Magyar Szó, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-236. szám)

1961-09-01 / 206. szám

Péntek, 1961. szeptember 1. MAGYAR SZÓ Pes­t: Ünnnepélyeseit fogadták Daud afganisztáni Csütörtökön délelőtt há­romnegyed tíz órakor a beográdi tömbönkívüli érte­kezletre érkezett Sardar Mohammad Daud, Afganisz­tán miniszterelnöke. Mohammad Daud miniszter­elnököt a legnagyobb állami és katonai tiszteletadással fo­gadták a batajnicai repülő­téren. Amikor kiszállt a kü­­lön repülőgépből elsőnek Jo­­szip Broz Tito köztársasági elnök üdvözölte. Daud mi­niszterelnök ezután bemutat­ta Tito elnöknek a tömbön­­kívüli értekezleten részvevő afganisztán küldöttség tag­jait. A miniszterelnökkel együtt Beográdba érkeztek Abdul Rahman Paznak Afganisz­tán állandó ENSZ küldöttsé­gének vezetője, Said Kassem Rishiya Afganisztán cseh­szlovákiai nagykövete, Ab­dul Ravan Farhadi a külügy­minisztérium ENSZ-osztályá­­nak.­ igazgatója. Mohammad Yunus Rafiq a külügyminisz­térium gazdasági osztályá­nak igazgatója, dr. Cadulla C­howssi és Mohammad Yassin Mohsini külügyminisz­tériumi főtisztviselő. Ezután Tito elnök bemutat­ta Mohammad Daud minisz­terelnöknek a fogadáson megjelent jugoszláv vezető­személyiségeket. Edvard Kar­­delyt, Alekszandar Rankovi­­csot, Rodoljub Csolakovicsot és Mijaljko Todorovicsot, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnökeit, Jovan Vesze­­linovot, a szerb népszkupsti­­na elnökét, és Szvetozár Vu­k­manovicsot, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség el­nökét. A két állami himnusz el­hangzása után Daud minisz­terelnök szemlét tartott a kivonult testőr-díszzászlóalj fölött, utána a tömbönkívüli országok beográdi diplomá­ciai képviselői üdvözölték, köztük Mohammad Arif ezre­des, Afganisztán királyság beográdi nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatás után Mohammad miniszter­elnök elbúcsúzott Tito elnök­től és Rodoljub Csolakovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke kíséretében beo­grádi rezidenciájába hajtott. Tito és Nkrumah harmadik idei találkozója Beográdból jelenti a Tan­jug­ Tegnap 14 órakor Beograd­­ba érkezett dr. Kwame Nkru­mah Ghana köztársasági el­nöke, aki országa küldöttsé­gének élén részt vesz a beo­grádi értekezleten. A repülő­téren Joszip Broz Tito elnök fogadta. Ez volt a két elnök har­madik találkozója az idén. A két elnök szívélyes kézfo­gással, melegen és barátian üdvözölte egymást. Ezenkí­vül Nkrumahot üdvözölte még Petar Sztambolics, a Szövetségi Népszkupszina el­nöke, Alekszandar Rankovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke, Jovan Veszeli­­nov a szerb népszkupstina el­nöke, Szvetozár Vukmanovics a Szakszervezeti Szövetség elnöke és több más jugoszláv államférfi. A fogadáson jelen volt a ghánai küldöttség is, amely Adjei külügyim­iniszter­rel az élen már előbb­ Beo­­grádban érkezett. Nkrumah elnök elvonult a Díszzászlóalj előtt, Tito elnök kíséretében autójához ment. Itt a két elnök elbúcsúzott, majd Nkrumah elnök, Alek­­szandar Rankovics alelnök kí­séretében beográdi reziden­ciájába autózott. A SZOMÁLIAI, BURMAI ÉS IRAKI KÜLDÖTTSÉG EGYÜTT ÉRKEZETT a JAT külön repülőgépen Tegnap délután 17.45 óra­kor a JAT külön repülőgé­pén Beográdba érkezett Adan Abdullah Oszmán, Szomália­­ köztársasági elnöke, U­bu I burmai miniszterelnök és dr. Hasam Dzsavad iraki külügy­miniszter. A három államférfit a ba­tajnicai repülőtéren Joszip Broz Tito elnök fogadta. Tito elnök szívélyesen üd­vözölte a három államférfit, majd a katonai zenekar elját­szotta Szomália, Burma és Irak himnuszát. U Nu-val együtt Beográd­ba érkezett küldöttségének többi tagja is: Sao Hkun Hkio külügyminiszter, Ja­mes Barington, a külügymi­nisztérium titkára. U Thant Burma állandó ENSZ-beli képviselője, U Pe­ Kin, Bur­ma nagykövete az EAK- ban, dr. Tin Aung meghatal­mazott miniszter Ceylonban, U Ba Than, külügyi államtit­kárhelyettes, Aung Myat Gyan, a külügyminisztérium európai osztályának igazgató­ja és U Tu Lon, a külügymi­nisztérium politikai osztályai­na­k aligazgatója. Alekszandar Rankovics fogadta a guineai küldöttséget Guinea küldöttségét, a­­mely Landiana Geavugu kül­ügyminiszter vezetésével tegnap délelőtt érkezett Beo­grádba, a batajnicai repülő­téren Alekszandar Ramko­­vics a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke. Petar Sztambolics, a Szövetség: Népszkupstina elnöke. Mi­jan­ko Todorovics, a Szövetség: Végrehajtó Tanács alelnöke. Jovan Veszelinov, a Szerb Népszkupstina elnöke. Velj­­ko Zekovics, a Szövetség: Végrehajtó Tanács titkára és több más ma­gasran­gú sze­mélyiség fogadta. А­ két ország himnuszának hangjai után a guineai kül­­ö­­tség vezetője szemlét tar­tott a kivonult testőrdísz­­zászlóalj felett, és üdvözölte a tömbönkívüli országok diplomáciai képviselőit. A guineai küldöttség tag­jai: Paul Faber igazságügy­­miniszter, Dialo Abdoulaye­h miniszter, Guinea ghánai I rezidense, Toure el Hadz Ab­­idoulaye miniszter. Guinea re­­zidense Mali Köztársaságban és több magasrangú diploma­ta. II. oldal 1 Ma kezdődik a beográdi tömbön kívü­li csúcsértekezlet­­ (Folytatás az 1. oldalról) jágbékéért, de az a vélemé­nyük, hogy a világ hatalmas többségét alkotó kis- és közép­államok többé nem nézhetik tétlenül, hogy a háborúról vagy békéről, az egész embe­riség sorsát érintő kérdések­ről a nagyhatalmak politiku­sainak szűk köre döntsön. Előre elvetik annak gondola­tát is, hogy valamilyen „har­madik” tömböt alakítsanak. Céljuk az, hogy minél na­gyobb érvényt szerezzenek a tömbönkívüli politikának, mint az államok közötti sok­oldalú együttműködés erősí­tése egyetlen elvszerű útjá­nak. A tömbönkívüli országok jórészt a külföldi megszál­­■ lás ,vagy­ a gyarmaturalom elleni nemzeti felszabadító harc súlyos körülményei kö­zött keletkeztek és ezért ter­mészetszerűen nagy figyel­met szentelnek a gyarmat­uralom minden kérdésének. E tekintetben egyetértenek abban, hogy a még mindig gyarmaturalom alatt szenve­dő országoknak meg kell ad­ni a teljes politikai függet­lenséget és hogy nagy figyel­met kell szentelni a gyar­maturalom maradványai meg­szüntetésének. A teljes fel­­szabadulás folyamatának meggyorsítását a jelenlegi körülmények között megkö­veteli az a veszély, hogy Á­­zsia és Afrika függő terüle­tei a Kelet és Nyugat közötti politikai viszály színterévé válnak. Közvetlen feladata az, hogy az ENSZ keretében rövid és reális határidőt szabjanak a függetlenség el­ismerésének és azoknak az intézkedéseknek, amelyek­nek meg kell könnyíteniük az elkerülhetetlen történel-,­mi folyamatot. Ezenkívül az értekezlet résztvevői mindent megtesz­nek majd annak érdekében, hogy az alapvető elvek ösz­­szefoglalásával utat törje­nek a leszerelés kérdésének megoldása felé. A tömbönkí­vüli államférfiak tudatában vannak annak, hogy mivel a nagyhatalmak képtelenek megoldani ezt a kérdést, a jelenlegi fegyverkezési ver­seny veszélyezteti a világbé­két és biztonságot. Már ma­ga ez a veszély mutatja, vég­ső ideje összehívni egy ál­talános leszerelési értekezle­tét, amire különben már meg­értek a feltételek. Terrr­észe­tesen az értekezlet sikere at­tól függne, hogy hogyan kö­zelednek a leszereléshez — a tömb pozíciókból kiindulva eddig sem sikerült ered­ményt létrehozni. Világos, hogy még a kezdeti intézke­dések is — bármennyire rész­letesek lennének is — véget vetnének a jelenlegi fékevesz­tett fegyverkezési versenye­s nek és a világot elindítanák­­ a nemzetközi bizalom helyre­állítása felé. Magától értetődően ezzel kapcsolatban állnak a meg­­­­oldatlan európai kérdések is, elsősorban Németország és Berlin problémája. A beo­­l­grádi csúcsértekezlet részt- s vevői szerint a kérdés meg­tárgyalásánál a legfontosabb az, hogy a nagyhatalmak ne­­ nyúljanak erőszakhoz és szá­moljanak a reális helyzettel. Mindenesetre az értekezlet­­i­hez közelálló körök már most sugalmazzák, hogy eb­ben a kérdésben a helyzet normalizálása felé kell ha­ladni és kerülni kell a továb­bi kiéleződést. Bármelyik érdekelt fél egyoldalú intéz­kedése nem járulna hozzá a jelenlegi viszály megoldásá­hoz és a viszályt csakis őszin­te, széleskörű és reális tár­gyalásokkal lehet megolda­ni. Az ENSZ-et illetően az a szilárd meggyőződés alakult ki, hogy a világszervezet gyengeségeit csakis az ENSZ Beográdból jelenti a Tan­­jug. Habib Burgiba köztársasá­gi elnök a beográdi tömbön­kívüli értekezleten részvevő tunéziai küldöttség élén csü­törtökön délben Beográdba ér­kezett. A két államfő találkozása igen szívélyes és barátságos volt. Legutóbb ez év áprili­sában találkoztak, amikor Tito köztársasági elnök hiva­talos látogatáson Tunéziában tartózkodott. A két találko­zás között történt a bizertai agresszió, amelynek nyomán a tömbönkívüli országok igen erélyes akciót indítottak az ENSZ-ben, és ennek folytán az ENSZ elítélte Franciaor­szág magatartását. Burgiba elnökkel együtt megérkezett dr. Sadok Mo­­kaddem külügyminiszter, Ah­med ben Salah tervezési és pénzügyminiszter, Moham­med Masmoudi tájékoztatás­ügyi miniszter, Abdelmedzsid Chaker a Neodestar politi­kai irodájának vezetője, Ab­­dellah Farhat a köztársasági elnök kabinettfőnöke, Ahmed ténylegesen politikai és rep­rezentatív szerveinek erősí­tésével lehet kiküszöbölni. A jelenlegi szerkezet megvál­toztatására okvetlenül szük­ség van. Az erre vonatkozó javaslatoknak számolniuk kell a tömbökre osztás áthi­dalásának szükségességével, biztosra vehető, hogy a beo­grádi értekezlet e tekintet­ben is támogat minden esz­mét és javaslatot, amely konkrét eredményhez vezet­ne. A konferencia kezdete előtt minden egyes delegá­ció bizakodással és derű­látással várja az ér­tekezletet. Már az előkészü­letek során kifejezésre ju­tottak a tömbönkívüli politi­ka pozitív elemei és az érte­kezlet összehívása körüli dip­lomáciai tevékenység lehető­vé tette az álláspontok ösz­­szeegyeztetését a legfonto­sabb kérdésekben. Ezért reá­lisan várható, hogy az érte­kezlet egységes álláspontra helyezkedik a napirenden­ szereplő alapvető kérdések­ben. Mestiri Tunézia moszkvai nagykövete, Taeb Szim Tuné­zia londoni nagykövete, Ah­med ben Arfa meghatalma­zott miniszter, dr. Abdelmaid Razgallah képviselő Tunézia állandó ENSZ küldöttségé­nek helyettes vezetője, Abe­­lazisz Mehiri protokolfőnök és Allala Laouiti a köztársa­sági elnök személyi titkára.­A katonazenekar eljátszot­ta Tunézia és Jugoszlávia himnuszát, utána Burgiba el­nök átvette a kivonult test­őr-díszzászlóalj parancsnoká­nak jelentését és szemlét tar­tott a zászlóalj fölött. Ezután bemutatták Burgi­ba elnöknek a fogadáson meg­jelent többi személyiséget, majd Bergaui Tunézia beo­grádi nagykövete, Milos La­lovics Jugoszlávia tunéziai nagykövete és a diplomáciai missziók vezetői üdvözölték Habib Burgiba elnököt. Tunézia államelnöke rövid ideig Tito elnökkel beszélge­tett, majd Mijalko Todoro­vics alelnök társaságában Beográdba hajtott. Még egy részvevő: Burgisia köztársasági elnök Tito elnök Mohammad Daud afgán miniszterelnököt üdvözli.

Next