Magyar Szó, 1957. november (14. évfolyam, 300-328. szám)
1957-11-01 / 300. szám
Péntek, 1957. XI. 1. Családi nyugdíj ■ ■ i ■ —i - ■ is új nyugdíjtörvényről III. A jelenlegi előírások szerint az özvegynek akkor van joga családi nyugdíjra, ha a biztosított halálakor legalább 45 éves vagy ennél idő sebb, illetve ha teljesen vagy pedig egy évnél hosszabb ideig munkaképtelen. A gyakorlatban megmutatkozott, hogy ezek a feltételek túlságosan szigorúak. A 40 évesnél idősebb özvegy, aki nem állt munkaviszonyban, igen nehezen helyezkedhet el, és ha munkaviszonyba lép is, nem érhet el akkora munkakört, hogy személyi nyugdíjat kaphasson, tehát létfenntartási eszközök nélkül marad. Ezért az új törvénytervezet lényegesen javít az özvegyek helyzetén. Nézzük hát, kinek és milyen feltételekkel van joga családi nyugdíjra. Családi nyugdíjra joga van a biztosított családtagjainak, éspedig feleségnek, házasságából és házasságánkívül eredő és fogadott gyermekeinek. Továbbá aszüleinek, mostohagyermekeinek és más eltartott gyermekeinek, unokáinak, testvéreinek, ha a biztosított tartotta el őket. A családtagok a következő sorrendben élvezhetik a családi nyugdíjat: feleség, gyermek, házasságon''kívüli és fogadott gyermek, unoka és mostohagyermek, továbbá szülők, testvérek és olyan gyermekek, akiket a biztosított tartott el. A feleségnek joga van a Családi nyugdíjra, ha férje halálakor legalább 45 éves. De ha érinél fiatalabb is, az új törvénytervezet szerint joga van családi nyugdíjra a következő feltételekkel: ha férje halálakor 15 évesnél fiatalabb gyermeke van, ha három vagy ennél több gyermeke van, ha férje halálakor teljesen vagy egy évig munkaképtelen volt. A 45 éven aluli özvegynek csak akkor van joga nyugdíjra, ha férje halála előtt és utána is maga neveli a gyermekeket. Ha a feleség a biztosított halálakor 40 évesnél idősebb, 45 éves korától kezdve joga van a családi nyugdíjra. Amenynyiben a biztosított halálakor a feleség nem nyugdíjjogosult, rövidebb ideig tartó segélyben részesül. Ahhoz, hogy a gyermektelen özvegy nyugdíjjogosulttá váljék, legalább három évet kell házasságban eltöltenie, vagy ha nyugdíjashoz ment férjhez, öt évet. A férjnek akkor van joga családi nyugdíjra, ha a felesége tartotta el, és ha a biztosított halálakor 60 évnél idősebb, vagy pedig teljesen vagy tartósan munkaképtelen. Az elvált asszonynak, akit a biztosított köteles eltartani, éppúgy joga van családi nyugdíjra, mint az özvegynek, ha nem az ő hibájából mondták ki a válást, akár megnősült-e újból a biztosított, akár nem. M. J. Meglepetések sorozata Az új munkaszervezés utn fejlődésnek lendült az adai Iszkra Bakos Pál jelölt az eredményekről és a tervekről Aki ezelőtt néhány évvel látta az adai Iszkra kés- és fémárugyárat, az össze tudja hasonlítani a maival. Sokat fejlődött ez a gyár. A látogatót sorozatos meglepetések fogadják: virágágyások, munkástanácsterem, új munkacsarnok, rendezett adattár, üzemi rendelő (ez orvos ugyan még hiányzik belőle), férfi- és női fürdő, stb. — Büszkék vagyunk munkaszervezésünkre — mondja Bakos Pál igazgató, a termelők községi tanácsának jelöltje. — Habár egy-egy üzemrészben még mindig nehéz körülmények között dolgoznak a munkások,például a csiszolók. De a távlatterv majd ezt is megoldja. 1961-ig 81 milliót költenek a gyár korszerűsítésére. Ez idő alatt összforgalmukat megháromszorozzák. Amikor megérkeztem, a gyár vezetői éppen egy milánói cég utazóival beszélgettek. Egy gép adás-vételéről tárgyaltak. Mi hamarosan a termelők községi tanácsának választására tereltük a szót. Majd a fejlődésről beszélgettünk. — A község ipari üzemei — mondja az igazgató — kivétel nélkül szép eredményeket értek el. Sok munkaerőt foglalkoztatnak, ami a mezőgazdaság gépesítése folytán feleslegessé vált Moholon a helyzet még nem ennyire rendezett. Ipara átszervezés előtt áll. De a bőrgyárnak és a konzervgyárnak komoly távlata van. Három évvel ezelőtt, amikor Bakos a gyárba került, az Iszkra úgyszólván a tönk szélén állott. Azután hozzáláttak a munkához. Most látszik csak, hogy mi rejlik a jó munkaszervezésben. Javítottak az áru minőségén. Jól gazdálkodtak s ma már külföldre is szállítanak. 1956-ban már 27 millió dinár tiszta jövedelmük volt. Az idén a beográdi és a zágrábi árumintavásáron mintegy 60 millió dinár értékű árut adtak el. A megrendelések egyre szaporodnak, és ha így ksalad továbbra is, akkor az év végén nem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek. Körüljártuk a gyárat. Az öntödében nagy halom kanál, kesnyél, merőkanál... — Látja, milyen sokat gyártunk, de a piac még többet követel. Jó minőségü az áru. Mentünk tovább. A műhelyek ajtajain felhívások a választásokra. Bent különféle közszükségleti cikkek halmaza. — Keresik a borotvakészülékeket is. Ha kell, havonta 400—600 ezer darabot is tudunk készíteni. — Itt vannak a piaci mérlegek- Ez is keresett áru, az idén nagy volt a termés — mondja nevetve. Azután kések, kanalak, zsebkések, gépek, munkások, élénk munka.s# Bucsuzáskor Bakos Pál a kezét nyújtja: — Az egész munkaközösség arra törekszik, hogy minél jobb minőségű árut termeljünk. K. I. V * • # • tannács remeim Szeptember elején Noviszádon egy vezsimagelosztást tárgyaló értekezleten a tartományi gépesítő ügyviteli szövetség szakembere kijelentette, hogy az idén eltérnek az eddigi szokásoktól és október 10-éig megérkezik az utolsó vagon műtrágya is. Már rág elmúlt október 10-e és a műtrágyának csak egy része érkezett meg. Karikaturistánk így képzeli el azt, aki komolyan reméli, hogy időre megérkezik az utoló vagon műtrágya. MAGYAR SZÓ S. oldal HOGYAN LEHET 25 dináros kukoricáért 100 dinárt kapu Tízmillió hízott sertés évente •• Öthónapos süldő egy mázsa A SZÖVETSÉGI ITS- 1 GAZDASÁGI KAMARA KUKORICATERMESZTŐ ÉS SERTÉSTENYÉSZTŐ TERVÉRŐL Hogy mikor ér a 25 dináros kukorica 100 dinárt, kevesen tudják. Ezt a titkot tartalmazza a Szövetségi Mezőgazdasági Kamara legújabb terve. Semmi ördöngösség nincs benne, sőt nagyon is egyszer rá, csak korszerűen tenyészszük és hizlaljuk a sertést. S a majd egymillió vagon kukoricát hússá, zsírrá kell változtatni. A kukoricatermesztésben a hozamnövelés kulcsa már zsebünkben van. Az idei gyakorlat ugyanis mutatja, hogy merre kell haladni, milyen megműveléssel, műtrágyázással és gondozással érhetünk el hektáronként 80—100 rhajzsa szemeskukoricát. Már az idén, jóllehet nem alkalmaztuk a teljes agrotechnikát, annyi kukoricánk termett, hogy amióta Jugoszlávia fennáll, ennyisohasem volt. S jövőre talán még egymillió vagonnál is több kukoricát termesztünk. 15.000 FAJKOCÁT HOZUNK BE KÜLFÖLDRŐL Rajtunk múlik, hogy a kukoricából minél több húst és zsírt kapjunk. Bebizonyosodott, hogy legkifizetődőbb sertés- és baromfihúst hizlalni, mi azonban még egyikhez sem értünk rendesen. Még mindig a régi módon tenyésztünk és hizlalunk, még az állatállomány minőségével sem lehetünk megelégedve. Elsősorban tehát a sertésállomány minőségén kell javítani, ezért jövőre 15.000 fajkocát, süldőt hozunk be külföldről, ezek olyan kocák, amelyek kevés jól összeállított takarmánytól nagy súlygyarapodást érnek el. A terv szerint 1931-ben bizonyára már félmillió ilyen fajkocánk lesz. Ettől több mint tízmillió hízót kapunk. A sertéstenyésztés fejlesztése és a kukorica hozamának növelése a birtokokon nyilván jobban halad, 1961- ben a birtokokon már 300 ezer vagon kukoricát termesztenek, és 4,5 millió faj sertésük lesz. A sertésállomány és a kukoricahozam növelésén kívül még egyéb feladatokat is meg kell oldani, például a korszerű malacnevelést és hizlalást. Az olcsó hús- és zsír termeléséhez elsősorban is sok malacot adó fajkocák kellenek. Ilyenek már vannak nálunk, csak kevés. Azért külföldről hozunk be. A másik feladat kevesebb takarmánnyal rövid idő alatt nagyobb súlyra hizlalni a sertést, mint eddig. A mezőgazdasági birtokok ugyan már 50 órával megrövidítették a hizlalási időszakot, ez azonban még mindig édeskevés. A sertéstenyésztésben fejlett országok öthónapos malacot 100 kilóra hizlalnak fel. Nálunk viszont még a 8—10 hónapos süldő sincs ennyi. Amint látjuk, itt is óriási lehetőségek vannak. EGY KOCÁTÓL 40 MALAC ÉVENTE Az eddigi módszer szerint tenyésztett malac sokba kerül. Sokba, mert 6—8 hetes korukban választják el. Az anyakoca erejének javarészét nyilván a malacok fenntartására fordítja. Mi lesz, ha tíznapos korukban választjuk el a malacokat? Nem lesz semmi baj, inkább nyerünk vele, mert az anyakoca hamarabb fiadzik, egy esztendőben tehát háromszor is malacozhat. Ez pedig már 30—40 malac évente. Még egyszer annyi, mint amenynyit nálunk tenyésztenek a földművesek. A tíz nap után elválasztott malacot egy erre a célra előállított takarmánnyal rögvest hízásra foghatjuk, és öt hónap alatt 100 kilós kövérsertés lesz belőle. Noha a takarmány előállításán már változtattunk, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy tíznapos malacok számára megfelelő takarmányt készítsünk. Pedig a kifizetődő sertéstenyésztés egyrészt a takarmány helyes készítésétől és felhasználásától függ. Fehérjében gazdag, jól összeállított takarmányrecept 20-7-25 százalékkal kifizetődőbbé teszi a sertéstenyésztést. A tíznapos malac például 300 kvó ilyen takarmánytól öthónapos leprában eléri az egy mázsát. Egy másik hasznos művelet lesz például kivonni a csirát a magból, ezáltal a takarmány minősége nem változik meg, de egy kitűnő nyersanyagot kapunk, külföldön és belföldön egyaránt értékesíthetjük. Ugye, milyen egyszerű a 25 dináros kukoricáért 100 dinárt kapni? A korszerű sertéstenyésztést nyilván először a birtokokon sajátítják el, de fokozatosan a földművesszövetkezetek jószágtenyésztő szakosztályai is átveszik. P. E. Sertések a gyorshizlalóban Mi gátolja a többtermelést: hiány van jószágban a gépekben Erről beszél Horvát Ferenc, a termelők tanácsának jelöltje Horvát Ferenc a szibobráni Szvinyogorsztvo mezőgazdasági birtok 2. számú gazdaságának nyilvántartója. Úgy ismeri azonban a termelési környítményeket,nemcsak a birtokét, hanem az egész környékét), mintha fő agronómus volna. Ezért fordultunk hozzá néhány adatért a terméseredménnyel, távlattervel kapcsolatban. Előbb magáról a gazdaságról beszélt . A gazdaság tavalyi terméseredményei: 53,5 hektáron átlag 24 mázsa búza, 103 hektáron 28 és fél mázsa árpa és 110 hektáron átlag 65—70 mázsa csöveskukorica. A cukorrépatermés valamivel jobb, 40 hektáron átlag 3 vagon 10 mázsa termett — Búzából többre számítottunk, a kukoricaterméssel azonban elégedettek vagyunk. Nem azért soroltam fel ezeket a terméseredményeket mintha dicsekedni akarnék velük, bizonyára vannak sokkal jobbak is. Mentségünkre szolgál, hogy tavaly még a részleges agrotechnikát sem alkalmaztuk. Horvát Ferenc 29 éves fiatalember, a munkaközösség jelöltje a termelők községi tanácsába. Fiatal, tele munkakedvvel; nemcsak a nyilvántartás érdekli, hanem a gazdaság fejlődése, a többtermelés az egész birtokon, sőt az egész községben. — Mi a véleménye a távlatokról, mi gátolja leginkább a többtermelést? — Leginkább a kis jószágállomány és a hiányos gépesítés. Nemcsak a birtoknak, hanem az egész községnek ez a problémája. A 2. számú gazdaságnak például 327 hektár szántóföldjén 26 szarvasmarha, egy nehéz, három közepes és három könnyű traktora van. Ezzel a jószágállománnyal csak minden tizedik évben trágyázhatjuk a földet. A távlatterv ezért előirányozza 1961-ig 160 fejőstehén, 300 süldő beszerzését. Az igáslovakon viszont túladunk. A termelésben minőségi változásra számítanak. Húsz holdon olasz búzát vetettek, a bánkutira is mélyen szántottak, majd tízszer annyi műtrágyát szándékoznak el. Szórni, a kukoricát négyszer kapálják, a cukorrépát öntözik, stb. Ennek alapján búzából (bánkuti) átlag 27 mázsát, kukoricából 50-et, kenderből 100, cukorrépából pedig 3,5 vagonnal tervez-dnek. Hogy nincs lehetetlen, arról meggyőződtek, a tejhozam növelésekor. Tavaly ezer liter volt az átlag tehenenként, az idén pedig két hónappal az év vége előtt már elérték a 3100 litert. A többtermelésre Horvát Ferenc szavai szerint a birtokon nagyon nagy szükség van, annál is inkább, mert tavaly veszteséggel zárták az évet Az idén bepótolják ezt, azon-* kívül minden munkás megkapja a több termelésért járó jutalmat A község terméseredményéhez nem akart megjegyzést fűzni (nem azért mintha alacsony volna), de büszkén beszélt arról, hogy Szibobrán húsz százalékkal magasabb termést tervezett az elkövetkező évekre, a járási távlattervben előirányzott hozamnál. .. _________._________ %