Magyar Szó, 1957. március (14. évfolyam, 58-88. szám)
1957-03-01 / 58. szám
Társadalmunk fejlődése megkövetelt képzettség és az öntudas Miséi Felszólalások a Szocialista Szövetség tartományi értekezletén NAGY JÓZSEF felszólalásában elmondotta, hogy tartoányinióban a kultúrtevékenységet nem lehet kizárólag a számadatok alapján felmérni. Olykor feltehető a kérdés, hogy a kulturmunka összhangban van-e az általános társadalmi szocialista fejlődéssel, mennyire segíti elő előrehaladását, nem gátolja-e. Munkánkban alapvető a kultúr- és technikai színvonal emelése, a szocialista öntudat fejlesztése, s mindannak előmozdítása, ami pozitív és haladó, és a maradiság, primitivizmus elleni harc. A kulturszövetségek nem tudtak eleget tenni ennek a feladatnak, nem egyengethették a kiterjedő munkát. Ezért vált szükségszerűvé az átszervezés, a kulturközösségek alakítása. Ez minőségi változásis. A kulturközösségek helyes mederbe terelik egyesítik és szükségleteinkkel összhangba hozzák majd a kultur tevékenységet. Ezen kívül közvetlen kultúrpolitikát folytatnak, az eszmei harc hordozóivá válnak. A Szocialista Szövetség elsősorban azzal segítheti őket, hogy ügyel arra, nehogy kizárólag a közoktatási munkások szervezetei legyenek, hanem a politikai munkásoké is. Nem egyedülálló tény, hogy egyes járásokban a kulturközösségek elnöke a járási közművelődési osztály főnöke, a titkár pedig a tanfelügyelő. Komolyak a követelmények. Sok munkaforma elévült, ezért aláfeat, tartalmasabbakat kell találni, hogy megfeleljenek a megnövekedett gazdasági és technikai követelményeknek. Gazdagítanunk kéll kultúréletünket, ám eközben számolni azzal, hogy a meglévő formákat se vessük el, mert könnyen megtörténhet, hogy az újról beszélünk, ám nem hozzuk létre, ugyanakkor pedig a meglévőt is elhanyagoljuk és hoppon maradunk. Előtérbe kerül a felnőttek képzése is, különösen falun. Itt a lényeges, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a paraszt képzése legyen az irányadó. A mezőgazdasági termelők téli iskolája, a háztartási iskola és a többi hasonló szervezet célja, hogy a földműves megtanulja kezelni a gépeket, megismerkedjen a gazdálkodás alapelveivel, alapos képesítést nyerjen. A népegyetemek is változnak. Tanfolyamokat, iskolákat kell szervezniük a dolgozók képzésére, különösen falun. A földmunkások számára megfelelő lenne, valamilyen formájú népegyetemi központ. Ez elkerülhetetlen, mert a gépek eljutottak minden birtokra, és az írástudatlan munkás nem tarthat lépést gépesítésünk követelményeivel. Nagy József elvtárs végül a kulturegyesületek egyesítéséről szólt. E téren számottevő probléma, hogy sok kulturegyesület különféle alosztályaival, csoportjaival voltaképpen a nemzeti elszigetelődést szolgálja. Ez pedig politikai kérdés. Nincs sik arról, hogy a különféle nemzetiségű egyesületeket mindenáron egyesíteni kell. A hangsúly inkább azon van, hogy a drámai csoportok, könyvtárak, stb. önállósuljanak és mint életképes szervezetek szerteágazóan tovább működjenek, ennek van távlata, mert a szakmai kultúrközösségek felölelik munkájukat, támogatják őket. A könyvtárakkal kapcsolatban figyelemre méltó, hogy nagy részük, különösen a magyar könyvekkel rendelkezők, kevés mai tárgyú kötettel gazdagítják állományukat. A kulturközösségek megalakulása a felvetett problémák leküzdésében nem csökkenti, hanem ellenkezőleg nö véli a Szocialista Szövetség szerepét. Reá hárul a feladat, hogy, mint általános némi parlament támogassa a kultúrközösségeket. Hisz társadalmi fejlődésünk, a kommunált rendszer, a® önigazgatás izmosodása megköveteli, hogy kultúrmunkánkban ne véljük nolgáraink szociálisa öntudatát, s általános tudását. ZSÁKI JÓZSEF felszólalásában helyeselte Nagy József szavait, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági munkások képzésére, majd arról beszélt, hogy némely kisebb vállalat vezetői meglehetősen szerénytelenek az új fizetések meghatározásakor. Mindenünnen, sokszor az egész ország területéről adatokat gyűjtöttek a vállalatok fizetéseiről, mindenkit lemértek — mondotta — csak önmagukat nem. Egy elmaradott 300 holdas birtok esetét említette, melyen egyetlen tehén sincs, se írásbeli nyoma a munkálatoknak, az igazgató mégis 22.000—25.000 dináros fizetést szeretne. A szakszervezet azon van, hogy a szakértők, azok, akik a termelés fejlesztésének hordozói, nagyobb fizetést kapjanak. Az a könyvelő azonban, aki nem tudja elkészíteni vállalata mérlegét, nyilván nem érdemel 25.000 dináros fizetést. Egyesek — a felszólaló szerint — azért késnek az illetményszabályzat beadásával, hogy kivárják, hogyan járnak a testvérvállalatok az elbíráláskor és e szerint igazítják ki a dolgot. Másutt a vezető tisztviselők az igazgatót dicsérik a vitán, hogy az ő fizetésük is magasabb lehessen, arányban az igazgatóéval. A Szocialista Szövetségnek erkölcsi támogatásban kell részesítenie a munkástanácsokat törekvéseikben, hogy helyesen állapítsák meg az illetménytételeket. MILE POCRNICS zombori kiküldött szerint a földművesszövetkezetekben az igazgatás egyes régi formái helyett újakat kell keresni. A megnövekedett taglétszám folytán ugyanis a közgyűlés sok fontos kérdést nem DUSAN BOGDANOV, a Szocialista Szövetség pancsevói járási bizottságának elnöke néhány közművelődési problémáról beszélt. Elmondotta, hogy a földművesek körében nagy az érdeklődés a mezőgazdasági-technikai képzés iránt. A pancsevói járásban a téli mezőgazdasági iskolákat több mint 1500-an látogatják igen jó eredménnyel. Véleménye képes érdemlegesen tárgyalni. Ezért lehetővé kellene tenni, hogy a tagok közvetlenül hathassanak például egyes alapok létesítésére, valamint felhasználására. Ha a földművesszövetkezeti alosztályai mellett, tanácsokat létesítenének, ez nem kisebbítené a közgyűlést, hanem inkább kiegészítené. szerint nem azon kell töprengeni, hogy ezeket az iskolákat megszüntessék-e vagy sem, hanem inkább azon, hogyan nyújtsunk nekik minél több segítséget. A haladó termelők egyesületei is jó eredményeket mutatnak be. Jó volna azonban, ha ezek pionír alosztályokat létesítenének, hogy a gyermekek már kiskorukban megismerjék, megszeressék a korszerű mezőgazdaságot. A népi egyetemekről elmondta, hogy azokban a helységekben, amelyekben a lakosság érdeklődését szem előtt tartották, ahol konkrét dolgokkal foglalkoztak, az eredmények nem maradtak el A járásokban filmközpontokat kellene létesíteni és az előadásokat rendszeresen tudományos filmek vetítésével kiegészíteni. A káderkérdéssel kapcsolatban Dusán Bogdanov rámutatott annak a szükségére, hogy a politikai-társadalmi munkában és e termelésben is egyaránt bő tapasztalatok, de alacsony iskolai képzettségű káder számára különleges iskolákat kellene nyitni. Szerényebben a fizetésekkel A téli iskolák és a káderképzés Új igazgatási formákat Az értekezlet részvevői Pontosan negyed kettőt ütöttek a topolyai órák, amikor két fiatalember, Varoga és Galamb, tökrészegen kiszálltak a moravicai autóbuszból. Különösen Galambnak volt másnapon kinézése. • Csapzott haja a szemébe lógott és a mdei is fordítva volt a fején. Egy irgalmatlan sóskiflit rágott kínjában. Varnyu valamivel biztosabban botladozott a lábán. Nála az alkohol a szájizmokra hatott, nem tudta befogni a száját, állandóan beszélt. — Könnyű neked, Bandi, — motyogta — nem vár otthon a feleséged. Hiába mondom, hogy áldomást ittunk a paprikára... Nem hiszi el. Fogadjunk, hogy azt sem hiszi, hogy az autóbusz az oka az egésznek. Pedig csakugyan az autóbusz volt a hibás. De kezdjük a kezdetén. Varnyu és Galamb még legénykori cimborák voltak, s régi paprikatermelők.Mint előre számító bosztányosok, megbeszélték, hogy egy nap átnéznek Moravicára a konzervgyárba, és megtudják, hogy veszik az idén a véleményt. Csütörtökön indultak a kétórás autóbusszal. Fél 8-ra már Moravicán voltak. Mindjárt kimentek a konzervgyárba. Ott szépen megmagyarázták nekik, hogy a paprikát az idén szerződés nélkül is átveszik. Visszafelé jövet azt mondja Varnyu: — Ami igaz, igaz, az idén jó ára lesz a paprikának. Ha jó termés lesz, begombolunk egy pár százezret. Tudod mit cimbora, igyunk rá áldomást. Mit is csinálhattak volna mást? Fél 9-re elvégezték a dolgukat és ballagtak visszafelé. Sár, pocsolya mindenfelé az utca közepén és a járdán is. A sarkon meg egy kocsma. Négy óra múlva jön csak az autóbusz, valamivel el léli ütni az időt. Bementek. Két spriccert rendeltek. Szomjasak voltak mind a ketten, egy hajtásra kiitták a poharat. — Hetven dinár — riasztotta fel őket a kocsmáros, éppen amikor a második túrát akarták rendelni. A két cimbora meghökkenve nézett össze. Ez így nem lesz jó. Ha délig gpriccereznek, elvernek vagy ezer dinárt. Drága áldomás lesz ez, amikor még a paprikapalánta sincs a földben... Ebben a pillanatban ismerős hang ütötte meg a fülüket. Úgy fordultak meg, mint akiket dróton rángatnak. A kocsma másik végében egy zöld asztalon két biliárdgolyó hangosan összek óceánt Varnyu felugrott a székről, és elordította magát örömében. . — Biliárd! Csakugyan biliárd? — és szinte könybelábadt a szeme. Hogyne, amikor megrögzött biliárdjátékos volt legénykorában, csak amióta megnősült, vagy három éve nem biliárdozott. Hej, bizony amikor ő legény volt, szombaton este vette a kezébe és hétfőn hajnalban tette le a dákót. Csak ebédelni ment haza vasárnap. — Ki tud itt biliárdozni? — mordult a moravlcaiakra. Én játszani kezdtek Galamb csak nézte, sosem volt jó billiárdozó. — Három spriccerben — mondta Varnyu. — Csak ketten játszunk — hökkent meg a ellenfél. • — A kibic a harmadik. Varnyu formában vgét, úgy játszott, mint legénykoráblan. Egyfolytában néha ötven pontot is összeszedett. Illett a kezébe a dákó, akár a borospohár. Megnyerte az első, a második, a harmadik, a negyedik partit is. Egyik moravicai a másik után próbált szerencsét, dia a végén mind fizetett. Varnyu és Galamb pedig itták a spriccereket. A csontgolyó egyre nagyobb lett Vamyu szeme előtt, de estik annál biztosabban találta el Pont fél egykor kint feldugott az autóbusz motorja. Már a harmincadik spriccert itták és éppen a huszadik partinál tartottak, ötven pont kellett még az ötszázhoz, és Vamyu megnyeri ezt a partit is. De már nem volt idő. — Fizessen mindenki magának — mondta részegen és még két spriccert rendelt. Ezzel elérték a negyvenet. Varnyu valahogy eltántorgott az autóbuszig, de Galambot már vinni kellett Betették a hátsó ülésre, úgy összecsuklott, mint a zsák. — Ezután minden héten kijövünk Moravicára — vágta hasba Varnyu & cimborát — Hátha mégis kötnek szerződést a paprikára. Csak ha te egy kicsit jobb kibic lennél... SZIUUA Sándor Bogy veszik a veteményt % -Mal MAGYAR SZÓ I termelőszövetkezetekről TUBICS MILUTIN felszólalásában a termelőszövetkezetekről beszélt. Elmondotta, hogy a Szocialista Szövetség is napirenden tartotta a kérdést, azonban a felszólaló véleménye szerint, keveset foglalkoztak a termelőszövetkezetek sikereivel Alapeszközeik (nem számítva a földet), 4 év alatt 472 millióról 801 millióra gyarapodtak a zentai járásban. Ebben az arányban növekedett a tagok keresete is. Minderről azonban nem tudnak eleget az emberek. A határban a termelőszövetkezetek vetése szemmel láthatóan szebb, mint a magánparasztoké. A Szocialista Szövetség szervezetei ezt a tényt sem használták fel eléggé munkájukban. A jövőben, mondotta Tubics Milutin, a Szocialista Szövetségnek többet kellene foglalkoznia a termelőszövetkezet eredményeivel és problémáival. Annál is inkább, mert az utóbbi időben a termelőszövetkezeti közgyűléseken kifejezésre jutott bizonyos önelégültség és nem folyik rendszeres és alapos ténykedés a tömegesedésre, a szocialista gazdaságok kiszélesítésére. Péntek, 1957. UL X. Minden két évben válasszanak MILAN BACSKALICS, a Szocialista Szövetség noviszádi járási bizottságának elnöke a Szocialista Szövetség községi bizottságainak munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy ezek a bizottságok igen jelentős munkát fejtettek ki a társadalmi igazgató szervek munkájának fejlesztésében. Javasolta, hogy a Szocialista Szövetség alapszervezetei vezetőségét ne minden évben újítsák —, mert a választások előkészítése igen lefoglalja a szervezeteket, — hanem jó volna az alapszabályzatot úgy módosítani, hogy két évre válaszszák őket. ★ SZTEVAN KOJICS elmondta, hogy az utóbbi években egyes alapszervezeti otthonok társadalmi-politikai központtá váltak, s a tagok naponta látogatják őket. Arra kell törekednünk, hogy minden alapszervezet ilyen legyen. A Szocialista Szövetség sokféle feladatai megkövetelik, hogy a munkaformák is sokoldalúak legyenek. * JOVAN DACSICS mirerovicai kiküldött a Szociálista Szövetség taglétszámáról beszélt. Az élénk politikai aktivitás szerinte nincs arányban a taglétszámmal. Többet kell tenni azért, hogy a szervezetek taglétszámban is megerősödjenek. M ARSZA BUDOVALCSEV, a kikindai járás delegátusa arról a pozitív hatásról beszélt, amelyet a Szocialista Szövetség a földművesszövetkezetek fejlődésére gyakorolt. A járás szövetkezetei rövid idő alatt taglétszámban és gazdasági ténykedés terén is jelentősen megerősödtek. Csak Kikindán egy év alatt ezer új taggal gyarapodott a földművesszövetkezet