Magyar Szó, 1953. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1953-01-01 / 1. szám
^ÖNTÖZŐKANNÁTÓL A MÜESÖIG^ ii^^iiiiiiiiiiiiii!iiiiiii!iiiiiiiiitiii(i!iiiiiiimiiimiiiiii!iiiiiiiiiimi:ii iiillllllllilllil!illllilllllllll!llilllillill!tnillllllllllllllllilll!lill!llllllllllll!lllil ülllljlllllllllllliiliimillimillll Mintegy 400 mázsa cukorrépa holdanként Nem kerül még félmillió dinárba sem Percenként 12.000 liter viz ~ 30.000 dinár tiszta jövedelem is lehet holdanként !A motor nem olyan külö Hn03 a »HATÁR« kirakatában. Ráfüggesztett cédula mutatja, hogy 9 lóerős »Diesel«-motor. Hazai gyártmányú. Erről jutnak eszembe egy érdekes vita mozzanatai. Az egyik becses szövetkezetben beszélgettek, latolgatták az öntözés kérdését. Számolgattak. Nem volt olyan, aki az öntözés ellen szólt volna, de igen sokszor emlegették a nyári forróságot és annak következményeit. A szövetkezeti tagok nyáron sokszor megálltak a Tisza-parton, tehetetlenül. Izzadt homlokkal álltak, nézték a hús víz mellett a forróságtól elsárguló vetést. Ott volt a víz, de mégsem tehettek semmit. Olyanokról is hallottam, akik egyszerű öntözőkannával próbálták hordani a vizet a veteményre. De bizony ez nem sokat ért... Ezért, ahogy most megláttam ezt a »Diesel«-motort, ezembejutott az öntözés. De inkább beszélgessünk egy kicsit az eladóval. Vájjon mennyibe is kerülhet? Van-e hozzávaló pumpa, — ezeket a kérdéseket latolgattam. Ha egy szövetkezet megvesz egy ilyen »Diesel«-motort, s a hozzávaló pumpát, létesít egy korszerű konyhakertészetet. Annál is inkább érdekes számunkra ez a motor és a pumpa, mert beszerezhető Vajdaságban is. Nálunk gyártják, így minden alkatrész kapható. Ez mostanában sokat foglalkoztatja a szövetkezetek tagjait Szó lesz itt a műesőről is, csak az drágább, nem minden szövetkezet fizetheti meg. Nem kis kérdés az öntözés, főleg itt Vajdaságban. Szerbia kormánya erre a célra egy milliárd dinár kölcsönt ad a szövetkezeteknek. A mellett tovább építik a Duna-Tisza csatornát, enysokára elkészül Bezdánnál a nagy szivattyú, amely percenként 12.000 liter vizet lök tovább a mellékcsatornába, így Zombor, Bezdán környékén az idén mintegy 50.000 holdat lehet majd öntözni. Idővel ezeket az öntözőberendezéseket villanyerővel hajtják, ha elkészül a zvorniki villanyfejlesztő. Mindenesetre a bezdániaknak és zomboriaknak könynyebb lesz majd öntözni a vetéseket, de azért nem kell visszariadni akkor sem, ha nincs folyó a közelben. Tavalya topolyai »Dózsa György’ medencét csinált és abból öntözte a kerti vete ,ményét. Mert medencét minden alacsonyabb fekvésű talajon áshatunk, amelyből aztán »Diesel«-cuátorral és pompával elég vizet lehet szivattyúzna a konyhakerti földekre. Dehát ott van a Tisza és még nincs kihasználva. « »HATÁR« igazgatójának véleménye szerint már több szövetkezet vásárolt ilyen gépet, mintegy ■ 200-an Nem is olyan sokba került a szövetkezeteknek. 150.000 dinár a »Diesel« motor, ugyanannyi a pumpa. A hozzávaló deszka (vízlevezető vályúnak) nem kerül többe 100.000 dinárnál. Tehát nem is kell még 500.000 dijnár sem, már van a szövet- kezetnek egy jó öntözőbe- rendezése, amellyel száz holdat is locsolhat. S a termés sokkal több, az áráért 10 ilyen öntöző-garnitúrát is vásárolhatnak. Az utóbbi időben, amint mondtuk, több szövetkezet nekilátott az öntözőberendezések létesítéséhez. A zom- , bori járásban egy kis elemzést végeztek amely szerint a konyhakertészet, amelyet öntöztek, 20—30.000 dinár tiszta jövedelmet hozott, addig a búzának holdja csak 6 dinárt jövedelmezett. Mennyivel előnyösebb a konyhakertészet kibővítése, ezt nemcsak ezek a számok mutatják, hanem a tagok foglalkoztatásának aránya is. Egy hold a konyhakertészeten több tag dolgozhat, míg egy tag több hold földet művelhet, ha azon búzát vagy kukoricát termel. * Természetesen legjobb volna, ha mondjuk a konyhakertészet mellett a krumplit, a herét és még néhány növényt öntözhetnének. Az eddigi kísérletek megmutatták, ha a búzát öntözik, akkor a szokottnál 5 mázsával többet terem. Más nö-vénynél még nagyobb az arány. Locsolás esetén a kukoricából 15 mázsával, kenjderből 16 mázsával, cukorrépából 78 mázsával, krumpliból 70 mázsával, lucernából pedig 14 mázsával több terem a szokottnál. Mindenesetre, a talajnak és a növénynek legjobban megfelel a műeső. Amint mellékelt rajzunk is mutatja, a műesővel arányosan lehet meglocsolni a földet. Azonkívül gyors munkát is lehet végezni. Három óra alatt több mint egy hold földet öntöznek meg vele. Az öntöző kézzel húzható kocsira szerelt motorból, pumpából és aluminium-csövekből áll. Egy óra alatt szétszedhető. A műesőnek az előnye az is, hogy egyáltalán nem mossa ki a talajnak egyes fontos alkotórészét. Másrészt viszont rövid idő alatt nagy területeket öntözhetünk meg anélkül, hogy ágyásokat készítenénk. A műeső-készülék viszont 1 millió 300.000 dinárba kerül. Mindegy, melyik öntözőberendezést választjuk, csak az a fontos, hogy eredményes AGY port vert fel szövetkezeti körökben az év vége felé Bakarics elvtárs legutóbbi nyilatkozata a mezőgazdaság fejlesztéséről, illetve az a válasz, melyet a horvátországi kommunisták iskolája hallgatóinak kérdéseire adott. Amint ezt eddig tapasztaltuk, abban mindenki egyezik, hogy a termelékenység fejlesztése, gyors, még gyorsabb fejlesztése, mint eddig, elsőrendű feladat. Valóban létkérdés a szövetkezetek számára az új esztendőben. Más a helyzet a részletekkel kapcsolatban. A részletek tekintetében eltérőek a vélemények. A szövetkezeti főszövetségiben a „Szocialiszticska polyoprivreda« főszerkesztőjével beszélgetve megtudtuk, hogy a legtöbb vitára Bakarics elvtárs által emlegetett új korszerű mezőgazdasági vállalatok létesítésének gondolata adott okot, melyeket szerinte munkástanács irányítana. Az elképzelés kétségkívül helyeslést váltott ki. A dolog kivitelével kapcsolatban azonban felmerül több kérdés: milyen földön létesülne ez a mezőgazdasági sen küzdjünk a szárazság ellen. Ne legyünk kitéve az időjárás szeszélyének. Az eladott 200 géppel és még amit eladnak az idén, olyan kertészeteket létesíthetünk, amely sokban növeli a terméshozamot, a jövedelmet és a szövetkezeti tagok életszínvonalát, üzembérbe vennék-e a földet esetleg a magánosoktól, mely földek ebben az esetben nyilván nem lennének egy, helyütt, ami, viszont lehetetlenné teszi a korszerű megművelést, hogyan oldható meg a befektetés, illetve ki fektetne be nagyobb összeget más földjébe; vagy talán az állami birtokokra gondolt a horvát kormányelnök nyilatkozatában, mely birtokokon tudvalévően munkástanács is van, a föld is egy darabban fekszik, ugyanakkor viszont a modern mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatban nem említette fel Bakarics elvtárs a meglévő állami birtokokat, és így tovább stb. Persze nemcsak ezzel kapcsolatban folyik a vita. Felmerült például a termelők tanácsának választásával kapcsolatban az a kérdés is, hogy kellenek-e továbbra is a szövetkezeti szövetségek? Nem duplázódik-e így a munka a tanácsban és a szövetségben? Jelenleg a túlnyomó többség úgy véli, hogy a szövetkezeti szövetség feladata más és más a termelői tanácsé. A szövetség, az a szövetkezetek szerve, a termelők tanácsa, az pedig az egész járásé. És mint ilyen, nyilván nem is foglalkozhat részletesen sokszor aprólékos szövetkezeti szak- és egyéb kérdésekkel. Értesüléseink szerint a szövetkezeti főszövetségben Kardely elvtárs hozzászólását várják, amelyre talán még január hónapban sor kerülne, — az előbb említett kérdésekkel éppúgy, mint mezőgazdaságunk más kérdésével kapcsolatban. Mindenesetre máris megállapítható, hogy Vajdaság fekvésénél, adottságainál stb. fogva bizonyos mértékben más képet nyújt, mint mondjuk Horvátország, amelyre elsősorban is vonatkozik Bakarics elvtárs nyilatkozata. Amíg például még szűkebb Szerbia területén is vizsgálat tárgyává tesznek egyes szövetkezeteket, abból a szemszögből, vájjon kifizetődik-e, vagy azzá lehetnek-e, kifizetődő-e bennük ez vagy amaz a parcella, nálunk Vajdaságban e felől nem lehet kétség. Vajdaságban minden szövetkezet és minden parcella kifizetődő, vagy az lesz, ha arra fektetjük a fősúlyt. Ezért itt nálunk szó sem lehet a szövetkezetek bármiféle átszervezéséről, vagy valamiféle kilépésekről. Ezzel szemben teljes erővel tovább kell haladnunk a kifizetődő nagygazdaságok ilyen szövetkezeti úton való kiépítése terén is. Mindezt, ahogyan azt már számtalanszor hallhattuk, nem adminisztratív ügyviteli módszerekkel kell végrehajtanunk, hanem a termeléssel, a termelékenység fokozásával. Ámde még ezeket a gazdasági tényezőket sem lehet különállóan szemlélni, mert a nagygazdaságok, a szövetkezetek fejlődése igen szorosan fűződik általános fejlődésünkhöz, iparunk, elsősorban fém- és vegyiiparunk fejlődéséhez. * A TERMELÉKENYSÉG fokozása, láttuk, megszüntette a szövetkezetekben a munkaerőhiányt. További fokozása munkaerőfelesleget okoz. Ezért talán már sok helyütt ebben az elkövetkező esztendőben foglalkoznunk kell a szövetkezeti munkaerőfelesleg más gazdasági ágazatokban való alkalmazásának kérdésével. Miután természetesen a végső fokig intenzívvá, sokoldalúvá tettük a termelést magában a szövetkezetben, ami, ezt is láttuk, számos szövetkezetben még jó ideig foglalkozást adhat minden tagnak.Konyhakertészet, állattenyésztés, ipari növények fokozott termesztése ha kifizetődő az illető szövetkezetben stb.). Továbbra is időszerű kérdés a bérlet. Az évi álláspont elhangzott: alkalmazni kell a bérletet, ahol csak lehetséges. Vajdaság, mint már említettük, az ország egyik legalkalmasabb vidéke a szövetkezeti fejlődés és általában a mezőgazdaság gyors korszerűsítése számára. Ezért Vajdaságban mindenképen lehetséges a bérletfizetés. Szűkebb Szerbia és Koszovó-Metohia területén viszont valószínűleg csak a kifizetődő szövetkezetekre szorítkozik majd A bérlet szoros kapcsolatban áll azzal, hogy a szövetkezeti tag életszínvonala általában egyezik, — néhol már meg is haladja —■ a jólgazdálkodó középparaszt életszínvonalát. Ezt a szövetkezeti életszínvonalat biztosítja a normanap és a bérlet. Ebben a tekintetben néhol még az alap és az akkumuláció rovására is történik majd bérletfizetés. Amíg nincs lehetőség más ágazatokban elhelyezni a munkaerőfelesleget, és mivel ezt az életszínvonalat biztosítani kell a szövetkezeti mozgalom további fejlődése miatt. Ami a munkaszervezést illeti, erre vonatkozólag úgy hisz szűk, még inkább érvényes az, hogy ne legyen kaptafa, ne legyen erre nézve előírás. Amivel például a szövetkezeti szövetség is segíthet ezen a téren, az az alapos elemzés, amely feltárja a gazdálkodás és a munkaszervezés jó és rossz oldalait. Általános érvényű előírásokkal a szövetség is csak rontana a dolgon. E tekintetben is fontosabb mint bármikor a szabad vita, a vélemények harca, a szövetkezetekben, a szövetségekben és nem utolsósorban a sajtó útján. (Ez nemcsak a szerkesztőség véleménye, hanem a köztársasági kormányé is!) Nemhogy Vajdaságra nem lehet például általános recepteket szabni a munkaszervezés terén, de még egy járásra sem. Minden szövetkezetnek megvan a maga sajátossága, adottsága, más és más a munkaerő számának és a földimennvvégnek az aránya, termelési feltételei stb. Hí AZ új, 1953-as esztendő mindenesetre jelentős változásokat, fejlődésadta változásokat hoz a szövetkezetiek számára. Közelebb kerülnek a nagyüzemi termelésihez, egyre inkább termelőüzemek lesznek, ami azt jelenti, hogy levetkőzik az egyhelyben topogós kolhozrendszer utolsó nyomait is. Egyre inkább az új gazdasági rendszer alkotóelemeivé válnak, részeivé az ország általános gazdasági fejlődésének, melynek törvényei alól nyilván semilyen gazdasági egység ki nem vonhatja magát. Ajk, uj esakendo és a M He A kis körök jelzik azt a területet, amelyet a műeső elér p. E. Ez a fecskendő körbe forog és egyenletesen szórja a vizet Nepszkupstinában nemrégiben meghozott 1953 évi társadalmi tervjavaslat a többi között számos új vizierőmű építését is előrelátja. Képünk a Viaszinai vizierőmű építőhelyén készült Nomir Tyoszily ruhaszalon — Noviszád Trg Szlobodek — Telefon: 31-03 Üzletfeleinek és rendelőinek boldog 1953-as ÚJÉVET kíván Üzletfeleimnek, jóbarátaimnak és ismerőseimnek boldog ÚJÉVET kívánok RIGÓ ISTVÁN kelmefestő és vegytisztító Noviszád, Zseleznicska 79. Minden üzletfelemnek és rendelőmnek boldog 1953-as ÚJÉVET kívánok Jerant Andrija mechanikus Növi szád, Temerini u. 47 Boldog újévet kívánunk üzletfeleinknek és barátainknak BRAUN JÓZSEF írógép-műszerész Szubotica Agina 9 Magvas Smb V. L. — P. E.