Magyar Szó, 1946. május (3. évfolyam, 103-128. szám)
1946-05-01 / 103. szám
A HEVEK ÉS SZÁMOK a noviszádi üzemek májusi munkaversenyéből WWtyieátkai a vtft&Számket&Ui munkaverseny győztesének a „FABEKSe“ gyárnak a felhívására tat meg a május elsejei munkaverseny. Az előbbi verseny, bár kétségtelenül hozott eredményeket hszzájárult az ipar fejlesztéséhez, mégis majdnem teljesen szervezetlenül folyt le. A május elsejei verseny folyamán minden üzemben jobban megszerezték a versenyt és elsősorban a szabályszerű normák bevezetésére törekedtek. A tervszerű munkának természetesen megtett az eredménye is. Az üzemi jelentésekből, amelyeket a szaktanács május elsejei közlönye foglalt szerves egésszé, kétségtelenül megállapítható, hogy a verseny folyamán minden vonalon jobban megszervezték a munkát, s így növekedett a termelés, illetve a munka produktivitása. Ennek ellenére egyes üzemekben mégsem tudták megvalósítani az előirányzott termelési tervet. Ez azzal magyarázható, hogy sok üzem munkáját akadályozta a nyersanyag-hiány. A termékek minőségének a feljavítása terén szintén jelentős eredmények mutatkoztak. Ezt elősegítette az is, hogy nagyobb vállalatokban felállították, illetve újjászervezték a minőség-ellenőrző laboratóriumokat. Az anyagmegtakarítás terén minden vállalat megtette a szükséges rendszabályokat a nyersanyagok minél racionálisabb felhasználása érdekében és igyekezett minél több hulladékanyagot felhasználni termelésében. A belső szervezet feljavítása terén mindenütt kitűnő eredményeket értek el. Bizonyos sikerek mutatkoztak a kulturális felvilágosító munkában is, ebben a tekintetben azonban nem bontakozott ki a munka a helyi arányokban, s még igen sok tennivaló van. A kulturális munkát főleg csak az ifjúság végezte. A tisztaság, egészségügy és a munka biztonsága szempontjából jelentősen javult a helyzet a választási munkaversenyhez és a háború előtti helyzethez viszonyítva. Minden vonalon növekedett a munka produktivitása Momszádon 161 üzemi csoport vett részt a munkaversenyben öszszesen 13. 654 munkással. Ez a szám az összes noviszádi szervezett munkások és alkalmazottak 9019 százalékát jelenti. A FÉMIPARBÓL 19 üzem kapcsolódott be a munkaversenybe. Az öt legnagyobb vállalat már nem sokkal a felszabadulás után bevezette a normát és ezt azóta is fejlesztette és tökéletesítette, úgy hogy jelenleg kb. a normális színvonalon áll. A „Jugoalat”, a „Kábelgyár”, a „Fabeksz”, a „Vajdasági Vasöntöde”,ás a Jovánovics szerszámgyár összesen átlagosan 13, 22 százalékkal növelték a verseny folyamán a munka termelékenységét. A legmagasabb százalékszámot (17,22) a Jovánovics szerszámgyár munkásai mutatták fel. A többi fémipari üzemben csak részben vezették be a normát és ez még kísérletezés alatt áll. Ezek közül az „írisz” gyár növelte leginkább termelését (22,50 százalék). A TEXTILIPARI üzemek versenyében 11 vállalat vett részt. A fennálló normák szerint átlag 12,92 százalékkal növelték a termelést, különösen az I. szabó szövetkezet ért el jó eredményt 26 százalékos termelés-növeléssel. AZ ÉLELMEZÉSI iparból 8 üzemi csoport versengett egymással. S a termelést átlag 20,93 százalékkal növelték. Ebben a csoportban kiemelkedik a „Kamendin” gyár munkásainak a teljesítménye, akik 38 százalékos termelés-növelést értek el A versenyben felmutatott eredményei alapján a „Kamendin” gyár az ország legjobb üzemei közé tartozik. A sertésvész elleni szérum termelését 45 százalékkal emelték az 1945 évi legjobb munkaeredményekhez viszonyítva, a húsáru termelést pedig 31,2 százalékkal emelkedett az üzemben. Ezek az eredmények úgyszólván túlszárnyalják az üzem berendezésének teljesítőképességét és csakis az egész munkás kollektíva közös erőfeszítéseinek tudhatók be. Az eredményt elősegítette a munka jobb megszervezése és a berendezés átalakítása. A termelés növelésével egyidőben 21,75 százalékkal csökkentették a termelési kötségeket. Ehhez a munka jó idegszervezésén kívül jelentősen hozzájárult az is, hogy a fertőtlenítőt gőzfűtésre alakították át s igy nagymennyiségű faszenet takarítottak meg. Csak egyetlen versenypontot hanyagoltak el a Kamendin munkásai. Nem látogatták a falvakat A VEGYIIPARBAN 6 noviszádi Üzem versengett egymással és ezek átlagosan 117,75 sázalékban valóra váltották a kitűzött termelési tervet. Legjobb eredményt az Altassi szappangyár érte el 124.800 MMlérekaL A VASÚTI ÉS SZÁLLÍTÓ MUNKÁSOK versenyében szintén 6 üzemi csoport vett részt. A verseny során elért eredményeket azonban a munka természete folytán nem lehet számszerűen kifejezni. A versenyben álló 4 FAIPARI VÁLLALAT 20 százalékkal növelte a munkatermelékenységét. A legjobbnak ebből a szempontból az iparos feldolgozó asztalosszövetkezet bizonyult 33 százalékos eredményével. A GRAFIKUS IPAR versenyében résztvevő vállalatok 16,3 százalékkal javították fel a munkát átlagosan. Itt a katonai nyomda eredménye emelkedik ki (31,25 százalék). A BŐRFELDOLGZÓ IPART 3 noviszádi vállalat képviselte a muinkaversenyben. Ezek közül két vállalat, amelyben megállapított norma szerint dolgoztak, 9,20 százalékkal javította fel a munkateljesítményt. A cipésszövetkezet 10 százalékos javulást mutatott fel. A harmadik üzem, amelyben nem volt megállapított norma, szintén teljesítette a termelési feladatot. A mezőgazdasági munkások és alkalmazottak szövetségének két üzem szakcsoportja összesen 22,5 százalékkal emelte fel a munka produktivitáséit és pedig a mezőgazdasági ellenőrző és mintaállomás 35, a noviszádi városi kertészet pedig 10 százalékkal. A folyamhajózási és rakodómunkások három üzemi csoportja 1963 százalékos termelés növelést ért el. A termelés növelésében a hajógyár munkásai járnak az élen 22 25 százalékos eredménnyel. A négy különböző ágazati üzemi csoport munkaversenyében 10,7 százalékos javulást értek el a munkában, így a lapterjesztők szövetkezete 19, a porcellángyár 8, a szódaviszgyár pedig 5 százalékkal javította fel a munkateljesítményt. Az állami monopol 214 százalékkal növelte produktivitását a választás előtti muunkaversenyhez viszonyítva. A pénzintézetek, szövetkezeti és kereskedelmi vállalatok munkásai és alkalmazottai (24 üzemi csoport) szintén jelentősen feljavították a munkateljesítményt. A legjobb eredményt a munkások és alkalmazottak szövetkezete érte el 110,30 százalékkal. A versenyben résztvevő 14 gazdasági és technikai intézmény (ebbe tartoznak a vajdasági főbizottság egyes osztályai is) átlag 71,72 százalékkal növelte munkateljesítményét. Az élen a tartományi traktorállomás áll 99,54 százalékos eredménnyel. A 9 közintézmény 16 százalékos eredményt mutatott fel átlagosan a munkateljesítmény feljavításával. A legjobb eredményt a noviszádi népi javak igazgatósága érte el (26 százalék). A tanügyi és kulturmunkások és alkalmazottak 13 üzemi csoportja 48,68 százalékkal javította fel munkáját átlagosan. Itt a tanártanfolyam érte el a legjobb eredményt 68,08 százalékkal. Az egészségügyi és szociális intézmények 8 üzemi csoportja 79,66 százalékkal javította fel munkateljesítményét. Az első helyen a tartományi kórház ál 98 százalékos eredményével. A posta, távírda és telefon-szak három üzemi csoportja 95,93 százalékkal, az igazságügyi és közigazgatási intézmények pedig 37,50 százalékkal javították fel munkateljesítményüket. Az utóbbiak közül a bíróságok értek el legnagyobb munkateljesítmény-növelést (47 százalék). A pénzügyi alkalmazottak 6 üzemi csoportja 85,88 százalékkal fokozta munkateljesítményét. A legnagyobb munkafokozást a városi adóügyi osztály érte el 101,51 százalékkal. A fenti eredményekből világosan látható, hogy minden üzemi csoportban komolyan fogták fel a május elsejei munkaverseny nagy jelentőségét és a munkások és alkalmazottak tudatában voltak annak, hogy fokozott munkájukkal jelentősen meggyorsítják a viszonyok rendezését és az ország teljes újjáépítését. Természetesen mutatkoztak még hibák és mulasztások, ezeket azonban még ki lehet korrigálni. A verseny első szakasza befejeződött ugyan, de maga a verseny, amely mint új munkamódszer állandóvá vált, tovább folyik. Kics Ádám, Dadai György, Kurc János, Bancsi József, Liszulov Sándor mérnök. Fabeksz-győr. Mervai István, Horváth Iván, Király Rozália, Gajdos János, Krnyaics Szteván, Torna Julia, Pracner Sándor, Kun András és Dénesi Vili. Vajdasági Vasöntöde: Gazsó János, Boti Valentin, Bedő Sándor, Bechter Miklós, Rigó István, Koperec András, Fodor József, Vujicsics Budimir, Bádányev Daniló, Jung Péter, Szabó Ferenc II, Gál István, Göttel Fülöp, Szlávkó Pávle, Novákovics Lázár, Bodnár András, Koszánovics Mile, Alagyi István és Szög Imre. Jovánovics-gépgyár: Tordai Mihály, Laták Miklós, Kiss István, Garai János és Bezánov Dragolyub. Villanytelep: Jovánovics Mira, Steiner László, Peikert Ádám, Cvijánovics Bogdán, Kantardzsics Ráda, és Ruman József. Jugodent: Bogya Sámuel. Aeromechanika: Jakisa Iván, Szűcs Károly és Sánta Joakim. Irisz: Kaszás Károly. Noviszádi öntöde: Moldvai Árpád. Csavargyár: Biró József, Tolvaj István, Falk Ferenc és Falk József. Traktorjavító műhely: Tyiril Jusztin. Bernold-gyár: Szilágyi István. Omnicolor: Rompó Mihály, Branovacski Rozsanna. Risztics textilgyár: Gyorgyevics Ljubica, Sztojkovics Zsika, Novák Olga és Zurkovics Anica. „Vepeka" szalaggyár: Andricsek István I. Szabó — szövetkezet: Veszogics Naum és Naigit Bogomir. Állami selyemgyár: Kovács István. Vofex harisnyagyár: Francman Sztaniszláv, Varga Mária és Szabó Mária. Milovanov Lázár köteles üzeme: Szabó Vera, Kremer Ferenc, Lusz Ilona, Dejten Katica, Csonzár Szaveta. Baletics textilgyár: Mijavec Emília, Babin Mária, Ruskó Eszter, Petrovics Irena és Kovács Vilma. Tésztagyár: Druker Zselykó és Satdra Katica. Kamendin-gyár: Barta Károly, Birkó Iván, Burdzinszki Leonid, Dimitrijev Mihajlo és Koleszár Jován. Kulpin-gyár: Udovcsics Omer és Rukavina Elza. I. Munkás Pékszövetkezet: Sovlyánszki Gyurica. Albusy szappangyár: Élő Mihály, Lakatos András, Szegina Nikola és Juhász István. Vasútállomás: Tintor Lázár, Angyelics Dusán, Majtán Bozsana, Milánov Lázár és Milosevics Brankó. Fűtőház: Sztarcsinics Drágó, Csavics Pávle, Szánkovics Mile, Kovács Uros, Harangozó Sándor, Fodor Sándor, Vlaskalics Ilija, Pörge István, Velicsko Szteván, Juhász Sándor, Gosztojics Dimitrije, Petrovics Alekszandar, Bulajics Toma, Geret Toma, Vidovics Rozsa, Plávsics Szima és Mariján Lázár. DASZP: Pouzdanovics Milenko, Kucurac Szteván, Szárics Sime, Mrkusics Alekszandar, Begovics Géza, Szremcsevics Rasztko és Csiplics Milán. Pályafenntartó osztály: Szávics Milutin és Mirkov Sztanimir. NAPREDAK (Karbiner) bútorgyár: Péter Pál. Iparos fafeldolgozó szövetkezet: Sotics Zsurkó. Első Vajdasági Kefekötő szövetkezet: Cvejics Jelica. Tartományi főbizottság nyomdája: Deli Péter. Budutynoszt nyomda: Mladen Elemér. Állami monopol: Széki Mária, Gosztovics Mila, Macanovics Jevroszima. A rohammunkások A május elsejei versenynek vagyis az állandó versengés első szakaszának a lezárulása alkalmából az ország egész területén, így a noviszádi üzemekben is kijelölték a rohammunkásokat, azokat a dolgozókat, akik munkájukkal különösen kiemelkedtek és hozzájárultak a vállalat és intézmények munkájának feljavításához. Noviszád újjonnan kijelölt rohammunkásai üzemek és intézmények szerint a következők: Jugoalat: Tóth Rozália, Kucsper Kábelgyár: Drazsét* Gyula, Ga László, Knezsevics Mária, Vörös Szabb András, Vornicsek János, Vá* Irén, I Manyi János, Nagy György, Pinka»te VORNICSEK JOVAN a Kábelgyár rohammunkása GYORGYEVICS LYUBICA a Risztics-gyár rohammunkása RUSKO ESZTER a Kasetics-gyár rohammunkása PEIKERT ADAM a villanytelep rohammunkása KURC JÁNOS • Kábelgyár rohammunkák