Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-01 / 271. szám
C <V* y~ Magyar Sió *тлшш*тшо*тл»шштшп»ил*иааи»лтшшлил»ш*лашити*ллалш*»ш*»ш<ч»»иишл*шштшлш*тшлшшашш»илшлшлшш tataoBaa>aBa»iPaBeaaiOBaiaaBMiiMMuaaao>RaiaBaaaaaieaaaaaeaa«nagiiiigia«MB8iijt|Si ::::::: xxvi. ćvf. 271. (8025.) szám szerda, i969. október 1. • eassea '♦ ааааана etaasfraa «оававааааоааававааваав»ааввааавдоаааааваааваававааа8аааав«в*ј9ааа0а«в»в««ааааааавсааааа в1нааааввавсаавои1Иваааваааааааававааввваамаимм1аавааа«аававаававававав|1мавва1 AV' ±„с* i Ara so para ____________________________________________(. \^'y . . _____________________________ Nagy Ferenc és Dimény Imre megbeszélései Nagy Ferenc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Dimény Imre, magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, kedden munkatársaikkal együtt megbeszéléseket folytattak a két ország mezőgazdaságügyi együttműködéséről és e kap-csolatok javításának lehetőségeiről. A két miniszter rendkívül kedvezően értékelte a mezőgazdasági ve-gyes bizottság eddigi mun-káját, és kiemelte: a tapasz- talatok azt bizonyítják, hogy van lehetőség a két ország mezőgazdasági kapcsolatainak további bővítésére. A legtöbb lehetőséget az együttműködés fokozására, a mag- termesztés, a szarvasmarhatenyésztés, a technológiai tapasztalatok és a kádercsere nyújtja. Alekszandar Grlicskov, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke kedden fogadta a magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi mi- nisztert. A fogadáson jelen volt Nagy Ferenc és Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete is. Vajdaságnak érdeke a jugoszláv—magyar kapcsolatok kedvező alakulása ÜLÉST TARTOTT A TARTOMÁNYI SZKUPSTINA KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA Kedden délelőtt megtartotta második ülését a tartományi szkupstina külügyi bizottsága. Vajdaság szempontjából az egyik legfontosabb kérdés szerepeit napirenden — Jugoszlávia és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai. Jelen volt Géza Tikvicki, hazánk budapesti nagykövete, aki rövid áttekintést nyújtott a két ország kapcsolatainak kedvező alakulásáról, majd az ülés részvevői behatóan foglalkoztak a két szomszédos szocialista ország viszonyával és Vajdaságnak a közeledés előmozdításában játszott szerepével. Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy kapcsolataink az ötvenes évektől kezdve jók, állandóan fejlődnek, amiben nagy szerepük volt Tito és Kádár tanácskozásának és más találkozóknak. Együttműködésünk az egyenjogúság, a be nem avatkozás, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásának elvein alapul. Árucsereforgalmunk az idén valószínűleg eléri a 95 millió dolláros szintet, azaz néhány év óta átlag 10 százalékkal növekszik. Mindkét ország vállalatai részéről egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható az ipari kooperáció iránt. A részvevők különösen örvendetes jelenségnek tartják, hogy a kereskedelmi, kulturális és más kapcsolatok mellett az utóbbi időben az idegenforgalom terén is bővül az együttműködés. Évente sok ezer jugoszláv látogat Magyarországra, és sok magyar érkezik Jugoszláviába. 1967-ben 1,3 millió, tavaly egymillió, az idén pedig augusztusig 890 000 jugoszláv utazott Magyarországra. Magyarországról pedig az idén augusztusig mintegy 150 000 vendég érkezett hozzánk. Tekintettel a határvidék és tartományunk néprajzi összetételére és a rokoni kapcsolatokra, mindez érthető is. Mondani sem kell, hogy ez is egyik igen helyes formája a közeledésnek, egymás megismerésének és megértésének. A részvevők jelentős érdeklődést mutattak az együttműködés további elmélyítése, új határátjárók megnyitása, a dinár és a forint árfolyamának egybehangolása, egymás sikerei és problémái alaposabb megismerésének lehetőségei iránt. Az a vélemény alakult ki, hogy a személyes kapcsolatok ápolása mellett a tartományi újságok és a tévé is jelentős mértékben elősegítheti a közeledést. A tartományi szkupstina külügyi bizottsága októberben a jugoszláv—román kapcsolatokkal foglalkozik, később pedig megvitatja tartoményünk kivitelének alakulását és a külföldön dolgozó vajdaságiak helyzetét. T. E. Гelájul a nagykoalíció Kiesinger felajánlotta Brandtnak az együttműködés folytatását VÉGSŐ ESETBEN ÚJ VÁLASZTÁSOKAT ÍRNAK KI Bonnból jelenti az AFP: Kurt Georg Kiesinger és Willy Brandt, a nyugatnémet kereszténydemokraták és szociáldemokraták vezetői, rövid tanácskozást tartottak. Jól értesült bonni hírforrások szerint Brandt válaszolt Kiesinger felhívására, hogy közösen vitassák meg a nagykoalíció felújításának lehetőségét. Egyébként a kereszténydemokraták és aszociáldemokraták is igyekeznek megnyerni a liberálisokat. Hírek szerint mindkét nagy párt felajánlotta a külügyminiszteri tárcát Walter Schellnek, a Szabad Demokrata Párt vezetőjének. Más hír szerint ez egyik nagy párt hat miniszteri tárcát ígért a liberálisoknak, jóllehet azok hárommal is beérték volna. Mindezek azonban csak teilát égetásaik, de úgy látszik, lehetőség nyílik Brandt szociáldemokraitásnaik és Sohell liberálisainak megegyezésére. A helyzet kulcsa mindenképpen továbbra is a jelentéktelen liberálisok kezében van, akik a szavazatoknak csak 5,8 százalékát szerezték meg és a 496 tagú parlamentben csak 30 képviselőjük lesz, ami viszont elegendő ahhoz, hogy egyik vagy másik nagy párt a liberálisok bevonásával koalíciós kormányt alakítson. A kibontakozás attól a 67 iliberális képviselőtől függ, akik Mende volt pártelnökkel az élen kezdettől fogva ellenezték a szociáldemokratákkal való szövetkezést. Mivel a szociáldemokraták és a liberálisok (Folytatása a 3. oldalon) Kompromisszumok nélkül rendet teremteni — ezt a feladatot állította az új csehszlovák kormány elé Svoboda köztársasági elnök Prágából jelenti a ČTK. Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök kijelentette, hogy az új kormány legfontosabb feladata, hogy maradéktalanul végrehajtsa a Csehszlovák KP Központi Bizottságának legutóbbi értekezletén hozott határozatokat. Hangoztatta, hogy a kormánynak igen sok feladata van, többek között meg kell erősítenie tekintélyét, és sokkal eredményesebb munkamódszereket kell kidolgoznia a föderatív államberendezés viszonyai között. Svoboda elmondta, hogy a Központi Bizottság a napokban véget ért értekezletén arra hívta föl a figyelmet, hogy minél gyorsabban és eredményesebben meg kell oldani a súlyos gazdasági problémákat. A köztársasági elnök szavai szerint az új kormánynak — tiszteletben tartva a törvényeket — kompromisszumok nélkül rendet kell teremteni a társadalmi élet minden területén. Nem szabad megengednie, hogy megsértsék a társadalom érdekeit és a köztársaság törvényeit. Svoboda hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia létérdeke, biztonságának és függetlenségének záloga, hogy baráti együttműködést folytasson a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, és hogy erősítse a Varsói Szerződést. Beszéde végén elmondotta, hogy az új kormánynak jóvá kell tennie a korábban elkövetett hibákat, és hogy a Szovjetunióval és más szocialista országokkal fenntartott baráti viszonyt meg kell" (Folytatása a 3. oldalon) Jhe . Tegnap délelőtt együttes ülést tartott a képviselőháznak mind az öt tanácsa, hogy döntsön annak a nemrég módosított alkotmányos rendelkezésnek végrehajtásáról, amely a képviselőházi tanácsoknak a társadalmi terv és a költségvetés megvitatásában való jogaira ésilletékességére vonatkozik. Ez volt az első együttes ülés a nyári szünet után. A határozati javaslatot dr. Marjan Brecelj, a Szövetségi Szkupstina alelnöke ismertette. Közölte, hogy a javasolt határozat ideiglenes jellegű, s csak a házszabályok meghozataláig lesz érvényben, mégis roppant fontos, mert lehetővé teszi, hogy a képviselőház munkaközösségi tanácsai, illetve Társadalmi-Politikai Tanácsa nagyobb mértékben szólhassanak bele a dolgozók, illetve a polgárok létfontosságú érdekeibe vágó törvények meghozatalába. A javasolt határozat abból indul ki, hogy minden tanácsnak magának kell megállapítania, hogy milyen kérdéshez fűződik érdeke, mert minden egyes esetben csupán maga tudja mérvadóan eldönteni, hogy valóban érdekébe vág-e a kérdés. A határozat ezért előirányozza, hogy minden illetékes és minden úgynevezett érdekelt tanács elnöke megkapja a törvényhozatalra vonatkozó javaslatokat, törvénytervezeteket és törvényjavaslatokat, s ha úgy találják, hogy van közöttük olyat, amelynek megvitatása a tanácsnak érdeke, javasolhatják, hogy folytassanak róla vitát. Az érdekelt tanácsoknak joguk lesz javaslatot tenni az illetékes tanácsoknak, egy-egy törvény kiegészítésére vagy módosítására, méghozzá az eljárásnak mind a három szakaszában. Ha az illetékes tanácsok nem fogadják el az érdekelt tanács javaslatát, egyeztető bizottságot alakítanak, sőt arra is lehetőség van, hogy a vitás kérdést az illetékes tanácsok és az érdekelt tanács együttes ülésen vitassák meg. Breceli a továbbiakban kifejtette, hogy a határozat miképp szabályozza az érdekelt tanácsok jogát a társadalmi terv és a szövetségi költségvetés meghozatalával kapcsolatos eljárásban. Az érdekelt tanácsok a terv-, illetve költségvetés meghozatalának első két szakaszában javaslatot tehetnek az illetékes tanácsoknak, s az illetékes tanácsok kötelesek e javaslatok ügyében állást foglalni, s elutasításuk esetén kötelesek ismertetni az elutasítás okát. Az eljárás harmadik szakaszában, tehát a társadalmi terv és a szövetségi költségvetés megvitatásakor és a (Folytatása a 4. oldalon) Bővül a munkaközösségi tanácsok hatásköre A Népek Tanácsa elvetette a valutatörvény módosítását A Szövetségi Szkupstina első együttes ülése a nyári szünet után Jugoszlávia szívélyesen fogadja Saragatot Olasz lapvélemények a küszöbönálló látogatásról Az olasz hírmagyarázók igen kedvező hangnemben írnak Saragat olasz köztársasági elnök küszöbönálló jugoszláviai látogatásáról, amelyről megállapítják, hogy nemcsak politikai, hanem minden más téren még szélesebb körű együttműködés kezdetét jelenti. Valószínűnek tartják, hogy Tito elnök 1970-ben viszonozza a látogatást. Az Il Giorno ismerteti a jószomszédi kapcsolatok alakulását, emlékeztet Moro volt miniszterelnök belgrádi látogatására, Mika Spiljaknak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács volt elnökének római, Pietro Nenni külügyminiszter belgrádi és Saragat jelenlegi látogatására, majd hangsúlyozza, hogy Saragat elnök egy olyan időszakban látogat Belgrádba, amikor minden téren megegyeznek a két ország érdekei. A továbbiakban kiemeli, hogy a következő szakasz mindenképpen Tito elnök olaszországi látogatása lesz. Saragat jugoszláviai látogatása során hívja meg elnökünket. A milánói napilap megállapítja, hogy ez lesz Tito második olaszországi látogatása. Először 1944-ben járt ott, amikor Nápolyban Churchill angol miniszterelnökkel találkozott. Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és Milentije Popovic, a Szövetségi Szkupstina elnöke, hétfőn délelőtt fogadták Japán parlamenti küldöttségét. A küldöttséget Takecsio Macuda, a japán parlament alsóházának elnöke vezeti. A két országot érdeklő nemzetközi kérdésekről beszélgettek. Képünkön Milentije Popovic vendégei társaságában I Modenai pártküldöttség Vajdaságban Mirko Canadanović, a Vajdasági KSZ tartományi bizottságának elnöke tegnap fogadta az Olasz KP modenai tartományi küldöttségét, amely több napos látogatássra Újvidékre érkezett. A megbeszélésen jelen volt . Stipan Mamáté a Tartománnyi Végrehajtó Tanács elnöke, Vukašin Kešelj, a Szocialista Szövetség tartományi választmányának titkára, Dušan Popovic, a KSZI újvidéki községi bizottságának titkára és Major Nándor, a Szocialista Szövetség községi választmányának elnöke.