Magyar Szó, 1965. január (22. évfolyam, 1-29. szám)
1965-01-01 / 1. szám
A gazdálkodási feltételek tartományunkban 1965-ben A Magyar Szó olvasóinak elmondja Kelemen Mátyás, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke Hogy alakul jövőre tartományunk gazdasága, milyenek a feltételek a termelés további növelésére és a személyi jövedelmek emelésére, milyen lesz iparunk, mezőgazdaságunk, helyzete? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk KELEMEN Mátyással, a végrehajtó tanács alelnökével, aki az év végi napok zsúfolt programjában is szakított időt arra, hogy olvasóinknak mondjon néhány szót az előttünk álló kilátásokról és nehézségekről. — Elsősorban két dolgot tartok fontosnak kiemelni — kezdte Kelemen elvtárs —. Először is rendkívül lényeges mozzanat a személyi jövedelmek további emelése, másodszor: a jövő hónapokban bekövetkeznek mindazok a rendszerbeli változtatások és intézkedések, amelyeket a kongresszusi határozat jelentett. Fölösleges lenne jóslásokba bocsátkozni, de úgy gondoljuk, iparunk lényegesen jobb helyzetbe kerül. A mezőgazdaságban ezzel szemben nyilván lassabban megy majd a rendszerbeli kérdések megoldása, mint ahogy vártuk. Az országos átlagon felül — Tudott dolog, hogy ipari dolgozóink kereseti szintje viszonylag lemaradt. Olvasóinkat bizonyosan érdekli, milyenek a kilátások a lemaradás pótlására, és hogy érhetjük ezt el? — Kétségtelen, hogy iparunknak jobb feltételei lesznek a személyi jövedelmek emelésére, azonban a nehézségek sem szűnnek meg máról holnapra. A rendszerbeli kérdések például nem oldják meg az eladósodás kérdését, a felújított vállalatoknak szembe kell nézniük a helyzettel, és biztos, hogy saját erejükkel is képesek lesznek leküzdeni a nehézségeket. — Vajon mire alapul ez a derűlátó megállapítás? — szakítottuk félbe egy kérdéssel. — Hogy ez így lesz, azt a következő jelenség bizonyítja legjobban: tartományunkban az elmúlt néhány évben az ipari fejlődés üteme, gyorsabb volt az országos átlagnál, ha ezt az ütemet meg tudjuk tartani, vagy még fokozni, akkor bizonyosra vehető, hogy a nagyobb termeléssel létrehozott jövedelemből jut majd a törlesztésre és a keresetek további növelésére is. Persze nem szabad lebecsülni azokat a problémákat sem, amelyek ipari termelésünket kísérik. Az újratermelési anyagok, a nyersanyag hiánya most is érzik, szerencse azonban, hogy például az utóbbi hónapokban iparunk már egyre többet szállít külföldre, és így biztosítani tudja a behozatalhoz szükséges devizát. Kétségtelen, hogy jövőre tovább kell erősíteni ezt az irányzatot. Milyen változások várhatók a mezőgazdaságban? Tartományunk mezőgazdasági jellegénél fogva rendkívüli módon érint bennünket a mezőgazdaság helyzetének rendezése, milyen változásokat hozhat a közeljövőben itt az új gazdasági rendszer és hogy tudunk mi abba beleilleszkedni? — Többé-kevésbé ismeretesek már azok a megoldások, amelyeket a rendszer a mezőgazdaságnak hozhat. Főképp az árarányok további rendezéséről van szó, ezenkívül, rendezni kell a megterhelés, az annuitások konverziójának kérdését is. Felvetődött már a prémiumok megszüntetésének lehetősége is, úgy gondoljuk azonban, hogy egyelőre még szükség van bizonyos termékek termelésének serkentésére. Ez elsősorban a húsra, a vágójószágra vonatkozik. Ezekről a kérdésekről most tárgyalnak különféle fórumokban, valószínűleg rövid időn belül megtudjuk, mivel kapcsolatban, melyen döntés születik. Teljes gépesítés — Az ősszel a tervezettnél kevesebb búzát vetettek Vajdaságban. Mivel magyarázható ez az eltérés, indokoltnak tartja-e, és milyen következményekkel járhat ez? — Mezőgazdaságunkban jelentős szerkezeti átalakulásnak vagyunk tanúi. Az eltolódás a takarmánytermelés javára történik, vagyis az összterületek nagyobb hányadán termelnek takarmánynövényt, mint régebben. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú alakulása lehetővé teszi, a jószágállomány gyors fejlődését. Ahhoz azonban, hogy az idén mintegy 12 000 hektár búzával kevesebbet vetettünk a szokottnál, hozzájárult a kedvezőtlen időjárás is. Összetorlódtak a munkák, a mezőgazdasági szervezetek meg nincsenek kellő módon felszerelve erre. Mivel tavaszra nagyobb területeket kell megművelni, s mivel a gépállomány nagy része rossz állapotban van, valószínű, hogy jövőre sem lesz jobb a helyzet. A gépvásárlási hitelfeltételek és más intézkedések nem teszik egyelőre lehetővé a mezőgazdasági szervezeteknek a gyorsabb gépesítését, noha éppen az előbb vázolt szerkezeti átalakulás miatt erre nagyon nagy szükség lenne. A krspásnövények megmunkálására komplex megoldások szükségesek. Az ide vonatkozó elgondolásokat azonban nem lehet szövetségi intézkedések nélkül véghezvinni. Az hogy az ipar számára teljes berendezéseket hozunk be külföldről, a mezőgazdaságban is szükség lenne hasonló megoldásokra. Mt minőséget ! A jószágtenyésztés különösen a sertéshizlalás sokat fejlődött, a mostani szintet jövőre is meg kellene tartani. Ennek pedig egyik alapfeltétele, hogy biztosítsuk a piacot a húsfeldolgozó ipar termékei számára. Főleg a sertés és marhahús kiszállításának megszilárdításával tudjuk elérni, hogy ne essen vissza a termelés a mai szintről. Számolni kell azonban azzal is, hogy a piac mindig jobb minőségű húst követel, amellett törekednünk kell arra, hogy a súlygyarapodást minél kevesebb takarmánnyal érjük el, azaz hogy minél inkább csökkentsük a termelési költségeket, mert így versenyképesebbek leszünk a külföldi piacon. A beruházásokat sem szabad elhanyagolni . A társadalmi tervek körüli vitákban egyre inkább hangsúlyozzák, hogy a személyi fogyasztás javára csökkenteni kell a beruházások szintjét. Hogy illeszkedünk be mi ezekbe a törekvésekbe? — Helyzetünk miatt nálunk már az idén is elüt a beruházások üteme más vidékekétől. Ipari beruházásaink a tavalyi szint alatt vannak, a mezőgazdaságiak néhány százalékkal emelkedtek. Jövőre fontos lesz legalább a mostani szintet megtartanunk. Az új rendszer átruházza az üzemekre a bővített újratermeléshez szükséges eszközöket, a beruházások szintje tehát attól függ majd, hogy mennyi pénz lesz az alapokban, és milyen fejlesztési elgondolásokkal tudnak előállni, amelyeknek megvalósítására a speciális bankoktól, vagy külföldi hitelekből pénzt kaphatnak. Most különösen nagy szerepe lesz az ésszerű, jó gazdálkodásnak, úgy kell gazdálkodni, hogy a létrejött jövedelemből több jusson a keresetekre és a beruházásokra is. Most ugyanis, amikor több eszköz marad a vállalatokban korszerűsítésre, minden lemaradás nagyon veszélyes lenne, mert külső és belső piacon is csökkentené a vállalat versenyképességét. Ez a helyzet a gazdasági beruházásokkal. És hogy állunk a lakások, iskolák építésével? Jut-e majd jövőre elegendő pénz ilyen célokra? Ф — A gazdaságon kívüli beruházások tartományunkban az idén is igen magas szinten vannak. Ebből jövőre sem szabad engedni. Eléggé lemaradtunk ugyanis a lakásépítéssel, megkezdtük néhány új iskola építését, és a kultúrszükségletek kielégítésére is újabb beruházások kellenek. Itt említeném még meg, hogy eddig az útépítésre szánt eszközök sem voltak elegendők. Szállítóvállalataink gyengék, nagyobb terheket nem róhatunk rájuk, de kilátás van rá, hogy közösségünktől már jövőre jelentősebb segítséget kapunk. Ezek volnának azok a főbb gondolatok, amelyek beszélgetésünk során felvetődtek, noha Kelemen elvtárs figyelmét nem kerülte el a tanügyi munkások, alacsony keresete, és szóba jöttek még az ösztöndíjazás, a szakképesítés és a községek pénzelésének kérdései is. BURÁNY Nándor Kelemen Mátyás Mutatta magát az ötlet, hogy Dante Mestertől ollózzak, midőn a belgrádi vásártér elsőszülött csarnokában viharzó újévi „hocine” megírásához és hörgőtüdejű töltőtollam megszívásához készülődtem. A négy galériára és a pokolian zajongó parterre-re bízvást ráillett a purgatóriumstatútum akármelyik szakasza. Tehát kezdjük a behelyettesítést: iksz egyenlő niksz, galériai torkosság. A DISZNÓ VISSZANÉZETT Két kitömött coca áll a hentes sátrak előtt. Stílushoz méltón, költőibben megfogalmazva: , Áll a vártán, 2 db.ártány. Afféle díszdisznók voltak, elegendő pótalkatrésszel, mint ahogy az odébb a sátrak alatt kiderült. S hogy a temérdek sonka, kolbász, abáltszalonnától nem csaptam el a hasam, annak köszönhetem, hogy időnként egy-egy pillantást vetettem a túlsó sor uborkás üvegeire. Innen az ösvény az édességekhez vezetett. Hadd menjenek most már végleg tönkre, egy bölcs szaud-arab költő sorait idézem: Sekhert árult a huri, szavak bül-bül, Vennék, de mibül-bül? No, most, hogy megfelelő emelkedett hangulatot teremtettem, mondhatom a fánksütő-automatát: Khm: A FÁNKSÜTŐ-AUTOMATA óda Csoda, én mondom, csoda! Ő van itt, és én vagyok oda. Felül bedobják a masszát, S máris nyitják a kasszát. Ujjaimon végigcsordul az olaj, össze-vissza sütögetem a számat, de ragyogok, mint a kelő fánk. Ha Ádám apuka tudja annak idején ezt a fánk-automatát, nem lett volna úgy oda, mikor a kezébe nyomták a Rešenjet, hogy: „aló a paradisombaá!” Megmondom az ENSZ bácsinak, hogy rakéták helyett, javasolja rakoncátlan tagállamainak, gyártsanak ilyen fánk-automatákat, s akkor az ismeretlen vajdasági költő is így dalolna 1969-ben : Béke jőve ránk. Szenünk juszt nincs még, de Iván fánk. Vezess Vergilius tovább. II. Galéria. Harag. — Meddig nézi magát a tükörben? — Nem látom a hátam közepét ... Ahogy elfordulok, az is elfordul. Próbáltam hirtelen is. — Mozgás!... Más is akar vásárolni. — Más menjen más tükörben nézni magát. — Más tükörben is más nézi magát. — Sajnálom ... Látnom kell a hátam közepét. — Húzza be a puska a fejét, mert odaát a pultnál várják a döntésemet a nyakkendők ügyében. — Micsoda?! Szamárfüleket mutat nekem?! — Szenmencs!... Ezeket a vennivaló új kesztyűket analizálom. Múzsa világosítsd fel ,elmém, mielőtt végleg elmen. Amott, hárman ugyanazt a nadrágot próbálják. Valószínűleg a háttérben meghúzódó édesjóatyjuknak veszik, akit az Úristen a kor legvégső határáig éltessen, — de már most tudni szeretnék, ki leszen az örökös. III. Galéria Bujaság Hatalmas vászon: a FEJBEKOOP plakátja. Rajta pucér dáma. (Nyugság! Nem fogom részletezni.) Kezében alma. A kép sarkában mohó tekintetű férfiú . .. („Én a tiénk, s te az enyétek!... Szeretve mind a sírig. S hírig!... Meghalok érted! Nem érted?... Die Liebe vitt engem a dilibe ...’’) Ehelyett mond és értsd: — Hol vette kegyed az almát?! Rendőr áll meg fejcsóválva köldöktájt. Vajon kivetni valót talált az akton (mert levetni valót azt aligha) vagy a felesége megbízásából, még almáról kell gondoskodnia az ünnepekre. IV. Galéria: Razno Művészi szobrok: A habokból élemedő génusz .. .Beethoven Lajos elvtárs ... Miki egér. Melltartók (műmelléklettel). Képvásár. Részletre is. Vevők se.A világ legkényelmesebb papucsai. Szabad megtapogatni. — Férfipapucs nincs? — Nincs ... Csak a papucsférfi. — Vergilius, visszavágyom a földszintre! A földszint a gyermekek paradicsoma. Céllövölde. Félszemű puskatöltögető. Valaki félreértette a használati utasítást. .. Hatalmas karácsonyfa alatt ügyeletes Télapó. Mérgesen tépkedi a szakállát. Nem jön a váltás . .. „Az úgy volt, hogy Hófehérke nem találta Hamupipőke számát a telefonkönyvben ...” Akváriumok. Ha tágul is halbajsz alatt ,hallik Semmi se hallik (kambodzs népdal) Az aranyhalakat, úgy látom, felváltották alumíniumra. ... Sikoly és kacagás. Robognak a villamos autók, magasba emelkednek a repülők, megperdül az óriáskerék. (Mellettem egy őszes férfiú ajkán két szomorú mosoly.) Summa summarum; nincs az a summa summarum, mit el ne költhetnél itt. S mivel a sok beszédtől, ége, gége, vége. KOPECZKY László A pénztárcák purgatóriumában MAGYAR SZÓ, 1965 ÚJÉVI SZÁM — 3