Magyar Szó, 1959. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1959-12-20 / 299. szám
8. «Mal A zágrebi Zora vállalat kedvező mérleggel zárja le az esztendőt, sok egyéb mellett hat bábfilmet is készített. Ezek a következők: Falovacska Találkozás a homokon A hóember szíve A világ lustái Siró, vívó hercegnő Peti, Jankó, és Palkóágreb ma vitathatatlanul a legmozgalmasabb és legeredményesebb hazai filmközpont. A filmművészet és a filmipar minden területén jeleskednek az ottani filmesek. Emlékeztetésképpen megemlítjük, hogy már második éve a zágrábi műtermekben készült az év legjobb jugoszláv filmje, 1958-ban a H-8, 1959-ben pedig a Menetrendnélküli vonat; hogy a dokumentum és kulturfilmek nagy része szintén ebben a városban készül, mégpedig azok, amelyek nálunk e műfaj legmagasabb színvonalát jelzik; hogy itt született meg a hazai rajzfilmgyártás, amely olyan sok irigylésreméltó nemzetközi sikert hozott meg teremtőinek; hogy az ottani ■ filmgyár szolgáltatást nyújt a külföldi producenseknek, és tetemes összegű devizára tesznek szert; hogy Zágrábban évente negyven oktató és tudományos filmet csinálnak, amelyekre olyan nagy szükségük van az iskoláknak és a népegyetemeknek. Úgy hisszük, hogy ez a néhány adat is alaposan alátámasztja azt az állítást, hogy a horvát főváros ma vezető szerepet tölt be a jugoszláv filmgyártásban. Az is kitűnik belőlük, hogy a zágrábi filmmunkások érdeklődési köre egészen sokoldalú, és ezért egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy éppen itt történtek komolyabb lépések a bábfilmgyártás meghonosítására is. Igazságtalanok volnánk, ha az úttörőknek járó babért is nekik adnánk, ugyanis Beográdban meg Ljubljanában is történtek kísérletek, sőt az utóbbi városban még most sem mondtak le a bábfilm fanatikusai, erősen küzdenek fennmaradásukért , de a rendszeres gyártás megteremtéséért Zágrábban tettek eddig legtöbbet. A Zora vállalat egészen észrevétlenül elérkezett hatodik bábfilmjéhez. Féltucat kis film nem világraszóló eredmény, de feltétlenül jelentős abból a szempontból, hogy alig egy esztendő alatt készült el. Ez egyúttal arra is utal, hogy ez a műfaj most már végérvényesen polgárjogot kap nálunk. Íme a kész bábfilmek névsora és rövid tartalma. FALOVACSKA: egy kisfiú fából faragott lovacskájával részt vesz egy nagy lóversenyen, s legyőzi a híres és esélyes versenyzőket. TALÁLKOZÁS A HOMOKON: két fiú a tengerparton egy lepecsételt palackra bukkan, benne a kalózok elrejtett kincséhez vezető út térképe. Meg is ciálják a vasalt ládát, de ő elveszi tőlük egy gazember. Kinyitja, ám egy hatalmas polip mászik ki belőle, és megragadja a tolvajt. A gyerekek szabadítják ki a halált hozó ölelésből és a tolvaj velük együtt hagyja el a kaland színhelyét. A VILÁG LUSTÁI: már a cím is elárulja, kik a hősei a mesének. A lusták természetesen elnyerik büntetésüket A HÓEMBER SZÍVE: a hóember a tréfa kedvéért lesöpri a jeges hegyoldalról a havat és az arra jövő siző, szánkázó gyermekek elesnek. A kislány nem tud felkelni, a hóember megszánja, felveszi és lefújja róla a havat, de ettől a fagyos lehelettől a kislány megdermed. Ekkor egy házba viszi és meggyújtja a tüzet a kandallóban. Mire a kislány magához tér, a jószívű hóemberből csak egy kis tócsa marad. PETI, JANKÓ ÉS PALKÓ: három jómadár kalandja a szabadban egy vasárnap délután. SÍRÓ, RÍVÓ HERCEGNŐ: sem a doktor, sem a tábornok, sem a királyi szülők nem tudnak segíteni az örökké pityergő rosszkedvű hercegnőn, csak akkor hagyja abba a sírást, amikor egy falusi legény megtanítja dolgozni. Röviden szóltunk a kész bábfilmekről. Az első számú hazai filmközpont tehát ezúttal elsősorban a gyermekeknek kedveskedett meglepetéssel. Jövőre a terv szerint még többet készítenek. De erről még korai beszélni. Most inkább csak sürgetni szeretnénk a bábfilmek bemutatóját. Mert nálunk, sajnos, a kis filmeket még mindig mostohán kezelik. (k) Bábuk a filmszcnngon Zagreb, a legmozgalmasabb hazai filmközpont legújabb meglepetése . Jelenet a Peti, Jankó és Palkó című színes hazai bábfilmből. A hóember szíve című hazai színes bábfilm »szereplői«. MAGYAR SZÓ , Vasárnap, 1959. Xli. 20- i INNEN—ONNAN LONDONra találásának történetét ki-Hogyan lehet kifosztani aztánja elmondani. Az újdonangol bankot — ez a címe azság forgatását tavasszal kezegyik új angol filmnek. Az drk. újságírók megkérdezték a film gyártóját, nem volt-e nehézsége az angol bank képviselőivel a film tartalma miatt. A producerig kijelentette, hogy a bankárok jegyet kértek a díszbemutatóra, mert úgymond, a film bizonyára hasznos tanácsot ad nekik a további óvóintézkedésekre. RÓMA Roberto Rossolini, a híres olasz filmrendező, aki az idei velencei filmversenyen nagy díjat kapott Rovere tábornok című filmjéért, bejelentette, hogy rövidesen két új filmet készít. Az egyikben három katona, egy orosz, egy amerikai és egy angol hadifogoly egymás közötti viszonyát boncolja, a másikban pedig feldolgozza a fasizmus utolsó napjait. Ez az utóbbi Mussolini letartóztatásával kezdődik és az olasz diktátor felakasztásával zárul. LYUBLYANA Jozse Babies, a trieszti színház rendezője, aki Kisüt a nap című első filmjével az idei pulai filmversenyen megkapta a legjobb rendező díját, rövidesen hozzáfog második filmjének forgatásához. Béno Zupancsics Mulatság című forgatókönyvét filmesíti meg. A cselekmény egy vállalat szakszervezeti tagjainak baráti estjén játszódik, ez azonban csak keret, mert voltaképpen egy volt harcos válságának és maga Kim Parker LÁTTUK A GONOSZSÁG vízuma Oy kicsit John Huston amerikai rendező filmjeire is emlékeztet A gonoszság vízuma. Hollywood e közismert művésze előszeretettel rajzolja meg azoknak az embereknek sorsát, akik a bűnözés útjára léptek. Akkor helyezi jellemüket nagyitólencse alá, amikor csávába kerülnek, s bemutatja, hogyan hajlanak el mindinkább a rossz vagy a jó felé. Ez a téma az irodalomnak és filmnek is állandó forrása, ehhez nyúlt most Szlavko Janovszki filmíró is. Azokról az emberekről mesél nekünk, akik miután önmagukban átlépték a jónak a határát arra vállalkoznak, hogy az ország határát is átlépjék. A könynyű élet utáni vágyuk rossz vágányra tereli őket, ópiumcsempészéssel kívánnak pénzhez jutni és amikor körmükre ég a dolog, kénytelenek menekülni. Odisszeájuk közben differenciálódnak a csoport tagjai, egyesek mind mélyebbre süllyednek a bűn posványában, mások pedig megtisztulnak. France Stiglic rendező nem olyan izmos és lobbanékony egyéniség, mint amerikai kollegája, ennek folytán filmjéből is hiányzik a dinamika, az átütőerő. Ő inkább halkszavú krónikás, csendes lírai természet, de ebben a halkszavú közlésmódban is sok meggyőző erő van. EGY MONDATBAN: megtévedt emberek között gonoszak és jók. A CSILLAG DÉLRE UTAZIK !gészen igénytelen ez a csehszlovák-jugoszláv szl- renesfilm, alkotói csupán könnyű szórakozásnak szánták. Ennek meg is felel. A félreértéseken és a véletleneken alapuló hagyományos helyzetvígjátékok szellemében egy cseh zenekar útrakel jugoszláviai vendégszereplésre. Hogyan jutnak el sok mulatságos kaland után az Adriai tengerpartra és hogyan bukkannak rá a vonatról lemaradt énekesnőre, — arra a bizonyos csillagra, aki délre utazik — erről szól a mese. Utazásukat a sok humor mellett teletűzdelték dalbetétekkel, az elmaradhatatlan szerelemmel, szép adriai felvételekkel és — mitagadás — mindebből élvezhető koktélt kotyvasztottak. A szigorúbb mércét persze nem állná ki, mert könnyűszerrel be lehetne bizonyítani, hogy a meséje banális, humora múlt századbeli, alakjai pedig nem eredetiek. Ám az egész filmet valamilyen légies könnyedség veszi körül, minden olyan tetszetős benne, hogy elhessegetjük magunktól ezeket a gondolatokat. Külön meg kell említeni Gordana Miletics játékát: olyan magabiztosan és természetesen mozog a kamera előtt, mint az amerikai revüfilmek egyik-másik csillaga. EGY MONDATBAN: limonádé, mesterséges szörpből, de élvezhető. , ÉJJELEK ÉS REGGELEK filmrovat szerkesztési elvei közé tartozik az is, hogy lehetőleg minden bemutatott filmről jelenjen meg recenzió. Most ez az álláspont alaposan megbosszulja magát. Nagyon nehéz ugyanis tárgyilagosan írni egy olyan totálisan félresikerült munkáról, amilyen Pjer Majkrovszki rendező első filmje. Egy érdekes, megtörtént esemény a cselekmény alapja: a háború idején az egyik partizánosztag a megszállott Mosztárba vonult pihenőre, mégpedig a németek orra előtt, de ezek semmit sem tudnak róla. Ebbe a keretbe ágyazták egy partizán útját a kishitűségtől az árulásig. Jóllehet a téma ezer lehetőséget rejt magában, a rendező nem tud vele mit csinálni, invenció nélkül nyúl hozzá, dilettáns módon kezeli, úgyhogy afféle se füle se farka valami lett belőle. Nincs túlzás abban, ha azt mondjuk, hogy a Két szem szőlő mellett ez a jugoszláv filmgyártás legnagyobb baklövése. Szomorú, hogy ez 1959-ben történt meg. Ez a körülmény arra kényszerít bennünket, hogy felvessük a rendező és a gyártó vállalat (Boszna-film) felelősségérzetét önmaguk, a közönség és a közösség iránt. EGY MONDATBAN: filmgyártásunk szégyenfoltja. HERKULES /Ј filmvilágban a témakeresés kisértetiesen hasonlít a CyL bányászáshoz: ha elfogynak a felső rétegek, mélyebbre fúrnak. Az idő ,,mélyére” való hatolás — a múlt klasszikus mondáinak feltárása is. Tarzán már levitézlett, a detektív és cowboy-filmek nagy része már első jelenetével elárulja a szakavatott látogatónak, hogy mi lesz a befejezés. Ki nem aknázott bányákat kellett tehát nyitni, ez pedig a görög mesevilág. Az olaszok, mint a régi Róma hódítóinak szemfüles utódai, döbbentek rá elsőnek, hogy milyen lehetőségeket rejtenek a letűnt idők. Ezért feltámasztották az ókor egyik legnagyobb hősét, Herkulest, ki számtalan dicső tettet hajtott végre, s filmre vitték. Rájöttek ugyanis, hogy Herkules valóságos ősi Tarzán, és még őserdei utódjánál is figyelemreméltóbb cselekedeteket produkálhat. Így született egy egész sorozat, melynek első „eresztését” láthatjuk filmszínházainkban. Igaz, mindössze két nagyobb hiteles hőstette játszódott előttünk, így szemtanúi voltunk annak, hogyan győzte le a nemeai oroszlánt meg a krétai bikát, a Jázzonnal való hajókázás, az argonauták vándorútja, az aranygyapjú megszerzése s a többi idevágó esemény pedig a mondavilág tényállását elferdítve került be ebbe a témakörbe. Így is izgalmas, mozgalmas és látványos színes filmetnézhettünk végig, s Herkules mindenkit lenyűgözött izmainak erejével. EGY MONDATBAN: érdekes ókori kaland. V. G.