Magyar Szó, 1967. november (24. évfolyam, 301-328. szám)
1967-11-01 / 301. szám
Mitől örül a spanyol? Arrabár a spanyol származású francia drámaíró belenyaklott a spanyol demokrácia ölelő karjaiba. Egy dedikációt kunyeráló „rajongójának” azt írta — mintegy válaszul a nevetséges ceremóniára és az álszent hókusz-pókuszokra — „Spanyolok istene ... spanyol haza? Fütyülök az egészre!” A haza szerelmese, a vallásos „irodalombarát” azt sem várta, hogy a tinta megszáradjon, rohant az első csendőrállomásra (ahonnan származott volt) és félreverte a riadóautókat. Az író-vendéget kiráncigálták az ágyából és bevágták at dutyiba. A spanyolok istene ilyen kijelentésekért, tizenkét évig terjedő börtönbüntetéssel segíti meg az emberfiát a spa- KEDVEL ENGEMET A FŐNÖKÖM? Hányan és hányan teszik fel magukban ezt a kérdést, miközben rásandítanak lapos fizetési borítékukra! Ezeken óhajtunk segíteni az alábbi teszttel. 1. Evett ön már fácántojást? Nem. Nem, de hallotta, hogy a főnöke már látta Bécsben a héját. 2. Egy dinárban hány para van? Száz: Amennyit a főnök óhajt: 8. Érti ön a szakmáját? Igen: Egy kicsit, de igyekszik leplezni: Hát, nem nagyon: 4. Szokott néha ellentmondani főnökének? Igen: Csak ha azt kérdezi: „Hát buta vagyok én?”: 5. Szokott-e viccekkel szórakozni munkahelyén? Csak ha főnöke meséli őket: 6. Mi a véleménye a munkásönigazgatásról? Ha bármiféle véleménye is van: Hallott már valami ilyesmiről, de mélyen elítéli. 50—90 pont: Hej, ha mindenki ilyen öntudatos, nemes lelkű, szorgos alattvaló lenne ebben az országban! önt imádja a főnöke. 25—50 pont: Igyekezzék lelkiismeretesebben dolgozni és, meggyőzőbben mosolyogni a főnökére, akkor majd minden rendben lesz. Ne feledje: a jó munka mindig elnyeri a jutalmát! 15—25 pont: ön egy izgága alak! Nem csoda, ha senki sem tűri. A főnöke sem. (KISS) nyúl hazában. (Még szép, hogy a tűz nem ég, — az inkvizíció „lélekmelegítő” tüze!) Szegény tollforgató úgy forgatta védőpajzsát, ahogy tudta. Ő úgymond az isten előtti istenekre gondolt, a pogányok természetfeletti feleállat fele-furulyaművészeire, Pánra, Eroszra és az egész Limited Companyra. A hazából is házikó lett, és a tizenkét évből nagynehezen tizenvalahány hónap áristom. Na kérem, ez egy ilyen heifalja kölykeit. (Lorca!) Teremtés e,s napján Csoda hat, hogy fütyülnek rá rá? (Casals, Picasso!) 87 “ 14 az U ’ _ — Legyen világosság! És istenere, erre az — VT enyhén szólva! — felem- Nem lehet, Uram —Éber Francóra, mondta Lucifer. — a VíZ-kópé lánytelep nem engedi. 1 perc biblia Nem: Ш DIVAT A BEDZS A magyarországi „Kultúra” és a jugoszláviai „Forum” könyvcselédének tízéves jubileuma alkalmából, az újvidéki Rádió M-studiójában minden oldalról „FORUM KULTÚRA” felírással díszített falak fogadták a meghívottakat. Valaki félhangon megjegyezte: — Nézzétek csak! Milyen közel került a Forum a kultúrához!. .. * * * Eddig úgy tudtuk, a közmondás is így tanította: a pénz számolva jó. Kiderült, hogy összeragasztva is jó. • * * Komoly mellékletünkben olvastuk, hogy játékfilmre nincsen pénz a tartományban. Szerencsénkre, némely cirkuszra még van. * * * Ugyancsak komoly mellékletünkben olvastuk, hogy lélekbúváraink egy csoportja már húsz éve tanulmányozza a kérdést: mi a fáradtság? Annyi máris megállapítható, hogy az egyes munkahelyeken hiába keresték a feleletet e kérdésre. + * * Az újvidéki rádióban hallottuk vasárnap délelőtt, hogy: „... a második világháborúnak nem volt költészete.” Ivan Goran Kovačić, Radnóti Miklós és a többiek, lapzártáig nem kértek helyreigazítást. * * * Nagy sikert ért el a surdulical tüdő-szanatórium, amely harminckilenc dolgozóját elbocsátotta. A tuberkulotikus betegek számát rég nem csökkentették. * * * A következő távirat futott be szerkesztőségünkbe: „OLVASTUK A HIRDETÉSBEN HOGY A DOLGOZOK A LEGJOBB MAGYAR HETILAP STOP GRATULÁLUNK STOP 7 NAP KÉPES IFJÚSÁG STOP. 1Ш GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS — Hát nem látod, hogy az én érveim sokkal meggyőzőbbek! A -7 <’I|||||||||||||I!IIIHIIIIIIII!IIII||||||!II!I!I||I!IIIIII||||||||||||!||||||||||!II||||||||||||!|||||||||||||1|||!||||||||||||||!1| 1111111111111111111111111111111!111т!11111!111111Ш 11111!Ш 111111111!1!11111Ш 1111!11Р A 7 vicce Megérkezett a nászutas pár a szállodába. A fia'Uaszszony átkarolta férjét és a szemébe — Boldog vagy? — Csak a győzelem boldogít! — .e a hétfői Magyar Szóból az ifjú. A menyecske elborult— Ugyan! Hiszen csak egy géllál győ"-ett a Vovodina... 972. oldal SÓZUNK!!! Danny Kay-jel kezdődött. Valamelyik furfangos revürendező rájött, hogy ennek a szuperszínésznek felesleges épkézláb szerepet írni. Kísérletképpen „költetett” hát számára egy versikét, amely szabad fordításban körülbelül így fest: Lépre menni biz’ nem jó, Édes lépnél jobb a só! A kísérlet kitűnő eredményt hozott. Danny Kay megjátszotta a menést, játékával érzékeltette a lépésveszszőt, sőt bravúros ügyességgel megjelenítette a sót is! Nosza, világgá kürtölték, hogy megszületett az új színpadi és televízió műfaj a show (só). Arevü fabrikálóknak tehát nem kell különleges szövegkönyv után futkározniuk: elég, ha egy cilinderkalapba beledobálnak ötszáz géppel írott szót; a szavakat tetszés szerinti sorrendben kihúzzák a kalapból, ízlés szerint szortírozzák, majd story címén feltálalják a színésznek, hozzámixelnek néhány pattogó zeneszámot, s a kiváló alakító úgy eljátssza, elénekli, eltáncolja, hogy meg sem áll vele a világsikerig. Az új műfaj szédületes gyorsasággal terjedt. Eljutott a mi tévéstúdiónkba, sőt a rádiónkba is, ahol neves komikusaink sikerrel népszerűsítk. Ejnye-bejnye — mondják harmadik műszakban „játszadozó” háziasszonyaink: mit is táncolunk a pince és a padlás között, főzés közben dalolunk is, még sincs sikerünk, ha elsózzuk a levest! (MNI) IP? M És mi mégis a megfizetődő t ehetetlenül drága színes te-Ш Ш a Magyar Szó szatirikus melléklete ,e”‘"