Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-14 / 12. szám
Magas terményárak Terménytőzsde - 1971. január 8-13. Az újvidéki terménytőzsde első januári összejövetelein nem kötődtek jelentősebb üzletek, jórészt a tovább emelkedő terményárak miatt. Főleg az acélos búza, kukorica és a hússertés ára emelkedett. Sertésből éppen az ingadozó árak miatt nem volt sem kínálat, sem kereslet. A növendékmarha áralakulása is szilárd. Továbbra is nagy kereslet volt az idei termésű búzából mázsánként 120, illetve ■ 105—110 dináros áron. Kukoricából ugyan némileg csökkent a kereslet, de ez csak látszólagos, mivel csupán a kiviteli vállalatok érdeklődése csökkent, de nem at takarmánykészítő vállalatoké és más fogyasztóké. A szárított szemes kukoricáért utóbb már 125 dinárt fizettek. Egyéb gabonaféléből és általában takarmányból igen nagy a kereslet. Az utóbbi tőzsdei összejövetelek forgalma: GABONAFÉLÉK: Nagy kereslet, magas árak. Eladásra kínáltak 175 tonna acélos búzát, mázsánként 122—128 din, 6400 t idei termésűt 121 din, 500 t lágy búzát 120 din, 2100 t idei termésűt 111 din, 150 t zabot 105—110 din, 300 t 1969. évi kukoricát 120 din, 3145 t szárított szemes kukoricát 119—125 dináros áron. Kerestek 1575 t acélos búzát 125—128 din, 56 500 t idei termésű búzát 120 din, 3000 t lágy búzát napi áron, 55 000 t idei termésűt 105— 110 din, 1600 t takarmányárpát 105 din, illetve napi áron, 380 t zabot 105—110 din, 3500 t természetesen száraz kukoricát (IV—VI. havi szállításra) 105—108 din, 14 465 t szárított kukoricát (azonnali szállításra) 119— 125 din, 500 t fehér szemű kukoricát napi áron és 3000 t idényszáraz kukoricát 80 dináros áron. Eladtak kisebb tétel acélos búzát, 500 tonnát az idei termésből napi áron, 80 t zabot 105—110 din és 1645 t szárított kukoricát, minőség és paritás szerint, 119— 125 dináros áron. MALOMTERMÉK: Kínáltak nagyobb tétel különféle őrlésű búzalisztet, kereslet nélkül. VETŐMAGVAK: Kínáltak 30 t vörösheremagot 1400 100 t eredeti Desirée-fajta magburgonyát 140 dináros áron, valamint 500 t egyszeri keresztezésű hibrid magkukoricát 250 din és 700 t kétszeri keresztezésűt 1050- 1200 dináros áron, kereslet nélkül. JÓSZÁGFÉLE: A hússertés tényleges kereslete és kínálata az ingadozó árak miatt nem alakult ki. Kínáltak mindössze 100 társastermelésből eredő hússertést 820 din, 11 500 (!) malacot 1050—1100 din, 100 hízott üszőt 1000 din, 2650 hízó üszőt (170—220 kg) 1100— 1150 din, 100 birkát (45—50 kg) 620 dináros áron. Kerestek 26 000 hizlaldás hússertést, beütemezett idei szállításra 800—850 din, 150 hízott üszőt 900—950 dináros áron. Csupán a felkínált hússertést kötötték le. Kínáltak még 100 t nyers szalonnát 450 dináros áron. TAKARMÁNYFÉLÉK: Nagy kereslet minőségi takarmányból. Kínáltak 1000 t réti szénát 38 din, 135 t takarmánylisztet 90 din és 15 t búzakorpát 70 dináros áron. Kerestek 2700 t behozatali répaszeletet, 100 t szójadarát, 500 t behozatali napraforgódarát és 50 t hallisztet napi áron, majd 135 t takarmánylisztet 90 din és 315 t búzakorpát 70—80 dináros árszinten. A felkínált korpát és takarmánylisztet lekötötték. EGYÉB TERMÉNYEK: Csupán kínálat volt. Eladásra kínáltak 360 t gradišter száraz babot 400—470 din, 40 t behozatali mákot 1300 din, 40 t tökmagot 880 din, 200 t hollandi vöröshagymát 120 din és 100 t egyéb vöröshagymát 130 dináros áron. SOVÁNYODNAK A MALACOK Kérdezz—felelünk KÁLMÁN IMRE, Temerin. — Kocám 12 malacot szoptatott, négyhetes korukig rendesen. Azután két malac elkezdett hányni, a fogukat csikorgatták, és a vizet keresték. Szopni nem akartak, és csontig lesoványodtak. Az egyik meg is döglött. Sajnos, a többi is kezdi a fogcsikorgatást. A koca egészséges, eszik, és bőven van teje. Szeretném tudni, mitől betegek a malacok, és mivel lehetne a betegséget gyógyítani. A felsorolt tünetekből sajnos nem lehet biztos kórjelzést adni. A felnevelési betegségek pontos megállapítása különben is elég nehéz vidéki viszonyok között, és gyakran csak terápiás diagnózis, azaz néhány szer kipróbálása után lehetséges, aszerint, hogy melyik szer válik be. Fiatal malacok esetében így félidőben feltétlenül gondolni kell a vitaminhiányra. Általában A- és D- vitamininjekciót szoktak adni nekik, ami még akkor is előnyös, ha nem kimondottan vitaminhiány a betegség előidézője. A- és D-vitamin-hiányra főként akkor kell gondolni, ha a malacok zárt, napfényhiányos kutricában nevelkednek, és az anyjuk is keveset járt és jár a szabadban. (A zárt helyen tartott kocáknak vagy a takarmányba, vagy injekcióformájában adnak ellés előtt nagyobb mennyiségű D- és egyéb vitamint.) A felsorolt szűkös adatokból ítélve azonban a legvalószínűbb, hogy olvasónk malacainak vashiánya van. A vashiány pótlására legmegfelelőbb valamilyen vastartalmú injekciót adni (pl. Myofer-t) A- és D-vitaminnal 2962 együtt. Ezenkívül — háziszerként — ajánlható, ha lehetséges, a malacokat ki kell engedni a kertbe vagy tiszta földet dobni a katricájukba, hogy abban turkálhassanak, és a szervezetüknek szükséges anyagokat kiválaszthassák. (A vashiányos malacok a vizeletüket, trágyalevet is szokták szürcsölni más hiányában.) Vas- és vitamininjekciók után— ha valóban annak a hiánya volt a bajuk — a malacok pár nap múlva már javulnak, de számolni kell azzal, hogy azért esetleg 1—2 darab elpusztul. Nagyon ajánlható még, hogy a legközelebbi malacozás előtt a kocának adasson vas- és vitamininjekciót. Kifizetődik még akkor is, ha anélkül sem jelentkeznének a malacokon a vashiány tünetei, mert a malacok jobban, egyenletesebben fejlődnek. A másik lehetőség pedig az, amit a legtöbb birtokon alkalmaznak, hogy a malacoknak adnak vitamin- és vasinjekciót, megelőzésként, és hogy jobban fejlődjenek. Dr. M. M. 2. szám — 1971. I. 11. Főmunkatársak: dr. Petar Drezgic, ing. Belja Savic, Ing. Szilbiger István, Ing. Várady Lóránd, Ing. Ivić Blaško, Ing. Radojić Kljajić és dr. Csikós István A XX. század vegyi laboratóriumai ellátták az emberiséget altatószerekkel, rovar- és gyomirtó szerekkel és mindenféle egyéb készítménnyel. De amint az embergyógyászatban nincs olyan pirula vagy orvosság, melynek ne lenne többé-kevésbé kellemetlen mellékhatása, a mezőgazdaságban használt vegyszerek sem mentesek ilyen mellékhatásoktól. Irtjuk a kártevőket és a gyomokat, s az irtó szerek határozott és gyakran tartós nyomokat hagynak az egész természetben. A több mint két évtizede bevált és dicsőített rovarirtó szerről, a DDT-ről kiderült, hogy káros az emberi szervezetre is, sőt nyomai a víz körforgása révén az északi-sarki pingvinek zsírszövetében is kimutathatók. Az eddigi rovarirtó szerek huzamos használata oda vezetett, hogy ellenálló rovartörzsek keletkeztek, amelyek ellen újabb és erősebb hatású vegyszerek alkalmazása vált szükséges-sé. Úgy látszik, hogy a kártekvők elleni tisztán vegyszeres védekezés lassanként a polinéziai bennszülöttek veszélyes hajítófegyvereiren, a bumeránghoz válik hasonlóvá, amely tudvalevőleg viszszaperdül az elhajlójához. A kemizálás bűvköréből a kivezető út nem más, mint átérés a biológiai védeke-zésre. Erre reményt nyújt Kniplingnek már 1938-ban kifejtett elgondolása a biológiai védekezésúj módjáról. A kémia és a fizika fejlődése lehetővé tette, hogy először kémiai, majd a legújabban radioaktív besugárzással sterilizáljanak mesterségesen tenyésztett hímrovarokat. A hetenként 50—100 milliós szagpan tenyésztett és sterilizált rovarokat a kártevőktől ellepett területre repülőgépről kiszórják. A sterilizált hímrovarokkal párosodó nőstények életképtelen tojást raknak, s így az illető rovarfaj néhány nemzedékváltás után kipusztulhat. Ilyen eljárással Floridában 18 hónap alatt sikerült a szarvasmarha-állományban nagy károkat okozó bagolyfajtákat kiirtani. Jelenleg az irtás kiterjesztésén dolgoznak az USA déli államaiban, valamint az UNESCO támogatásával a közép-aerikai államokban. Az eljárás a lárva alakban különösen veszélyes tögölyfajtáknál leváll. Más a helyzet azonban például a kullanccsal, amely kifejlett állapotban vérszívó Ez esetben hiába bocsátanának ki sterilizált hímeket, csak növelnék a vérszívk mennyiségét. Ezért az újabb laboratóriumi kutatások arra irányulnak, hogy bizonyos eljárással a vérszívó rovarok bélrendszerét a vér emésztésére képtelenné tegyék. Olyan kutatások is fognak, hogy a káros rovarok ellen az őket pusztító mikroorganizmusok tenyésztésével és veszélyeztetett területre szétpermetezésével védekezzenek. A kemizálás bírálói gyanakodva fogadják a kártevőirtás ilyen új eljárásait is. Ma még valóban nem tudni, hogy ezek a beavatkozások a biológiai egensúlyban nem fognak-e éppen olyan, vagy még végzetesebb következményeket kiváltani, mint a kémiai módszerek. Sokan a kemizálás helyett a biológiai földművelést propagálják. Szerintük a talaj termőképességének észlelhető csökkenése nemcsak a fajták leromlásának, hanem a fokozódó növényvédelem következtében a talajban felhalmozódó méreganyagoknak tulajdonítható. A műtrágyák túlzott bevitele megrontja a talaj és a növény közötti egyensúlyt, csökkent a talaj és a növények ellenállóképessége, fokozódik a kártevők és a betegségek terjedése. Azt javasolják, hogy előbb szervestrágyázással a talajt megfelelő humuszállapotba kell hozni, s azt úgy bocsátani a növények rendelkezésére, mert egyedül műtrágyázással a mai napig sem sikerült a növényzet természetének megfelelő tápanyagadagolást elérni. Sok vélemény szerint legfőbb ideje, hogy kritika alá vegyük a fejlődés kihatásait, és hogy az eddigi elvek felülbírálása és helyesbítése útján a tudományos eredmények valóban hasznára, nem pedig kárára váljanak az embernek. 2959 N kémiai bumeráng A növényvédőszer-mennyiségek meghatározása Az engedélyezési okiratok, szakkönyvek cikkek, útmutatók, prospektusok a növényvédőszerek felhasználási mennyiségét a permetezőszerek esetében a lé töménységének, porozás vagy talajfertőtlenítés esetében a holdra vagy hektárra szükséges szermennyiségnek meghatározásával tüntetik fel. Ezek alapján házikertekben, ahol általában egy-egy fát, néhány szőlőtőkét vagy néhány négyszögölnyi területet kell kezelni, sokszor gondot okoz a szermennyiség meghatározása, a permetlé elkészítése. Ha növényeink kezeléséhez csak néhány liternyi permetlevet kell készítenünk, akkor is a 100 literhez szükséges szermennyiségből célszerű kiindulnunk. Például, ha egy növényvédőszert 0,2 százalék töménységben használhatunk, akkor 100 vízhez 20 dkg szükséges belőle, 10 literre 2 dkg, 20 literre 4 dkg stb. Ilyen kis mennyiségű szer kimérése általában nem könnyű. Ezért — hiszen ilyen kis mennyiséget külön csomagolva még csak elvétve vásárolhatunk — célszerű egy házi mérőeszközt (például — egy csak erre használt kanalat) mérleg segítségével hitelesítenünk. Porozás vagy talajfertőtlenítés esetén, ha csak a k. holdra szükséges szermennyiséget ismerjük, a következőképpen számoljunk. Például egy porozóból 12 kg kell holdanként (1600 négyszögölönként), de mi csak 80 négyszögölnyi területen akarunk kezelni. A szermennyiséget először 10 négyszögölre számítjuk ki (1200 dkg; 160 = 7,5 dkg; 7,5 dkg X 8 = 60 dkg). Tehát a 80 négyszögölnyi területünkre 60 dkg porozószert kell kijuttatnunk. Kombinált permetlevek készítésekor a különböző szerekből kimért szükséges mennyiséget természetesen ugyanabba a mennyiségbe tesszük bele; így tehát ha például három különböző szerből — a keverhetőséget figyelembe véve — kimértük a 10 literre szükséges adagot, összesen 10 liter permetlevet készítünk belőle.