Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-14 / 12. szám
2. oldal 1V Jft #vit#1 iWijf^n Csütörtök, 1971. jan. 14* ' I A Koraunist első száma 1925. január 1-én jelent meg a A dolgozók társadalmi hatalma M _ _ _ _ _ Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtó_ § 1 1 / . / I Ш Ж I szerveként. A 3. szám megjelenése után a lap 1934-ben igazgatnak-e valójában a munkások? W ' B Népfelszabadítás Érdemrendjével tüntette ki. Megjelenik szerbhorvát (cirillbetűs és latinbetűs kiadásídfl* RfifSflfSn kpt/ПГ az utóbbi húsz év folyamán igazgatási viszonyok társában), szlovén, macedón, magyar és albán nyelven minden * DUyUUU mswuit, csökkent: az önigazgatás dalmi eszménye tehát a vál- csütsöeösítő bizottság: Budislav Soskié (elnök), Gavro Altátvett számos olyan funk-lalatokban meg nem való- mand Pera Arambašić, dr. dišan Bilandžić, Mirko Bolfek, a 1 lAi-us- ciót, amely azelőtt a politikai sült meg. A dolgozók belő- vultoje Bulatovic, Ivan Doklar, Josip Kirigin, Neso Mar-Társadalmi berendeze- mel látható, hogy az egesz szervezeteké volt ivása kisebb mint aszerve-kovszki, Muhamed Nuhić. в«-а Petkovszki, njubiša Kistósunk sarkköve az a tetei, világ élénkén érdeklődik a Szeiexe VIJ^- iyasa KiseDD, mint a szerve ^ миоб sindžić, Jože smoe, Franc Setic, Bosko Siljehogy a hatalom a munkásosz „jugoszláv kísérlet” iránt. .E 7n?7ZOk befolyásának ke. Ez tulajdonképpen angovié, dr. Rajkó Tomovic és cjuro ^“raSk°v^c. F a- es fetályé. Minthogy a teoretiku- Alighanem tehát az a kér- vizsgálatát a vállalatbannak a szabálynak a logikus jelüszetrő o szi,aU *- sok nem tudnak megegyezni, des a reális, hogy meddig megnehezíti, hogy ezek a következménye mely szó szerkesztője hogy a lakosság mely cső is jutott el nálunk az önigaz vonalak összefonódnak. Kurint a szervezet mindig erőosztályt a^°tjmelyekmunneam hettük gyorsabban ^melynek^mert például Fernes- nil. Teljéké petttzonban az dolgozó befolyása kicsi, ha jobban fizetik őket, ez iimegszületett ez a megfogal- területeken kell tehát tény- ter munkahelye szerint,tag- önigazgatás fejlettségéről és megtudjuk, hogy ez csókmarás: „A munkásosztály kedni és mit megoldani. 13.a szervezeti hierarchia fejlődéséről csak úgy nyer- ken-e vagy ellenkezőleg nehetőségeinket a gyorsabb tej és a dolgozók”. Ebbe bele- Természetesen feltételezzük, vak de egyúttal tagja a hetünk, ha elemezzük idő- vekszik. Ugyanez a helyzet lod_sre és felte_ tartoznak munkaszervezete- hn?v az önigazgatás által a munkastanácsnak, a szak- ben is a változásokat. A a belső viszonyok hierar- A Kovetnezo aorno teiteink önigazgatói is nosan elfogadott társadalmi szervezetnek, a Kommunista pusztán egyszeri ankéttalchikusságát illető megálla- tel a hidas saintje. A sta-Altalánosságban véve ez cél Hoev ez tev van tapasz Szövetségnek. Ha ezek a kit szerzett adatok vizsgálata pítással is, társadalmi,poli- ЈавШсаа adatok szwint az a megállapítás kétségkívül talatilag is igazolhatjuk. Jönreszerepek számára során még nem rendelk etikailag nézve másképp festételete pontos, mivel eleget tesz két kutatásaink során egy al- egyformán fontosak, akkor rsnk a fontosságuk értéke é a dolog, ha egyidejűleg azt zsebben a fogladtoztatottok fő feltételnek: a termelési hárommal például feltettük gyakran kerül abba a sehez szükséges objektív . meghatározzuk, hogy ez a képzettségi aránya A szakeszközök társadalmi tulaja az erre vonatkozó kérdést dilemmába, hogyan viselted szabvánnyal. Egészen más erősödik-e vagy kénzluen dolgozd munkája donban vannak ч az igaz- bizonyos számú Haknznnak jen: úgy dontson-e mint jelentősege és tartalma van merarcma erosoame vagy Kepzelen dolgozo шшшјс oonnan vannak, s az igaz bizonyos számú dolgozónak J , . K„„ t ,datnak hoeva eveneül . olcso, emellett ezek a dolgogatás funkcióját egyre in- Szlovénia iparilag egyik leg mester vagy mint a asz, tag annak az adatnak, hogy a gyeng . 2lek nem is lelkesednek a kább maguk a kollektívák fejlettebb községében. A Ja „vas,y • y ■ , korszerű technológiáért, mert S *ríliCS «ma-Tl Gyengül. ksz befolyása Ä2SS-ÄÄÄ „csak a munka és a munka hogy beleegyezne az önigaz- ®aTMl végzett tapasztalati Шуе1 viszonylag összeha- 3. A vezetési vonal tovább hozzáfűzhetjük, hogy alig iseredményei határozzák meg gates megszüntetésébe* (kö- ZSr a flasonlítható (a négyéves időra is a legbefolyásosabb. Jomerik vállalatuk belső viaz ember társadalmi és anyagulük egy sem volt tagja a szaknak minden évére vosip Županov szerint ez azt szonyadt. Az az adat, hogy a , gi helyet , s a munkaszer- KSZ-nek). Megállapítottuk A ’0 karvott kör vonatkozó) adatokat szerez- jelenti, hogy nem sikerültek szlovén ipari munkások és Y !'"...minden _ d?]g°z°.jaszom azt is, hogy ez a 8 tank száz szlovén ipari és a szerkezeti reformok, bányászok közül csupán 6 egyenjogú az igazgatásban, százalék nem volt zárt tár- vegy a oei°iyas megoszlása- bányaválalattóli ezeket. A vállalaton belüli bető százalék tudta megközelítő-A különféle kongresszusi sadalmi csoport, amilyenek grafikonjára azt mutatván megkísérelünk kimutat-lyás megoszlásának elemzőleg, mekkora is volt az elés plénumi beszámolókból például a szellemi munka- ni néhány fontosabb irány- se során még tarkább képet múlt évben vállalatában az ítélve az önigazgatás mar sok vagy a szakképzetlenek, laŭn°gy „„No«»sz szatot kaptunk. 1969-ben a száz alapok és a személyi jövőszamtalanszor győzedelmes Egyénekről volt szó, egyéni mikusan oszlik meg s a LZKSZ vezetőségét ki. vállalat közvédelmek aránya, aligha szól kedett Miszrészt a folyó- meggyőződésről, nem pedig bbanfolyása mint a vevő az összes többi csoport — hatvannégyben az igaz az önigazgatás mellett. Az iratokban azt olvashatjuk, szerkezeti problémáról. Az “agy7D?J^?eI01yaS^ mint 3 befolyása évről évre növek- gatónak volt legnagyobb be- önigazgatás ugyanis felelős hogy egyes dolgozok nem eszmény tehat közös es borulva« három vonaszik. Figyelembe kell azon folyása, tizenkettőben a döntést jelent és a meghazudnak felelni arra a kér- nem keteeges, az eltérések A Delolyas narom vonalan venni, hogy a befolyás szektorok vezetőinek, négyzott döntések következmédesre, hogy hogyan onigaz- egyes intezkedesek es haza- ‘t. . „ . . hh befolyása nagysága a vállalatban nem esetben a munkástanácsnak nyernek viselését. Ehhez pegatnak. Ha pedig az ugyne- rozatok esetében jelentkez ' vpyptóqi vonalnak állandó (mindenkinek lehet stb. dig tudás kell, fel vennénk 21 atepu- sziknek. Akkor válik kérdéses- utána következik az önigazi vagy kis befolyása). Ez a legkisebb befolyással A d^^zók^k sexet vennénk ашрш, ezek aöntés önnenzeasatási végül pedig a Doliti azt jelenti’ h°Sy n0 a szerre rendelkező csoport négy igazgatásra való befolyása szerint nálunk nincs is on- se, hogy a döntés önigazgagatasi, végül ^ig a poimzerség foka Az amerikai Vennyolc vállalatban a mun tekintetében nagy jelentoigazgatás. Márpedig szem- tasi-e vagy sem. . .... " , f l -k eredmények szerint ez azt kasok csoportija, tizenkilenc- s®Se van a szervezés javizete szigorúan onearchikius Jelentené, hogy egyre in- ben a KSZ, tizennyolcban a tasanak amelyek megköny- Vaiójóban ki igazgatja vállalatainkat? SÄÄ SnÄ ^ több mi„t ÄÄ f|v. Elméletileg világos a vámekkora a befolyása: melemző, hanem minden bi- JJJ f“e‘ koSa^^ia^Ä ^tte “utmentkezt^ ^ lasz. Tapasztalatilag azon- lyik egyénnek vagy csoport- zonnyal az adminisztratív tul az az^ enteazeatá^ a vás’ nusú önigazgatás szervezetében, ban már nem olyan egysze nak van legnagyobb, illetve szocializmus vállalataira is. l£l”^ban JL esvenlő az Meeieerzendő hoey ezek mindeddig csupán a vállara válaszolni erre a kérdés legkisebb befolyása? Az er- Az onigazgatási vonalon be- anarchiával az adatok a munkások nyilait vezető szerveiben érezve. A kollektíva egységénekre a kérdésre adott válaszlál a helyzet összetett: a hierarchikusság folatkozatain alapulnak tehát betök (a munkástanács koillúziója szertefoszlik, amint jól megtudhatjuk, valójá-görbe nem egyenletes. A ■ .,letően bennevolb az általuk észtelt befolyást rabbi segédszerves kollektív közelebbről szemügyre vesz- ban ki is dönt, más szóval „politikai vonal” nem egy-efolyásséren tüntek fel amit termek- végrehajtó szervekké válszok. Akkor ugyanis szembe ki igazgatja a vállalatot. Így seges, mivel a Kommunista Llterő csoport közötti kü szetesen nem kell abszolutitek.- Nem látszik azonban, találjuk magunkat belső például az amerikai egyvo- Szövetség és a szakszervezet adnak évsétálte Mégre minden eddigi hogy növekedtek volna a szerkezeti megoszlásával és ialszerűen szervezett válla- független, önálló szerveze- adnak ,gyse kutatásamnra hasonló lehetőségek a közvetlenena bonyolult egymás közti vilatokban a kép meglehetőtek, saját statútumuk és merarcikussáná eredménnyel járt hogy ez izgatásra. A munkaszerszonyokkal. Hogyan ítéljük sen tiszte, minél magasabb programjuk van. Mindkettő- 1967-ben és 1968-ban nevi- nem lehet véletlen. Mindent vezetek statútumaiból ítélve meg, milyenek is valójában rá kapaszkodunk a szervezetre jellemző hogy vezetése- hen 117- Heh összevetve ezek az értéke a szlovén vállalatokban a a különböző csoportok közti hierarchiában, annál nagynknek nagyobb a befolyás QeU’ 19b,a cen es 197°7en ^T a vl^nvn- gazdálkodási egységek helyzetti viszonyoka gyobb a formális képességa, mint a tagságunknak, pedig csökkent. Az evek ko- t tükrözik, sőm látják a zete nem változott, sőt még Hobv választ kaptunk ez- a beosztottakra való nyo- 3. A munkásoknak mint azott azonban kicsik a küdolcokat maguk a munkások romlott is. Legtöbb esetben re a ^kérdésre, a szlovén m^,ki(Yak07^e aérdekét legszámosabb csoportnak lenbségek, úgyhogy lényeges Tevékenységükben pedig az integrációs folyamatok is szakszervezetek közvéleit . (vállalatainkban a foglalkozásozás nem történt, ennek van döntő jelentősége. ménykutató közmntjában Nálunk azonban ez látották 85 százalékát oktenek es az eszközök fodott tentemányozni kezdtük a bel Пет olyan egyszerű’ For_ alkotják), mint az önigaz . döntéshozatal eltávolodását fő viszonyost Alkalmas 1113118311 a . kollektíva azgatási jogok fő hordozói csak lemaradOS OKOI azoktól, akik ezeket az eszmódszerként a befolyás önigazgatás.. jogának hordo- portjának legkisebb a befő közöket megteremtették, megoszlása megállapításának ZOI,a’ s ez doat,arr°i -1S’ zgY lyása. Ez is a kapitalista vál a vállalat önigazgatási feldául az egyenlősdi iránti A továbbiakban egyet s technikáját választottuk. Ezt milyen fogodatlmnaz az a falatok oligarchikus szerke építésének társadalmi eszme- követeléseket, a nem önigaz- mást okvetlenül változtatni az Egyesült Államokból megválasztott szervekre (az élének jellegzetessége. Meg nye még távolról sem valogatású erkölcsi normákat, a kell erkölcsi normáinkon is. importált” technikát a mi Sí, . szakasza). Ku- sepli viszont, hogy, az ön sült meg. A munkások több szerény tudást és a hihetet- Még korántsem vált általáviszonyainkhoz igazítottuk lenfel e törvények az omgaz- igazgatási vonalon is. tény-sége nincs a tényleges igaz- lenul gyenge informáltságot, nos szabállyá az együttmü-A szervezés elméleti szak- gatasi szervek illetekesse- jegesen kisebb a munkások gató helyzetében — noha ez amelynek következtében el- ködésnek, a munka nagyobb emberei szerint a betege, egy „ 7.sok rimaent, befolyásai mint az önigaz- normative világosan rögzítve hamarkodott, "egyoldalú ha- fokú megbecsülésének az ellyás” a szervezet azon glo- zeg !, kollektíva akaratetolgadási szerveké, amelyek van — és tény, hogy a vállatározatok születnek. Aki csak ve, azazhogy a teljesítmény bális és kulcsfontosságú tut0tlenul is, így jutunk csupán azokkal a jogokkal s azokat valójában a kisebb- elméletileg ismert önigazga- fontosabb legyen, mint a változósa amely döntően azonigazgatási vonalhoz kellene, hogy rendelkezzeség igazgatja, amelynek táji rendszerünket, nehezen tisztség, meghatározza az összes több 777, ahogyan egyek létenek, melyeket a munkások azonkívül hogy kisebbség, ez értheti meg például hogy a Kétségtelen, hogy a mabi változat és ezek egymás Yffak‘ , , ,, gyt átengednek nekik. re nincs is joga, úgyhogy mi munkásaink is sztrájkolgasabb fokú szervezettség közti kapcsolatait. A szer- * , 4. Az autoritativ-oligar- állandó forrása a nézetekénak, és egyébként is nehéz egyik feltétele az öniiigazgavózet mindegyik tagja érzi. Vállalatainkban ezzel par- forma teljes megosz- résnek a munkások és a ve- megértem, hogy meg a mun- szervezés helyi határaimert a befolyás szükségsre- huzamosan fennáll a termelása mindezek ellenére aztzetési Vonal között. E nézet- kastan^csok határozatai ellen ^ ledöntése. Az állami rá jellemzője az olyan szer- ^es szervezőinek hagyoma- mutatja, hogy a legnagyobb, eltérések egyik formája pel- is sztrájkolnak. fumkciókat önágazgatási vezetnek, amelyben rende- ^hierarchiája is. Ez merve a legkisebb befolyás- mául a munkabeszüntetés és önigazgatás megvalósul funkciókkal kell helyettesített, koordinált tevékenység tudomásunk szerint mind-saj rendelkező csoport kö- (ezek többsége a vezetőség adósának kétségkívül együktem, mert a vákuum káros folyik. A vállalat kétségkí- 1810 vállalatot jellemzi. Azött viszonylag kicsi a kü- munkások konfliktusából legfőbb feltétele a dolgozók lehet. Úgy látszik, ezt a felvüt olyan szervezet, amely- is- meS°sztasaval leh°7 lönbség, mert a tehetséges ered). magasabb életszínvonala, adatot épp most oldjuk meg. ben különféle csoportok f , • 7’ amik°t' a ,arab 1 különbségnek csupán 30 számS az oka annak, hogy az amely a társadalom nagyobb Hogy sikerül-e, majd megkölcsönösen hatnak egymás- Í7aid°n°fi, ,7ga,7?pszaléka. Ez a poliarchia eszmény nem valósult meg anyagi gazdaságának ered- látjuk, ra. A befolyás megoszlásé- a ly.. ' irányzatának a jele. Mindt. mértékben’ Füvesek bénye. A szegénység önmanak vizsgálata a vállalatban vezeszie. . . koordinálásira, érdekes hogy nagyobb mértékben? Egyesek gában véve .g embertelen. -----------------------------------------megegyezik a hatalom szer-igazgatásira) oszlott A ha- leghaevobb tényteges hotel- 3 szervezet megfelel° modell- becstelenségre késztet, és kezelének a vizsgálatával. SzolgOS szempont tehát ez műk a vállalatban a vezeté lében keresik a megoldást, összeférhetetlen az önigazga- tó MINŐSÉGŰ Annak van befolyása, aki a aff^etten hatetem a válllsi vonalhoz tartozóknak amely. feloldana.. a..f.vezetes tassal. Elég, ha megemlítjük, ÍZLÉSES másiknak (az egyennek vagy az egy a lalt hatetem a vala va mert hatalmuk sem es az igazgatás közötti elten- hogy Kosovo területén egyes _____ a csoportnak) a tevékeny- a“a ^7L Sterbanen- formális hatalmon (mert ez lett ^a8ok viszont. агга,a7 községekben meg 50 dollárt ^^4. seget es viselkedését ha- ‘gekgizonalnak mtes ^ az önigazgatási szerveké), hűdnek hogy csupan pohte- sem ér es a nemzete jovedenyitja, s annál nagyobb a "ek a,, aín„ 77„ ^7 sem a tulajdonon nem alakailag kell mozgósítani a lem lakosonként. Vagy egy Ж ШШјЖ befolyása, minél fontosabb ,pe ,keilaz hogy legyen. te- , társadalmi' munkasokat. Tagadhatatlan, másik adat: országunk ipa- fi m viselkedési mozzanatokra lentoséget a műszaki koor- zulatonkinnen hogy egyikre is’ másikra is rában még mindig 3 kézfi / van hatása. A befolyással dinalasra 7 7 munka ..?zs- 'tentmondó- a munkáik szükség van’ de nyilt kérdés’ munkának van túlnyomó ré’ ! 1ВШШ 1 együtt jár rendszerint a ha- vezesere kelene szukite- mentmondó a munkások hogy mindez elég lenne-e, sze, amely nemcsak fárasz- f ШШШШ talom, vagyis annak béna. Ezt a másik szerepet az Adózói felé rv lécnek fel Aligha" mert nem feledkezte, hanem termelékenysége I ШГ\ШЋ | pessége, hogy az egyént vagy önigazgatás kellene, hogy ^°TM2ћ°^^и%1ерпак ^7* hetünk meg arról, hogy mégis kicsi. Ennek a helyzetnek | ШШШ I csoportot meghatározott vi- átvegye. E változás ponto- TM"‘khate^ka Úgy látszik azok is, akik így vagy úgy a következtében alacsonyak ■ ХЖШ viselkedésre kényszerítjük. A 8adb megjelölése vegeit al-be” ]f3 7Y7k helyze, azaz felszamolnák az önigazgatást a jövedelmek, úgyhogy nem % . Ш Ш Ш tapasztalati vizsgálódás koztok meg a munka s^r-bz777^altazbe ^ aZaZ is azt állítják, hogy a mun nehéz megérteni, honnan Ill,/ megmutatta hogy ez nem- vezetnek fogalmat, s aktudasuk az alapja. kasok nem kepesek a valla- szarmazak a nyomás a sze- ЈШ már csak elméleti meghatározása Válalatainkban a harma- így festenek a szlovén latok igazgatására, állításai- mélyi jövedelmek növeléséa befolyásnak hanem ezt dik hatalmi forrás a politi- ipari és bányavállalatok átkát a gyakorlatból vett bízé- re a felhalmozás terhére, s így értelmezik a dolgozók kat szervezet Ennek a lagos adatai. Az eddigi (esz-nyos tényekre építik. A mun- honnan ered a személyi jö- X. Ж kétharmada is ami igazolja hierarchiának csak két részehasonlítható) kutatások mások jelentős részének — védelmek közötti egyenlősdi- e módszer alkalmazását kozata van: a vezetőség és az országban ehhez hasonló ha nem többségének — önre való törekvés. Nyitott or- GYERMEK, , , , , ,, a tagság, úgyhogy a legke- eredményeket mutattak, ami tudatában valóban számos számhatárok esetében mindez кПтПттАтт Kinek van befolyása val-vésbé hierarchikus. A po azt jelenti, hogy-* a vo- nem önigazgatási elem van a szakemberek Nyugatra valalatainkban, azaz kinek fizikai szervezetek befolyása nyolc sémája ugyanaz. Az ön még mindig. Vegyük pélló vándorlását jelenti, ahol_______________________