Magyar Szó, 1959. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1959-12-20 / 299. szám

8. «Mal A zágrebi Zora vállalat kedvező mérleggel zárja le az esztendőt, sok egyéb mellett hat bábfil­met is készített. Ezek a következők: Falovacska Találkozás a homokon A hóember szíve A világ lustái Siró, vívó hercegnő Peti, Jankó, és Palkó­ágreb ma vitathatatla­nul a legmozgalma­sabb és legeredménye­sebb hazai filmközpont. A fi­lmművészet és a filmipar minden területén jelesked­nek az ottani filmesek. Em­­lékeztetés­képpen megemlít­jük, hogy már második éve a zágrábi műtermekben készült az év legjobb jugoszláv film­je, 1958-ban a H-8, 1959-ben pedig a Menetrendnélküli vo­nat; hogy a dokumentum és kul­turfilmek nagy része szintén ebben a városban készül, mégpedig azok, amelyek ná­lunk e műfaj legmagasabb színvonalát jelzik; hogy itt született meg a ha­zai rajzfilm­gyártás, amely olyan sok irigylésreméltó nemzetközi sikert hozott meg terem­tőinek; hogy az­ ottani ■ filmgyár szolgáltatást nyújt a külföl­di producenseknek, és tete­mes összegű devizára tesznek szert; hogy Zágrábban évente negy­ven oktató és tudományos filmet csinálnak, amelyek­re olyan nagy szükségük van az iskoláknak és a népegye­temeknek. Úgy hisszük, hogy ez a né­hány adat is alaposan alá­támasztja azt az állítást, hogy a horvát főváros ma vezető szerepet tölt be a jugoszláv filmgyártásban. Az is kitűnik belőlük, hogy a zágrábi filmmunkások érdek­lődési köre egészen sokolda­lú, és ezért egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy ép­pen itt történtek komolyabb lépések a bábfilmgyártás meg­honosítására is. Igazságtala­nok volnánk, ha az úttörők­nek járó babért is nekik ad­nánk, ugyanis Beográdban meg Ljubljanában is történ­tek kísérletek, sőt az utóbbi városban még most sem mondtak le a bábfilm fana­tikusai, erősen küzdenek fenn­maradásukért , de a rend­szeres gyártás megteremtésé­ért Zágrábban tettek eddig legtöbbet. A Zora vállalat egészen észrevétlenül elérkezett hato­dik bábfilmjéhez. Féltucat kis film nem világraszóló ered­mény, de feltétlenül jelentős abból a szempontból, hogy alig egy esztendő alatt ké­szült el. Ez egyúttal arra is utal, hogy ez a műfaj most már végérvényesen polgárjo­got k­ap nálunk. Íme a kész bábfilmek név­sora és rövid tartalma. FALOVACSKA: egy kisfiú fából faragott lovacskájával részt vesz egy nagy lóverse­nyen, s legyőzi a híres és esélyes versenyzőket. TALÁLKOZÁS A HOMO­KON: két fiú a tengerparton egy lepecsételt palackra buk­kan, benne a kalózok elrej­tett kincséhez vezető út tér­képe. Meg is c­i­álják a va­salt ládát, de ő­ elveszi tő­lük egy gazember. Kinyitja, ám egy hatalmas polip má­szik ki belőle, és megragad­ja a tolvajt. A gyerekek sza­badítják ki a halált hozó öle­lésből és a tolvaj velük e­­gyütt hagyja el a kaland színhelyét. A VILÁG LUSTÁI: már a cím is elárulja, kik a hősei a mesének. A lusták termé­szetesen elnyerik büntetésü­ket A HÓEMBER SZÍVE: a hó­ember a tréfa kedvéért lesöp­ri a jeges hegyoldalról a ha­vat és az arra jövő siző, szán­kázó gyermekek elesnek. A kislány nem tud felkelni, a hóember megszánja, felveszi és lefújja róla a havat, de ettől a fagyos lehelettől a kislány megdermed. Ekkor egy házba viszi és meggyújt­ja a tüzet a kandallóban. Mire a kislány magához tér, a jószívű hóemberből csak egy kis tócsa marad. PETI, JANKÓ ÉS PALKÓ: három jómadár kalandja a szabadban egy vasárnap dél­után. SÍRÓ, RÍVÓ HERCEGNŐ: sem a doktor, sem a tábor­nok, sem a királyi szülők nem tudnak segíteni az örök­ké pityergő rosszkedvű her­cegnőn, csak akkor hagyja abba a sírást, amikor egy falusi legény megtanítja dol­gozni. Röviden szóltunk a kész bábfilmekről. Az első számú hazai filmközpont tehát ez­úttal elsősorban a gyermekek­nek kedveskedett meglepetés­sel. Jövőre a terv szerint még többet készítenek. De erről még korai beszélni. Most inkább csak sürgetni szeretnénk a bábfilmek bemu­tatóját. Mert nálunk, sajnos, a kis filmeket még mindig mostohán kezelik. (k)­­ Bábuk a filmszcnngon Zagreb, a legmozgalmasabb hazai filmközpont legújabb meglepetése . Jelenet a Peti, Jankó és Palkó című színes hazai bábfilmből. A hóember szíve című hazai színes bábfilm »szereplői«. MAGYAR SZÓ , Vasárnap, 1959. Xli. 20- i INNEN—ONN­AN LONDON­ra találásának történetét ki-Hogyan lehet kifosztani az­tánja elmondani. Az újdon­­angol bankot — ez a címe az­ság forgatását tavasszal kez­­egyik új angol filmnek. Az drk. újságírók megkérdezték a film gyártóját, nem volt-e nehézsége az angol bank kép­viselőivel a film tartalma miatt. A producerig kijelen­tette, hogy a bankárok je­gyet kértek a díszbemutató­ra, mert úgymond, a film bi­zonyára hasznos tanácsot ad nekik a további óvóintézke­désekre. RÓMA Roberto Rossolini, a híres olasz filmrendező, aki az idei velencei filmversenyen nagy díjat kapott Rovere tábornok című filmjéért, bejelentette, hogy rövidesen két új filmet készít. Az egyikben három katona, egy orosz, egy ame­rikai és egy angol hadifogoly egymás közötti viszonyát bon­colja, a másikban pedig fel­dolgozza a fasizmus utolsó napjait. Ez az utóbbi Musso­lini letartóztatásával kezdő­­­­dik és az olasz diktátor fel­akasztásával zárul. LYUBLYANA Jozse Babies, a trieszti színház rendezője, aki Kisüt a nap című első filmjével az idei pulai filmversenyen meg­kapta a legjobb rendező dí­ját, rövidesen hozzáfog má­sodik filmjének forgatásához. Béno Zupancsics Mulatság című forgatókönyvét filmesí­­ti meg. A cselekmény egy vállalat szakszervezeti tag­jainak baráti estjén játszó­dik, ez azonban csak keret, mert voltaképpen egy volt harcos válságának és maga­ Kim Parker L­ÁTTUK A GONOSZSÁG vízuma O­y kicsit John Huston amerikai rendező filmjeire is­ emlékeztet A gonoszság vízuma. Hollywood e köz­­ismert művésze­ előszeretettel rajzolja meg azok­nak az embereknek sorsát, akik a bűnözés útjára léptek. Akkor helyezi jellemüket nagyitólencse alá, amikor csá­vába kerülnek, s bemutatja, hogyan hajlanak el mindin­kább a rossz vagy a jó felé. Ez a téma az irodalomnak és filmnek is állandó forrása, ehhez nyúlt most Szlavko Ja­­novszki filmíró is. Azokról az emberekről mesél nekünk, akik miután önmagukban átlépték a jónak a határát arra vállalkoznak, hogy az ország határát is átlépjék. A köny­­nyű élet utáni vágyuk rossz vágányra tereli őket, ópium­csempészéssel kívánnak pénzhez jutni és amikor körmükre ég a dolog, kénytelenek menekülni. Odisszeájuk közben differenciálódnak a csoport tagjai, egyesek mind mélyebb­­re süllyednek a bűn posványában, mások pedig megtisz­tulnak. France Stiglic rendező nem olyan izmos és lobbané­kony egyéniség, mint amerikai kollegája, ennek folytán filmjéből is hiányzik a dinamika, az átütő­­erő. Ő inkább halkszavú krónikás, csendes lírai természet, de ebben a halkszavú közlésmódban is sok meggyőző erő van. EGY MONDATBAN: megtévedt emberek között go­noszak és jók. A CSILLAG DÉLRE UTAZIK !­­gészen igénytelen ez a csehszlovák-jugoszláv szl- r­e­nesfilm, alkotói csupán könnyű szórakozásnak szánták. Ennek meg is felel. A félreértéseken és a véletleneken alapuló hagyományos helyzetvígjátékok szel­lemében egy cseh zenekar útrakel jugoszláviai vendég­­szereplésre. Hogyan jutnak el sok mulatságos kaland után az Adriai tengerpartra és hogyan bukkannak rá a vonatról lemaradt énekesnőre, — arra a bizonyos csillag­ra, aki délre utazik — erről szól a mese. Utazásukat a sok humor mellett teletűzdelték dalbetétekkel, az elma­radhatatlan szerelemmel, szép adriai felvételekkel és — mitagadás — mindebből élvezhető koktélt kotyvasztottak. A szigorúbb mércét persze nem állná ki, mert könnyű­szerrel be lehetne bizonyítani, hogy a meséje banális, humora múlt századbeli, alakjai pedig nem eredetiek. Ám az egész filmet valamilyen légies könnyedség veszi kö­rül, minden olyan tetszetős benne, hogy elhessegetjük ma­gunktól ezeket a gondolatokat. Külön meg kell említeni Gordana Miletics játékát: olyan magabiztosan és természetesen mozog a kamera előtt, mint az amerikai revüfilmek egyik-másik csillaga. EGY MONDATBAN: limonádé, mesterséges szörpből, de élvezhető. , ÉJJELEK ÉS REGGELEK filmrovat szerkesztési elvei közé tartozik az is, hogy lehetőleg minden bemutatott filmről jelenjen meg recenzió. Most ez az álláspont alaposan megbosszulja ma­gát. Nagyon nehéz ugyanis tárgyilagosan írni egy olyan totálisan félresikerült munkáról, amilyen Pjer Majkrov­­szki rendező első filmje. Egy érdekes, megtörtént ese­mény a cselekmény alapja: a háború idején az egyik par­tizánosztag a megszállott Mosztárba vonult pihenőre, mégpedig a németek orra előtt, de ezek semmit sem tud­nak róla. Ebbe a keretbe ágyazták egy partizán útját a kishitűségtől az árulásig. Jóllehet a téma ezer lehetőséget rejt magában, a rendező nem tud vele mit csinálni, in­venció nélkül nyúl hozzá, dilettáns módon kezeli, úgy­hogy afféle se füle se farka valami lett belőle. Nincs túl­zás abban, ha azt mondjuk, hogy a Két szem szőlő mel­lett ez a jugoszláv filmgyártás legnagyobb baklövése. Szomorú, hogy ez 1959-ben történt meg. Ez a körülmény arra kényszerít bennünket, hogy felvessük a rendező és a gyártó vállalat (Boszna-film) felelősségérzetét önma­guk, a közönség és a közösség iránt. EGY MONDATBAN: filmgyártásunk szégyenfoltja. HERKULES /Ј filmvilágban a témakeresés kisértetiesen hasonlít a CyL bányászáshoz: ha elfogynak a felső rétegek, mé­lyebbre fúrnak. Az idő ,,mélyére” való hatolás — a múlt klasszikus mondáinak feltárása is. Tarzán már le­­vitézlett, a detektív és cowboy-filmek nagy része már első jelenetével elárulja a szakavatott látogatónak, hogy mi lesz a befejezés. Ki nem aknázott bányákat kellett te­hát nyitni, ez pedig a görög mesevilág. Az olaszok, mint a régi Róma hódítóinak szemfüles utódai, döbbentek rá elsőnek, hogy milyen lehetőségeket rejtenek a letűnt idők. Ezért feltámasztották az ókor egyik legnagyobb hősét, Herkulest, ki számtalan dicső tet­tet hajtott végre, s filmre vitték. Rájöttek ugyanis, hogy Herkules valóságos ősi Tarzán, és még őserdei utódjánál is figyelemreméltóbb cselekedeteket produkálhat. Így született egy egész sorozat, melynek első „eresztését” lát­hatjuk filmszínházainkban. Igaz, mindössze két nagyobb hiteles hőstette játszódott előttünk, így szemtanúi voltunk annak, hogyan győz­te le a nemeai oroszlánt meg a krétai bikát, a Jázzonnal való hajókázás, az argonauták vándorútja, az arany­­gyapjú megszerzése s a többi idevágó esemény pedig a mondavilág tényállását elferdítve került be ebbe a téma­körbe. Így is izgalmas, mozgalmas és látványos színes fil­met­­nézhettünk végig, s Herkules mindenkit lenyűgözött izmainak erejével. EGY MONDATBAN: érdekes ókori kaland. V. G.

Next