Magyar Szó, 1969. augusztus (26. évfolyam, 210-240. szám)

1969-08-12 / 221. szám

Kedd, 1969. augusztus 12. MAGYAR SZÓ Titkolódzik a kislányom . Amíg kicsi volt Annus­­ka, különösebb problémám nem volt vele. Az iskolában is meg voltak vele elégedve, itthon is szófogadó, jó kis­lány volt. Most, hogy na­gyobbacska lett, nem visel­kedik kedvemre. Van egy­es barátnője, akivel sülve-főve együtt van. Olyanok, mintha összenőttek volna. Állandóan súgnak-búgnak, mindig van valami beszélnivalójuk. Ve­lem pedig titkolózik. Hara­pófogóval kell belőle kihúzni egy-­két szót. S ha néha mond is valamit, az is csak butaság. Gondolom, egy­más közt is csak butaságokról beszélgetnek, így mondja az édesanya. S vajon mit mond a tit­kolózó kislánya? — Úgy fáj nekem, amikor hallom a barátnőimtől, hogy anyukájuk milyen kedvesen elbeszélget velük. Mindent megbeszélnek, még a fiúkat is. Az én anyukám nem ilyen. Pedig én is sokszor kezdtem vele beszélgetni, de olyankor mindig leintett, azt mondta, nincs türelme buta­ságokról beszélni. A barát­nőmmel pedig olyan jól meg­értjük egymást. Ő mindig meghallgat, és én is őt. Ezt a kislányt lelkileg ma­gára hagyta az édesanyja. Mert nemcsak az a szülő hagyja magára gyermekét, aki elhanyagolja testi gon­dozását, hanem az is, aki már kezdettől fogva nem igyek­szik megismerni gyermeke gondolatvilágát, bontakozó érzelmeit. Ne sajnáljuk az időt, szán­junk naponta néhány percet arra, hogy megbeszéljük gyermekünkkel, mi történt vele aznap, milyen kérdések foglalkoztatják. Van-e vala­mi öröme, aminek vele örül­hetünk, vagy bánata, szomo­rúsága, amit megosztunk ve­le. Az ilyen beszélgetések során módunkban áll megál­lapítani, milyen dolgok ér­deklik a gyermeket, hogyan ítéli meg környezetét és ön­magát. Ezzel elérjük azt is, hogy kényesebb kérdéseivel is hozzánk forduljon, hiszen tudni fogja, hogy számíthat megértésünkre és okos taná­csunkra. Titkai iránti puha­tolózásunkat sem teknti majd rosszindulatú faggatás­nak vagy szigorú felelősség­­revonásnak. Ne legyintsünk csak egyet a gyermek számára komoly gondot jelentő problémára, és ne nevezzük butaságnak, így alakult ki az anya és leánya közötti szoros ben­sőséges kapcsolat, így válhat az anya a legjobb barátnővé. K. I. Heti étrendminta Augusztus 13-ától 19-éig SZERDA. EBÉD: Zöldségle­ves, tejfölös malacpörkölt, tarhonyával, babsaláta, körte. VACSORA: Lágy tojás va­jas kenyérrel, joghurt. CSÜTÖRTÖK. EBÉD: Fran­cialeves, zöldbabfőzelék, résztelt májjal, almahab. VACSORA: Szardínia, pa­radicsom, paprika, *tea. PÉNTEK. EBÉD: Halászlé, kirántott hal sült papriká­val, főtt kukorica. VACSORA: Hideg hal ma­jonézzel. SZOMBAT. EBÉD: Paprikás­krumpli kolbásszal, sava­nyúság, Sárgadinnye. VACSORA: Rizs felfújt, ka­kaó. [VASÁRNAP. EBÉD: Ragu­leves, kirántott csirke sült krumplival, vegyes salátá­val, szederhab. VACSORA: Oroszsaláta, almás pite. HÉTFŐ. EBÉD: Gyuvecs, szilvás lepény. VACSORA: Vegyes felvá­gott, joghurt. KEDD. EBÉD: Töltött papri­ka, dinnye. VACSORA: Sonkás te­kercs paradicsomsalátával. Borhabos palacsinta 20 deka lisztből 2 egész to­jással és a szükséges tejjel palacsintákat sütünk, véko­nyan megkenjük őket barack ízzel, majd egy réteg forró, édes tejben elkevert, darált diót simítunk rájuk. Az így megtöltött palacsintákat négy rét hajtjuk, és forró, tűzálló tálra egymás mellé helyez­zük. Közben elkészítjük a borhabot: 4 tojás sárgáját 4 evőkanál cukorral simára ke­verünk, és habverővel ál­landóan kevergetve, ráön­tünk fél liter forró fehér bort. (Ha a bor nagyon sa­vanyú, több cukrot is tehe­tünk bele.) Az egészet a tűz­re tesszük, és habverővel ál­landóan kevergetve besűrít­jük. Végül a palacsintákra öntjük, és frissen tálaljuk. Ízletesebbé tehetjük még palacsintánkat, ha a tojá­sok fehérjét előzőleg por­cukorral édesítve verjük habbá, és édes, forró tejben evőkanállal galuskákat szag­gatunk belőle, mintha ma­dártej habját készítenénk­. Ezeket a kilőtt galuskákat szitára téve csurgassuk jól le, és koronázzuk velük a borhabos palacsintát. Köretek Kelkáposzta kirántva A kelkáposzta külső, fony­­nyadt leveleit leszedjük, jól megmosva cikkekre vágjuk, sós vízben egész puhára főz­zük, majd tésztaszűrőbe tesz­­szü­k. Ha a leve teljesen le­­csurgott, a cikket előbb liszt­be, azután a következő keve­rékbe mártjuk: 2 egész to­jást, 2 kanál lisztet, 2 kanál tejfölt, kis sót jól összeke­verünk. Belemártjuk a kel­káposztát, forró zsírban szép pirosra sütjük. Húsokhoz kö­retnek használjuk, de önálló fogásnak is megfelel. Rakott karfiol Előkészítése, mint a fenti­nél. Közben 56 dkg rúzst meg­párolunk, (mint a húsokhoz), 3—4 tojást keményre főzünk. Mikor mindezzel készen va­gyunk a lecsurgatott, meg­szikkadt karfiolt meghem­­pergetjük zsemlye­morzsában és kétfelé osztva egy tűzálló tálba tesszük. Rátesszük a szeletekre (vagy karikákra) vágott tojást, ráöntjük a rizst, és a még megmaradt karfiollal befedjük. Tetejét olajjal, tejföllel bőven meg­locsoljuk és a sütőben szép pirosra sütjük. Tálaláskor még önthetünk rá tejfölt. Karfiol vajjal A tömött, szép fehér kar­fiolt megmossuk, rózsáira szétszedve gyengén sózott,­­ kockacukorral ízesített víz­ben puhára főzzük, azután leszűrjük, vajjal, tejföllel leöntjük, egy kevés morzsá­val megszórjuk és hirtelen sütjük, kb. 10 óráig. Közvet­lenül étkezés előtt készítsük, mert az állástól megvörösö­­dlik. »««•»•­••*•»••»****••• Miért kap a gyümölcstől hasfájást az ember? A gyümölcsérés derekán járunk. Itt a sok édes, za­matos, jó ízű, egészséges gyü­mölcs. Eszünk is belőle. Ki sokat, ki keveset. Csak az a baj, hogy nemcsak örömet, hanem sokszor kellemetlen­séget is okoz a gyümölcsfo­gyasztás. Sokan emésztési zavarokról, hasmenésről, has­fájásról és hányingerről pa­naszkodnak. Azt hiszik, hogy a gyümölcs — elsősorban a dinnye — okozza a bajt. Mi ebben az igazság? Még az érett, ép gyümölcs is megárthat, ha többet eszünk belőle a kelleténél, hát még ha férgeset vagy túl érett, erjedésnek indulót fo­gyasztunk. Az igazság az, hogy a rendszeres gyümölcsfogyasz­tás jó, szükséges és egészsé­ges. A hasmenést, emésztési zavarokat nem a gyümölcs, hanem a gondatlanság, vi­gyázatlanság, a legtöbb eset­ben a tisztátalanság, a gyü­mölcsmosás elhanyagolása okozza. A gyümölcs már a termőhelyén is beszennyeződ­het. A szél ráfújtja­ a rovar, a légy ráhordja a piszkot, baktériumokat, vagy a kü­lönböző növényvédő szerek szennyezik be a héját. Esze­rint még a néhány perccel a fogyasztás előtt leszakított gyümölcsöt is feltétlenül meg kell mosni. A falu népe a dinnyét tartja a legveszedelmesebb gyümölcsnek. A dinnye — elsősorban a görög — éghajlatunk legna­gyobb gyümölcse. Fogyasztás előtt feltétlenül meg kell mosni, hiszen ez a gyümölcs igen sok kézen megy keresz­tül, amíg hozzánk eljut. Vá­sárláskor a termelő is, a fo­gyasztó is végigtapogatja, nyomkodja, ropogtatja. Köz­ben rákeni azt a sok bakté­riumot, vírust, amit napköz­ben a kezére tapad. Csoda b­olna, ha a dinnye héja nem fertőzne tovább. Ez a ma­gyarázata a dinnyefogyasztás után jelentkező emésztési zavaroknak, amelyeket köny­­nyen elkerülhetünk, ha fel­vágás vagy lékelés előtt gondosan és alaposan meg­mossuk a gyümölcsöt. A gyümölcsmosás soha semmilyen körülmények kö­zött ne maradjon el. Ha olyan helyre megyünk, ahol megmosása kivihetetlen, mos­suk meg még bepakolás előtt, és így, tisztára mos­va tegyük tiszta kendőbe vagy műanyag zacskóba. Gyümölcsmosás után so­sem maradhat el a gondos kézmosás. Akit már meggyö­tört a pár napig tartó hideg­rázással, hasfájással, levert­séggel, étvágytalansággal, hasmenéssel járó betegség, az az életben talán sohasem fog mosatlan gyümölcsöt en­ni; sem almát, sem körtét, sem barackot, de még diny­­nyét sem. A dinnye, a csont­héjas gyümölcsök, az alma­félék és a szőlő változatosab­bá teszik az ember étrend­jét. Kár volna lemondani ró­la, csak azért, mert egy kis munka, kellemetlen bíbelődés van vele. Megéri a fáradsá­got! Húspástétom 30 dkg borjú- vagy fia­tal sertéshúst megmosunk és besózunk. Lábasba teszünk 1 tetejes kanál zsírt, hozzá­adjuk a húst, 1 kisebb fej vöröshagymát, 1 sárgarépát, 1 zöldséget, és mindezt pu­hára pároljuk. Másik lábas­ban 1 kisebb libamájat (elő­zetesen tejbe áztatjuk 1—2 órát) szintén megpárolunk borssal, hagymával és egy kis sóval. Amint a hús és a máj kissé meghűlt, ledarál­juk, és ha nem elég finom, szitán áttörjük 2 keményre főtt tojással együtt. Adunk hozzá egy kis sót, pástétom­fűszert, egy kanál ciitrom­­levet, és mustárt, végül 5 db vajat. Mindezt jól össze­keverjük, megformáljuk és porcelánedénybe tesszük. Tartsuk letakarva, mert kü­lönben megbámul. (Gőzölni nem kell.) Robarbaralepény 35 deka lisztet összegyú­runk 25 deka margarinnal, 2 deka, kevés tejben megfutta­tott élesztővel, két evőkanál cukorral, csipetnyi sóval és Receptek egy tojássárgájával. Két ci­póba osztjuk, az egyiket ki­nyújtjuk, és ebéleljük vele a tepsit. Közben meghámo­zunk 2 vastag vagy 3—4 vé­kony szál rebarbarát, centis darabokra vágjuk és a zsem­lemorzsával meghintett tésztára szórjuk. Valamivel több cukrot szórunk rá, mintha almás pitét készíte­nénk (a rebarbara savany­­kás), újra megszórjuk mor­zsával, és a másik, kinyúj­tott tésztalappal befedjük. Tetejét villával megszurkál­­juk, a tojásfehérjével meg­kenjük és szép pirosra süt­jük. Hidegen úgy szeletel­jük, akár az almás pitét. Csemegetojás Hozzávalók: 6 tojás, 10 dkg májkrém, 6 evőkanál besa­­melmártás, 10 deka majo­néz, 1 evőkanál olaj, 1 evő­kanál citromlé, só, apróra vágott uborka, retek. A be­­samelt 2 dkg vajból, 4 dkg lisztből, fél liter forró tejből készítjük. A tojásokat 8 per­cig főzzük, majd hideg vízbe állítjuk, utána meghámoz­zuk és hosszában kettévág­juk. A tojássárgákat kikana­lazzuk, felét olajjal habosra keverjük, majd elkeverjük a májkrémmel, és megtöltjük vele a fél­ tojásokat. Porcelán vagy üvegtálat leterítünk zöld salátalevelekkel. Rárak­juk a megtöltött fél tojáso­kat, ráöntjük a besajnelt, amelyet előzőleg elkever­tünk a majonézzel és citrom­lével. A megmaradt tojássár­gát apróra vágva rászórjuk a tetejére az apróra vágott re­tekkel és uborkával együtt. Franciasaláta Hozzávalók: fél kiló burgo­nya, kis üveg konzerv zöld­borsó, fél zeller, 2 sárgaré­pa, 1 nagyobb ecetes uborka, 4 alma, három kemény tojás, 15 dkg majonéz, 1 citrom, só, bors, 20 dkg gépsonka. A főtt burgonyát meghámozzuk és apró kockákra vágjuk, a sárgarépát és a zellert va­jon megpároljuk. A főtt to­jást és sonkát a hámozott almával és uborkával együtt ugyancsak apró kockákra vágjuk, és az egészet össze­keverjük. A salátát sóval, borssal ízesítjük és citrom­lével felhígított majonézzel jól elkeverjük ­ Csinos, egyrészes fürdőruhák 7. oldal

Next