Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)
1970-09-17 / 256. szám
Csütörtök, 1970. szept. 17. MAGYAR SZÓ Gomba módra szaporodnak a külkereskedelmi vállalatok Többségük csak kárt okoz külkereskedelmünknek, mert tisztességtelen vetélkedést folytat Tartományunkban úgy szaporodnak a külkereskedelemmel foglalkozó munkaszervezetek, mint eső után a gomba. Számuk alig öt év alatt a hatszorosára növekedett. Öt évvel ezelőtt még csak 16 működött Vajdaságban, a nemzetközi árucserét szabályozó törvények módosítása után azonban mind több munkaszervezet kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe, úgyhogy ma már több mint száz vállalat foglalkozik külkereskedelemmel. Ez azonban korántsem eredményezte Vajdaság kivitelének növekedését, külkereskedelmének fellendülését, sőt visszaesést okozott, mert a tartomány kivitelében való részvételük nem kevesebb, mint 12 százalékkal csökkent. Az csak látszat volt, hogy mivel nagyobb a külkereskedelemmel foglalkozó munkaszervezetek száma, nyilván nagyobb az árucsere is. A forgalom ugyanis szétforgácsolódik, többfelé oszlik meg, sőt tisztességtelen versengés is tapasztalható. Sok vállalatnak nincsenek is meg a kellő adottságai külkereskedelmi tevékenység folytatására. Az árucsere négyötödét alig 20 vállalat bonyolítja le, a maradék 20 százalékon pedig 80 osztozkodik. Még hazai viszonylatban is törpének számítanak. Szakosításról alig van szó, majdnem minden vállalat mindennel kereskedik. Egy részük csakis a behozatalra korlátozta tevékenységét, mert az jövedelmezőbb üzlet, mások pusztán azért vetették fel magukat a külkereskedelemmel foglalkozó munkaszervezetek listájára, hogy kapcsolatokat tarthassanak fenn külföldi üzletfeleikkel, és képviselőik zavartalanul utazhassanak külföldre. A helyzet annyira visszás, hogy vannak termelő szervezetek, amelyek egyáltalán nem termékeik kivitelével foglalkoznak, hanem puszta forgalmazással és szolgáltatással. Ezért a valóban külkereskedelemmel foglalkozó vállalatok türelmetlenül várják a külkereskedelmi rendszert szabályozó törvények módosítását. Simca szerelőgyár Titogradban A titogradi Industrija-import külkereskedelmi vállalat, és a Radoje Dakic építőgépgyár képviselői tegnap megkezdték a befejező tárgyalásokat a francia Chrysler France autógyár képviselőivel a Simca személygépkocsik gyártásában való együttműködésről. Arról tárgyalnak, hogy a szerződő felek milyen arányban fektetnek be pénzt egy közös Simca szerelőgyár építésébe. Az eddigi tárgyalások szerint a gyár már jövőre megkezdi a szerelést. Jövőre 3000 gépkocsit állít össze, 1975-ben pedig már 15 000-ret. Csempésztek, nem csempésztek? A Cavtat hajó csempészettel vádolt matrózainak bűnperében a tárgyalás ötödik napja sem hozott lényegesebb fordulatot. A bíróság tegnap a védelem tanúi közül hallgatott ki kettőt. Mato Silic azt vallotta, hogy háromszor volt úton a hajóval, de egy alkalommal sem látott vagy hallott olyasmit, amiből csempészésre, illetve tiltott kereskedelemre következtethetett volna. Nem is tud arról, hogy a hajó matrózai közül bárki is foglalkozott volna ilyesmivel. A másik tanú — Boris Brunsko — beismerte, hogy egyszer a hajó legénységének tetten érése előtti útján — valóban adott 25 000 olasz lírát az első tisztnek, hogy vásároljon cigarettát, de vallomása szerint nem tudta, hogy a cigarettával kereskedni akarnak és nyerészkedési szándékkal vásárolják. Mivel a többi beidézett tanú nem jelent meg, a bűn- i tetőtanács elnöke az ügyész - és a védőügyvédek új tanúk beidézésére valamint újabb bizonyító anyag beszerzésére vonatkozó javaslata után szeptember 29-ére elnapolta a tárgyalást. Percenként négyezer darab cigaretta Nišben nemsokára megkezdik egy kizárólag füstszűrös cigarettát előállító gyár építését. Gépei percenként 4000 darab cigarettát készítenek. A jelenlegi niši dohánygyárban percenként 2500 cigaretta készül. új típusú akkumulátorok A Kosovska Mitrovica-i Trepča akkumulátorgyár 60 millió dinár értékű akkumulátort és alkatrészt ad el az év végéig. Súlyban kifejezve 6500 tonnányi terméket szállít a hazai és külföldi piacra. Rendelői között van a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Franciaország és néhány arab ország, ezenkívül tárgyalásokat folytat egy japán céggel is tízmillió szeparátor kiviteléről. A gyár az év végéig megkezdi néhány új típusú akkumulátor gyártását. Téli üdülés rendkívül kedvező feltételekkel Az opatijai Kvarner-1 express idegenforgalmi ügy-nökség közzétette téli üdül- tetési tervét és árjegyzékét. Rendkívül kedvező feltéte jelekkel szervezi meg a hazai turisták üdültetését november 1. és március 1. között. Az opatijai Ambasador és Kvarner luxusszállóban egy- 1 heti teljes ellátás a Belgrád- tól Opatijáig érvényes menettérti jeggyel mindössze 1 646 dinár, kétheti ellátása pedig 1100 dinár. Aki saját költségén utazik, annak 166 dinárral kevesebb, tehát mindössze 471 dinár. Még olcsóbb az egyhetes üdülés a következő opatijai szállókban: Avala, Brioni, Sáséi, Jadran, Zagreb és Rezidenc. Más tengerparti szállókban is olcsón üdülhet a hazai vendég. A porcéi Barencium-szállóban, amelynek meleg tengervizes fürdőmedencéje van, egyheti ellátás 357, a rabaci Apollo-szállóban pedig 290 dinárba kerül. A medulini (Pula környéki) Mutila-szállóban egyheti ellátás 259, négyheti pedig 1030 dinár. Nem folyik el az akkumuláció A szabadkai kerékpárgyárban megszavazták a koperi Tomosszal való egyesülést A tegnapelőtti referendumon a szabadkai kerékpárgyár dolgozóinak nagy többsége a koperi Tomosszal való egyesülésre szavazott. Csak a kórházban levő betegek és akik a referendum napján nem tartózkodtak Szabadkán, összesen 22- en nem vettek részt ezen a fontos szavazáson. A 630 szavazó közül 616-an az egyesülésre adták le szavazatukat, csak 13-an foglaltak állást a Tomosszal való integráció ellen. Múlt vasárnapi számunkban írtunk arról, hogyan képzeli el a Tomos és a kerékpárgyár az egyesülést, és megjegyeztük, a kerékpárgyár dolgozói — mivel gyáruk évek óta nehéz helyzetben van — nyilván az integrációra szavaznak majd, még talán azt sem kérdezik meg, mi lesz a Partizánban teremtett akkumuláció sorsa. Szabadkán ruházzák-e be vagy Szlovéniában? Tegnap, amikor telefonon érdeklődtünk a referendum eredménye iránt, Fiser Róbert, a Partizán vezérigazgatója megjegyezte: — Ami pedig az akkumuláció sorsát illeti, egészen világos: közösen vállaljuk a kockázatot, tehát közösen rendelkezünk az akkumulációval is. Mivel a Tomos szabadkai üzemrészlegében dolgozók személyi jövedelme kiegyenlítődik a többi részleg dolgozóinak keresetével, meg kell teremteni a feltételeket, hogy ezt a fizetést megkeressük, vagyis korszerűsíteni kell a kerékpárgyárat. Márpedig a korszerűsítés beruházást igényel, amiből egyenesen következik: nem folyik el az itt teremtett akkumuláció! (Csa) Jövedelem betétkönyvre Már közismert dolog, hogy a pénzügyietek lebonyolításához nemigen értünk. Ez nem csupán a tőkének, a gazdaság szabad eszközeinek mozgatására, összevonására vonatkozik, hanem szinte mindennemű pénzkezelésre. Az utóbbi időben, például, a különféle kommunális, kereskedelmi és hitelbankok harsogó hirdetésekkel teszik közzé, hogy aki nálunk takarékbetétet nyit, értékes tárgyakat és sok pénzt nyerhet. Az igyekezet dicséretes, az eredmény azonban elég sovány. A kilátásba helyezett nyerési lehetőségnek ugyanis nincs elég vonzóereje, hogy a takarékos polgárok tömegesen nyissanak betétet. A nyereménysorsolás főképp azoknak hoz valamit a házhoz, akik már korábban váltottak takarékkönyvet valamelyik bankban, tehát a betétek száma nem növekszik a befektetett pénzzel arányosan. A pénzintézetek a könynyebb végénél fogják meg a dolgot. Inkább adnak milliós összegeket tárgysorsjátékra, mint hogy megszervezzék a munkát. Mint már megírtuk, Vajdaságban körülbelül 15—16 millió dinár hever házi pénztárakban, a ládafiában vagy a szalmazsákban. Ez az öszszeg nagymértékben meg fog növekedni a második félévben, amikor a mezőgazdasági termelők megkapják járandóságukat átadott termékeikért. A bankszakértők szerint az ilyen módon elfekvő és kihasználatlanul maradt pénz egy-két hónap múlva 50—60 millió dinárra fog rúgni. — Minek vigyem a bankba, amikor nemsokára fizetnem kell a szántást, az adót, a helyi járulékot, s új szerszámokat és jószágot is kell vásárolnom. Messze van a város, egy nap amíg megjárom — így az egyik magántermelő, amikor megkérdeztük tőle, miért nem viszi a bankba a terményeiért kapott tízezernyi dinárt. Valahogy így állnak a takarékoskodással az ipari és más dolgozók is. A kiskeresetűek örülnek, ha havonta megtakarítanak 50—100 vagy 200 dinárt, ezért nem érdemes bankbetétet nyitniuk. A tehetősebbek közül is inkább az viszi a pénzét a bankba, aki jelentős összeget tud havonta félrerakni. Néhány száz dinárért ő sem költ takarékkönyvecskét. Ezek a viszonylag kis tételek azonban együttvéve tetemes összegre rúgnak. Az utóbbi időben kialakult egy elég célszerűnek ígérkező elképzelés, hogyan lehetne számottevően növelni a takarékbetéteket, s ezeknek az eszközöknek összevonásával jelentősen növelni Vajdaság fizetőképességét. Más volna ugyanis a helyzet, ha akár a mezőgazdasági termelők járandóságát, akár a többi dolgozó személyi jövedelmét nem borítékban nyújtanák át neki, hanem a bankbetétre helyeznék el. Erről aztán mindenki annyi pénzt vesz fel, amennyire szüksége van. Elseje táján nyilván több pénz kell a különféle számlák kiegyenlítésére, de valószínűleg nem az egész havi keresetre, hanem csak egy részére. Ilyen módon a készpénz egy része bennmaradna a bankban, a kifizetések elodázódnának, a pénzintézetek nagyobb mozgási lehetőséghez jutnának. Természetesen a bankoknak alaposan fel kellene készülniük a takarékbetétek útján való kifizetésekre, jobban meg kell szervezniük az ezeket az ügyeket intéző szolgálatokat, mert az esetleges pontatlanság, a késedelmeskedés, a körülményes pénzkezelés rögtön megcáfolná ennek a módszernek célszerűségét. S. I. : Könnyebben vásárolhatnak külföldi pénzt a polgárok? A nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat szabályozó törvények felülvizsgálására alakult képviselőházi bizottság véleménye szerint a devizarendszer lényeges módosításra szorul, mégpedig nemcsak a vállalatok valutaügyleteire vonatkozó része, hanem a polgárok valutabeszerzését és valutával való rendelkezését szabályozó szakaszai is. A bizottság véleménye szerint már a dinár teljes beválthatóságának elérése előtt lehetséges ériinteni a polgárok valutabeszerzési jogát. A bizottság tagjai — noha téziseikben nem mondanak ki konkrétumokat — úgy vélik, hogy polgárainknak már most lehetőséget kell adni arra, hogy könynyebben juthassanak külföldi pénzhez, akár utazásra, akár kitelepülésre, akár gyógyszerbeszerzésre vagy más hasonló célra. A devizafolyószámla-tulajdonosoknak szabadabb kezet kell adni valutájuk átutalására, illetőleg meg kell szüntetni azt a korlátozást, amely szerint csak legközelebbi rokonaiknak utalhatnak át folyószámlájukról külföldi valutát. Annak érdekében, hogy a bankok nagyobb figyelmet fordítsanak polgáraink megtakarított valutájának begyűjtésére, a bizottság azt javasolja, hogy a jövőben kapják meg a polgároktól megvásárolt valuta egy részét. Tizenhét ifjút vett fel a KSZ-be a Severtrans pártszervezete A zombori Severtrans utasszállító vállalat pártszervezete tegnapi ülésén 17 ifjút vett fel a Kommunista Szövetségbe. Ez alkalomból megállapították, hogy a vállalat az utóbbi években óriási fejlődést ért el, és az ország egyik legerősebb utasszállító vállalatává lett. P-s A reform végrehajtásáról tárgyalt a Horvát KSZ Központi Bizottsága Ivo Petrinovicot indítványozzák Žanko helyébe A Horvát KSZ Központi Bizottsága tegnap határozatokat fogadott el a kommunistáknak a reform végrehajtásában való feladatairól. A tárgysorozatnak erről a pontjáról folytatott vitában MikoTripalo, a JKSZ Végrehajtó Irodájának tagja is felszólalt. Arról beszélt, hogy a gazdaság fejlesztésére vonatkozó elképzelésekben veszélyesen erősödik a technokrata felfogás, ami merőben ellenkezik a munkásosztály önigazgatási érdekeivel. Ezzel kapcsolatban erélyes harcot indítványozott a vállalati központosítás minden válfaja ellen, amely megfosztja a termelőket attól, hogy közvetlenül rendelkezzenek munkájuk gyümölcsének nagyobb részével. Ez Tripalo véleménye szerint, megköveteli valamennyi külkereskedelmi vállalat, bank és hasonló szervezet státusának megváltoztatását. Az ülésen felszólalt dr. Vladimir Bakaric is. A Központi Bizottság egyangúlag megszavazta azt a javaslatot, hogy dr. Miloš Žanko helyére a JKSZ választmányi tagjává Ivo Petrinovicot, a spliti jogi kar rendkívüli tanárát válasszák meg. Petrinovic megválasztásáról a Horvát KSZ választmánya dönt októberben. A társadalombiztosító intézetek szerepéről igen sok szó esett a múltban is, de soha nem volt időszerűbb erről a problémáról beszélni mint most, a betegbiztosításról szóló tartományi törvénytervezet megvitatásakor. Mi is a társadalombiztosító intézet? A betegek és az egészségügyi dolgozók is gyakran bírálják a biztosítót okkal vagy ok nélkül. Az egészségügyi intézmények dolgozói, felhánytorgatják, hogy anyagi helyzetük a betegbiztosítási közösségek határozatától függ, a betegek pedig — főleg azok, akik nem ismerik eléggé az előírásokat— gyakran úgy érzik, hogy érdekeiket nem képviseli kellőképpen a biztosító. Panaszok, beadványok, tiltakozó levelek, perek tanúskodnak arról, hogy a biztosítottak sok esetben úgy érzik, nem élhetnek jogaikkal. Az egészségügyi intézmények leginkább az év elején, szerződéskötéskor kerülnek ellentétbe a társadalombiztosító intézettel, s nemegyszer csak a községi képviselő-testület egyeztető bizottságának segítségével sikerül megkötni ezeket a szerződéseket. Egyszóval, mind a biztosítottak, mind az egészségügyi intézmények dolgozói úgy érzik, függő helyzetben vannak a társadalombiztosítóval szemben, s ezen a tényen az sem változtat, hogy a betegbiztosítási közösségek önigazgató testületeiben ott vannak a biztosított dolgozók és az egészségügyi intézmények képviselői is. Itt most csak a társadalombiztosító elleni vádakról szóltunk, s nem szándékozzuk részletezni, mennyiben indokoltak ezek a vélemények. Csupán azt akarjuk hangsúlyozni, milyen fontos most a tartományi egészségügyi törvények megszövegezésekor tisztázni, mi is a társadalombiztosító intézet: egyszerű hivatal, afféle szolgáltatási intézmény, vagy egészségügyi politikánkat formáló jelentős társadalmi fórum. Már olyan vélemények is hangzottak el, hogy a társadalombiztosító csak nyűg, szükségtelenül nagy pénzösszegeket felemésztő bürokratikus intézmény, semmi szükség rá, mert csak gátolja a betegek és az egészségügyi dolgozók közötti közvetlen, bensőséges viszony kialakulását. E szélsőséges vélemények mellett vannak természetesen másfajta álláspontok is, de mindmáig nem sikerült pontosan meghatározni, mit is várunk a társadalmibiztosító intézetektől. Ma kezdődik Újvidéken a Tartományi Szakszervezeti Tanács értekezlete a betegbiztosítás kérdéseiről. Várható, hogy ezen a megbeszélésen érdekes eszmecsere alakul majd ki egészségvédelmünk erről a sokat vitatott problémájáról: a társadalombiztosító intézetek szerepéről és hatásköréről. K. E. A KSZ zombori községi bizottságának ülése A KSZ zombori községi bizottsága tegnapi ülésén, előkészítette a községi választmány e hó 24-én tartandó ülését és megvitatta a jelentést a község politikai és gazdasági helyzetéről. Végül elhatározta, hogy Mészáros András másodtitkárt javasolja küldöttnek a JKSZ következő értekezletére. Az ülésen bővebb tájékoztatást olvasta fel a KSZ üzemi pártszervezeteinek üléseiről, amelyeken a napokban az Autobačka és Somborski Magazin kereskedelmi vállalatok problémáit vitatták. P s 5. oldal