Magyar Szó, 1972. április (29. évfolyam, 90-119. szám)
1972-04-01 / 90. szám
2. oldal Bombarobbanások Isztambulban Még nem tudni pontosan hogyan vesztették életüket a török gerillák és túszaink Isztambulból jelenti az AP. Péntekre virradóra több bombarobbanás történt Isztambulban. A pokolgépeket, hírek szerint, a Dev- Genci nevű ifjúsági forradalmi szervezet tagjai helyezték el. Ez a szervezet a török népfelszabadító hadsereg nevű illegális mozgalmat támogatja. A robbanások állítólag megtörlésből történtek, amiért a török katonák csütörtökön megöltek tíz gerillát, a három angol technikus elrablóit. Egyelőre még semmit sem lehet megtudni a robbanás okozta károkról és az áldozatok számáról. A Reuter értesülései szerint még homály fedi a gerillákkal való leszámolás körülményeit. A török katonák és rendőrök Lalr hegyi faluban ütköztek meg a kommandókkal. Az emberrablókkal együtt életét vesztette a három külföldi radartechnikus is. Mint már közöltük, Charles Turner 45 éves, Gordon Banner 35 éves brit és John Law 21 éves kanadai technikusokat a múlt héten rabolták el a titkos mozgalom tagjai egy Fekete-tenger melletti NATO-radarállomásról. Szabadon bocsátásuk ellenében a mozgalom három letartóztatott vezérének szabadlábra helyezését követelték. A török külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a biztonsági szolgálat emberei Lair faluban körülvették az emberrablók rejtekhelyét és heves lövöldözés után behatoltak az épületbe. Az egyik szobában megtalálták a három technikus holttestét, az emberrablók összekötözték, majd tarkón lőtték őket. A harc azonban tovább folyt, végül is agyonlőtték a tíz kommandót. Iszmail Sudjuruk körzeti kormányzó ezzel szemben azt állítja, hogy az emberrablók, belátva kilátástalan helyzetű ket, fölrobbantották az épületet, foglyaik is velük együtt haltak meg.. Az események után készített felvételekről nem lehet megállapítani, hogy a három technikus a robbanásban lelte-e halálát, vagy pedig agyonlőtték őket. Holttestüket pénteken Szárászon helységbe, majd onnan Ankarába szállították. Nem tudni még, mi történt Szener Szadi ügyvéddel, aki állítólag önként jelentkezett a hatóságoknál, hogy közvetítsen az emberrablók és a rendőrség között. Úgy hírlik, hogy a robbanásban ő is életét vesztette. Hivatalos értesülések szerint a rendőrök agyonlőtték a török népfelszabadító hadsereg több vezetőjét is, közöttük Mahir Csajant és Dzsihan Alpektint is, akik egy évvel ezelőtt részt vettek Efrain Elron isztambuli izraeli főkonzul megölésében, de sikerült megszökniük a börtönből. Környezetvédelem és politika A Szovjetunió csak akkor hajlandó részt venni a stockholmi világértekezleten, ha az NDK-t is meghívják A Tanjug New York-i értesülései szerint a Szovjetunió közölte, hogy a jelenlegi körülmények között nem vesz részt az emberi környezet védelméről júniusban Stockholmban folytatandó értekezleten. Döntését azonban hajlandó még egyszer megfontolni, ha a Német Demokratikus Köztársaság engedélyt kap, hogy egyenrangú félként részt vegyen a stockholmi tanácskozásokon. Malik szovjet ENSZ-nagykövet kijelentette, nincs kizárva, hogy Nixon elnök moszkvai tanácskozásán is napirendre kerül ez az ügy. A nyugati hatalmak a közelmúltban Moszkva szemére hányták, hogy a stockholmi értekezletet föl akarja használni az NDK nemzetközi politikai státusának megváltoztatására. Ezért kompromisszumos megoldást javasoltak, miszerint a keletnémet küldöttség szavazati jog nélkül, megfigyelőként vegyen részt a svédországi tanácskozáson. A Szovjetunió igazságtalannak minősítette bolíviai diplomatáinak kiutasítását Az AFP jelentése szerint Alekszej Florianovics, a Szovjetunió bolíviai nagykövete igazságtalannak minősítette a La Paz-i kormány csütörtöki követelését, hogy 119 Bolíviában dolgozó szovjet funkcionárius hagyja el az országot. Florianovics kijelentette, hogy a kiutasítottak névsora „súlyos hibákat tartalmaz”. Hozzáfűzte, hogy a szovjet diplomáciai küldöttség negyven tagból áll, a névsoron pedig, amelyet Mario Gutierrez bolíviai külügyminiszter beterjesztett, a szovjet kulturális küldöttség tagjainak neve is szerepel, akik már régen visszautaztak Moszkvába. A Alkotmánymódosítás Magyarországon Budapesti levél a Magyar Szónak Budapest, március Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa tűzte ki feladatul: ,,Az elmúlt két évtizedben végbement változások szükségessé teszik államunk alaptörvényének megfelelő módosítását.” Az országgyűlés 1971 júniusában bizottságot alakított az alkotmány módosításának előkészítésére. A bizottság el is készítette a módosítás tervezetét, amelyet a tömegszervezetek és egyéb illetékes szervek megvitattak, majd a párt központi bizottsága és a minisztertanács jóváhagyta. A múlt vasárnap a lapok közölték szövegét, hogy megindulhasson a nyilvános vita és az országgyűlés a következő ülésén elfogadhassa. Magyarország jelenlegi alkotmányát még 1949-ben hozták meg. Azóta az ország átélt egy-két fordulatot, és életében mélyreható változások következtek be. Az alkotmány módosítása mégis csak most következik be — két okból. El*"-": az alkotmány csak a legáltalánosabb alapelveket tartalmazza, és ennél fogva alkalmas a rendkívül változó társadalmi gyakorlat kifejezésére is. Másodszor: az amit az 1949 évi alkotmány tartalmazott, jórészt csak megvalósításra váró cél volt. Kisebb változások ugyan történtek, például amikor megválasztották az ország címerét, vagy amikor megszüntették a járási tanácsokat, de az átfogóbb alkotmánymódosításra csak most ért meg a helyzet. A szocialista demokrácia erősítéséért „A Magyar Népköztársaság szocialista állam” — hangzik az ország alkotmányának egyik új szakasza. A leglényegesebb változásnak éppen azt tartják — és ezzel indokolják az alkotmánymódosítást —, hogy az 1949 évi alkotmány elfogadása óta eltelt időszak alatt lefektették a szocializmus alapjait, az ország a szocialista építés fejlettebb szakaszába lépett. Ezt tükrözi a leglényegesebb módosítás. Az 1949 évi alkotmány még csak bevezető szakaszában tartalmazta: „Népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk a népi demokrácia útján halad előre, a szocializmus felé”, most viszont a módosított alkotmány egyik lényeges új szakasza: „A Magyar Népköztársaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok”. Ez a leglényegesebb változás húzódik végig az egész alkotmánymódosításon. Már az alkotmány új előszava — hivatkozva arra, hogy ..a magyar államot több mint egy évtizeden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn”, emlékeztetve a harc előző szakaszaira — leszögezi, hogy ..a Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat”. A megváltozott helyzetet tükrözik nemcsak az alapvető társadalmi viszonyokra vonatkozó rendelkezések, hanem az is, hogy alkotmányba iktatták, hogy a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, vezető ereje pedig a párt. Már a szocialista demokrácia építése terén elért eredményeket és a szerzett tapasztalatokat rögzítik azok a szakaszok, amelyek bővítik és konkrétabban meghatározzák az országgyűlés hatáskörét, többek között jogai közé iktatják azt is, hogy „megvitatja és jóváhagyja a kormány programját”. Még jelentősebb e tekintetben a tanácsok jogkörének részletesebb és konkrétabb meghatározása, megváltozott helyzetüknek rögzítése az alkotmányban. A változásoknak a szocialista demokrácia bővítéséhez kapcsolódó része az is, hogy nemcsak a nagyobb társadalmi biztonságot nyújtó szakasz új a módosított alkotmányban — ,,a Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk” —, hanem az is, amely szerint „minden állampolgárnak joga van, hogy részt vegyen a közügyek intézésében”. Itt említjük meg, hogy már a gazdaságirányítási rendszer alkotmányos összegezését fejezi ki az alkotmány új 9. szakasza: „Az állami vállalatok és társadalmi szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal”. A törvényesség védelmében A fent ismertetett alapvető változás mellett az alkotmánymódosítás tartalmaz még néhány más újítást is. Egy elvi jellegű újítást ki kell emelni, már azért is, mert végig vonul a módosítás egész tervezetén — a törvényesség fokozottabb érvényesítését. Valószínűleg keserű történelmi tapasztalatok állnak e törekvés mögött, az hogy minél több gátat emeljenek már az alkotmányban az ellen, hogy az alkotmány és a törvények csak írott betűt jelentsenek, a törvények megsértése viszont mindennapi jelenséggé váljon. Lényeges, új szakasza lesz az alkotmánynak: „Az állam minden szervének és minden állampolgárnak kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva megtartsa”. Ezenkívül az országgyűlés hatáskörének megállapításánál új feladatként fogalmazták meg: „ellenőrzi az alkotmány megtartását, megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit”, de ugyanígy új az Elnöki Tanács feladatai között, hogy „őrködik az alkotmány végrehajtásán”. Ide tartozik a büntető eljárás néhány lényeges mozzanatának beiktatása is az alkotmányba, kezdve, hogy „a büntető eljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga”, addig hogy „az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett”. Van még néhány új mozzanat az alkotmány módosított szövegében. Például az, hogy bekerült az alkotmányba: „A Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadságát”. A leglényegesebb módosításnak azonban azt tartjuk, hogy az elmúlt 23 év tapasztalatait összegezve, az alkotmányba iktatják a lejátszódott változásokat — a társadalmi viszonyok fejlődését —, a keserű tapasztalatokat — nem szabad megengedni a törvényesség megsértését — és a vívmányokat — a szocialista demokrácia fejlesztésében elért eredményeket. BÁLINT István MAGYAR SZÓ A panamai államfő Kubán találkozott Kosztainnál , állítja egy amerikai képviselő Daniel Fodd amerikai parlamenti képviselőt azt állítja, hogy Omar Torrijos tábornok panamai államfő novemberben Kubán találkozott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel és Fidel Castro kubai kormányfővel és ez alkalommal tárgyalt velük annak lehetőségéről, hogy a Szovjetunió részt vesz a Panama-csatorna fönntartásában. Fodd ezt az alig hihető állítást fölhasználva, fölszólította az amerikai kormányt, szüntesse meg a Panama-csatornára vonatkozó hetvenéves szerződés felülvizsgálására vonatkozó tárgyalásokat. Egyes amerikai körök tehát ki akarják élezni a helyzetet Panama és az USA között, és Torrijos tábornok kormányát baloldalinak, Amerika-ellenesnek kívánják föltüntetni. Torrijos ugyanis nem hajlandó kedvezményeket adni az USA-nak a Panamacsatorna használatára vonatkozó tárgyalásokon. Kijelentette, ha az USA kitart elfogadhatatlan követelései mellett, a panamai katonaság bevonul a csatorna körüli amerikai övezetbe. GYILKOSSÁGGAL KEL A NAP (12) A köztársaság alkotmánya kötelezi a politikusokat, a nemzet egységének megteremtésén munkálkodjanak és az IRA sem mást akar. Mivel a kommandók a sziget északi részén az elnyomott katolikus kisebbség jogaiért küzdenek, vallási okok is kötelezik Dublint, hogy messzemenően támogassa a polgárjogi mozgalom fegyveres osztagait” — írták a dublini lapok. John Linch miniszterelnök azonban óvatos, nem kívánja megszakítani kapcsolatait Londonnal, mégpedig gazdasági okokból sem: Nagy-Britannia évente 5,5 milliárd dinár fejlesztési segélyt ad Észak-Írországnak, az Ír Köztársaság kivitelének kétharmada pedig Nagy-Britanniába irányul. Ilyen okokból kifolyólag a dublini miniszterelnök szükségesnek látta erélyesebben eljárni az IRA-val szemben is, és január elején letartóztattatok hét gerillavezért. Rendelkezésének kellő visszhangja volt Londonban, és Linch nem tartott többé attól, hogy engedékenysége miatt országának Nagy-Britanniával való kapcsolatai meglazulnak. A brit katonák londonderryi vérfürdője azonban megváltoztatta a helyzetet, s a 13 halott után Linch ma már nem foglalhat állást az IRA-val szemben. Hol a megoldás? A megoldás egyik lehetősége, hogy London kezébe veszi Észak-Írország irányítását és kikapcsolja a belfasti kormányt. Aligha hihető azonban, hogy a mai helyzetben ez az intézkedés megnyugtatná a kedélyeket és a katolikusok is követeléseik teljesítését látnák benne. A katolikusok többsége — akárcsak az IRA vezetősége is — Észak-Írország és az Ír Köztársaság egyesítését akarja —, ami viszont Londonnak nem felel meg. — A brit katonák kivonása polgárháborúhoz, egy olyan tömegmészárláshoz vezetne, amelyhez viszonyítva Szent Bertalan éjszakája gyerekjáték volt — figyelmeztetett Harold Wilson, a laburista ellenzék vezetője is. London csak akkor latolgathatná komolyan az egyesítés esélyeit, ha az ulsteri protestánsok is beleegyezésüket adnák. — Ulster népének, többsége hallani sem akart a két Írország egyesítéséről — hangsúlyozta Ian Paisley protestáns lelkész a londoni alsóházban. Hozzáfűzte, hogy az ulsteri protestánsok fegyverrel fognak ellenállni, ha erőszakkal akarják rájuk kényszeríteni az egyesítést. Bryan Faulkner ulsteri miniszterelnök figyelmeztette Londont, hogy a két Írország erőszakkal történő egyesítése ugyanolyan súlyos következményekkel járna, mint a rhodesiai fegyveres ellenállás, amilyet a függetlenség egyoldalú kikiáltása okozott. Az angoloknak akkor majd, nemcsak a katolikusokra, hanem a protestánsokra is lőniük kell — mondta. Glasgow-i hírek szerint a két Írország egyesítése esetén az ulsteri radikálisok biztosak lehetnek benne, hogy minden honfitársuk támogatja őket: a skótok is fegyvert ragadnak, hogy életük kockáztatásával segítségükre siessenek. Craig belügyminiszter külön javaslattal állt elő: Londonderry katolikus negyedeit külön kell választani és az Ír Köztársasághoz csatolni. — Nem ez volna az első eset, hogy egy várost két részre osztanak — mondta. A legszomorúbb az, hogy a helyzet rendeződése a jelen pillanatban kilátástalan,* bármely javaslat alapján is kívánják meg* teremteni a békét Ulsterban. A londoni ♦ Guardian föltette a kérdést, hogyan végződik az észak-írországi probléma. Azon nal válaszolt is rá: ha nem történik csoda,♦ Észak-Írország nyakig belekeveredik a polgárháborúba. * Mi akadályozza a két Írország egyesítését? * ♦ A katolikus lakosság és részben az Ír Köztársaság lakói is az Ír Köztársaság és* Ulster egyesítésében látják Észak-Írország ♦ problémáinak megoldását. Ez a terv azon* ban aligha valósulhat meg, hiszen a fon- Jdoni és a belfasti kormány semmiképpen sem egyezhet bele Ulster elvesztésébe, már* csak azért sem, mert a hat északi grófság protestáns lakosságának túl nagy a befolyá ♦sa Londonban. A politikai és társadalmi okokat azonban már ismertettük. J ♦ (Folytatjuk) és ♦ Szombat, 1972.április 1 4 Az újvidéki JÓZSEF ATTILA Általános Iskola * PÁLYÁZAT 4 • útján meghatározatlan időre fölvesz egy törté- 4 4 nelem-földrajz szakos tanárt. $ FÖLTÉTELEK: ♦ : Főiskolai vagy egyetemi képesítés (történelem- földrajz szakosítás). ♦ — Kötelező a magyar és szerbhorvát nyelvtudás. ♦ Az 1 dináros okmánybélyeggel fölülbélyegzett és * önéletrajzzal, valamint képesítésről szóló okirattal ♦ ellátott kérvényeket a hirdetmény közzétételétől * számított 15 napon belül kell eljuttatni az iskola ♦ címére. 1783-1. *