Magyar Szó, 1972. március (29. évfolyam, 59-89. szám)

1972-03-01 / 59. szám

Szerda, 1972. március 1. újabb kifejezések honosodtak meg a kínai lapokban A Renmin Ribao keddi számának első oldalán köz­li a hírt Nixon távozásáról, s egy felvételt is, amely Nixon elnököt, Csou En­­lajt és a többi kínai szemé­lyiséget ábrázolja. A kínai lapok nagy teret szentelnek az amerikai el­nök egyhetes kínai tartózko­dásának. Naponta tudósítot­tak a tárgyalásokról és az amerikai elnök programjá­ról, s fényképeket közöltek a magas rangú amerikai vendéggel kapcsolatos ese­ményekről. A televízió és a rádió úgyszintén nagy fi­gyelmet szentelt Nixon lá­togatásának. A kínai lapok azonban nem közöltek semmiilyen hírmagyarázatot Nixon lá­­togatá­sáról, s az események­ről szóló tudósítások szigo­rúan tájékoztató jellegűek voltak. A politikai megf­i­gyelők köreiben figyelmet keltett a­z a tény, hogy a korábbról Az USA elszállítja tajvani légitámaszpontjának legénységét A hivatalos kínai—ame­rikai közös közlemény szerint az USA meggyor­sítja Tajvanon állomásozó csapatainak elszálllítását. Hong Kong-i politikai megfigyelők szerint ez a kijelentés a tajcsungi légi­­támaszponton szolgálatot teljesítő 5000 katonára vo­natkozik. A támaszpont legénysége a Dél-Viet­­namban harcoló amerikai egységek utánpótlását vég­zi. A támaszpont tevé­kenysége az utóbbi időben állítólag csökkent, úgy­hogy kiürítése sem be­folyásolja az USA Tajvan­nal kapcsolatban vállalt védelmi kötelezettségeit. Tajvanon egyébként 8600 amerikai katona állomáso­zik, ha tehát 5000 katonát hazaszállítanak, mindössze 3600 marad a szigeten. Ez utóbbiak többsége katonai tanácsos — a tajvani had­sereg kiképzésében segéd­kezik. G­eorge Leber nyugat­német közlekedés­­ügyi miniszter sajtó­­értekezleten ismertette az újságírókkal a Lufthansa Jumbojet gépe és 14 főnyi személyzete kiszabadításá­nak körülményeit. Az óriás­gépet —, mint ismeretes — a Palesztinai Felszabadítási Front egyik fiókszervezeté­nek tagjai rabolták el, amely a Cionizmus Áldozatainak Szervezete nevet viseli. Mint hírül adtuk, a géprablók kényszerítették a pilótát, hogy Adenben szálljon le. A gép utasait szabadon enged­ték, csak a legénység 14 tagját tartották fogva. Leber közölte, hogy a Luft­hansa ügynöke a legnagyobb titokban Bejrútba repült, és Libanonba csempészte az öt­millió dollárt, amelyet a géprablók a bonni kormány­tól váltságdíjként követel­tek. Az összeg fejében egy jelszót közöltek az ügynök­kel. A jelszóra a légikaló­zok szabadon engedték az óriásgép legénységét és el­távolították a robbanóanya­got a repülőből. Nem sokkal később az utasgép elindult az NSZK-ba. A nyugatnémet miniszter szavai szerint az eset bűn­ügyi regénybe illő. A gerilla­szervezet levelet küldött a bonni kormánynak, amely­ben közölte a gép vissza­adásának feltételeit. Esze­rint csak egyetlen ember vihette az ötmillió dollár készpénzt Bejrútba, és csak a meghatározott kijáraton hagyhatta el a repülőteret. 11trULjUf egy pár vá-­­­rakozó gépkocsi vezetőjénél kellett jelentkeznie, neki ad­ta át a pénzt, amelynek ellenében megkapta a jel­szót, ami így hangzott: „Ba­rátunk, Abu Talaat, a már­tír”. A géprablók ennek hal­latára engedték szabadon a legénységet, és adták vissza a gépet. George Leber elmondta, hogy a géprablók ellen moz­gósították az Interpolt. A bonni kormány nem számít rá, hogy az arab országok közreműködnek a tettesek kézrekerítésében. A minisz­ter nem volt hajlandó közöl­ni, hogy a komány milyen alapból fizette ki az ötmillió dollárt. I . A bonni kormány ötmillió dollárt fizetett a palesztinai géprablóknak A pénzt a Lufthansa ügy­nöke titokban vitte Libanonba . A jelszó: „Barátunk, Aba Talaat, a mártír” MAGYAR SZÓ A kínai látogatás világvisszhangja Nixon mindent elért, amit elérhetett Az amerikai közvélemény örül a látogatás eredményeinek Az amerikai kongresszushoz közel álló körök és a politikusok zöme helyesli Nixon elnök pekingi tár­gyalásait és küldetését. Mike Mansfield, a szená­tus demokrata többségének vezetője szerint a pekingi utat érdemes volt megtenni. Megelégedéssel nyilatkozott az eredményekről, kijelen­tette, hogy a közös közle­mény tartalmasabb, mint várható volt. Nixon Peking­­ben mindent elért, amit a jelen körülmények között el lehetett érni. A republikánus szenátusi kisebbség vezetője úgy vé­lekedett, hogy Nixon vállal­kozása „nagy ugrás előre”. A Tajvanon állomásozó csa­patok kivonásával kapcso­latban kinyilvánított készsé­get Nixon ázsiai doktrínájá­nak részeként értelmezte, mivel — szerinte — az ame­rikai kormány a jövőben visszavonja csapatait a kon­tinens többi országából is. Washingtonba érkező hí­rek szerint a tajvani kor­mány szóvivője kijelentet­te, hogy a sanghaji közle­ményt érvénytelennek te­kinti, s Tajvan továbbra is harcol Kína felszabadításá­ért. A tekintélyes amerikai la­pok vezércikkekben üdvöz­­lik a kínai—amerikai közle­ményt. A New York Times szerint a közlemény egyik legnagyobb értéke az, hogy elveti és elítéli az erőszak alkalmazását, és támogatja a diplomáciai tevékenysé­get. Az újság szerint jelen­tős az a tény is, hogy a kö­zös közlemény nem tartal­maz „drámai meglepetése­ket”, de nagy kiábrándulás­ra sem ad okot. A Christian Science Mo­nitor szerint a leglényege­sebb az,­­hogy Nixon és Csou En-laj tárgyalóasztal­hoz ültek. A vezércikkíró úgy véli, hogy az USA és a Kínai NK kapcsolatai te­rén alapvető változás kö­vetkezett be, ettől függetle­nül azonban mindkét ország kitart a szövetségeseivel il­letve ellenfeleivel kapcsola­tos korábbi álláspontjai mel­lett. A Washington Start Nixon kínai tárgyalásaival kapcso­latban megállapítja: ha az amerikai elnök küszöbön­­álló moszkvai útja is sike­res lesz, ez nemcsak Kína számára jelent megkönnyeb­bülést, hanem a szovjeteket is mentesíti so­k gondtól. Természetesen, egyes po­litikusok másként véleked­nek Nixon pekingi útjáról. William Buckley, a konzer­vatív értelmiségiek vezére, egyik cikkében például úgy vélekedik, hogy Nixon ka­pitulált a kínaiak előtt, s az USA többé nem lesz ké­pes eleget tenni „nemzetkö­zi küldetésének”. már jól ismert fogalmakon kívül a lapok újabb kifeje­zésekkel is élnek: az ameri­kai agresszor és szolgai ki­fejezés helyett például, az amerikai katonák vagy el­lenséges erők kifejezést hasz­nálják. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Kína bármilyen módon is eltér elvi álláspontjaitól — a kí­nai helyzet ismerői szerint az új megfogalmazások a két ország között újonnan kialakult kedvező légkört juttatják kifejezésre. Tajvan nem bocsát meg az USA-nak A tajvani parlament hatá­rozatot fogadott el, amely­­lyel a legkeményebben el­ítéli Washingtont a Tajvan­nal kapcsolatos legújabb álláspontja miatt. A határo­zat szerint Tajvan nem bo­csáthatja meg az USA-nak, hogy a pekingi tárgyalások során elismerték, hogy Taj­van Kína része. A határozat nem tesz em­lítést arról, hogy Nixon ígé­retet tett a Tajvanon állo­másozó amerikai csapatok kivonásáról. A szovjet lapok szerint az eredmények jelentéktelenek A szovjet lapokban ked­den megjelentek az első hír­magyarázatok Nixon pekin­gi látogatásáról. A Trud cí­mű szakszervezeti lap hang­súlyozza, hogy a látogatás konkrét eredményei mini­málisak. A Trud hírmagyarázatá­ban megismétli a szovjet sajtó egyik korábbi vádját Peking ellen. Eszerint „az és kifejezésre juttatja az igyekezetét, hogy Washing­ton helyrehozza a hibákat. A bolgár lapok a kínai— amerikai közös közlemény rövidített változatait közli, egyedül az Otecsesztven Front fűz ho­zzá hírmagyará­zatot. A kommentár szerint a közlemény kifejezésre jut­tatja az USA és Kína pár­huzamos érdekeit. A kínaiak nem tettek engedményt — mondják Párizsban A brit politikai körök Nixon kínai körútját sike­resnek tekintik, amely — szerintük­­— nagymértékben hozzájárul London erőfeszí­téseihez i­s, hogy nagyköveti szinten felvegye a kapcsola­tokat Pekinggel. A párizsi lapok úgy vélik, hogy Nixonnak elsősorban a Tajvanra vonatkozó kijelen­tést kell majd tüzetesen megmagyaráznia, mivel — amint az amerikai lapok is írjá­k — „a kínaiak nem tet­tek semmilyen engedmé­nyt”, Washington viszont átadta Tajvant. Beszüntetik a Kína fölötti kémrepüléseket Az Aviation Week című amerikai folyóirat vélemé­nye szerint Nixon elnök kínai látogatásának egyik eredményeként valószínű­leg megszüntetik az ame­rikai repülőgépek felderí­tő repüléseit Kína fölött. amerikai fél arra számított, hogy engedményei fejében megszerzi Peking támogatá­sát guami doktrínájához. A Kossuth rádió szerint az amerikai elnöknek idő­ben és térben hosszú utat kellett megtennie, hogy be­hozza a húszéves lemaradást és revízió alá vegye az USA téves politikáját. Nixon ál­láspontja Indokína iránt azonban hosszú pekingi tár­gyalások után sem változott meg. A továbbiakban a rádió azt állítja, hogy a kínai ve­zetők továbbra is szovjetel­lenes állásponton vannak, s ezt szem előtt kell tartani a pekingi tárgyalások mérle­gelésekor is. A Zycie Warszawy című lengyel lap szerint Nixon kínai látogatása a múltbeli bűnök beismerését jelenti. Makariosz tárgyalásokat indítványoz a görög kormánynak Nikoziából jelenti az AFP. Makariosz érsek, ciprusi el­nök, a héten válaszol az athé­ni kormány február 11-i jegy­zékére — közölte Kleridesz, a ciprusi parlament elnöke. A görög kormány azt kö­vetelte, hogy a ciprusi kor­mány adja át a nemzeti gár­dának vagy az ENSZ erőinek a Csehszlovákiából impor­tált fegyvereket. Követelte továbbá, hogy Makariosz ala­kítsa át a kormányt és ismer­je el Athént a hellenizmus nemzeti központjául. Jól értesült körök szerint Makariosz elnök tárgyaláso­kat fog indítványozni a gö­rög kormánynak. Stane Dolanc, a Jugoszláv Kommunista Szövetség Elnöksége Végrehajtó Irodájának titkára, kedden fo­gadta Ho Damot, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminiszterét (felső kép). Az észak-koreai külügyminiszter kedden megtekin­tette a Zmaj mezőgazdasági gépgyárat Zimonyban (al­só kép). Nyugat-európai csúcsértekezletet tartanak Románia vámkönnyítéseket kért a Közös Piactól Brüsszelből jelenti az AP. Az Európai Közös Piac tíz miniszterelnöke megálla­podott, hogy még az idén csúcsértekezletet tartanak, s kialakítják a Közös Piac tag­államainak egységes gazda­sági és külpolitikáját. Az ok­tóber második felére terve­zett csúcsértekezlet előtt a külügyminiszterek legalább három tanácskozást tarta­nak. A Tainjug értesülései sze­rint Gaston Thom luxem­burgi külügyminiszter, a Közös Piac minisztertaná­csának elnöke, hétfőn be­jelentette: Románia ugyan­olyan vámkönnyítéseket kér a Közös Piactól, amilyene­ket ez a szervezet a fejlődő­ben levő országoknak ad. Thom továbbította a ro­mán kormány kérelmét a tagállamok kormányaihoz, a végső döntést a Közös Piac minisztertanácsa hozza meg. Aligha hihető azonban, hogy a minisztertanács ked­vezően határoz ebben a kérdésben, mert Románia nem ismeri el a Közös Pia­cot. Az ENSZ ülésszakán tovább nőtt Jugoszlávia tekintélye A Népek Tanácsa jóváhagyta a jugoszláv küldöttség tevékenysé­gét a világszervezet tavalyi ülésszakán Belgrádból jelenti a Tan­­■ jug. A Szövetségi Képviselő­ház Népek Tanácsa kedden megvitatta és jóváhagyta az NSZ közgyűlés 26. üléssza­kán részt vett jugoszláv kül­döttség munkájáról szóló je­lentést, majd támogatta az ülésezésen kijelölt felada­tokra vonatkozó tervet. Jakša Petric szövetségi külügyi titkárhelyettes is­mertette az ENSZ-közgyűlés ülésszaka idején uralkodó nemzetközi helyzetet, s em­lékeztetett, hogy a Szovjet­unió és az USA kormányá­nak képviselői kimerítő tár­gyalásokat folytatnak a kapcsolataik terén felmerült kérdésekről — közöttük a­­ stratégiai atomfegyverkezés­­ korlátozásáról, a haderő köl­csönös létszámcsökkentésé­ről, a berlini problémáról stb. Leszögezte, hogy a Kínai NK felvétele az ENSZ-köz­gyűlés szóban forgó üléssza­kának egyik legjelentősebb mozzanata, amely nagymér­tékben kihatott a nemzet­közi kapcsolatok fejlődésére is. A 26. ülésszak egészében véve sikeres volt, elsősorban azért, mert nagymérték­ben kifejezésre juttatta az időszerű nemzetközi fejle­ményeket és új lendületet adott a kedvező irányú fej­lődésnek. Jugoszlávia az ülésszakon még inkább nö­velte tekintélyét mind a vi­lágszervezet keretében, mind nemzetközi téren. 3. oldal Tito távirata az új uruguayi elnökhöz Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot intézte dr. Juan Bor­­daberi uruguayi elnökhöz: „Abból az alkalomból, hogy elfoglalta az Uruguayi Köztársaság elnöki tisztsé­gét, szívből jövő jókívánsá­gaimat küldöm excellenciád­­nak, önnek sok boldogságot, Uruguay baráti népének pe­dig további felvirágzást kí­vánok.” Uganda becsukatja az izraeli nagykövetséget? Idi Amin ugandai elnök figyelmeztette Izraelt, hogy bezáratja kampalai nagykö­vetségét, ha bebizonyosodik, hogy részt vett az ugandai kormány elleni tevékenység­ben. Az ugandai tájékoztatás­ügyi minisztérium közlemé­nye szerint Idi Amin tábor­nok úgy értesült, hogy az izraeli nagykövetség sze­mélyzete ellenséges propa­gandát terjeszt. Mudzsibur Rahman a Szovjetunióban Mudzsibur Rahman sejk, a Bengál Köztársaság minisz­terelnöke, kedden ötnapos hi­vatalos látogatásra a Szov­jetunióba utazott. Útjára el­kísérte Azad külügyminisz­ter és 10 gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi szakértő. Valószínűleg, hogy Mud­zsibur Rahman gazdasági egyezményt ír alá a Szovjet­unióval. Thieu a felszabadító hadsereg heves támadá­sát jósolja Nguyen Van Thieu saigo­­ni elnök helyőrség katonái előtt mondott beszédében úgy vélekedett, hogy a dél­vietnami felkelők olyan győ­zelmet akarnak aratni a kormánycsapatok fölött, mint annak idején az észak-viet­nami egységek Dien Bien Phunál. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front szerinte ily módon akarja meghiúsítani Nixon esélyeit az elnökválasztásokon. Nguyen Van Thien úgy véli, hogy a felkelők való­színűleg a nyáron kezdenek heves támadásba.

Next