Magyar Szó, 1922. június (1. évfolyam, 100-122. szám)

1922-06-01 / 100. szám

ARA 3 KORONA EGER * 1922. JUNIUS HÓ ©!© ELSŐ ÉVFOLYAMAIOO-SZAM CSÜTÖRTÖK MAGYAR SZÓ k Heves618$y8i Földrajz-Szö­vetség hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: !­gri Nyomda R.-t. (Eger, Gimnázium­ 11. 3. Mérni ELŐFIZETÉSI Á­R: Egész évre 660 K, félévre 330 K, negyedévre 170 K Egyes szám hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 5 K A második nemzetgyűlés. Bár valóságos képet csak a második választási turnus ered­ményei után alkothatunk második nemzetgyűlésről, mégis a már most is érezhetjük, hogy annak egészségesebb, nyugod­­tabb, szerencsésebb lesz ös­­­szetétele, mint az előző volt. A keresztény ellenzéknek, azaz a Haller pártnak kudarcát arra vezethetjük vissza, hogy az ország közhangulata csaknem teljesen eltávolodott a szélső­séges kurzus híveitől. A nagyhangú Haller-pártból egyedül a vezér kapott man­dátumot, az is nagynehezen. Haller esetén okulhat a politi­kai kilengések minden barátja. Mi pedig örvendünk neki ab­ban a reményben, hogy ezáltal békésebb, tehát termékenyebb lesz az új nemzetgyűlés. Másik igen fontos politikai jelenség az Andrássy-Friedrich­­féle legitimizmus teljes csődje. Eddig egy madátumot sem kaptak. Remélhetőleg nem is kapnak annyit a második tur­nusban sem, hogy a nemzet­gyűlésen újból sok vizet za­varhatnának. Harmadik és valóban figye­lemre méltó újság az eddigi választásoknál, hogy az új nemzetgyűlésnek már­is két szociáldemokrata tagja van. Ez a tény hatalmasan rácá­fol a legitimista ellenzék olyan állításaira, hogy a kormány terrorral dolgozik Andrássyék és Hallerék ellen. Hisz’ ha ter­ror lett volna, akkor, hogy ke­rültek volna ide a szociál­demokraták? Ítélet volt ez a választás. A magyar nép ítélt Andrássyék és Hallerék felett és elítélte őket. A két szociáldemokrata kép­viselő megválasztása bizonyítja, hogy a kormány a magyar munkássággal is együtt akar dolgozni békében és egyet­értésben. Ezért reméljük, hogy az uj nemzetgyűlésen komoly és mun­kaképes törvényhozás ül össze. Eger, 1922. május 31. — Saját tudósítónk jelentése. — Olvasd el a címet és kitaláltad a gondolatot: Eger. Igen, Eger a leg­drágább város, hiába is igyekeznek elhitetni velünk ellenkezőjét a mé­szárosok. Azaz dehogy is igyekeznek, hiszen itt van a legújabb áremelés iránti mozgalmuk. Szerintük sehol a vilá­gon nem volt olyan olcsó a hús, mint Egerben. Eger olcsó város. Szerintünk, szegény fogyasztó áldo­zatok szerint pedig sehol sem volt drágább, mint nálunk. Eger a leg­drágább város. Nézzük csak akár a vidéki hús­árakat, akár a budapestit. Vagy néz­zük csupán csak a budapestit, hol a fogyasztónak a hús árában olyan költségeket is (szállítás stb.) kell fizetnie, ami helyben, a termelő he­lyen nincs meg. Az árak Budapesten igazuk van a drága húsiparosoknak — né­hány koronával valóban olcsóbbak. De a hús! Az áru minősége — és itt fájdalom, nekünk van igazunk — egészen más, sokkalta jobb, mint itt. Tessék a budapesti árakból le­ütni a szállítással járó költségeket, szívesen megfizetjük egy kilogram­mért a 100—140 koronát, ha az ál­talános gazdasági állapotok válto­zása megkívánja, még többet is, de akkor adjanak nekünk olyan minő­ségű húst, mint aminőt pesti kollé­gáik adnak. Pesten kicsontozzák a húst, le­­bengézik , nálunk lezsírozzák a húst, a csontokat benne, a bőnyét és más ehe­etetlen részeket rajta felejtik, úgy hogy az 1 kilogramm­nak adott hús a legjobb esetben sincs */« kgr. Arról nem is besze­­szélünk, hogy elsőrendű marhahúst még idős gazdasszonyok sem láttak az egri piacon. Hová lesz? Fel­viszik Pestre. Nem ritka eset, hogy a drága pénzen 1 kgr.-ban vásárolt kicson­tozva, lebenyelve a legjobb esetben is 65—70 dekagrammra apadt hús­ról, mikor asztalra kerül, kisül, hogy izetlen, erőnélküli, rágós massza, minden csak az nem, amit hús alatt értünk. Legfőbb ideje lenne, hogy a mé­szárosok magukba szánjanak, egy kis belátásra és emberszeretetre te­gyenek szert és kapzsiságukból csak egy keveset is engedjenek, különben vagy a fogyasztók türelmének vége szakad és erőszakos fegyverük, a mostani jogosulatlan hús­ sztrájk könnyen visszafelé sül el. Úgy értesültünk, hogy az Elöljá­róság komolyan kezd foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy kivezető utat találjon s hogy Egerváros kö­zönségét jó és normális áraknak megfelelő hússal láthassa el, ha kell, a mészárosok nélkül is. Ebben az ügyben már tárgyalá­sokat is kezdettek, melyek jó ered­ménnyel kecsegtetnek. talmas vasvályú végén tűzálló vöd­rökkel munkások várják, akik a fo­lyékony vasból kiszedik a bentma­radt salakot és a földbe épített for­mákba öntik. A koksszal fűtött kupola-kemence óránkint 20 méter mázsa vasat ol­vaszt. Az öntöde terve és maga az ön­töde, kivéve néhány speciális alkat­részt, mind a műhelyben készült. Óriási befektetések és hosszú munka árán sikerült az üzemet ezzel a nél­külözhetetlen kemencével kibővíteni s így a gyár hatalmas jövőnek néz elébe. Hasonló gyár csak Miskolc­on van, tehát az egész környéknek a szükségletét a Heringh-féle gépgyár fogja ellátni. Már­is gyártják a bor­sajtókat, szőlőzúzókat, apróbb mező­­gazdasági gépeket, de már a közel­jövőben nagyobb arányú gépeket is elő tudnak állítani. Nálunk, agrárállamban egyetlen iparág sem lehet olyan fontos, mint a mezőgazdasági gépek gyártása. Az egybegyült vendégek Dutkay Pál apátkanonok és Heringh János műszaki igazgató szíves vezetésével nézték meg az üzemet, majd a gaz­dák uzsonnára hívták meg őket, ahol barátságos sörözés és szivar­­füst mellett beszélgettek az új vál­lalat jövőjéről. A legdrágább város. A Heringh-féle vasöntöde ünnepies üzembehozatala. — Saját tudósítónk jelentése. — Kedden délután ipari szempontból igen jelentékeny kis ünnepély ját­szódott le Egerben. Ennek az ün­nepélynek nem volt reklámja, nem is mondottak rajta egetverő szó­noklatokat, de Magyarország boldo­gulásának az útján mégis sokkal többet jelent, mint sok-sok művé­sziesen megrendezett ünnepség. A törhetetlen akaratnak, az alkotó mun­kának diadalát látták az összegyűlt vendégek. A Heringh-féle Vasonnö és Gép­gyár ünnepélyén Eger város elő­kelőségei vettek részt. Ott láttuk Juhász László ezredes, dandárpa­rancsnokot, Grekó Gábor, Dutkay Pál és Török Kálmán kanonokokat, Trak Géza h. polgármestert, Werner Adolf dr. kir. tankerületi c. főigaz­gatót, az egri ciszterci rendű főgim­a­názium igazgatóját, Kolman Jánost, Lemezárugyár igazgatóját, más ipartelepnek és pénzintézetnek ve­zetőit, a városi tanácsnak a tag­jait stb. stb. A Heringh féle gépgyár modern berendezésével bátran sorakozhat a külföldi hasonló üzemek mellé! Ál­landóan lázas munka folyik, most körülbelül 80 munkás dolgozik, de a vasöntöde üzembehozásával a mun­kások számát a közel­jövőben két­szeresére kell emelni. Az udvar, a helyiségek tele vannak gépalkatré­szekkel, kész gépekkel, külön épü­letekben vannak az autogén hegesztő, a kovács műhely és a vasöntöde. Mindenütt szorgalom, alkotás. A kupola kemencéből vakító fehér vonalban folyik az olvadt érc, a ha­ Hogyan dolgozott az ellenzék Megválasztott képviselők a párt­kör­ben. Budapest, 1022. május 31. Az Eszterházy­ utcai pártkörben ma este már több újonnan meg­választott képviselő járt fenn. A leg­több képviselő az ellenzéki ellen­jelöltek terrorjáról panaszkodott és többen büntető útra akarják terelni az egyes ellenzéki képviselőjelöltek­nek a falvakban végzett izgatását. Az ellenzéki képviselőjelöltek és korteseik a legtöbb helyen felekezeti izgatással állították szembe egy­mással az embereket. Sok olyan ellenzéki jelölt volt, aki még a fenn­álló állami és társadalmi rend ellen is a leglelkiismeretlenebbül lázított, mások pedig egész falvakat fenye­gettek meg azzal, hogy ha a kor­mánypárti jelöltre mernek szavazni, a községet felgyújtják. A pártban megjelent képviselők azt hangoztatják, hogy a régi nem­zetgyűlés ülésezése alatt is az volt a meggyőződésük, hogy az új választás során a legitimisták vereséget fog- Szerkesztőség igazgatóság, kiadóhivatal és nyomda, hová az előfizetési pénzek, hirdetések és közlemények küldendők: Eger, Gimnázium­ u. 3. se.

Next