Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-14 / 12. szám
6. oldal MAGYAR SZÓ Nagyáruházak szabadkai kirakatszekrényekkel Új nagyáruházak és korszerű önkiszolgáló boltok nagy és ünnepélyes megnyitásáról pereg a film a tévé képernyőjén, és a jelentések végén ott szerénykedett egy mondat: „A korszerű berendezést a szabadkai Metalija Fémárugyár készítette.” Mane Ivošević igazgató elém tesz egy nagy albumot, színes képekkel: — Belgrádi Aruház Bihacon, Beko Áruház Xitogradban, Ateks Aruház Belgrádban, Namateks-Inex Áruház Palicson, Progres Aruház Novi Travnikban, Potisje Aruház Törökbecsén, Belgrádi Aruház Belgrádban és Paraćinban, Ivanecki Magazin Aruház Ivanecon, sarajevói NAMA ÁRUHÁZ Kiseljakori, Prehrana Aruház Pljevljában, Progres Áruház Vitézben, Inex Aruház Smederevón, Szpoteks Aruház Jionji Milanovacon, újvidéki Szoteks Aruház Bácsban — és ki győzné még felsorolni a többieket és azt a tömérdek önkiszolgáló boltot Szabadkán és az ország minden részében, amelyet mi rendeztünk be az UMO univerzális polcokkal és boltberendezéssel. Sokéves keresés után a szabadkai Metalija Femaru- i gyár tehát megtalálta egyik új és perspektivikus gyártmányát. A nehéz napok és évek után, megannyi válság után ez az ötszáz dolgozóból álló kollektíva a csillárok és amérlegek gyártása mellett mind nagyobb mértékben tér át üzletberendezések gyártására, és ez lehetővé teszi a számára, hogy — hosszú évek után — elinduljon a korszerűsödés útján. MOST LESZÜNK IGAZÁN GYÁR, eddig csak amolyan mindent készítő műhely voltunk — mondják a Metalijában, és nem titkolják, hogy az ötletet a Belgrádi Áruház Vállalat vezetői adták, mint a Metalija régi üzletfelei. Azt mondták: Eddig svédektől és osztrákoktól vásároltunk korszerű berendezést és polcokat, devizával kellett érte fizetni, nem tudnátok ti is gyártani? Alaposan szemügyre vették a sok külföldi berendezést, és azt válaszolták: — Még különbet és tökéletesebbet is gyárthatunk! Azért mondhatták ezt a Metalisa vezetői, mert a szakmunkásainak száma a négyszeresére emelkedett, van tizenkét mérnöke, tizennyolc közgazdásza és jogásza, négy technikusa és a gyár élén diplomált közgazdász áll. ÖTSZÁZ ELEMBŐL ÁLL ez a Metalisa polc-rendszer. Anyaga fém, üveg és fa. A gyár szakemberei kívánság és az áruház vagy az önkiszolgáló bolt belső kiképzése és áruválasztéka szerint tervezik meg, a munkások pedig eszerint készítik el és szerelik fel. A szőnyegtartók olyanok, hogy ha a szőnyeg rájuk kerül, úgy lehet közöttük válogatni, mintha egy oldalt álló könyv lapjait lapozgatnák. Az áru ott van egymás fölé sorakozva a polcokon, a vevő saját maga választhatja ki, és az áruházban vagy az önkiszolgáló boltban nem kell nagy kéziraktár sem, mert a polc alján levő nagy fiókból ismét megtölthető megfelelő áruval. Rendkívül ötletes és a külföldinél tökéletesebb a Métalija kenyértartó polca, valamint az az üvegszekrény, amelyben lezárva tartható az értékesebb áru. Mint csillárgyár a Métalija nagyon ügyesen oldotta meg ezeknek a kirakatszekrényeknek a megvilágítását: az áru úgy van megvilágítva, hogy nem bántja a vevő szemét. Az UMO berendezés anynyira bevált, hogy most már nemcsak az országban nagy a kereslet iránta, hanem fokozódik az érdeklődés külföldön is, és a külkereskedelmi vállalatok egymással versengve ajánlkoznak, hogy képviseljék a Metaliját. A legnagyobb megrendelő továbbra is a Belgrádi Áruház Vállalat. Szabadkán épülő új nagyáruházát is a Metalija rendezi be, mert nagyon elégedettek az eddig gyártott berendezésekkel, 1969 második felében kezdték meg ennek az új terméküknek a gyártását, és abban az évben a megrendelés 3 millió új dinár volt. Tavaly már 15 millió dinár értékben gyártottak berendezést, az idén pedig elérik a 20 millió új dinár értéket, ami az össztermelés értékének a fele. Mert 1969-ben a Metalija össztermelésének az értéke alig volt 20 millió dinár, de 1970-ben már meghaladta a 30 milliót, az idén pedig 42 millió dinárra tervezik. — Nagy lemaradást akarunk pótolni, és ezért az idén 2 650 000 dinár befektetést tervezünk — mondotta Ivošević igazgató, majd elmondta, hogy a Metalija a dolgozók keresetét illetőleg is az utolsók között kullogott Szabadkán: az átlagos havi kereset dolgozónként 1967- ben 480 dinár volt, 1968- ban 610, 1969-ben 710, 1970-ben 980, az idén pedig 1200 dinárt terveznek. Mint ahogyan a polcokból építőszekrényszerűen rendezik be azt a sok szebbnél szebb nagyáruházat és önkiszolgáló boltot országszerte, úgy illesztgetik össze az új gyárat a régi helyén, s minden berendezett új bolt nyomán emelkedik a termelés és növekednek a keresetek ebben a fejlődés útjára lépett szorgalmas szabadkai munkaszervezetben. (sz. J.) A szabadkai Metalija korszerű polcai az új bihari nagyáruházban Több traktort gyártunk A mezőgazdasági gépgyárak ügyviteli szövetségének adatai szerint a traktorgyárak 1975-ig jelentősen növelik termelésüket, öt év múlva 22 000 húsz lóerősnél erősebb traktort állítanak össze, még egyszer annyit, mint tavaly, törpetraktorokból pedig 7000-ret készítenek, tízszer annyit, mint tavaly. A kultivátorgyártást a tavalyi kétezerről nyolcezerre növelik, búzakombájnból pedig ötszázzal készítenek többet, mint eddig. A tervbe vett termelésnövelés évi 137 millió dinár beruházást követel meg. Ennek 50 százalékát a gyárak teremtik elő. A foglalkoztatottak száma a jelenlegi 20 427-ről 26 000-re emelkedik. A Soko Stark is „beszállt” a játékba Még ma beküldhetik tárgysorsjátékunk első fordulójának szelvényeit Meg kell változtatnunk a „11x11” című tárgysorsjátékunk nevét. De hiszem, hogy ezért senki sem fog megharagudni. Mert nem tizenegy Ma&W&O SfflDE nyereménytárgyat sorsolunk ki szombatonként, hanem huszonegyet, meg többet is. A tárgysorsjáték megkezdése után „beszállt” a játékba a belgrádi Sokol Stark csokoládé-, cukorka- és kekszgyár. Mégpedig nem is akárhogy: készítményeiből 100 csomagot ajánlott fel egymillió régi dinár értékben! Már szombaton az első húzáson kisorsolunk 10 Sokol Stark csomagot. Még nem késő, hogy beküldjék az első forduló szelvényeit. Mint ismeretes, az első forduló szelvényeit borítékban kell beküldeni péntek délig, de a dobba tesszük azokat a szelvényeket is, amelyek a szombat reggeli ■postával érkeznek. Bekapcsolódik-e Zrenjamin fémipara a Zastava családjába? Tegnap Zrenjaninba látogatott Prvoslav Rakovic, a kragujevaci Zastava gyár vezérigazgatója, és tárgyalt a község illetékeseivel és gyárainak vezetőivel a fémipari üzemeknek az autóiparba való bekapcsolódási lehetőségeiről. A fémipari üzemek együttműködése az autóiparral igen nagy jelentőségű lenne Zrenjanin számára. Tegnap délben látogatást tett Zrenjaninban Milenko Borjaimo Szerbia végrehajtó tanácsának elnöke, Toma Granfil, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Mucsi András és Sima Dujin, a Tartományi Végrehajtó Tanács tagjai, valamint Rabi József tartományi gazdasági titkár is. (hi) tartományi általános ülés a középtávú tervről A VKSZ és a Szocialista Szövetség tartományi szervezete összeegyezteti munkaprogramját Ugyanakkor tájékozódtak a márciusban megtartandó köztársasági kulturális kongresszus célkitűzéseiről és a vajdaságiak részvételének körülményeiről. Végül tájékoztatást hallgattak meg a szocialista forradalom 30. évfordulójának vajdasági megünnepléséről. Az összejövetelen megállapították, hogy a politikai rendszer módosításával kapcsolatos munkának nem szabad háttérbe szorítania a gazdasági élet égető kérdéseit, mert azok legalább olyan fontosak. Milos Radojevi javaslatára, amelyet valamennyien magukévá tettek, kezdeményezni fogják, hogy a tartomány középtávú gazdasági fejlesztési tervének ügyében összehívják a tartományi általános gyűlést, hogy ez a tekintélyes fórum amely egyhez köti Vajdaság valamennyi politikai tényezőjét, állást foglaljon a sarkalatos kérdésekben. A politikai rendszert illetően, pontos programot határoztak meg, s a vitát február hó folyamán lebonyolítják és lezárják. Erre vonatkozóan Mirko Canadanović, a KSZ TB elnöke kifejtette nézetét, hogy a tanácskozásoknak nem bizonyos elvont tételek elleni hadakozásra kell szorítkozniuk, hanem ki kell alakítaniuk, és a közvélemény által megerősíteniük egy pozitív vajdasági elgondolást az összes napirenden levő kérdésekről, különösen pedig a szocialista autonóm tartomány helyzetéről. — Ki kell térni most már az autonómia gazdasági vonatkozásaira is és ezeknek megfelelő nyomatékot adni — mondotta Canadanovic. Miladin Gvozdenov annak szükségét hangoztatta, hogy az országos problémákkal párhuzamosan és egyidejűleg meg kell fogalmazni a számunkra elfogadható választ azokra a kérdésekre is, amelyek a köztársaság belső viszonylataiban, a köztársaság és a tartomány viszonyában merülnek fel. Dr. Sz. A. kedden este Vukašin Ke- Selj elnökletével együttes ülést tartott a Kommunista Szövetség tartományi bizottságának titkársága és a Szocialista Szövetség tartományi választmányának végrehajtó bizottsága. Véleményt cseréltek a két társadalmipolitikai szervezet irányvételéről az 1971. évi munkaprogram kidolgozásában; megtárgyalták a politikai rendszer megreformálásával kap-csolatos közeli teendőket. Árdotációk és térítések, de csak ideiglenesen A tartományi képviselőház tervezéssel és társadalmigazdasági viszonyokkal foglalkozó bizottsága dr. Tomislav Bandin elnöklésével megtartott tegnapi ülésén, összegezte azokat a megjegyzéseket, amelyeket a többi képviselőházi bizottság tett a szövetség idei gazdaságpolitikai alapelveire, összevetve a véleményeket — beleértve a Tartományi Végrehajtó Tanács álláspontját is — a szövetség gazdaságpolitikai alapelveiben elsősorban az kifogásolható, hogy nem tér ki részletesen arra, hogy mi okozta a gazdasági nehézségeket, és miért nem volt eredménye a gazdaság megszilárdítására hozott korábbi intézkedéseknek. Vajdaság szempontjából az is fontos, hogy a szövetség megállapítsa a tartomány gazdaságának viszonylagos lemaradását. Az alapelveket tartalmazó határozat továbbá nem foglalkozik elég részletesen a mezőgazdaság helyzetével és fejlődésével. Erre pedig roppant nagy szükség van, hiszen az ország társadalmi termelésének körülbelül felét a mezőgazdaság adja. A tartomány véleménye szerint a mezőgazdaságban ugyanolyan termelési feltételeket kell teremteni, mint a gazdaság többi szektorában. Vajdaságnak ezért az az álláspontja, hogy az árdotáció és a térítés megállapítása ne tartozzon a szövetség hatáskörébe, és ezeket a hatóeszközöket a Szövetség csak ideiglenesen tartsa meg,amíg ki nem alakul a kompenzáció rendszere, s amíg a többi ágazat helyzetét nem rendezik szövetségi szinten hozottintézkedésekkel. .. Legfőbb gond: a fokozott szakképesítés Tanácskozás a felsőfokú oktatásról A tartományi pártvezetőség széles körű tanácskozást tartott Újvidéken a felsőfokú oktatás kérdéseiről. A vitaindító beszámolók az egyetemi oktatás eszmei-politikai problémáiról és tartományunk gazdasági helyzetéről, lehetőségéről szóltak. Az elsőt Maiam Mali, a másodikat Sava Filipovné tartotta. A beszámolókat követő vitában felszólalók közül dr. Dragoljub Dimkovcic, az Újvidéki Egyetem rektora arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy az egyetemi reform nem mellőzheti más országok tudományos és oktatási tapasztalatait. Nevezetesen azt, hogy amíg a nagyvilágban az egyetemekről specializált szakképzettségű emberek kerülnek ki, mi csak általános képzettséget nyújtunk a hallgatóknak. Szerinte csupán szervezési akadályokon múlik, hogy nálunk az egyetemnek még mindig a régi szerepe van a szakemberek képzésében. Ehhez a véleményhez fűződtek azok a felszólalások, amelyek új főiskolák nyitását vagy amelyek az iparral és a tudományos intézetekkel való szorosabb együttműködést szorgalmazták. A sossátbíkiiakteam a tanácskozás részvevői felszólalásukban több időszerű eszmei-polititikai kérdésről fejtették ki nézetüket. .. Csütörtök, 1971. jan. 14. Rendszertelenül fizetik a párttagsági díjat Kizárható-e valaki emiatt a Kommunista Szövetségből? Tartományunkban az 1969- ben nyilvántartott 124 531 kommunista közül 35 900, azaz 28,8 százalék nem fizette ki párttagsági díját. A beszedett összeg ekkor 17 074 529 dinár volt. 1970- ben a 117 446 kommunista közül (7085 párttaggal kevesebb volt, mint az előző évben) 25,7 százalék nem tett eleget kötelezettségének. Ezeket az adatokat a KSZ tartományi ellenőrző bizottsága hozta nyilvánosságra szerdai ülésén. Az ellenőrző bizottság továbbá megállapította, hogy: — a rendszertelen tagdíjfizetésen kívül sok az olyan párttag, aki eltitkolja jövedelmét. (Nem azokra gondolnak természetesen, akik a vállalatokban a személyi jövedelmük után fizetnek); — a beszedett tagdíjat nem eléggé ésszerűen használják fel. Elhatározták, hogy a jövőben szorgalmazzák a tagdíj szervezettebb beszedését, és hogy felülvizsgálják a befolyt összeg elosztását. A pártnak főleg saját eszközeiből kell megélnie — állapították meg. Arra a kérdésre, hogy kizárható-e a pártból valaki csupán amiatt, mert nem fizette a tagdíjat — noha a KSZ statútuma kötelezőnek mondja ki a tagdíjfizetést — nemmel válaszoltak, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy sokan igazolt okok miatt nem fizetnek. Ugyanakkor megállapították, hogy ez nemcsak anyagi és technikai, hanem főleg politikai kérdés. T. I.