Magyar Szó, 1971. november (28. évfolyam, 301-328. szám)

1971-11-26 / 326. szám

2. oldal Az Azori-szigeteken találkozik Nixon és­­ Pompidou is .­­ Lisszabonból jelenti az AP. A portugál kormány jóvá­hagyta az Egyesült Államok és Franciaország kérelmét, hogy Nixon és Pompidou el­nökök decemberben az at­lanti-óceáni Azori-szigeteken találkozhassanak. Hír szerint a két elnök december 13-án és 14-én az Azori-szigetcso­­port egyik legnagyobbik szi­getén, a Terceirán találko­zik. A magas rangú vendégeket Marcello Caetano portugál miniszterelnök üdvözli a szi­getem Egyesül a három olasz szakszervezet Firenzéből jelenti a Reu­ter. A három legnagyobb olasz szakszervezet megegyezett, hogy tizenöt hónapon belül egyesül. A három szakszer­vezet hatmillió munkást gyűjt maga köré. Eyskes elfogadta a kormányalakítási megbízatást Megegyezés a belga ker­esztényszocialisták és szocialisták között Gaston Eyskens, a belga Keresztényszocialista Párt vezetője, szerdán értesítette Baudouin királyt, hogy el­fogadja a kormányalakítási megbízatást. Mielőtt végle­ges választ adott volna, ta­nácskozott a keresztényszo­cialisták és a szocialisták vezetőivel. Minthogy a két koalíciós párt a legutóbbi választáso­kon sem tudott lényegesen változtatni az erőviszonyo­kon, szinte biztosra vehető, hogy az új kormányt is kö­zösen alakítják meg. A ke­­resztényszocialisták 76, a szocialisták 61 helyet kap­tak a legutóbbi parlamenti választásokon. Eyskensnek engedményeket kell tennie a szocialistásnak, mert a vá­lasztásokon két képviselői mandátummal többet sze­reztek, mint korábban. Noha az alkotmányreform már lezárult, biztosra ve­hető, hogy az új kormány­nak ugyanolyan nehézségei lesznek, mint az előbbinek. A két szuperhatalom adja a világ fegyverexportjának 80 százalékát A stockholmi nemzetközi békekutató intézet (SIPRI) terjedelmes tanulmányban számolt be az úgynevezett harmadik világgal folyta­tott fegyverkereskedelem­ről. A tanulmány részlete­sen közli, melyik fejlődő­ben levő ország mennyi és milyen fegyvert kapott. 1950 óta a fejlődőben le­vő országok 13,3 milliárd dollár értékben vásároltak repülőgépet, rakétát, hajót, és páncélkocsit az Egye­sült Államoktól, a Szovjet­uniótól, Nagy-Britanniától és Franciaországtól. Erre a négy országra esik egyébként a fegyverexport mintegy 90 százaléka, a két szuperhatalomra pedig mintegy 80 százaléka. A húsz év alatt az Egye­sült Államok 6,4 milliárd, a Szovjetunió 5,2 milliárd dollár értékű fegyvert ex­portált. Tavaly a fejlődő­ben levő országokba szál­lított nehézfegyverzet érté­ke meghaladta az 1,5 mil­liárd dollárt. Az utóbbi két évtizedben a fejlődőben levő országok bruttó nemzeti jövedelme évi 5 százalékkal, a kato­nai kiadásai 7 százalékkal növekedtek, a nehézfegy­verzet importja pedig 9 százalékkal nőtt meg. A tanulmány szerint az utóbbi negyed században a fejlődőben levő országok 60 háborút folytattak a nagyhatalmaktól vásárolt fegyverekkel. MAGYAR SZÓ Péntek, 1971. nov. 26. A brit külügyminiszter befejezte salisburyi látogatását Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter, csü­törtökön visszaérkezett Lon­donba, miután Salisburyban Ian Smith rhodesiai mi­niszterelnökkel megegye­zett a Nagy-Britannia és Rhodesia közötti „alkotmány viszály” megoldásában. Douglas­ Home már csü­törtökön beszámolt a kor­mánynak és a parlament­nek, milyen feltételek mel­lett írta alá Ian Smith-tel a „tisztes békét”. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy Nagy-Britan­nia ENSZ-küldötte csütörtö­kön ismét beszámolt az egyezményről a Biztonsági Tanácsnak. Miközben a ta­nács ülésezett, Londonban és Salisburyban közzétették a kompromisszumos egyez­ményt. A konzervatívok okozták a munkanélküliséget Mintegy 10 000 szervezett brit munkás vonult fel szer­dán este London utcáin a munkanélküliség növekedé­se ellen tüntetve. „Csak egy­ségesen valósíthatjuk meg a munkásosztály jogait”, — „Harcolunk a munkáért, a munkanélküliség ellen” — „A konzervatívok okozták a munkanélküliséget” — han­goztatták a tüntetők. A munkások a parlament­­ előtt megütköztek a rend­őrökkel, és több gépkocsi ab­lakait betörték. ­ A MARS BOLYGÓ (3) A kísérletek nyomán az elmúlt húsz évben gyökeresen újra kellett értékel­nünk a Marsra vonatkozó ismereteinket. Néhány probléma megoldódott, és renge­teg új vetődött fel. Hogy mai szemmel milyennek látjuk, pontosabban milyennek ismerjük a Mars bolygó felszínét és lég­körét, arról az alábbiakat mondhatjuk. Kráterekkel borított felszín... Távcsöven nézve a Mars korongját, háromféle színű területet különböztetünk meg. A felszín 70 százalékát, de különösen az északi félgömböt sárgás, narancssárgás területek borítják, amely a beeső nap­fény 28—30 százalékát verik vissza. Ezeket szokás sivatagoknak nevezni. (Szabad szemmel nézve, miattuk látszik vörösnek az egész Mars; ez a „véres” szín nyilván közrejátszott, hogy a bolygót az ókorban éppen a hadistenről nevezték el.) Kisebb területet, 25 százalékot foglalnak el a már említett, viszonylag sötét, inkább szürke, mint barnás színű foltok. Ezek a belső napfények átlagosan a 16 százalé­kát verik vissza, de kiterjedésük és szí­nük is erősen változik. Végül a sarkvi­dékeken telente egy összefüggő fehér fol­tot (sarki sapkát) figyelhetünk meg, ez visszaveri a beeső napfény 50 százalékát. Régebben a sivatagokat felföldeknek, a sötét területeket mélyebben fekvő meden­céknek vélték. A nagy radarokkal végre­hajtott „letapogatás” azonban épp az el­lenkező eredményre vezetett: a sötét vi­dékek átlagban sokkal magasabbak, mint a világosak. A magasságkülönbségek el­érik a 17 kilométert! Ez a megfigyelés persze nincs összhangban azzal a fölte­véssel, hogy a marsbeli életet a sötét vi­dékeken kell keresnünk, hiszen a felföl­deken a hőmérséklet mintegy 10 fokkal alacsonyabb, mint lenn, a síkságokon. Márpedig meleg még az egyenlítő körül is ritkán van a Marson. Az űrrakéták mérései szerint a nappali hőmérséklet az egyenlítőn elérheti ugyan a plusz 27 C- fokot, de éjjel mínusz 75 C-fokra hűl le a talaj. A sarkvidéken pedig nappal sincs melegebb mínusz 53 C-foknál. A nagy hideg, ha nem is zárja ki, de erősen megnehezíti az élet kifejlődését. Távcsövön keresztül nem látszanak a Mars hegyei, főképp azért nem, mert op­­pozíció idején, vagyis amikor megfigye­lésre alkalmas a helyzet, a napsütötte oldal fordul felénk. Marstöltekor viszont a hegyek nem vetnek árnyékot, és emiatt nagyon nehéz felismerni őket. A Földről távcsővel még megkülönböztethető alak­zatok mintegy 100 kilométeresek, ugyan­akkor a Mars mellett elrepülő Mariner­­űrrakéták egyes felvételein 300 méteres részletek is látszottak. A Mariner—4 22 fényképből álló felvételsorozata, amely a Mars felszínének 1 százalékát mutatta, be, annak idején meglepetést keltett: a felszínt, akárcsak a Holdét, rengeteg krá­ter borítja. Egyikük-másikuk hatalmas méretű, átmérőjük eléri a 200—500 kilo­métert. Leggyakoribbak a 6—16 kilométer átmérőjű, 600—1000 méter mély kráterek, és e tekintetben nincs különbség a ko­rábban sivatagnak, illetőleg sötét vi­déknek nevezett területek között. A déli pólus felé haladva, számuk kissé csök­ken, ellenben egyre gyakoribbak a rossz állapotban levő, lekopott falú kráterek. A pusztulás nyilván összefügg a területek zordabb éghajlatával, erősebb szeleivel. A Mariner—6 és —7 felvételein — ame­lyek a bolygó felszínének már 20 százalékát ábrázolják — egyebek között fölfedeztek egy kaotikusan töredezett felszínű terüle­tet is, amely az amerikai tudósokat Alasz­kának az 1964. évi földrengés által el­pusztított részére emlékeztette. Találtak egy hatalmas, kráterek nélküli síkságot is, amelyen csak egyetlen hasadék húzó­dik végig, mint valami óriási „marsren­gés” emléke. (Folytatjuk). Richard Helms titkos világa Hogyan működik a CIA és az egész amerikai hírszerző szolgálat? (II.)­­ Az elnök elsősorban kifo­gásolja bizonyos adatok pon­tatlanságát, a mértéktelen pazarlást, valamint azt az aránytalanságot, amely az adatbőség, illetve az adatok elemezése között fennáll. Sorozatos baklövések Noha az elnök általában nagyra becsüli a Központi Hírszerző Hivatal és személy szerint Richard Helms igaz­gató érdemeit, mégis kifogá­solja, hogy a hírszerző szol­gálat a közelmúltban a mu­lasztások és melléfogások egész sorát követte el. A SALT tárgyalásokat az USA-nak, például, hónapokig kellett késleltetnie, hogy a hírszerző ügynökségek által szolgáltatott ellentmondó és eltérő adatokból kiszűrje a legvalószínűbb feltételezést: a Szovjetunió mennyire tarta­ná tiszteletben a rakétafegy­verkezés ellenőrzéséről szóló szerződést. A hírszerző szolgálat to­vábbá rosszul becsülte föl, hogy a Vietkong mennyi fegyvert és lőszert juttathat a kambodzsai Szihanuk­­ville kikötőn át Kam­bodzsába. A legnagyobb ku­darcot azonban az észak­vietnami ellenállás lebe­csülése jelentette a balszeren­csés laoszi hadműveletben. Nem merült még feledésbe az a baklövés sem, amelynek következtében az amerikai kommandók egy korábban kiürített észak-vietnami fo­golytábor ellen intéztek tá­madást, és a Fehér Ház azt is felrója a hírszerző szol­gálatnak, hogy nem adott ko­rábban jelentést az Egyip­tomban felállított föld—leve­gő szovjet rakétákról. A CIA természetesen vé­dekezik és egyes balfogáso­kért a felelősséget visszahá­rítja a kormányra, így pél­dául a Központi Hírszerző Hivatal azt állítja, hogy ide­jében figyelmeztetett arra, hogy Egyiptom a tűzszünetet védelmi pozícióinak megerő­sítésére használja fel, a po­litikusok azonban semmibe vették a jelentést. Nixon mindenesetre — úgy látszik — elhatározta, hogy a hír­szerző szolgálatot megtisztít­­tatja „a befészkelődött polos­káktól”, mielőtt a CIA-nak meg kellene oldania a küszö­bönálló évek legfontosabb ■rejtélyét, az új szovjet raké­tafegyverek titkát. ______ Felborul-e a nukleáris egyensúly? Már egy éve, hogy a szov­jetek rakétatelepein új tá­rolókat építenek, nagyobba­kat, mint valaha, nem tud­ni azonban, mivel töltik meg őket: az SS—9 típusú óriás­rakéták egy még ismeretlen válfajával, amelyek semlege­síthetik az amerikai „minu­­temeneket”, vagy pedig még teljesen ismeretlen rakéta­fegyverekkel. És a legfon­tosabb kérdés, ami emögött rejlik: a Szovjetunió arra törekszik-e, hogy képes le­gyen „az első ütésre”, amely felborítaná a jelenlegi nuk­leáris egyensúlyt? A kérdé­sekre adott válaszoktól függ, milyen álláspontra helyezke­dik az USA a SALT-tárgya­­lásokon, a közel-keleti vál­sággal kapcsolatban és a jö­vőbeni védelmi kiadásokat illetően is. — Igen válságos pillanat­hoz érkeztünk — mondják a Pentagon stratégái. — Vagy a szovjetek lassítják le fegyverkezésüket, vagy nekünk kell meggyorsíta­nunk. A technológiai fejlődés megkönnyítette és meggyor­sította a hírszerző szolgálat számára az adatgyűjtést, vi­szont nem fejlődtek hasonló ütemben az adathalmaz elem­zésének módszerei. Márpedig a hírszerző munkában még mindig érvényes az a régi szabály, hogy a legjelenték­telenebbnek látszó adatnak is kellő figyelmet kell szen­telni, mert sokszor éppen eb­ben rejlik a nagy rejtélyek kulcsa. A korszerű hírszerzési esz­közök, a kémbolygók, a szu­perérzékeny rádió- és radar­készülékek az adatok egész tengerét szolgáltatják, ez a bőség azonban meghaladja az ember felfogó és rendsze­rező képességét.­­ A CIA- ban egész szobák vannak te­le olyan adatokkal, amelyek­hez még úgyszólván senki sem nyúlt, mert egyszerűen nem volt megfelelő szakér­tő, aki fölmérte őket — is­merte be az egyik kormány­­megbízott, aki a hírszerző szolgálat munkáját hivatott mérlegelni. Az a körülmény, hogy az adatok könnyebben megsze­rezhetők, mint korábban, fo­kozza a kísértést, hogy a hír­szerző szolgálat jelentéktelen adatokat is begyűjtsön. Sok adat inkább csak érdekes, mintsem értékes. Azt mond­ják, John Kennedy és Lyn­don Johnson szívesen meg­hallgatták vagy tanulmá­nyozták az apró részleteket is, Nixon azonban tömör, a lényegre összpontosított je­lentéseket követel. Minden reggel egy fekete Plymouth érkezik a Fehér Ház elé Mindennap kora reggel, egy fekete Plymouth érkezik a CIA főhadiszállásáról a Fehér Ház elé, egy kemény­fedelű, szürke színű „szigo­rúan bizalmas” jelzéssel el­látott dossziét hoz az elnök­nek. Ez tartalmazza az el­múlt huszonnégy óra legtit­kosabb jelentéseit. A CIA mindössze négy példányban készíti el ezt a jelentést: egyet az elnök, egyet a kül­ügyminiszter, egyet a hadügy­miniszter és egyet a fő­ügyész számára. (Folytatjuk) Ez a dosszié tartalmazza a CIA napi jelentését, amelyet Nixon elnöknek adnak át A Jugoszláv Sorsjáték 47. húzásának nyerőszámai Az alábbi szám . Az alábbi szám „ mokkát végző Ezt az összes mokkát végző Ezt az össze­dö sorsjegyek set nyerték oö sorsjegyek Set nyerték 90 30.— 75 10.— 470 50.— 23685 1000.— 9970 200.—1­66415 500.— 93630 500.— 99835 1000.— 219710 10 000.— 027315 10 000.— 255330 10 000.— 11 20,— 6 6,— 21 10.— 76696 506,— 31 10,— 92136 2006,— 07041 500,— 531406 10 006,— 74971 1000.— 688216 10 006,— 159221 10 010,— 272621 10 010,— 97 10.— 30687 500,— 2 6,— 235607 10 000,— 77142 506,— 422557 10 000.— 658292 10 006.— 63 10.— 78 20,— 21513 1000.— 5748 200.— 66363 510.— 18908­­ 500.— 105133 50 000.— 58508 1000.— 373383 150 000.— 310068 10 000.— 751393 10 000.— 9­6,— 144 100.— 64809 506.— 74764 2000.— 151059 10 006.— 99224 500.— 370049 10 006.— 012004 10 000.— 736779 10 006.—

Next