Magyar Szó, 1963. november (20. évfolyam, 301-329. szám)
1963-11-01 / 301. szám
1. oldal MAGYAR SZÓ Majd hétmillió munkanap veszett el a járási szakszervezeti tanács plenáris ülése Novi Sado. A rövidebb munkaidő bevezetésével kapcsolatban a nyolcórás munkaidő kihasználásának fokáról tárgyaltak tegnap a járási szakszervezeti tanács plenáris ülésén. Az elemzés meglepően nagy időtartalékot, több millió többnyire igazolatlanul elvesztett munkanapot mutatott ki. (Tavaly a Novi Sad-i járás területein 6 849 000 munkanap veszett el kimaradás miatt, ami a nyilvántartók nyelvén kifejezve azt jelenti, hogy 22 830 dolgozó, azaz a foglalkoztatottaknak 17,3 százaléka nem vett részt a termelésben. Nagy szám ez, és még jobban megvilágítja a következő adat. A járás területén lévő 130 898 foglalkoztatott tavaly indokolatlan munkaszünetek, fölösleges séták és különféle értekezletek miatt naponta 16 362 munkanapot vesztett el. Betegszabadságok miatt csaknem 2 millió munkanap a veszteség, 14,5 százalékkal több, mint az előző években. Az adatok után a beszárolóban rámutattak a munka- idő célszerűtlen kihasználásának közvetlen okaira is. Sok munkás lakóhelye távol van a munkahelyétől. Naponta utazik, sokszor késik. A Novi Sad-i Pobeda gyárban a munkások 13,4 százaléka, a Kábelgyárban 9,2 százaléka, az Elektroporcelánban 10,2 százaléka, az Idolban 12,9 százaléka utazómunkás. A félórás munkaszünetet nem pihenésre fordítják, és igen sok helyen meghosszabbítják, sőt munka közben önkényesen szünetet tartanak (kávéfőzés stb.). Emiatt a megvizsgált vállalatokban munkásonként naponta öt perctől húsz percig terjedő idő vész el kihasználatlanul. A rossz munkaszervezés miatt, nyersanyagra, szerszámra, új munkabeosztásra, gépjavításra várva naponta 13—42 perc vész el. Különféle hivatalos ügyek miatt a vállalatban több mint öt percet vesztegetnek el munkásonként, ugyanenynyit még a vállalaton kívüli hivatalokban, intézményekben végzett ügyek miatt. A munkaidő alatt tartott értekezletek miatt 1—12 perc a veszteség naponta. Késés miatt ugyan mind kevesebb idő vész el, legtöbbet a Sonia Marinković selyemgyárban mutattak ki, (2,6 percet), viszont az igazolt kimaradások száma és ideje növekszik. A palánkai Vinopletben ez naponta 7 perc munkásonként. Sorolhatnánk továbbá a számokat az időveszteséget de elég az a megállapítás, hogy a munkaidő és a kihasználása közötti különbség körülbelül két óra a vállalatok Fejlődik Versec malomipara Tanácskozás Versecen a mezőgazdasági, élelmiszer- és dohányipari munkások szakszervezete tartományi bizottságának szervezésében van. Az effektív munkaidő 5 óra 14 perctől (a Novi Sad-i Grafikában) 6 óra 58 percig terjed. (Etema. Kula). Hogyan javíthatunk a helyzeten? A munkaszervezés, a belső viszonyok, a személyi jövedelemelosztás javítása az első helyre kívánkozik. Ha a munkás nem aszerint részesül a tiszta jövedelemből, hogy mennyi időt töltött a munka helyén, hanem az effektív munka értékét kapja, másképp viszonyul a munkához. A vállalatokban tehát miután a szakszolgálatok elkészítik a munkaidő kihasználásáról szóló elemzést, a szakszervezetnek ezt alaposan meg kell vitatnia, hogy megállapíthassa a tennivalókat. Az adminisztratív intézkedések, büntetések nem hozták meg a kívánt eredményt ott, ahol nem elemezték a kimaradások, stb. okait. A munka szerinti díjazás helyes irányba tereli és neveli a munkást. Jóllehet a járási szakszervezeti tanács elemzése többnyíre értékeléseken és nem egészen pontos méréseken alapszik, felvetett jó néhány komoly megoldásra váró kérdést a rövidebb munkaidő bevezetése előtt. V. M. A mezőgazdasági, élelmiszer- és dohányipari munkások szakszervezetének tartományi bizottsága már több miint két hónapja készül elemezni Vajdaság malomipari vállalatainak ügykezelését és általános helyzetét. Járásonként, kommunánként, sőt gazdasági szervezetenként került terítékre a kenyérgabonát feldolgozó vállalatok szervezeti felépítése az integrációs viszonyok eddigi eredményei, fogyatékosságai, valamint a feldolgozóipar ezen ágazatának távlatterve. Tegnap és tegnapelőtt a pancsovai járásban tartottak ilyen megbeszélést. Az utóbbin, Versecen, a Zitoban atmalomipari vállalatban, a mezőgazdasági szervezetek képviselőin kívül részt vett NYITRI Károly, a mezőgazdasági, élelmiszer- és dohányipari munkások szakszervezete tartományi bizottságának titkára és Pató István, a pancsovai járási bizottság elnöke is. A verseci tanácskozás széles körűen nyúlt a problémákhoz. A belső viszonyok, a nyersanyagellátás, a malmok és pékségek korszerűsítése, ennek kapcsán az őrlés minőségének javítása, valamint a kenyér és más péksütemények minőségének javítása, a lakosság kenyérrel való ellátása mind szóba került. A Zitabanat tartományunk malomipari vállalatai között jelentős helyet foglal el. Hét 1959-igönálló malmot és egy most épült új kekszgyárat foglal magában. Évente 5600 vagon kenyérgabonát őröl meg, ami azt jelenti, hogy az átlagos termésű években nincs elegendő nyersanyaga. Ha figyelembe vesszük, hogy a kenyérgabona vetési területét mind a mezőgazdasági szervezetek, mind pedig a magánosok évről évre növelik, valamint, hogy a kor-szerű agrotechnika alkalmazásával a hozam is növekszik, érthető, hogy korszerűsítésre szorulnak a meglehetősen avult gépekkel fölszerelt malmok. Felismerték ezt Versecen is. És máris hozzáfogtak a rekonstrukcióhoz. A malomipar korszerűsítésében nemcsak a vállalatok látnak jövőt, hanem a verseci kommuna községei is. Ezt bizonyítja a korszerűsítéshez szükséges anyagi feltételeikről való gondoskodás, pontosabban az, hogy a községek komoly anyagi befektetéssel járultak már eddig is hozzá a beruházáshoz. A másik probléma, amely párhuzamosan halad a malmok korszerűsítésével, a nyersanyag, a kenyérgabona mennyiségének növelése. Itt találkoznak a mezőgazdaság és a feldolgozóipar ezen ágának közös érdekei. Mint érdekes kezdeményezésta kitobanat részéről említjük meg, hogy a vállalat hajlandó egy bizonyos mennyiségű műtrágyát biztosítani a mezőgazdasági szervezeteknek a kenyér gabona hozamának növelésére. A feladat vállalása között szerepel a lakosság kenyérellátásának javítása is. Jelenleg négy községnek van péksége, és bár a szükségletekhez képest ez kevés, mégis inkább a kenyér minőségének javítása a fontosabb, mint a mennyiség növelése. Ez olyan feladat, amelyet minden pillanatban az első helyre kell állítani, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a községek már eddig sem voltak és a jelek szerint a jövőben sem lesznek szűkmarkúak, amikor a malomipar korszerűsítéséről van szó, a verseci kommunában. A mezőgazdaság, élelmiszer- és dohányipari munkások szakszervezete tartományi bizottságának készülő elemzése behatóan foglalkozik majd a malomipari vállalatokban a gazdasági egységek önállósulásának kérdésével, valamint a belső elosztás kérdésével. A verseci tanácskozáson is sok szó esett erről, és arra a megállapításra jutottak, hogy a gazdasági egységek meglehetősen lemaradtak az önállósulás útján. Úgy tűnik, hogy míg a műszaki fejlődés terén szép eredményekkel dicsekedhetnek, addig az önigazgatás fejlesztéséről igen megfeledkeztek. Felismerik ezt a vállalatbéliek is, sőt — lehet, hogy éppen a tanácskozáson — arra is rájöttek, hogy a termelékenység növelésének is kerékkötője lehet a jövőben ez a fogyatékosság. Csa Törvényt kell hozni a villanygazdaság megszervezésére • Szövetségi Gazdasági Kamara elnökségi ülése A Szövetségi Gazdasági Kamara elnöksége tegnapi ülésén a jövő évi szövetségi társadalmi tervjavaslat tanulmányozása keretében foglalkozott a gazdasági feladatokkal és a gazdaságban felmerülő időszerű kérdésekkel. Az ülésen Anton Bole, a kamara alelnöke elnökölt. Az elnökség megállapította, hogy a gazdaság alakulásában kifejezésre jutott törekvések és az idén elért eredmények kellő anyagi feltételeket teremtettek a gazdaság további gyors fejlődésére. Ugyanakkor több probléma merült fel a gazdasági rendszer további tökéletesítése szempontjából. Az elnökség tagjai rámutattak, hogy a villamosenergia-termelésben csakis a termelőképességek maximális kihasználásával és a legészszerűbb fogyasztással lehet kiküszöbölni az időnként létrejövőzavarokat. A kamara energetikai tanácsának és a Jugoszláv Villanygazdasági Közösségnek már a jövő év elején számos intézkedést kell hoznia, hogy biztosítsák a lehető legnagyobb termelést és ésszerű elosztást, továbbá idejében üzembe kell helyezni az épülőfélben levő új villamosenergia-forrásokat.Úgy vélik továbbá, hogy mielőbb törvényt kell hozni a villanygazdaság megszervezésére. A kamara elnöksége nem tartja lehetetlennek, hogy jövőre bizonyos nehézségek merülnek fel a gazdaság és a lakosság szénellátásában. Az energetikai és közlekedési tanács feladatául tűzték ki, hogy tanulmányozza azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a szén rendszeres szállítását, s ezzel együtt a szénbányák nagyobb arányú termelését Az elnökség tagjai rámutattak, hogy az idén lemaradás történt egyes újratermelési anyagok előállításában. Emiatt növelni kellett a behozatalt, és csökkent a vas- és színesfémipari termékek kivitele. Az új társadalmi terv meghozataláig a kamara tanácsai a Szövetségi Gazdasági Tervintézettel és a Szövetségi Külkereskedelmi Titkársággal együtt kivizsgálják a reprodukciós anyagok termelésének, kivitelének és behozatalának egybehangolására irányuló lehetőségeket. Az elnökség tagjai úgy vélik, hogy a gazdaság jövőre ismét szemben találja magát a közlekedésben mutatkozó nehézségekkel. Rámutattak, hogy a hosszú lejáratú intézkedések mellett több ideiglenes intézkedést kell tenni a közlekedés minél gyorsabb arányú fejlesztésére. A gazdasági rendszer problémáit tanulmányozva az elnökség tagjai rámutattak, hogy a gazdasági szervezetek gazdasági ereje csökkenőben van, jövő évi tervének meghozataláig azonban még kiküszöbölhetők ezek a fogyatékosságok. A kamara elnöksége helyeselte azt a javaslatot, hogy szüntessék meg a bányák járulékát, és a rendkívüli jövedelem utáni járulékot. A vitáiban kiemelték, hogy a külkereskedelmi szervezetekben igen sok az adminisztratív tényező, s a prémiumrendszer helyett jobb megoldást kell keresni. Rámutattak továbbá, hogy a kivitel és behozatal egymáshoz kötöttsége kedvező eredményeket hozott. A november 14-én Belgrádban sorra kerülő ülésen a kamara elnöksége megvitatja a jövő évi szövetségi társadalmi tervjavaslatot, valamint a gazdasági szervezetek jogi védelmének kérdéseit. (Tanjug) Péntek, 1963. november . Négy feketekávé - mind a négy rossz Hiányos a kereskedelmi és egészségügyi felügyelőségek munkája Miért nem ellenőrzik rendszeresebben az élelmiszercikkeket a szabadkai járásban Figyelmeztetőek azok az adatok, melyeket a Járási Egészségügyi Intézetben jegyeztek fel az év elmúlt nyolc hónapjában az élelmiszercikkek ellenőrzésére beküldött minták vizsgálatakor. Sürgősen tenni kell valamit, hogy rendszeresebbé váljon az élelmiszerellenőrzés, mert különben igen súlyos megbetegedések és ragályok adódhatnak elő — fejtette ki véleményét dr. Licht Antal, az intézet igazgatója. Mindjárt elöljáróban meg kell említeni, hogy a szabadkai járás községeiben működő kereskedelmi és egészségügyi felügyelőségek nem állnak hivatásuk magaslatán. Ez abból is látható, hogy igen kevés élelmiszermintát küldenek be kivizsgálásra. Ez persze nem volna mulasztás, ha nem lenne rá szükség. Azonban az eddigi vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy nagyon is nagy szükség van rá és sokkal sűrűbben kellene mintákat küldeniük vizsgálatra. A járás községeiből havonta átlag két mintát küldenek a felügyelőségek, ezt pedig csak jelképesnek, nem pedig komoly megelőző intézkedésnek lehet tekinteni. A szabadkai kereskedelmi felügyelőség küldött legtöbb mintát, összesen 92-őt, s ennek 47 százaléka romlott volt. Bajmokról 12 minta közül 14, Topolyáról öt minta közül négy rossz volt. A piacokról beküldött 15 élelmiszerminta közül 11-et találtak alkalmatlannak. Kanizsa, Zenta, Ada, Moravica kereskedelmi felügyelősége nyolc hónap alatt egyetlen anyagvizsgálatot sem kért, összesen 13 esetben vetettek vizsgálat alá különféle hústerméket, az eredmény nyolc esetben az volt, hogy az emberi szervezetre káros és veszélyes. 44 kenyérminta közül 15 nem felelt meg az egészségügyi követelményeknek. 11 bormintából hármat, 24 pálinkamintából tizennégyet hamisnak találtak. Az egészségügyi felügyelőségek sem úgy dolgoznak a munkaközösségekben, ahogy kellene. Topolyáról, Moravicáról egyszer sem küldtek élelmiszercikket vizsgálatra. Moravicának állítólag nincs is egészségügyi felügyelője! A nyár folyamán 38 fagylaltmintát küldtek vizsgálatra az egészségügyi felügyelőségek, ebből 28 romlott volt. Egy-egy köbcentiméterben 20—100 millió fertőző baktériumot találtak. Ennek következménye két tömeges fagylaltmérgezés volt a nyáron Szabadkán. Érdemes megemlíteni, hogy Kanizsáról négy feketekávémintát küldtek be, s mind a négy rossz volt, önkéntelenül is felvetődik a kérdés, mi volna az eredmény, ha más helységekből is küldenek be mintát. Ugyanis nem valószínű, hogy csak Kanizsán főznek olyan kávét, amely nem felel meg az egészségügyi követelményeknek. Szabadkán két kenyérmintát vizsgáltak meg. Az eredmény újra lesújtó. Mind a kettő rossz volt. A tejtermékekkel is hasonló a helyzet. Rendszertelenül folyik az ivóvíz vizsgálata is, illetve nem sokat törődnek a vizsgálat eredményével. Az egészségügyi intézet laboratóriumaiban megállapítják ugyan, hogy a víz nem alkalmas fogyasztásra, sőt ez többször is megismétlődhet, mégsem tiltják be egyes kutak használatát. Kit terhel majd a felelősség, ha a nemtörődömség miatt esetleges tömeges megbetegedés üti fel fejét — kérdezik az emberek. Egy igen jellemző esetet hallottunk, az egészségügyi intézet egyik alkalmazottjától, aki éppen mindennapi vízgyűjtő útjáról tért vissza. Elmondta, hogy az egyik pékmester megtagadta, hogy vizet vegyen a kútjából vizsgálatra, ő továbbra is ezt a vizet használja a kenyérhez. Nincs arra mód, hogy az ilyen visszásságokat megakadályozzák? — tettük fel a kérdést a járás egészségügyi igazgatójának. — Van, de az már nem miránk tartozik, hanem az egészségügyi felügyelőségre — volt a válasz. Összegezve a tényállást, megállapíthatjuk, hogy a szabadkai járásban sokat kell javítani az említett felügyelőségek munkáján. Egyetlen mentségül az hozható fel, hogy kevés a felügyelők száma, és szakemberben is hiány mutatkozik. Azonban az is bebizonyult, hogy a meglévő lehetőségeket sem használták ki teljes mértékben. Megtörtént ugyanis, hogy egy-egy község átalányban előre befizette az anyagvizsgálatért járó összeget, de egyetlenegyszer sem vette igénybe közreműködését N. E. JÖVŐRE 75 MILLIÁRD DINAR SZKOPJE ÚJJÁÉPÍTÉSÉRE A jövő évi társadalmi tervjavaslat külön fejezetet szentel Szkopje újjáépítésének. A tervjavaslat többek között rámutat azokra az intézkedésekre, amelyeket eddig tettek a földrengés sújtotta város lakosságának megsegítése érdekében. A népkölgyökből, a szövetségi tartalékeszközeiből és más pénzforrásokból az idén 63 milliárd dinárt fordítanak Szkopje újjáépítésére, ezenkívül jelentős segélyt gyűjtöttek öszsze az országban és külföldön. A Szkopje újjáépítésére alakított pénzalapról szóló törvény külön tartós jövedelemforrásokat irányoz elő erre a célra. Jövőre érzékből a pénzforrásokból 65 milliárd dinárt, a bejegyzett népkölcsön hátramaradó befizetéseiből pedig további tízmilliárd dinárt költenek Szkopje újjáépítésére. (Tanjug)