Magyar Szó, 1951. március (8. évfolyam, 50-76. szám)

1951-03-01 / 50. szám

­ A békeszerető népek má­­sik feladata, hogy újra meg­­•Belseilárdik­ikt a * Egyesült Nemzetek szervezetét, hogy s 'klóban egyetemes szervezet bővítsék ki és hogy a népek­­ telaötti kapcsolatok terén t­er­ítsék az Egyesült Nem­­*^*cU Alapokmányában meg­­kövegezett elveket. Ma so­­kat bírálják a»' Egyesült . ^ern*»i­»k munkáját. Nesn­­i **5 bírálta az Egyesült Nem ‘ i *ei­het Sztálin, a szovjet kor­m leány elnöke is. Mi is na­pion gyakran bíráltuk az *styez eit Nemzetek szerveze­tnek munkáját. Azonban **éttése bírálat van. Egyesek *^kól a szempontból bírál* •ák az Egyezett Nemzeteket, | jj°Sy jobban biztosítani le­­a békét, eredménye­­! *^bb harcot lehessen folytat­­ni az s­sz^nó ellen és na­­*­'obil erőfeszítéseket lehes­­**0 temni a viszályok béke­­'**rető, megegyezésen alapuló ‘ *bcsso­dása érdekében. Mások érdekeik szempont­já­­ból bírálják az UNO-t, mert­­?- Egyesült Nemzetek szer­­v*Zete akadályozza megh­atá­­*b*d­í­jjofitákájuk végrehaj­­» ’•«át. A jelenlegi szovjet bi­­**fc*t, amelyet Sztálin leg- ] **abbi nyilatkozata tártál* j ****«,' éw»on a biriratoknak a Qwzodik kategóriája- j Mi is gyakran felemeltük púnkat aa ellen a politi- | r* ellen hogy az Egyesült j ^tbtestek­ szervezetében az j *KV*«erfi leszavazás politika­­*»v«U élj­enek, bíráltuk azt a hogy a kis nemzetek- | nbtos elég erős szerepük /* MNO-ben é* hogy ezért /*‘nt saerveeet az erős álla­­?*k exportjának hatása alá fjeket, amelyek egyebek ?®*ott olyan erős eszközök-­j rendelkeznek, amilyen a „ J”'*kva«á* vagy a vétó. A- ugyanígy igaz, hogy . s»o»j«t delegáció az utóbbi . *kben a legkisebb erőfeszt sem tett az UNO-beli j együttműködés és meg | érdekében, mert a ^ J^utenereti nemzetközi e- j ^tewilMdés politikáját fel f*ttr,*’ta a megfélemlítés és ^yajetéeek politikájával. a . -^k önrendelkezési joga és w’f^'Alen­ára elve védőlmé- j U jj* áelátikáját pedig az ér­te,’* »esetek felosztásának po J’kájával. t» jellemző, hogy | U^NO legerősebb szovjet | J^*até»a é«»pen akkor ke- i ser amikor a szovjet­­ politika olyan , vetefené­ei, amelyek ag­­­­godalommal töltenek el min­den békeszerető embert. Az UNO jelenlegi helyzete okai­nak tárgyilagos elemzése megmutatná, hogy ezt a hely­zetet nem bizonyos belső vál­tozások, vagy a szervezet ke­­­retében tett intézkedések idéztek elő, — habár ebben a tekintetben is vannak na­gyon téves és káros határo­zatok, — hanem az a politi­kai gyakorlat, amelyet az E­­gyesü­lt Nemzeteken kint folytattak és amely szöges ellentétben áll azokkal az el­vekkel, amelyeken ez a szer­vezet felépült. Magától ér­tetődik, hogy mindez kifeje-­­ zésre jutott magában az I UNO-ban is- Magától ér.«- Ö­tödik, hogy e szervezeten be­lül ugyanazok » nemzetközi­­ «■ők vannak és ugyanasok- o kal az ellent mondásokkal, a-­j melyek a szervezeten kit­ül is hatnak. És ha valóban a békéért harcolunk, akkor ezt a konkrét politikai gyakor­­latban kell cselekednünk, a­­mely gyakorlat pedig azonos az UNO-ban és az UNO-n kí­vül is Minden fogyatékos­sága ellenére is, mégis még mindig az UNO a legalkal­masabb szószék a békeharc­­ra, és abban a pillanat­ban, amikor széthullana, az em­be­riseg az új világhábori kü­szöbére kerülne. A jelervegi , fogyatékosságokat M® lehet orvosolni semmiféle belső változásokkal az UNO-ban. . bánom csakis a hegemonista és agresszív irányzatok elle­­ni harccal, amely Irányzatok m­a kifejezésre jutnak a nem­zetközi kapcsolatokban és a-­­ melyek komoly háborús ve­szély helyzetébe sodorták az emberiséget. Jugoszlávia kor­­­mánya ezért továbbá is ta- s mosatást nyújt az UNO-nak harcolva egyúttal azok ellen , a fogyatékosságok ellen, a,- I melyek aláássák erejét és a világon betöltött szerepét. A jelenkori emberiség u­­ion képességének, hogy meg­találja-e a kiutat a viszály­ból megegyezés útján a ko­reai háború a konkrét pró- I baköve. Nem akarok ismert­­ dolgokat ismételni Ebben a­­ kérdésben elfojult álláspon- j tunk nem változott. Kormá-­­ nyunk reméli, hogy ez a kí­sérlet, hogy megtalálják e vi­szály m­egegyezéses megold­á­sát, végre mégis sikerrel jár mert a koreai bíbora bármi­féle kiterjedése al vl. tá­ború­­küszöbére juttatná a emberiséget. Rákó Bjelica népképviselő­társam kérdésével kapcsolat­ban a román hatóságoknak 9 jugoszláv fiú és leány iránti példátlan eljárására vonat­kozóan röviden már tájékoz­tattam a Népsakupstinát a múlt év decemberében a költségvetési vita alkalmá­val. Időközben a kormányel­nök és a külügyminiszter is több levelet kapott a gyer­mekek szüleitől, amelyben követelik, hogy kormányunk hasson oda a román hatósá­goknál, hogy adják vissza gyermekeiket. Ugyanígy megkaptam annak a tilta­kozásnak másolatát is, ame­lyet a Népfront verbáczi I. és II. alapszervezetének tag­jai intéztek e hó 7-én meg­tartott értekezletükről a beo­grádi román nagykövetség­hez. Amint már önök tudják, 1950 június 19-én a bela­­erkvai vendéglátóipari tan­folyam hallgatóinak egy cso­portja gondtalanul sétált a város környékén. Nem gon­dolva arra, hogy közvetlenül a jugoszláv—román határ kö­zelében vannak, ezek a fiuk és leányok a Nera határfo­lyó mellett bementek az úgy nevezett Lúg erdőcskébe, s e csoportból kilencen átmen­tek a folyócrkán s nem is tudva erről, román terület­re kerültek. A román határ­őr, aki mindezt rejtekhelyé­ről figyelte, nem figyelmez­tette őket a folyócskán való átkelésük alkalmával, ha­nem szándékosan engedte, hogy romá­n területre lépje­nek, akkor pedig a fejü­k fe­lett tüzet nyitott puskájából, majd más román katonák se­gítségével megkötözte és va­lahová elvezette­ őket. Mind­ez a többi fiú és leány szeme láttára történt, akik a fo­lyócskának az Innenső part­ján, a mi területünkön ma­radtak. Ha­tármenti szerveinknek minden arra irányuló igye­kezete, hogy ezeket a fiukat is, leányokat visszajuttassák Jugoszláviába sikertelen mar­­­radt. Habár 14—16 éves fia­­talkoruakról és ártatlan, mit sem sejtő határátlépésük­­­ről volt szó, a román hatósá­­­gok nemcsak azt utasították vissza, hogy visszajuttassák őket a mi területünkre, ha­nem még további sorsukról sem voltak hajlandók sem­­­­mit közölni. A szülők egés­z­zen a mai napig nem kap­ t­­ak semmiféle hírt gyerme­­­­keikről. Külügyminisztériumunk ez ■el kapcsolatban 1950 június 19-én tiltakozó jegyzéket in­tézett a beográdi román nagykövetséghez, amelyben erélyesen követelte ezeknek a gyermekeknek haladékta­­lan visszajuttatását. A kül­­ügyminisztérium azonban er­­­­e a jegyzékre semmiféle vá­l­aszt sem kapott és ezért még két jegyzéket intézett, ő pedig szeptember 5-én és december 11-én, amelyekre t ror--'n krrmákv egyáltalán tie.n '.'„szólt. Ezekből az­­okból 4 bukaresti jugoszláv­­ nagykövetség e hó 8-án dip­lomáciai lépéseket tett a ro­mán külÜgymoniv­tóriumnál, hogy gyermekje,!»het haladék­talanul adják via«, amire azonban a nagykövetség kép­viselője azt a megdöbbentő választ kapta, hogy ezt a­­ kérdést »még tanulmányoz­zák«. Amint a fentiekből látszik, a román kormány a mai na­pig elzárkózott az elől, hogy visszajuttassa a véletlenül román területre tévedt fiúk és leányok csoportját. Nem riad vissza attól, hogy a ha­zánk ellen irányuló ellensé­ges politikájában ilyen van­dál fasiszta módosís ehhez fo­lyamodjon, ami teljes mér­tékben leleplezi az egész vi­lág előtt azokat a demokrá­ciára és szocializmusra vo­natkozó képmutató szólamo­kat, amelyekkel a román­­ komm­ány megkísérli, hogy­­ álcázza az országabeli ön­kényuralmat A jugoszláv kormány a jö­vőben is mindent megtesz, ami hatalmában ül, hogy gyermekünk visszatörhense-­­ nek otthonukba.. . * Ksifft és romboló bírálat Gz elraisH gygri&lfeM * t (Folytatás a 2. oldélről) Szovjet kormány semmivel Sem igazolhoijíi Európa és az egész vitát békeszerető tö- Sicnei siett, agresszív jugo- S­ siaveliea*» poétik­áját, a­­•#siy Uttuegek ageedalen­snsai ügyelik a szevjet Ivmit mes­­terkeleceit a m­acsatár ha­tároson. Jogoullávia népei­­k?k van, «fős és állandó Vt(Wia4-íiija?t van. »M pedig a vlág bószeszerető demokra­ikus köevétem­énye, amely étóa«lu»»i hi»««»?«i hormima­­•»n eüt«ü a bófaeseerető Ju­­•»»«U'-ú» edon Irányuló nin den agrassssiv cselekedetet, fe egy­ik legfontosabb ténye­ző abban, hogy a Tájékoz­­tató Iroda határozata óta a BR^i nettig s»e»telenül erősö- ÜÖU ÍM^.vart3Via népeinek beeiaerif.vsá helyzete és biz- Maaásta. Végül fel szere­tném­ hívni H" önök figyelmét arra a té»iyr», hogy a szov.je* kor­­•uaay ea«31ivl először emlé­­meg az úgynevezett íns-’e ziáv kérdésről egy jegy­zé-­ben, fensengot nem Jugo- Stea . «i.ítse, hanem egy har­­•bü'ük hunaiemhon, ebben az esetben Nagybritaniá­hoz in­tfcsvt. A Szovjet Szövetség •fN”« politikája 1948 óta a "bai »tápig úgy tárgyalta .lu- Sesalávia kérdését, mind a scovjet Szövetség kormánya kait kizárólagos monopóliu­­mát, mindenképpen abból a szándékból, hogy Jugoszlá­viát elhaigetelje és így elszi­­getesen könnyen alárendel­­te magának. Ez a politika gá­dot mondott és csődöt kellett mondania, mert egy független ország elleni min­den hegemonista politika és a minden -agresszív nyomás a miai időkben elkerülhetetle­nül fenyegetéssé válik az egyetemes békével szem­ben. Mert például bárhol Európában is törne ki hábo­rú, és nem maradhat elszi­getelve, hanem előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül há­borúba kell rántania egész Európát. Ez ugyanolyan mér­tékben vonatkozik a Jugoszlá­via elleni agresszióra, mint Eu­rópa bármely más pontján meginduló agresszióra. És mint ilyen, a Jugoszlávia el­leni szovjet agresszív nyo­más kérdése minden báke­­szezető ember ügyévé, min­den nép és minden olyan kor­m­ány ügyévé vált, amelynek érdeke a béke fenntartása. Elmondhatjuk, hogy a szov­jet kormánynak az a törek­vése, hogy elszigetelje Jugo­szláviát, végleg csődöt mon­dott. A függetlened­­és a bé­ke kérdése Jugoszlávia né­pei számára ma voltaképpen általában a világ­béke kérdé­sének szerves részévé vált. Annál inkább kötelességünk­­ ma, hogy tevékenyen részt ve­gyünk ra m miden olyan erőf­e­­szítésben, amely a világbéke megőrzését és szilárdítását szolgálja. Éppen ez a legfőbb ok, a­­miért a JSzNK kormánya, mint mér fentebb mondot­tam, pozitív álláspontot fog­lal el a négyhatalmi értekez­let összehívása kérdésében. A világ békeszerető embe­reinek joguk van azt köve­telni a négy nagyhatalom kormányától, hogy találja meg a megegyezéshez vezető utat, amely biztosítja a vi­szályok békés megoldását, megállítja az eszeveszett ver­sengést a fegyverkezés te­rén és ezzel megszilárdítja a békét.­­ Népképivselő­társaim, csu­­­pán néhány olyan mozzana­­tot említettem meg, ami jel­­­ lemzi a pillanatnyi helyzet­­­tét a nemzetközi viszonyban,­­ különösen amennyiben ezek­­ közvetlenül Jugoszláviát érin­t­li l­. Távol állunk attól, hogy­­ azt állítjuk, hogy a háború elkerülhetetlen, de egyúttal nem tehetjük meg, hogy ne i ismerjük be, hogy a jelenle­­­­gi helyzetben elegendő még néhány lépést tenni s hogy­­ a háború valami olyanná vál­jon, amit az emberi akarat többé nem ellenőrizhet. Más­részt azonban valameny­­nyi enie előtt nyilvánvaló, hogy egyetlen olyan nép sincs, amely háborút akar és hogy az elmúlt háború se­beiből még le sem lábalt em­beriség hatalmas többsége semmiképpen sem engedi meg, hogy újabb világhábo­rúba rántsák. Az esetleges támadóknak számot kell vet­niök ezzel a ténnyel. Ezt bi­zonyítja a mai világhelyzet, mo­rt ma egyetlen olyan kor­mány sincs, amely nyíltan a háborút prédikálná. A háború ilyen nyílt prédikálása hatal­mas visszahatást szülne nem csak más népeknél, hanem annak az országnak a népei körében is, amelynek kor­mánya arra merészkedne, hogy nyíltan háborúra hív­jon fel. Nem véletlen, hogy azok, akik bűnösek a mai feszült világhelyzetért, a leghango­sabban beszélnek a békéről, hogy különféle akciókat szer­veznek a béke megőrzése ér­dekében, sőt a koreai hábo­rút is úgy jellemzik, mint a béke védelmét szolgáló há­­­­orút. Mindez nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a népek szer­te az egész világon békét akarnak, nem pedig háborút Ezért jogunk van arra, hogy reményt tápláljunk, hogy az emberiség háborús katasztró­fa nélkül áthidalja ezt a sú­lyos válságot, de ugyanak­kor egy pillanatra sem sza­bad elfelejtenünk, hogy szün­telenül támogatnunk kell e­­­­zeket a békeakciókat s egy által állhatatosan és sokol­dalúan szlárdis­red hazánk függetlenségének fegyveres védelmét, mert ez a mai idő­ben békénk legszilárdabb biz­tosítéka.­­ A népek szarte a világon békét akarnak, nem pedig hámorul Párbezetek letartóztatása és ju­zatása Cserszteváil­sban Bassováttezki, a szlovák­­ kommunista párt főtitkára bejelentette, hogy megkezd­ték a szlovákiai kommunista párt nacionalista-burzsoá cso­portjának letartóztatását Többek között letartóztatták Klemen Jiter volt külügymi­nisztert, akit árulással és kémkedéssel vádolnak. Ezen­kívül kizárták és letartóz­tatták Huentei és Nuvomje­­safet pártvezetőket, Marija Svert­ova, Csehoslovákia KP központi vezetőségének volt főtitkárát és Otto Sting brün­ni párttit­kárt, akit azzal vá­dolnak, hogy merényletet ké­­szített elő Gettwald minisz­­­tarcincií­tálon Kiementisz, Novomjaiaki és Huszaki el­len az a vád, hogy önálló Szlovákiát akartak. Cseh­szlovákia KP plénumán Frank főtitkárhelyettes beje­lentette, hogy a legutóbbi tisztogatás alkalmával 170 000 párttagot, illetve jelöltet zár­tak ki. I Megtört a kifiai ellenállás JPI«»ycsa*x«ssi&I Mae Arthur főhadiszállása j jelenti, hogy az amerikai csa­patok Pjongcaang térségében legyőzték az edlenfél ellen­állását és mintegy 4 kilomé­tert előrenyomultak. Heng­­szongtól nyugatra a délkor­­­reaiak több egymást követő összecsapás u­tán* visszaverni- í­rásra késztették a kínai a­a­­­­kulatokat. ‘Az’amariscai légi-­­ erők Kenjangot,­­amint­­ Hamhung és Csongdzsi kikö­­­­tővárosokat termiadtak. Egy ausztráliai romboló ágyútű- NAGYGEÜLÉS BOLOGNÁBAN Cucchi és Magnaoni, az o­lasz kommunista pártból nemrégen kilépett képvise­lők Bolognában nagygyűlést tartottak, amelyen leszögez- t ték, hogy csak egységes és független olasz munkásmoz-­­ galom szolgálhatja a béke és a haladás ügyét. Magnanni be­jelentette, hogy a Szovjet-­­ unióban és Lengyelország­ban tett látogatása során ar­ra a meggyőződésre jutott, hogy egy hasonló rendszer bevezetése Olaszországban, egy lépés volna, hátra­­zet zúdított a koreai félsziget keleti partján összpontosuló kínai és észekkor­eai csapa­tokra. Az északkoreai hadijelen­­tés szerint a középső front­­szakaszon nagy veszteségeket okoztak az ellenfélnek és Szöul fölött február 26-án két amerikai repülőgépet le­lőttek. Védelmi rém­tám a fin­oka­­xi-tengsz neten­ tájsegétek Koprüni török külügymi-­­ niszter bejelentette, hogy Carney amerikai tengernagy legutóbbi törökországi láto­gatásakor úgy döntöttek, hogy Törökország részt vesz a Földközi-tenger keleti térsé­gének védelmi rendszerében. Ciprus sziget Görögország­hoz való csatolásáról szólva, a török külügyminiszter ki­jelentette, hogy a Földközi­­tengernek azon a részén ne­m­­ lesz samnálésse területi vál­tozás . Hittgn­t­anács alakult A JSzNK külügyminiszté-­­ riuma mellett külügyi tanács alakult, amelynek az a fel-­­­adata, hogy tanulmányozza a külpolitikai kérdéseket, s véleményét és javaslatait a minisztérium elé terjessze.­­ A külügyi tanácsot az elnök vezeti, aki felhatalmazás e­­setén helyettesizíteti a kül­­ügyminisztert. A külügyi tag Mtsgyetr készek bűntár­­gyalása Eszéken Az oszijeki kerületi bíróság tíz évi börtönre ítélte Sztjepán Kne­zsevicset, aki a magyar kém­­szolgálat ügynöke, Josz­ip Kuba­­sek utján adatokat szolgáltatott a magyarországi tá­jékoztatóiro­­dás vezetőknek. Hat bűntársát ügytől hat évig terjedő szabad­ságvesztésre ítélték. GÉPEKET ÉS NYERS­ANYAGOKAT VÁSÁROL A SZOVJETUNIÓ Az amerikai kereskedelmi­­m­inisztérium adatai szerint a Szovjetunió gyorsított iram­ban nagymennyiségű nyers­­gumit, gyapjút, rezet, gyapo­­­­tot és gépeket vásárol fel a­­ világpiacokon. A Maláji szi­geteken 1950-ben 65.000 ton­na nyeragurr­it vásárolt, míg a második Világháború­­előtt mindössze évi 35.000 tonnát szerzett­ be. Szerszámgépeket Belgiumból és Angliából vá­sárol a Szovjetunió. KÍNA GYÓGYSZEREKET KÉR Berlinben az úgynevezett bé­kokongres­szuson Kim Ho Duó a ktínai kormány alelnöke folly­­vassal fordult „a világ békesze­­rető népeihez" küldjenek gyógy­­szereket és kütötőszereket Ko­reába. A kínai miniszterelnök­­helyettes felhívását a kínai és aszikkan*eai csapatok hatalmas veszteségeivel hozzák összefüg­gésbe. A kínai kormány MÉG NEM VÁLASZOLT AZ UNO JÓSZOLGÁLATI BIZOTTSÁGÁNAK Az Egyesült Nemzetek jó­­szolgálati bizottságának szó­vivője legutóbb bejelentette, hogy a kínai kormány még mindig nem válaszo­lt a békés tárgyalásokra irányuló ja­vaslatra. A megfigyelők jó jelnek tartják azt, hogy Pe­king ezideig nem utasította vissza a jószolgálati bizottság indítványát ___.. .1V\ LEMONDOTT A FRANCIA KORMÁNY Plaiven francia miniszter­­elnök tegnap este benyújtot­ta lemondását, miután a par­lament 312 szavazattal 295 el­enében leszavazta a válasz­tsi törvényt módosító kor­mányjavaslatot. . ­­nács elnökévé V­e­l­y­k­o­­ Vl­akovicstot nevezték­­ ki. ­ Uj egy­ptoi Ai Houef érkezett Z­­engradíai Beográdba tegnap reggel meg­érkezett Haszan Zah­i Bej, Egyip­toma új rendkívüli követe. A vas­útálomáson dr. Szlovén Szmod­­laka külügyi osztályvezető és az egyiptomi követség ügy­vivője fo­gadtik. ------­M sgenfiezett ss «öd aiiwfer kai Hm* iszantumany ! Szaloniki görög kikötővárosból i­Qy­evgyen­jába megérkezett az e­l­ső amerikai Usztszállitsnány. Ez­­­­zel megkezdődött a normális vas­­­úti forgalom Görögország és Ju­goszlávia között. A szállitmány fogadásakor rövid ünnepséget rendeztek, amelyen résztvett George Allen, az USA beográd­a nagykövete,­­ Jaszonidis® görög miniszter és mások. MESTROVICS NYILAT­KOZATA Iván Mestrovics szobrászmű­vész levelet intézett a Newpork Times szerkessztőségéhez, amely­ben tiltakozik, hogy tudomása és hozzájárulása nélkül fában­tették aláírását az úgynevezett keleteurópeu Jobbtudatt politiku­sok nemrégen bekezétett nyilat­kozatán. Mestrovics leszögezi hogy nincs tudomása, hogyan ki várt aláírása a nyilatkozatra majd így folytat­ja: „Habár nem értek egyet a mai Jugoszlávia világ­­nézetével, mégis hazámnak tar­tom, és­­ vele vagyok, ha meg­kell védeni függetlenségét“. Midla nw9hfzéíe¥8­ és Jugoszlávia bécsi szavaie Viktor Röpíts, a JSzNK ausztriai rendkívüli követe és meg­hatalmazott miniszte­re átadta megbízólevelét F­­­e­g­e­r kancellárnak, aki az osztrák köztársasági elnö­köt helyettesíti. A megbízó­levél átadásakor jelen volt dr. Gruber osztrák kül­ügyminiszter, valamint a ju­goszláv követség két titkára ÚJABB Élelmiszerkor­­LÁTOZASOK MAGYAR- , ORSZÁGON Magyarországon tegnap életbe, lépett az új rendelet, miszerint be­vezették a vaj-, a zsiralék­­­­szalonna és a szappantejada­­­­got. Azok a mezőgazdasági vi­dékek, amelyek képesek ötsma­­­­gukat ellátni, nem esnek e ren­­­­delet alá. A rendeletet azzal in­­s­dokolták a magyar hatóságok , hogy ezt az intézkedést maga a­­ „dolgozó nép" követelte, mert a feketepiac elburjánzott. Tudva­lévő, hogy Magyarországon ja­nuár 1-én újból bevezették a liszt, cukor és tésztafélék ada­golását is. LENGYELORSZÁG ARANYAT SZÁLLÍT­­ ANGLIÁBA­ ­ Az angol lapok hírei sze­­­­rint Lengyelországból nagy­­­ mennyiségű aranyat szállí­tó­­­­­nak Angliába. Az aranyat­­ Koppenhágán át repülőgépe­i­zel szá­llítják és már ezideig­­ néhány millió font értékű­­ arany érkezett az angol nem­­­zeti bankba. A bank­ képvi­selői titkolják az arany ren­deltetését. Egyes lapok sze­rint azonban Lengyelország adósságainak törlesztéséről van szó. Vélemény­s­a Jecu-Gabi szovjet h­elyze­rér ! A brit külügyminkutérium szó­vivője jégi­ap bejelentette, hogy a brit kormány még nem dön­tött afelől hogy egyáltalán­­ vá­laszol-e a legutóbbi szovjet jegy­zettre. A választ attól teszi füg­gővé, hogy válaszol-e a szovjet kormány a nyugati hatalmaknak a Hogyha tanul tárgyalásokra vo­­­­natk­ozó jegyzékére, az erre vo­natkozó előzetes megbeszélése­ket március 5-ei párjában kelle­ne megkezdeni. A francia kor­mány bejelentette, hogy nem vá­laszol a január 20-i szovjet jegy­zékre, amely a barátsági szer­ződés megszegésével vádolja Franciaországot. Az amerik­ai la­pok szerint a legutóbbi szovjet jegyzék azt mutatja, hogy Moszk­va hajlandó a négyhatalmi tár­gyalásokra. A lapok azonban hangoztatják, hogy noha a szov­jet jegyzék aránylag békés hány német használ Nagybritanniával és a többi állammal szemben, Jugoszlávia tréni végsőkig ellen­séges és agrasszive. A Newyork Times ezzel kapcsolatban meg­­állapítja, hogy a szovjet kor­mány ezzel a jegyzék­ével nyíl­­tan kifejezésre juttatta agres­sziós és ellenséges politikáját Jugoszláviával szemben. A szov­­jet jegyzék - írja a lap.­­ ab­ból a felfogásból indult ki, hogy a szovjet hódítás és a más né­pek alárendelése felszabadí­tást jelent, viszont a kngázással va­­ló elem­szegülés és minden ön­védelmi lépés háborús uszí­tás és agresszió A Vewyork Timer­s sze­rint a szovjet kormány ezt az úgynevezett ervet különös f ölel alkalmazni Jugoszláviával satunk­ben.

Next