104. szám
1904. május 1. MAGYAR SZÓ 3 i04. szám. Uj állami népiskolák. A folyó év őszén megnyitandó uj állami elemi népiskolák szervezésére vonatkozó rendeleteket most adta ki dr. Berzeviczy Albert ,vallás- és közoktatási miniszter. Az uj állami iskolákról alább egy világosan áttekinthető kimutatást közlünk, amelyből kitűnik, hogy a közoktatási kormány az ország minden részére kiterjedő gondos figyelemmel igyekezett a rendelkezésére álló mérsékelt összeget a népoktatás javára a lehető legjobban felhasználni, és különösen hangsúlyozzuk, hogy nincs ezen szervezések között egy sem, amely állami és népművelődési szempontból égetően szükséges nem volna, és hogy nincs közöttük egy sem, amely nem az illető község, vagy fegyház kérelmére engedélyeztetett volna. Az utóbbi körülményt különösen azért hangsúlyozzuk, hogy a népoktatás erőszakos államosításáról itt-ott terjesztgetni szokott mendemondákat eleve leszereljük. A szervezések most is a teljesen kipróbált, helyes elvek szerint tervszerűen történtek. Elsősorban figyelembe jöttek a teljesen iskola nélküli községek, amelyekben 30-nál több mindennapi (6—12 éves) tanköteles minden oktatás nélkül van. 21 ilyen községben szerveztetik most állami iskola. Azután sorra jöttek a kincstári telepes községek, mint amelyekben a telepítési törvény szerint az állam köteles a népoktatás felől gondoskodni. 17 kincstári telepes községben kerül a népoktatás ez év őszén állami kezelésbe. Az ország északkeleti részén a földművelési kormány által megindított hegyvidéki akció támogatása, és az ottani nagy elhagyatottságban levő népoktatás föllendítése czéljából a kultuszkormány már néhány év óta fejleszti az állami népoktatást. Előbb Máramarosban, majd Beregben, a múlt évben Ungban szerveztettek nagyobb számban állami iskolák. A folyó év őszén Zemplén vármegye kerül sorra, ahol 22 községben nyílik meg az állami iskola. Ezen tervezetet kiegészíti még a Sáros vármegyében megnyitandó 7> új állami iskola. A többi állami iskolák is ott szerveztetnek, ahol azokra nemzeti, vagy népművelődési szempontból égetően szükség van. 33 felekezeti népiskola további fennállása az egyházak nagy szegénysége miatt lehetetlen volt. Ezek az illetékes egyházi főhatóságok beleegyezésével állami kezelésb« vétetnek. A folyó évre tervbe vett államosítások közül még kiváló figyelmet igényel Kolozsvár és Marosvásárhely, mert amott egyezer, az utóbbiban 600 tanköteles van, elegendő számú iskola hiányában, törvényes oktatás nélkül, és e városok a legjobb akarat mellett sem képesek ezen tűrhetetlen állapoton önerejükből segíteni. Dr Berzeviczy Albert közoktatási miniszter a városok kulturális érdekeinek támogatását elsőrangú kultúrpolitikai feladatnak tekinti, s e végből készséggel nyújt Erdély ezen két legjelentékenyebb városának módot arra, hogy népoktatásügyét kellő színvonalra emelje. Az 1904. évben 133 községben szerveztetek állami elemi népiskola (három csatlakozva). Ezek közül: a) tiszta magyar lakosságú 35 község; b) vegyes és részben tiszta nemzetiségű 98 község; c) eddig iskolával nem birt 21 község; d) a községek közül 14 telepes község; e)szerveztetek e községekben összesen 153 isola, és pedig 25 fiú-, 24 leány-, 104 vegyes iskola; ez utóbbiak közül egy tanitós osztatlan iskola 63; f) rendszeresittetett ezen iskoláknál 327 tanítói (tanítónői) állás; g) a 153 iskola közül 125-nek törvényszerű elhelyezését az illető községek biztosították, 27 iskolát a kincstár építtet, részben pedig bérhelyiségben helyez el; h) az államosított iskolák közül 1S községi, 33 felekezeti volt; i) a 153 iskola közül megnyílt már az 1903—4. tanévben 12 iskola 24 állással, az 1904—5. tanévben 141 állami iskola nyílik meg 303 tanítói állással. A 141 állami elemi népiskola közül 8 már a megelőző tanévekben szerveztetett, megnyitásuk azonban építkezési, vagy más nehézségek miatt nem volt megvalósítható. Ezen iskolák 25 tanítói állást foglalnak le. Az állami elemi iskolák fenntartásához a községek vagy más testületek által biztosított hozzájárulások összege: 61,101 koronát tesz ki. Az új elemi iskolák a következő helyeken szerveztetnek. (A helységnév után zárjelbe tett szám az illető helyen létesítő iskolák számát jelenti.) Abauj-Torna várai. Baska, Jánok, Miszlóka, Pusztaradvány, Stoosz. Alsó-Fehér vármi. Krakkó (Ev. ref. iskola megszűnt.) Magyarlápad, Marosportus-telep, Hagyenyed (2). Arad várni. Németpereg, Ópécska, Zimándkör, Bars várai. Barsberzencze, Felsőapáti, Hemeskosztolány, Peszér, Simony és Kisugrócz. Bács-Bodrog várai. Káty.. Bereg várai. Benő, Bród, Hagydobrony (2), Nagylónya, Vásárosnamény. Besztercze-Naszód várai. Bánffytelep. Békés várm. Pusztaföldvár (2), Szarvas. Bihar várm. Jankafalva, Ujléta. Csanád várm. Battonya, Csanádpalota (2), Kis- Királyhegyes. Magyarbánhegyes (2), Pitvaros (2). Csik vármegye. Csikszentgyörgy, Gyergyóremete (2). Esztergom várm. Piszke (2), Gömör várm. Felsősajó. Helpa (2), Pohorella (2), Polonka (2), Zavadka (2). Háromszék várm. Bodok, Bodos. Heves várm. Gyöngyösoroszi, Hevesvezőkény. Sunyad várm. Felsőcsertész, Totesd. Kisküküllő várm. Sárd. Kolozs várm. Kolozsvár (2). Komárom várm. Tóváros (2). Krassó-Szörény várm. Csukás, Liptó várm. Vazsec Maros-Torda várm. Mosom, Maros-Vásárhely (2). Moson várm. Kiliti. Nagyküküllő várm. Brulya, Szentágota, Nyitra várm. Bajmócz. Tuzsina, Koós. Pest várm. Czinkotai Ehmann-telep. Kecskemét, Hagykovácsi, Sáros várm. Alsókomornik, Bányavölgy, Hunkócz, Mesztiszkó, Plavnica, Somosujfalu, Szorocsin. Somogy várm. Boldogasszonyfa, Szigetvár (2).Szabolcs várm. Hyirbátor. Szeben várm. Vöröstorony Poresesd. * Szeges várm. Krompach (2). Szilágy várm. Borzas (Ev. ref. iskolában nincs oktatás, 75 tanköteles.), Ördögkut (Ev. ref. iskola tarthatatlan. 140 tanköteles.), Szilágyszeg. (Ev. ref. iskola megszűnt. 55 tanköteles nem iskolázik.). Szolnok-Doboka várm. Szászmáté (Ev. ref iskola szünetel. 100 tanköteles nem iskolázik.) Temes várm. Altringen, Baksa, Beregszó,Bresztye, Egertelep, Hódos, Kistelep, Panyova, Kománsztmihály. Torda-Aranyos várm. Egerbegy (Ev. ref. fiúiskola államosittatik. Áll leányiskola van.) Torontói várm. Glogou, Ótelek, Szőregh, Térvár, Tamásfalva, Trencsén várm. Kiszucaujhely, Závada. Udvarhely várm. Betfalva. (Ev. ref. iskola tarthatatlan. Szegény székely község.) Ugocsa várm. Batarcs, Datolcz, Tiszakeresztur, Tiszaujhely. . Ung várm. Felsőremete, Kisszeretva, Kebrin. Vas várm. Magyarlak, Hemeshollós. Veszprém várm. Balatonalmádi, Zala várm. Szobaticza, Zemplén várm. Berettó, Boldzásujlak, Dubrava, Habura, Hankócz, Hocsa, Izbugya-Dadvány, Jeszenö, Kohanócz, Kosarócz és Girőcz, Koskócz, Kozma, Lukasócz, Hagybreznyicze, Komarócz, Szedliszke, Szinna, Sztakcsin, Ublya, Zemplén-Turány-Petőfalva, Horbókesebinye, Vámosujfalu. Mint látható, a miniszter hét protestáns iskolát álamosított, adományoztak, mert akkor adódott el három püldö malacz. Hetekig folyt a bucsuzkodás, mert mindenütt marasztották meg Petőfit. Éppen Bazsóéknál tartózkodott a költő, mikor ez a dolog történt. Kagy sietve jön a Bazsó tanyába úgy hajnal tájon Enok Nagy Mihály. — Ellopták az éjszaka a sárgát hé! — kiáltja már messziről Bazsónak. ' ~ No! — El a’! . . . !Azt az ilyen meg amolyan így, meg amúgy annak a .. .! — Heejnye! . .. Hát mán most mi lesz ? •— csóválta a fejét Bazsó. — Hát szaladok a csendemberekben!... De megette mán azt a fene! „ . ► Azt az erre, meg amarra — áldotta Mihály a lókötőt. — Felkelt-e mán? —- kérdezte Mihály lassan a belső szoba felé intve a fejével, a költőre czélozva. — Még nem! ... De megnézhetjük. Hátha tudna valami okosat mondani! — Mert Mihály is erre gondolt, azért kérdezte. Lassan oda óvakodnak aztán a tiszta szoba ajtaja elébe. . . . Nyitva van az ajtó. Csöndesen benyitnak — nincs ott a nagy költő. — Bizonyosan kinn van mán, mert néha korán kel, — mondja Mihály. Bemennek a szobába körültekintenek. — Ejnye, azt a hétszentséges hétcsillagu miatyánkját annak a csaló, akasztófára való, hunezut gazembernek! Hát nem elvitte az én pénzemet is! — kiabál, káromkodik Bazsó, mikor a nyitott sublótfiókot meglátja . . . Kutat, keres a fiókban, de a malaczok árából megmaradt ötvennégy forint csakugyan nincs. — Hájnye, hájnye! — vakaródzik Mihály, — ki hitte volna! . . . Hátha nem a vót! . A. Mit csináljunk ?! .. . —• Annak ugyan üthetjük a nyomát. Te is a lónak, én is a pénzemnek, sógor!... Aki igy, meg amúgya van annak az ilyen, meg olyan hitvány, csaló, gazembernek! — czifrázta Bazsó amúgy huszárosan. . . Bizony az ál Petőfi Sándor elvitte a sárgát, meg az ötvennégy forintokat és azonkívül Bazsónénak a nyakbavaló nagy selyemkendőjét is. . " . Törvény elébe azonban nem került a dolog . . . A tanya végénél üldögéltünk most itt a tavaszi verőfényen. Jól esik a szemnek az előttünk elterülő harmatgyönge vetések üde zöldelése. Csöndesen örülünk a jóindulatúan melengető enyhe napsugárnak. Az ébresztgető tavaszi melegség hatására megnyílnak a nyelvek. Előkerül az ál Petőfi Sándor esete is. — Mondtam én azt mindig, hogy nem igaz járatban van az az ember! — szól a dologba Bazsóné is — de összeszidtak kendtek, nem hitték! . . . Hallgattunk mindnyájan. A város felől pedig kiveri a harangszót az esti fuvallat és áhitatosan veti a keresztet Bazsóné, mert katholikus . . * i háború. (Távirati tudósítások.) Pétervárott igen nagyra vannak a vladivosztoki flotta legutóbbi „fényes győzelmeivel, amelynek két kisebb szállítógőzös és a Kinsin Maru esett áldozatul. Kiderült azonban, hogy ezen a hajón csak kétszáz katona volt, s nem 4000, amint orosz részről hirdették és az a maroknyi csapat is oly hősiesen védekezett Jesszen tengernagy, az új vladivosztoki parancsnok négy czirkálója ellen, hogy a tengernagy kénytelen volt a hajót elsülyeszteni, bár gazdag rakományát szívesen zsákmányul ejtette volna. Különben a másik két gőzöst is hasonló sors érte, mert Jesszen, úgy látszik ezek elvontatásával nem akart időt veszteni, nehogy Nakamura japán admirális hajóhadosztálya még a helyszínen érje, s azután így „teher“’ nélkül sietve tért vissza a kikötőbe. Egyébként Tesszen újabban aligha fog ismét ilyen kirándulásokra merészkedni, s mivel tegnap az Usszuri-öbölben, Vladivosztok szomszédságában tíz japán czirkáló és hat torpedó jelent meg. Az ily módon megerősödött ellenséggel szemben pedig az oroszok nem igen fognak vakmerő vállalkozásba bocsátkozni, miután ennek föltétlenül ők innák meg a levét. Ennek folytán a japánok immár zavartalanul tehetik majd partra halált megvető, leonidászi bátorságal katonáikat.