Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)

1971-01-22 / 20. szám

Magyar Sió тааааааааааааааааааааавваааааааааааавввааавааашваваававаааааааааааааааашашашааваштвшшвв a mate аштаввкшавваашаааакаааааатаааалтааавшшшesавав**аааатвааamaaaaaea%aeaaaaaaamana$aaSa !•■>••• ■■«>•••■ letiM« xxvni. évf. 20. (8493.) sz. Péntek, 1971. január 22. kuss: ■вававв aaiitiie •* *eea««a чива»«ааааааааааа«ааачаа>аааааа1ацј»§цаааааввввииаиац>>ив>лађ|мшццицш a.................................................................................................................................................................................. /S3' -tC'iiS ’ ) Ara 80 FARA __________________{1 _________________________ Nyereményszelvény (A 6. oldalon) I Mindig nagyra becsültük A Thant tevékenységét­ ­--­ hangsúlyozta a Kül­ügyi Államtitkárság képviselője Belgrádból jelenti a Tan­jug. Dragoljub Vujicát, a Kül­ügyi Államtitkárság szóvivő­jét, csütörtöki szokásos saj­tóértekezletén az újságírók megkérdezték, mi a vélemé­nye A Thant ENSZ-főtitkár döntéséről, amely szerint többé nem jelölteti magát erre a tisztségre. — U Thant főtitkár szóban forgó nyilatkozatával kap­csolatban egyelőre nem mondhatok véleményt, meg­ismételhetem azonban azt, hogy mindig nagyra becsül­tük tevékenységét és elége­dettek vagyunk a vele való együttműködésünkkel — h­angzott a válasz. Egy másik kérdésre vála­szolva, a szóvivő közölte, hogy Tito elnököt már Husz­­szein el Safei egyiptomi al­­elnök jugoszláviai látogatá­sa alatt hívták meg Kairóba. A látogatás időpontját még nem határozták meg, erről azonban hamarosan hivata­los közleményt adnak ki. Február 5. Damoklész kardjaként lebeg a tárgyalások felett Izrael és az arab országok álláspontja továbbra is homlokegyenest ellenkező, de hajlandók folytatni a tárgyalásokat New Yorkból jelenti a Tanjug. Két hét múlva telik le a tűzszünet a Közel-Kele­ten. A világszervezet székhelyén most arról tanács­koznak a legtöbbet, hogyan lehetne újabb három hó­nappal meghosszabbítani a határidőt, s ezzel Gunnar Jarringnak lehetőséget teremteni a béketárgyalások folytatására. Mióta küldetését legutóbb felújította, két dokumentu­mot kapott kézhez az érde­kelt felektől, akik ismertetik véleményüket, hogyan lehet helyreállítani a tartós és igazságos békét a Közel-Ke­leten. Noha álláspontjaik homlokegyenest ellenkezőek, egyelőre hajlandók tovább tárgyalni. Kairó formálisan nem utasította vissza Izrael 14 pontos memorandumát, noha megállapította, hogy semmi újat sem tartalmaz. Valószínű, hogy Izrael sem utasítja vissza a 6 pontból álló egyiptomi javaslatot, bár valószínűleg megteszi észre­vételeit. Megfigyelők szerint az a legfontosabb, hogy mindkét fél elfogadja kiindulópont­ként a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát. Ez magában véve is biztató jel, bár nem elegendő ahhoz, hogy február 5-én újra meg­hosszabbítsák a tűzszünetet. Kairó már korábban közölte, hogy nem áll rá újabb tűz­szünetre, ha a Jarringgal va­ló megbeszélések nem mu­tatnak előrehaladást. A kai­rói kormány egyébként azt sugalmazta, hogy a Bizton­sági Tanács nyújtson támo­gatást Jarringnak, amiből arra lehet következtetni, hogy hajlandó lesz meghosz­­szabbítani a tűzszünetet, ha a Biztonsági Tanács magára vállalja a felelősséget a kö­zel-keleti békéért és bizton­ságért. Az ENSZ székhelyén a diplomaták igyekeznek mó­dot találni a tűzszünet foly­tatására. Legelfogadhatóbb lehetőségnek az látszik, hogy a Biztonsági Tanács erre szó­lítja fel az érdekelt feleket. Egy másik változat szerint a felszólítás a négy nagyha­talomtól, a Biztonsági Ta­nács állandó tagjaitól vagy akár U Thant ENSZ-főtit­­kártól is eredhet. Az Egye­sült Államok azt igyekszik kiharcolni, hogy e felszólí­tásokban Izrael diplomáciai­­lag ne kerüljön alárendelt helyzetbe. Az arab országok ezzel szemben úgy tartják, hogy Izraelnek okvetlenül vála­szolnia kell Egyiptom leg­utóbbi indítványaira. Nem várják el, hogy a Tel Aviv-i kormány egy csapásra rá­szánja magát a megszállt arab területek kiürítésére, de azt sem engedhetik meg, hogy Izrael újabb haladékot­­kapjon, mert az idő nyilván az ő malmára hajtja a vi­zet. Annyi bizonyos, hogy Iz­rael nemleges válasza ese­tén aligha lehet bármiféle döntést hozni február 5-éig. Ez persze nem jelenti okvet­lenül az ellenségeskedés fel­újítását vagy újabb nagy há­ború kezdetét, de a lehető­ség Damoklész kardjaként (Folytatása a 3. oldalon)­Az észak-vietnami küldött­ség és a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány delegációjának vezetője az­zal vádolta az USA-t, hogy folyamatosan az értekezlet munkájának meghiúsítására törekszik. Xuan Thuy és Nguyen Thi Binh az ameri­kai agresszív cselekedetek adatait ismertették, s megál­lapították, hogy az USA hadműveletei semmivel sem lanyhultak a tárgyalások kezdete óta. Mindez, úgy­mond, arra utal, hogy Washington tulajdonképpen nem akarja feltárni a béké­hez vezető utakat, s nem szándékozik kivonni csapa­tait Vietnamból. Voltakép­pen ez is az oka annak, hogy az amerikai küldöttség telje­sen tétlen a párizsi tanácsko­zásokon, s eddig még egyet­len olyan elfogadható javas­lattal sem állt elő, amely elő­segíthetné az ellenségeske­dés beszüntetését, vagy kilá­tásba helyezné az amerikai csapatok kivonását. Pham Dang Lam, a saigoni kormány küldötte leszögezte, hogy Észak-Vietnam és a Dél-vietnami Nemzeti Fel­­szabadítási Front nem érhet el katonai győzelmet, „jó vol­na tehát, ha elállnának felté­teleiktől, elfogadhatatlan kö­veteléseiktől, s ehelyett hoz­zákezdhetnének az érdemle­ges tárgyalásokhoz”. Mint csütörtöki számunkban megírtuk, a saigoni csapatok újabb nagyszabású invá­ziót hajtottak végre Kambodzsa ellen. Lan Nol csapatainak segítségére siettek, hogy „megtisztítsák” a kambodzsai főváros és a legfontosabb tengerparti kikötők közötti útvonalat a gerilláktól (Újabb jelentéseink a harcokról a 3. oldalon) Tegnap a tartományi képviselőházban Az egészségvédelem tovább­fejlesztésének lehetőségeiről­ ­ tárgyalt tegnap a Tartományi Képviselőház Népjóléti-Egészségügyi Tanácsa Az első két napirendi pont — Vajdaság ez évi tár­sadalmi fejlesztési terve, va­lamint az egészségügyi be­ruházások kérdése — alkal­mat adott a képviselőknek az Egészségügyi­ Népjóléti Tanács tegnapi ülésén, hogy alaposabban megvitassák az egészségvédelmünk fejlesz­tését elősegítő és akadályo­zó körülményeket. Mind az első, mind a második napi­rendi pont megtárgyalása közben többen felhívták a figyelmet arra, hogy növel­ni kellene az egészségügyi ráfordításokat. Az infláció az egészségügyet is érzéke­nyen érinti, a vajdasági kór­házak és egészségházak fel­szerelése elavult, az épüle­tek szűkösek, régiek. Az utóbbi években egyre csökkent tartományunkban a beruházások összege, s ma már jóval az országos átlag alatt mozog. A beruházási terveket csak 60 százalék­ban teljesítettük, 1969-ben már csak a nemzeti jövede­lem 0,16 százaléka jutott er­re a célra, azaz lakoson­ként csak 16 dinárt költöt­tünk az egészségvédelem anyagi alapjának bővítésére. Ez az áldatlan állapot rész­ben azzal magyarázható, hogy nincs megfelelő egész­ségügyi fejlesztési tervünk. Több képviselő szerint előbb-utóbb növelni kell az egészségügyi járulékokat, s biztos pénzforrásokat kell ta­lálni a kórházaink és egész­­ségházaink bővítésére, kor­szerűsítésére, korszerűbb felszerelésére, tartós beruhá­zási programot kell hozni. A tanácsülésen megvitat­ták az alkoholizmus problé­máját is. Hozzávetőleges számítások szerint Vajdaság­ban 40 000 alkoholista van, ezért felvetődik a kérdés, mi­ként lehetne fokozni az al­koholizmus elleni harcot. Mivel az alkoholizmus mint betegség elterjedtség szempontjából tartományunk­ban a harmadik helyen áll — a szív- és véredénybetegsé­­gek, valamint a rák után kö­vetkezik —, igen fontos len­ne, hogy egészségvédelmi há­lózatunk nagyobb gondot fordítson az alkoholisták ki­gyógyítására. Mivel csak bizonyos jog­szabályok alapján lehetne kijózanító állomásokat léte­síteni, csökkenteni az alko­holizmus okozta bűncselek­ményeket, szociális és egyéb problémákat, s bármi áron gyógykezelésbe venni a ve­szélyes alkoholistákat, a ta­nács megbízta a népjóléti­egészségügyi titkárságot, vizsgálja ki, milyen módon lehetne törvénnyel szabá­lyozni ezt a problémát. K. E. A tartományi művelődési tanács üléséről A vajdasági képviselőház művelődési tanácsa tegnapi ülésén a képviselők, miután meghallgatták Pálics Ká­roly beszámolóját a gazda­sági helyzetről és a beruhá­zási tervről, támogatták a fejlesztési terv irányelveit. G. Rengeteg fejlesztési feladat , fontossági sorrend nélkül A tartományi képviselőház közgazdasági tanácsának ülése Nem sok dicséret, annál több bíráló szó érte a tar­tományi képviselőház köz­gazdasági tanácsának tegna­pi ülésén Vajdaság id­ei fej­lesztéséről szóló határozat­­tervezetét. A tanács tagjai csaknem kivétel nélkül ki­fogásolták, hogy a tervezet rengeteg fejlesztési feladatot tartalmaz, de nem állítja őket fontossági sorrend­be. Ilyenformán gyakorlatilag nem sok haszon származik ebből az okmányból, mivel csaknem végig feltételes módban: „mi lesz, ha__”, „mi kellene, hogy legyen, ha ...” stílusban íródött. A közgazdasági tanács tagjai számos konkrét meg­jegyzést is tettek a határo­zattervezetre. A legtöbben túlságosan magasnak, elér­hetetlennek ítélték meg az idei évre tervezett 8 száza­lékos­ növekedési ütemet, az export 10 százalékos és a (Folytatása az 5. oldalos) Eredménytelen három év A párizsi béketárgyalások jubiláns ülésén összegezték az eddigi ered­ményeket . Ez az ülés is a kölcsönös vádaskodás jegyében folyt le A Párizsban folyó vietnami előzetes béketárgyalá­sok csütörtökön megtartott századik, bővített ülésén, a küldöttségek a már három éve folyó tanácskozások menetét mérték föl — jelenti a Tanjug. Az előzetes béketárgyalások mindeddig kudarccal jártak, egyedüli eredményük az, hogy a hadban álló felek fenntartják a kapcsolatot egymással. • Időgép: Megalakul az első laburista kormány • Bombasegély (2. oldal) • Mai kommentárunk: Századik ülés Párizsban • újabb összecsapások Jordániában (3. oldal) • Az idő fokozza a veszélyt • Sokat emlegetik: Az új arab föderáció (4. oldal) • Drágul a takarmány (5. oldal) • Négy új könyv a Fórum gondozásában (6. oldal) • Rádióújság (13. oldal)

Next