Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)
1970-03-26 / 83. szám
2802 Korlátlan kereslet jószágból Az újvidéki terménytőzsde a jövőben mindet szerdán tartja a kukorica-aukciót, amelyen a Szövetségi Élelmiszertartalékok Igazgatósága esetenként mintegy tízezer tonna kukoricát bocsát intervenciós eladásra, hogy ily módon tartsa a kukorica árát. Különben a tőzsdei összejöveteleken kukoricából továbbra is nagyobb a kereslet a kínálatnál, szilárdan 0,71—0,73 dináros árszinten, aránylag gyenge eladás mellett. Búzából is jóval nagyobb a kereslet, az acélos búzáért, legutóbb már 1,13 dinárt is kértek, a lágy búzát 1,01 dinárral fizették. Állatból korlátlan a kereslet, szórványos kínálat és igen magas árszint mellett. A hússertés 8,40—8,60 dinár között mozog, a malacért pedig 17 dinárt is elkérnek. A növendékmarhából fokozódik a kereslet, a hízó üszőért 11,50 dinárt, a hízó borjúért 13,50 dinárt, a hízott üszőért pedig, korlátlan kereslet mellett, 8,60 dinárt kínáltak. Eladás azonban nem volt. Keresik a bárányt is 8—9 dináros áron, gyenge kínálat mellett. Legjelentősebb forgalom takarmányféléből volt. Az utóbbi tőzsdei összejövetelek forgalma: GABONANEMŰEK: Nagyobb kereslet, szilárd árak. Eladásra kínáltak 2045 tonna acélos búzát 1,10—1,13 dinárért, 300 t lágy búzát 1,01 dinárért, 3000 t idei termésűt 0,94 dinárért, 340 t sörárpát 0,86—0,90 dinárért, 1580 t takarmányárpát 0,80 —0,85 dinárért, 50 t zabot 0,95 dinárért, 120 t gabonakeveréket 0,98 dinárért, 635 t kukoricát 0,70—0,73 dinárért, 8800 t természetesen száraz újkukoricát 0,70—0,74 dinárért, 4355 t szárított szemes újkukoricát 0,72—0,74 dinárért, 400 t csöves újkukoricát 0,52—0,53 dináros áron. Kerestek 4245 t acélos búzát 1,10 dinárért, 56 000 t idei termésűt 1,05—1,08 dinárért, 9800 t lágy búzát 0,97—1,01 dinárért, 36 000 t idei termésűt 0,92—0,94 dinárért, 60 t rozsot 0,90 dinárért, 165 t takarmányárpát 0,82 dinárért, 80 t zabot 0,90 dinárért, 325 t kukoricát 0,71—0,73 dinárért, 9900 t természetesen száraz újkukoricát 0,66—0,70 dinárért, 8600 t szárított újkukoricát 0,70—0,73 dinárért, 4000 t idényszáraz újkukoricát (17—20 százalékos nedvességtartalommal) 0,63—0,66 dinárért, 3000 t csöves új kukoricát 0,50 dináros áron. Eladtak kisebb tétel búzát, zabot és kukoricát a felkínált árszinten, valamint 1000 t idei termésű lágy búzát 0,94 dináros szinten. MALOMTERMÉK: Kínáltak 730 t korpát 0,61—0,66 dináros áron. Eladtak 40 tonnát. JÓSZÁGFELE: Korlátlan kereslet, magas árak. Kínáltak mindössze 200 hizlaldás hússertést 8,40 dinárért, 2400 malacot (18—25 kg) 15—17 dinárért, 170 hízó üszőt 11,50 dinárért, 1000 bárányt 9— 9,20 dináros áron. Kerestek korlátlan tétel hússertést 8,40 (8,60) dinárért, 19 000 hízó malacot 11,50—14 dinárért, 300 hízott üszőt 8,20—8,50 dinárért, korlátlan tétel hízott üszőt 8,60 dinárért, 3500 hízó üszőt (150 —250 kg) 9,50—10,50 dinárért, korlátlan tétel hízó üszőt (210—220 kg) 11,50 dinárért, korlátlan tétel hízó borjút (70—160 kg) 13,50 dinárért, 2180 bárányt 8—9 dinárért, 500 birkát 4,50 dinárért, és 30 000 nemes naposcsibét 2,20—2,30 dináros áron. Mindössze 480 bárányt adtak el 9 dináros áron. TAKARMÁNYFÉLÉK: Jelentős forgalom. Kínáltak 1120 t szalmát 0,22—0,28 dinárért, 540 t réti szénát 0,40 dinárért, 160 t lucernaszénát 0,70 dinárért, 60 t behozatali szójadarát 1,70 dinárért, 3000 t napraforgódarát 0,85—0,91 dinárért, 500 t szárított lucernalisztet 0,90 dinárért, 60 t húslisztet 2,70 dinárért, 215 t behozatali hallisztet 3,40— 3,80 dinárért, 260 t behozatali tejport 3,90 dinárért, 100 t búzahulladékot 0,65 dinárért és 1600 t cirokmagot 0,60 dináros áron. Kerestek 30 000 t szalmát 0,22 dinárért, 20 000 t idei szalmát 0,18 dinárért, 30 t répaszeletet 0,58 dinárért, 500 t szójadarát 1,70 dinárért, 1020 t napraforgódarát 0,90 dinárért, 772 t szárított lucernalisztet 0,90 dinárért, 20 t húslisztet 2,70 dinárért, 245 t hallisztet 3,20—3,80 dinárért, 75 t tejport 3,50 dinárért 300 t cirokmagot 0,56 dináros áron. Eladtak kisebb tétel szalmát, szójadarát, napraforgódarát, húslisztet és hallisztet a felkínált árszinten, valamint 500 t szárított lucernalisztet, határidős szállításra, 0,90 dináros áron. EGYÉB TERMÉNYEK: Kínáltak 200 t príma gradištei száraz babot 3,15 dinárért, 70 t másodosztályút 2,90 dinárért, 30 t középnagyságú fehér száraz babot 3 dinárért, 70 t savanyított káposztát 1,60 dinárért, 10 t dióbelet 19,50 dináros áron. Kerestek 10 000 t idei napraforgót (feketét) 1,45 dinárért, 300 t 40 százalékos olajtartalommal 1,60 dinárért, 1000 t tarka magot 1,65 dinárért, 500 t burgonyát napi áron. TERMÉNYTŐZSDE - 1970. MÁRCIUS 20-25. Gazdasági állat a macska? Dr. Anghi Csaba könyve: Cicák, macskák Nagyon feltételezhető, hogy elsősorban olyanok fogják megvenni és olvasni dr. Anghi könyvét, akik szeretik a macskát, és mint luxus állatot tartják. De akárki veszi is kezébe a könyvet, bizonyos, hogy sokat tanul belőle, és közben jól is szórakozik. Más szóval a könyv szellemesen, élvezetesen van megírva, noha elsődleges célja nem az, hogy szórakoztató olvasmányt nyújtson, hanem hogy megismertesse a macska „testi, lelki” tulajdonságait. Minden benne van erről a fél háziállatról, ami csak egy 140 oldalas könyvbe belefér, a macska „történelmi” pályafutásától kezdve a kölykedzésig. Természetesen a macskafajták ismertetése is megtalálható benne, nagyon szép fehér-fekete és színes képekkel. Talán így jellemezhetnénk röviden a közelmúltban megjelent könyvet. (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 38 Ft). A szakemberek — mint például a városi állatorvosok — számára nélkülözhetetlen szakkönyv, a macskakedvelő laikusoknak pedig nagyon szórakoztató és tanulságos olvasmány. Az adatok és szórakoztató részek mögött azonban kétségkívül ott rejlik a szerző külön mondanivalója is, sőt úgy tetszik, mintha a szerző csak azért írta volna meg könyvét, hogy mondanivalóját közölhesse. A lényege körülbelül így foglalható öszsze: A macska még nem teljesen háziállat, hogy az legyen, nekünk kell belőle háziállatot faragni. Akkor lesz igazi háziállat, és akkor nem fogják üldözni, ha haszon is lesz belőle. A macska, amellett, hogy szeretetre méltó, kedves állat, gazdaságilag is nagyon hasznos. Prémje keresett szűcsipari nyersanyag, érdemes lenne tenyészteni, mint például Dél-Amerikában. Ezzel kapcsolatban megemlítenénk egy vajdasági bőripari vegyészmérnök feleletét arra a kérdésre, hogy melyik állat prémje a legértékesebb. — A macskáé — mondotta minden gondolkozás nél- l kül a mérnök —, mert abból minden más állat prémjét utánozni lehet. Dr. M. M. Valutával való fizetés esetén a gépkocsit azonnal szállítjuk. Bővebb felvilágosítást nyújtanak zombori képviseletünkben, Mrazoviceva 23, telefon 20—12 és üzletünkben, St. Stepanovica 24., telefon 33-21, továbbá Szenttamáson, Karadjordjeva 14., telefon 73-125 és Zentán, P. Drapšina 21., telefon 80-408. 3410 Metalia Commerce Export—Import Vállalat Zágráb Duga Seló-i kirendeltsége a következő gépkocsikat árusítja CITROEN-TOMOS 2 CV—Spaček 17 719,00dinár, vagy 1 276dollár DIANA—6 21 165,40 »» NI 1 524” AMI—8 24 186,00 »» »» 1 742 »» AMI—8 Break 24 766,00 II II 1 783 »» D—19—SPECIAL 53 940,00 1» »* 3 798 »» DS—20 SUPER 58 165,00 II »» 4 094 »» DS—20 PALLACE 63 836,00 ” ” 4444 ti DS—21—PALLACE 71 996,00 II II 4 793 II BREAK—20 —COMFORT 65 876,00 »» »1 4 531 1» 3 CV—AK 17 315,00 II II 1 515 II NSU-PRETIS PRINZ ÍOOO'C 22 755,00 II II 1 603 ti PRINZ 1200/C 24 950,00 »1 II 1 758 1» 12. szám — 1970. márc. 26. FemumKatárSi S.otmar Drezgić, Ing. Relja Savic, Ing. Szibiger lstván, Ing. Várady Lorénd, Ing. Ivić Blanko, Ing. Radojić Kijajtó és dr. Csikós István TALAJMŰVELÉS: A mezőgazdasági termelés belterjesítése folyamán a talajművelés és a trágyázás több fejlődési szakaszon ment át. A növénytermesztés minden termelési körzetben belterjesebbé vált, egyes körzetekben és egyes talajtípusokon pedig talajjavító jelleget is kapott. ELSŐ SZAKASZ: A feltalaj mélyítéséből és egyöntetűvé tételéből áll. Mint ahogy az a trágyázás esetében történt, a belterjesítés kezdeti szakaszában idegen, elsősorban olasz tapasztalatokat használtunk fel. A mélyműveléssel párhuzamosan lázas kutatás kezdődött annak megállapítására, hogyan reagálnak a legfontosabb szántóföldi növények a mélyművelésre. Ezek a kísérletek dr. B. Todorović professzornak a feltalaj kialakításáról és megújításáról alkotott elméletén alapultak. A búzatermesztési kísérletekben ez csupán műtrágyázással volt egybekötve, míg a kapás- és takarmánynövények esetében istálló- és műtrágyázással. Ezek a kísérletek bebizonyították a mélyszántás fontosságát, elsősorban a feltalaj első mélyítő művelése alkalmával a termékeny és mélyrétegű földeken, például a csernozjomon. Az eredményekből egyben arra a következtetésre jutottunk, hogy nem minden növény kívánja és hálálja meg a 40—45 centis mélyszántást. A mélyművelést kívánó növények közé sorolhatjuk a cukorrépát, a lucernát és a búzát. Ez utóbbit akkor, amikor a sekélyművelésről a mélyítő művelésre térünk át. A kukorica, a napraforgó és a kender alá a mélyművelés gazdaságossági szempontból kevésbé indokolt, illetőleg ezek alá a növények alá megfelel a 30—35 centis mélyszántás is. Meg kell említenünk, hogy a mélyművelés minden esetben a talaj vízbefogadó képességének növekedésével és a feltalaj mésztartalmának növekedésével járt együtt. Itt kell szólnunk a réteges trágyázás jelentőségéről (háromszori trágyázás) és a feltalajnak ásványi anyagokkal történő gazdagításáról. A művelés alatt levő feltalaj mélyítésével a növények gyökere erőteljesen fejlődik, ennek következtében a hozamok nőttek, és több év átlagában megszilárdultak. Ugyanakkor a feltalaj tápanyagtartalma gazdagodott, tekintettel arra, hogy a szántóföldet intenzíven trágyázták. MÁSODIK SZAKASZ: Ez több tényezőből tevődik öszsze, éspedig a mélyművelés és a fokozott trágyázás utóhatásából, valamint olyan művelési módszer kialakításából, amely meghatározott növényi sorrendnek és a mélyművelést helyettesítő fokozott trágyázásnak felel meg. Az egyes növényeknek a mélyszántásra való reagálásán kívül vizsgálat tárgya volt a mélyművelés utóhatása is, tehát az, hogy milyen hatást gyakorol a mélyművelés a főnövény után következő növények esetében. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a legtöbb növény esetében az utóhatás jó volt, különösen akkor, amikor a feltalaj mélyítő művelése megfelelő módszer szerint történt. Ezek a tapasztalatok a gyakorlatban is alkalmazást nyertek, bár az ingadozó vetésszerkezet miatt ez nehézségekbe ütközik. Az említett kísérletek alapján a feltalaj mélyítő művelése, illetőleg a szántóföld megújítása a cukorrépa és a lucerna alá szükséges, ha pedig ezek a növények hiányoznak a vetésforgóból, akkor a kukorica alá is. A többi növény alá sekélyebben is szánthatunk, a mélyművelés ezeknél a növényeknél az általános feltételektől és az előveteménytől függ. Ez a megállapítás elsősorban a búzára vonatkozik, méghozzá azért, mert rövid az idő a talajművelésre és a vetési előkészületekre. Pontosabban a búza alá történő mélyművelés ebben az esetben a jól elvégzett tarlóhántástól függ. Ez után a jól elvégzett vetés előtti talajművelés nagyobb hatással van a termés nagyságára, mint maga a mélyművelés. A kapásnövények, elsősorban a kukorica és a napraforgó esetében a művelésmód kérdése lényegesen könnyebb, mivel ezek a növények búza és más kalászosok után következnek. Ebben az esetben az alapvető talajművelés mindjárt az elővetemény betakarítása után egy 15—18 centis sekélyebb szántásból áll, majd pedig a nyár vagy az ősz folyamán egy mélyebb 30—35 centis szántás következik. A cukorrépa és a lucerna esetében a mélyművelés teljesen indokolt. Másik fontos kérdés, hogy mennyiben kompenzálhatja a mélyművelés hatását a fokozott műtrágyázás. Ez gazdaságossági szempontból is igen lényeges, tekintettel arra, hogy a termelési költségekben a talajművelés jelentős tétellel szerepel. Kísérleteink eredményei azt bizonyítják, hogy az erősebb műtrágyázás kompenzálhatja a mélyművelést. (Magyarán: ha több műtrágyát szórunk, sekélyebben is szánthatunk.) Mindez azért is lényeges, mert hiszen ilymódon meggyorsítható a talaj előkészítés a búza alá. HARMADIK SZAKASZ Magába foglalja a minimális és a csökkentett talajművelést fokozott műtrágyázással és új talajművelő gépek bevetésével, továbbá a talajművelés nélküli vetés lehetőségét. A gépesítés térhódításával a nehéztraktorok és a súlyos, nagy munkaszélességű gépek felváltják a régieket. Felvetődik a kérdés, mennyiben rontják gázolásukkal ezek a gépek a talaj szerkezetét. Ezért kutattuk annak lehetőségét, redukálhatjuk-e a talajművelés, a vetés előtti talajelőkészítés, a vetés és a növényápolás során egyes műveleteket. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a csökkentett talajművelési rendszerek sikeresen alkalmazhatók a legfőbb szántóföldi növények esetében, feltételezve persze, hogy időnként mélyművelést is alkalmazunk. Vajdasági viszonyok közepette a kukorica esetében a hagyományos alapvető talajművelés után a redukált talajművelés tavasszal alkalmazható. (Folytatjuk) 2799 Dr. Petar Drezgič a technológia fejlődése