Magyar Szó, 1965. szeptember (22. évfolyam, 240-269. szám)
1965-09-01 / 240. szám
Szerda, 1965. szeptember 1. MAGYAR SZÓ Kevés a traktor A szövetkezeteknek nincs pénzük hozzájárulásra Ezúttal sikerül Harmadszor próbálkoznak a kikindai földgázkitörés megállításával Évente kétszer, a tavaszi és őszi munkák megkezdése előtt és alatt, írunk arról, hogy kevés a traktor és egyéb gép a mezőgazdasági szervezetekben, s hogy emiatt nem tudják idejében elvégezni a szántást, vetést, betakarítást. Mivel a nagy őszi munkaidény előtt állunk, és a mezőgazdasági szervezetekben semmit sem javult a helyzet, ismét írunk erről a problémáról. Vajdaságban a tervek szerint 470 000 hektárt vetnek be búzával, a mezőgazdasági szervezetek 170 000 hektárt, a társastermelők ugyanennyit, a többi földműves pedig 130 000 hektárt. Feltételezhető, hogy a mezőgazdasági szervezetek és a társastermelők földjeit a birtokok és a szövetkezetek gépei művelik meg, és valószínű, hogy sok földműves is a szövetkezettel végezteti a szántást és a vetést. Tartományunkban a mezőgazdasági szervezeteknek 15 500 traktoruk van, a nagygazdaságoknak 7700, a szövetkezeteknek 7800, amiből 4300 rendszerint a gazdaságokban, 3500 pedig a társastermelőknek dolgozik. A szövetkezetekben a számítások szerint legfeljebb 2000 traktorral szántanak és vetik a búzát a társastermelők földjein. Kedvező időjárás esetén ennyi traktorral 120 000 hektárt művelhetnek meg. Tehát még a társastermelők földjére sem jut elég gép, nem beszélve a többi földműves igényeiről. Legalább 1000—1500 új traktor kellene, nem szabad ugyanis szem elől téveszteni, hogy nemcsak búza alá készítik elő a földet, ilyenkor végzik az őszi mélyszántást is, ennélfogva több gépre van szükség. A nagygazdaságokban nem annyira égetők ezek a problémák mert több traktoruk van, és szükség esetén átcsoportosíthatják őket. A földművesszövetkezeteknek azonban 7—8 milliárd dinárra lenne szükségük, új gépek vásárlására vagyis a mostani hiteligénylési feltételek alapján 3,5—4 milliárd dinár hozzájárulást kell előteremteniük. De honnan? Hiszen a zárszámadások alapján 7 milliárd 783 millió dinárjuk maradt, beleértve a prémiumokat is, és ennek a pénznek legnagyobb része az esedékes kölcsönrészletek lefizetésére és az állandó forgóeszközök növelésére kell. A termények értékesítéséből befolyó pézzel már csak az év végén vagy jövőre rendelkezhetnek, a gépekre viszont sürgősen szükség van. Ha csak nem változtatnak a kölcsönigénylési feltételeken — amire a napokban egy tartományi megbeszélésen már történt célzás — a szövetkezetek csonka gépparkkal kezdenek hozzá az őszi munkákhoz. S. Z. Egymásba kapaszkodás jobbra-balra csúszkálva haladunk előre Hancsik Mihály kikindai tűzoltóval, őt osztották be mellém, hogy elvezessen a furathoz, amely messziről füstölni látszott, mint egy gyárkémény, pedig hát, dehogy is füstölt, mert mindent tehet, csak ne füstöljön, ne égjen. Már majd egy hete tart a küzdelem a kikindai határban a Kisorosz felé vezető új kövesút mellett a feltörő földgázzal. A néhány évvel ezelőtt lezárt kútból, mint ismeretes, körülbelül egy héttel ezelőtt feltartóztathatatlanul kitört a földgáz és azóta sem sikerült megállítani. Két kísérletet tettek eddig az egész Bánátból és részben Bácskából is ide irányított „naftások”, hogy valamiképpen megfékezzék a gáz, víz, olaj és homoki keverék feltörését. Eddig azonban sikertelenül. Mintegy kilométeres körzetben alig látható cseppekben hullik alá az égből a kőolaj, és csak huzamosabb ott-tartózkodás után veszi észre a kíváncsi szemlélő, hogy ruhája kezd olyan lenni, mint a furat közelében a kikindai Banat kombinát kukoricájának a levele: fényes és fekete a naftától. Néhol már apró kis csatornákban folyik a száron lefelé. Az első kísérletet, amelyet mindjárt a kitörés után tettek, nem is veszik számba. Ekkor ugyanis gumicsövön próbáltak különleges keveréket fúvatni a — szaknyelven — béléscsőrakat és a termelőcső közé, a gumivezeték azonban szétfakadt. Ekkor kezdtek hozzá az első alaposan előkészített vállalkozáshoz. Úgynevezett Hydril-készüléket szereltek a csövek a fejére, hogy segítségével — mintegy 210 atmoszférával — ellennyomást adjanak s bepréseljék a keveréket a két cső közé. Ezzel ugyanis az 1200 méteres cső egész hoszszában a keverékből valamiféle vízdugó képződik és elzárja a gáz és a többi anyag útját. A vállalkozás azonban nem sikerült, mert a kitörés pillanatában a csőfejen parányi, észrevehetetlen repedés keletkezett, amelyet az óriási nyomással feltörő gáz könynyen megtalált, s a gázzal együtt feláramló apró homokszemcsék szinte pillanatok alatt kitágították, úgyszólván szétfűrészelték a fej egy részét. A második vállalkozás abból állt, hogy a legbelső — úgynevezett — termelőcsőbe nyomják be a keveréket. Ez sem sikerült, hasonlóan jártak, mint az első vállalkozásnál. Az újabb kísérletet most készítik elő. Leszerelik a csőfejeket, s újat tesznek a helyébe, s erre szerelnek egy újabb Hydril-készüléket. A mostani vállalkozás nem járhat kockázattal. Különleges, áttétellel irányított emelőszerkezet illeszti helyére a csőfejeket, a gép a furattól messze dolgozik, nehogy egy kipattanó szákra felrobbantsa a földgázt. A közvetlen közelben már mindent belepett a furatból szétterülő nafta. A toronyról kis erekben folyik lefelé, s az ott dolgozó munkások ruhája teljesen teleitta magát vele. A Naftagas mérnökei és technikusai — mind egyformák így naftásan — óriási nehézségekkel birkóznak. Alig öt percet tudnak tevékenykedni a furatnál, mert — jóllehet sebtapasszal védik fülüket a robajtól és álarccal fejüket a metsző gázsugaraktól — néhány percnél többet nem bírnak ki. A munka tulajdonképpen úgy halad, hogy egy-egy mérnök vagy technikus lecsavar egy csavart, s akkor jön a váltás. A közelben őrködő tűzoltók a szél felőli oldalra húzódnak, gumicsizmájukon ujjnyi vastagon áll a saurok fekete, földdel kevert kőolaj. A bejáratokat fegyveres őr vigyázza, nehogy avatatlan kerüljön a telepre, és valami szikrát csiholjon. A mérnökök bíznak. Radmilo Milosevic mérnök szerint nem lehet vitás, hogy a vállalkozás sikerrel jár. — Módszerünk a legmodernebb, készülékünk is van, s az emberekkel eddig sem volt baj. Ehhez a bizakodáshoz csak annyit tehetünk hozzá, amelylyel el is köszöntünk tőlük: — Szerencse fel! MATUSKA Márton Már az egész környék lucskos az olajtól AGYONSÚJTOTTA A VILLÁM A ZOMBORI POSTA FŐSZERELŐJÉT A hétfő délutáni hatalmas zivatarnak, amely több mint egy órán át tombolt Zomborban és környékén, emberáldozata is van. Zivko Teticet, a zombori postavállalat 52 éves főszerelőjét, miközben mopedjén hazafelé tartott a közeli Prigrevica faluba, agyonsújtotta a villám. Temetésén ott voltak a zombori, apatini és hódsági postatisztviselők is. Tette szaktekintély, szorgalmas munkás volt vállalatában, nem csoda hát, hogy a mélyen megrendült munkaközösség megvitatja több gyermekének és feleségének megsegítését. P-s llj játékszabályok — nagyobb esélyek Növekszik a lottó nyereményösszege Nagyobb esélyekkel próbálhatnak szerencsét a lottózók. A Jugoszláv Sorsjáték igazgatósága ugyanis úgy döntött, hogy szeptember 1- étől, azaz mától megváltoztatja a játékszabályokat. A szelvényeken 19 36- ig következnek a számok, az eddigi 1—39 helyett. A szerencsejátékosoknak a régi szabályok értelmében hat számot kellett kijelölni. Ezen is könnyítettek. Ötöt kell kiválasztani, és az öt, négy és háromtalálatosak a nyerőszelvények. A befizetési díj továbbra is ötven, illetve a kötelező két kombinációra száz dinár marad. A húzást minden héten kedden ejtik meg. — Miért változtattak az eddigi játékszabályokon? — Elsősorban azért, hogy a lottó kedvelőinek nagyobb nyerési esélyeket nyújtsunk — mondotta Mileta Lepčević, a Jugoszláv Sorsjáték vajdasági fiókjának igazgatója. — így a nyeremények összegét is növelhetjük. A szerencsejátékok közül nálunk a lottót űzik legkevesebben, pedig a szomszédos országokban, különösen Magyarországon, nagy népszerűségnek örvend. — A lottó iránt más módon is igyekezünk felkelteni az érdeklődést. A Jugoszláv Sorsjáték igazgatósága néhány napilap közreműködésével havonta egyszer nyereménypályázatot szervez a lottójátékosok számára. A havi négy forduló után a szelvényeket minden hónap végén összegyűjtik, és befizetőik között 101 nyereményt sorsolnak ki. — Mondhatna-e valamit a nyereménytárgyakról? — A főnyeremény háromszobás villa Belgrádban. Értesüléseink szerint már befejezéséhez közeledik, és a szeptember végi sorsolás szerencsés nyertese a húzás után átveheti a kulcsokat. A második díj ingyenes világkörüli utazás két személynek. A nyeremények újévig minden hónapban ugyanazok maradnak. (ek) Elavult a terv mire elkészült Tartalmatlan vita a vajdasági szerszámgép-gyártás fejlődési távlatairól lát napvilágot egy kis túlzással, úgy hat, mintha a kolostorok szerzetesei, a középkor írástudói rajzolták volna pergamenre. Így volt a vajdasági szerszámgép-gyártás távlatait tanulmányozó programtervvel is, amelyhez tavaly kezdtek hozzá, és tegnap került megvitatásra a Tartományi Gazdasági Kamarában. A tanulmányt vajdasági tudományos intézet készítette, s az akkor még hétéves tervben felvázolt ideális fejlődési lehetőségeket vette alapul. Ha a szerszámgépipar ezt a tanulmányt kötelező tervnek venné, évente 25 százalékos termelésnövekedést kellene mind a négy vajdasági gyárnak előirányoznia ahhoz, hogy ez a szép elképzelés megvalósulhasson. Erre viszont nincs lehetőség. Nem célunk mérlegelni az említett tanulmány pozitív és negatív tulajdonságait. Valószínűleg sok használható adatot és ötletet is tartalmaz. Erre a vita is utalt. És még valamire: a tanulmány jelenlegi haszna csak annyi, hogy rámutat a szerszámgépiparnak is tervszerűen kell fejlődnie. P. Gy. A gazdasági életben végbemenő történések lázas tempója gyorsabb munkát követel minden vállalattól, intézménytől. Az egy évig készült fejlődési távlatterv, ha most Traktoronként negyedmilliót veszítenek a szövetkezetek A Köztársasági Gazdasági Kamara ülése A Szerb Köztársasági Gazdasági Kamara mezőgazdasági és szövetkezetügyi tanácsának keddi ülésén megállapították, hogy a szerbiai földművesszövetkezetek nagy része körülbelül 250 000 dinár veszteséget szenvedett el egy-egy traktor után, mégpedig elsősorban azért, mert nem használták ki kellőképpen traktoraikat, és szolgáltatásaikért nem számítottak gazdasági árakat. Az ülésen sok kifogás hangzott el a mezőgazdasági gépgyárak ellen is. Kifejtették, hogy a mezőgazdasági gépgyárak nem ismerik kellőképpen a szükségleteket, és ezért a mezőgazdasági szervezetek sok esetben olyan gépeket kapnak, amelyeket nem tudnak felhasználni. A gépek minősége sem mindig kielégítő, sokszor néhány hónap múlva hasznavehetetlenek. A mezőgazdaság gépesítésének legfőbb feltétele — állapították meg az ülésen —, hogy a gyárak a mezőgazdasági szervezetek szükségleteinek megfelelő gépeket gyártsanak. Az ülésen szó volt arról is, hogyan hajtják végre a mezőgazdasági szervezetek a gazdasági reformintézkedéseket. Megállapították, hogy a mezőgazdasági munkaszervezetek többsége igyekszik beilleszkedni az új körülményekbe, egy részük azonban teljesen tétlenül fogadta a reformot. A Jugoszláv Vöröskereszt végrehajtó bizottságának ülése A Jugoszláv Vöröskereszt végrehajtó bizottsága, a köztársasági bizottságok és több nagyváros bizottságai képviselőinek részvételével ülést tartott, s megvitatta a Vöröskereszt szervezetek részvételét és közreműködését az idei elemi csapások okozta károk kiküszöbölésében. A Vöröskereszt szervezetek igen sikeres segélynyújtó akciót végeztek, és ezzel nagymértékben hozzájárultak a károk enyhítéséhez. A begyűjtött anyagot a károk arányában osztották el a kárvallott köztársaságokban, úgyhogy Szerbiának 65 százalék, Horvátországnak 23, Bosznia-Hercegovinának 8, Szlovéniának pedig 4 százalék jutott. Elhatározták, hogy a segélyakciót tovább folytatják, hogy az újabb elemi csapások esetén a Vöröskereszt szervezetek rögtön segítséget nyújthassanak. S. oldal Merlássák a milliókat Manapság már valótlanul hangzik az ilyesmi, pedig naponta megtörténik Becsén, a Zivinopromet vágóhídján. Nem korszerű, de nem is túl régi ez a vágóhíd. Néhány évvel ezelőtt jelentős befektetéssel módosítottak néhány munkafolyamatot és nagyon kevés kellene még ahhoz, hogy ez a munkaközösség milliókat takarítson meg évente, ezzel azonban nem törődnek. A korszerű ipari vágóhidakon a jószág minden egyes részét felhasználják. Az emberi táplálkozásra alkalmas részeket kimérik, vagy konzerválják, a többit ipari célokra használják föl. Becsén évente több mint félmillió csirke, 20 000 sertés és mintegy másfél ezer marha vérét folyni hagyják. Nem fogják fel ezt a nagy tápértékű anyagot, mert nem találtak módot feldolgozására. A hentestermék pedig drága, és keresett cikk is a városban. Hasonlóképpen a sertéstüdő 80—90 százaléka is kárba vész, mert a kopasztóba tett sertés torkába beomlik a mocskos lé. Ily módon a húst átvizsgáló állatorvos nem engedélyezi eladását. Néhány fémcsíptető segítségével megmenthetnék ezt a belső részt és eladhatnák. Ehelyett hordókba gyűjtik, s külön embert fizetnek azért, aki a város távoli sarkában elássa. Közismert, hogy az állati szervek nemesebb részeit szívesen felvásárolják a gyógyszeripari üzemek. A Galenika külön edényeket adott, hogy mentsék meg az epét, a mellékveséket, a hormonmirigyeket. Csak azokat, aminek eltávolítása nem okoz külön munkát. Becsületesen megfizetnek érte. A kannák üresen maradtak. Ugyanennek a munkaközösségnek már eddig 50 millió dinár vesztesége van. Más kikaparná a földből, ők elássák a milliókat. (sz. g.)