Magyar Szó, 1972. szeptember (29. évfolyam, 256-270. szám)
1972-09-23 / 263. szám
22. oldal KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondok köszönetet mindazoknak a rokonoknak, jó barátoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, intézményeknek és vállalatoknak, akik felejtve Tolmácsy István a zentai cukorgyár pénzügyikereskedelmi osztályának nyugalmazott igazgatója temetésén megjelentek, koszorú- és virágadományaikkal, részvétnyilvánításukkal és távirataikkal fájdalmamon enyhíteni igyekeztek, nehéz óráimban velem voltak és mindenkinek, aki őt elkísérte utolsó útjára. Külön köszönet a zentai dr. Gerő István kórház orvosainak, ápolóinak és a zentai cukorgyár munkaszervezetének, szakszervezetének és igazgatóinak. JBenta, 1972. IX. 24. ___________Gyászoló felesége v ■ KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetet a testvéreknek, rokonoknak és szomszédoknak, akik szeretett anyánk és nagyanyánk, Tóth Zsuzsanna temetésén megjelentek, koszorú- és virágadományaikkal fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk köszönetet Halász Gyula kántor úrnak a szép búcsúztatóért. Muzslya, 1972. IX. 15. Lánya Margit és unokája István köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, jó barátoknak, munkatársaknak, szomszédoknak és ismerősöknek, akik szeretett férjem, apánk, nagyapánk és rokonunk, Kucsera Sándor nyugdíjas temetésén megjelentek, és ezáltal, valamint koszorú- és virágadományaikkal soha el nem múló fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik sürgöny által fejezték ki részvétüket. Külön köszönetet mondunk dr. Grusiénak a fáradhatatlan kezelésért. Újvidék, 1972. IX. 24. ___________A gyászoló család köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett halottunk, Filipovics Verona szül. Sánta temetésén megjelentek, koszorú- és virágadományaikkal fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Újvidék, 1972. IX. 24. A gyászoló család KOSZÖNETNYILVANITAS Ezúton mondok hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, jó barátoknak, szomszédoknak és ismerősöknek, akik szeretett feleségem, Keiler Vilma temetésén megjelentek, és ezáltal, valamint köszöntés virágadományaikkal soha el nem múló fájdalmamon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönet dr. Georgie Lazarov orvosnak, fáradhatatlan és tiszta szívű kezeléséért. Zombor, 1972. IX. 5. Gyászoló férje MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1972. szept. 24. -I A maják nyomában újabb elmélet a maja civilizáció keletkezéséről Egyetlenegy másik ismert civilizációhoz sem hasonlítható a majáké, és ezért mindig megkülönböztetett figyelemmel vizsgálták, kutatták a tudósok. A titokzatosság sűrű leple borította be az idők folyamán. Civilizációjuk maradványainak háromnegyed része áthatolhatatlan trópusi erdők között található, írásukat a mai napig senkinek sem sikerült megfejteni, ismeretlen magas fokú kultúrájuk létrejötte, mint ahogy ismeretlen letűnésének körülményei, okai is. Egyetlen kézzelfogható ismeretünk van róluk, mégpedig az, hogy civilizációjuk a trópusi erdőkben fejlődött ki, távol minden folyóvíztől. A mai régészek nehezen tudják elképzelni és megérteni, hogy a maják ilyen körülmények között hogyan tudtak áttérni a kezdetleges szántóvető közösségekről a sokkal bonyolultabb társadalmi berendezkedésre, amiről legnagyobb központjaik tanúskodnak. Nincsenek ismereteink például arról, hogy milyen átmeneti időszakok előzték meg azt a magas fokú kultúrát, amelynek tartama alatt megépítették a csodálatos tiltali víztartályokat. Ezek a tartályok a létszükségletet jelentették, de senki sem érti, hogy a maják hogyan kerültek egyáltalán olyan magas fejlettségi fokra. Két amerikai régész hoszszabb időt töltött az ősi maja civilizáció maradványai között, elsősorban Tikalban, összegezve kutatásaik eredményeit, arra a megállapításra jutottak, hogy rendkívül egyszerű az említett talányok magyarázata. Denis és Olga Pullston úgy magyarázzák a maják civilizációjának létrejöttét, hogy az ökológiai hipotézist hívják segítségül. Feltevésük az egyes ismert maja településekben talált leletek korán alapszik. Ezek a leletek, pedig, szerintük, lényegében azt bizonyítják, hogy a maják civilizációja nem a trópusi erdőkben keletkezett, hanem az erdők szélén, a tenger és folyók partjain. Pullstonék ugyanis megállapították, hogy a Tikalban és Uaxactunban talált kerámiás leletek i. e. a 600-as évekből származnak. De, ha közeledünk a Csendes-óceán és a Mexikói-öböl felé, a maják gölöncsérmunkája egyre idősebb, visszanyúlik az i. e. 900-as, 1100-as, sőt, az 1500- as évekbe is. A maja kultúra központjaként ismert területről két vonulási irány ágazik ki. Az egyik az Usumansint foly£ irányába, a másik pedig a Csendesóceán partvidékének irányába. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a maják vándorlása ezeken az útvonalakon ment végbe, csak ellenkező irányban. Ez a vándorlás öt-tíz évszázadot vett igénybe, de ez önmagában még nem elég magyarázat arra, hogy miért telepedtek meg egy látszólag erre alkalmatlan területen. Ha a későbbi maja kultúrát létrehozó csoportok egykor a folyópartokon éltek, meg kell találni annak a magyarázatát, hogy miként jutott eszükbe, hogy elhagyják a folyókat és a tengertől távol eső erdőkben foglalkozzanak földműveléssel. Denis és Olga Pullston szerint azonban korántsem volt annyira barátságtalan ez a vidék, mint ahogy gondoljuk. Az erdőben nőtt ugyanis egy fafajta, ami már önmagában magyarázatot adhat a vándorlásra. Ez a fafajta a fügefélék családjába tartozik, és a magja rendkívül gazdag szénhidrátban. Hektáronként 100 kilogramm termést ad, de ha ültetvény módon nevelik, akkor még többet is. Az amerikai régészek szerint már ez is elegendő ok volt arra, hogy a maják elhagyják a sűrűn lakott tenger menti sávot, és az erdőkbe vonuljanak. Mindegyik nagyobb maja városban találtak olyan pincéket, amelyekben az említett fa magvait tárolták. Ennek köszönhető, hogy a maják nem kényszerültek többé az intenzív kukorica-termesztésre, ami fokozatosan másodrendű kultúrává vált. Emléklap a Csépe Imre ünnepségen Tegnap Kishegyesen a Csépe Imre emlékünnepségen, a Fórum Hobby Club ajándékkal lepte meg a megnyitó részvevőit, mint már megírtuk, emléklappal és emlékpecséttel. Az emléklapon Csépe Imre képe, az író rövid életrajza, megjelent műveinek jegyzéke és az emlékpecsét látható. Az emléklapot a Hobby Club címén is meg lehet rendelni. A Csépe Imre emléknap pecsétje Megismétlődő kérdés A kishegyesi Csőke András kérdi, hogy az újvidéki kiállításra személyesen kell-e levinni a gyűjteményeket. Az eddigi kiállításokon is a gyűjtők személyesen hozták el gyűjteményeiket, és különösen a pionírgyűjtők jelenlétére van szükség, mivel nekik a bíráló bizottság kérdéseket is tesz fel gyűjteményükkel kapcsolatban. A Magyar Szó július 23-i számában megírtuk hogyan kell rendezni a gyűjteményeket. A bélyegeket egy-egy kiállítási lapra témánként kell bélyegragasztóval vagy celofántokban ragasztani. A gyűjtők október elsejéig jelentsék részvételüket, de azok a gyűjtők is kiállíthatnak, akik később jelentkeznek, csupán a nevük nem kerül be a kiállítás katalógusába. elövö*. m/r -rábf/l-ES PiERRE, HA m/iR HIES ETTED AZ. UZSONNIACAT, NEM MU5Z.Xel AKKORA НАЧ.МАТ CSAPMOD ! l*_ . Két bélyegért háromórás várakozás A bélyeggyűjtők már 27 esztendeje állnak türelmesen sorban egy-egy új bélyegsor megjelenésekor a posták tolóablakai előtt. Sajnos, a Jugoszláv Posta illetékeseire nem lehet hatni, hogy megváltoztassák kiadási és elosztási politikájukat. Évek óta süket fülekre talál a bélyeggyűjtők minden kérelme. Miért adnak ki drága sorokat, és a kulcsbélyegeket, miért csak 200 000 példányszámban nyomtatják. Ha szem előtt tartjuk, hogy a 9 bélyegből álló kis íveket is sokan gyűjtenék, és hogy hazánkban körülbelül 70 000 bélyeggyűjtő van, akkor nem nehéz kiszámítani, hányan maradnak hoppon, egy-egy kiadás után. A gyűjtők, mivel tudják, hogy a jugoszláv bélyegek valutát hoznak az államgazdaságnak, készek valutával fizetni a bélyegekért. Természetesen ezt a „törvényellenes” megoldást a posta nem fogadta el. Így a jugoszláv bélyegeket külföldön garmadával veheti meg az ember, míg itthon hosszú sorban állás után, ha kap egy-két sort belőlük. Ilyen bélyegkiadási politikával szinte lehetetlen a pionírgyűjtők beszervezése a legklasszikusabb gyűjtési területre. Hiszen melyik pajtás tud 20—30 dináros sorozatot megvenni? Tehát maradnak továbbra is a hosszú sorok a tolóablakok előtt. Újvidéken például a gyűjtők már reggel 4—5 órakor sorba állnak, hogy az elsők között legyenek. Hét órakor már 300 ember áll kettes sorban, és a csoport addig köröz az ablak előtt, míg ki nem fogy a készlet. A szerencsésebbek három sort is kapnak. Kis forgalom — nagy haszon. Ezen a politikán végső ideje lenne, hogy változtasson a Jugoszláv Posta. Megjelent a Krune, heleri i filiri című katalógus Julie Grebenc, ismert numizmatikus összeállításában megjelent a Krune, helem és filiki című az Osztrák Monarchia 1892 – 1916 között kiadott fémpénzeinek a katalógusa. A katalógus finom papíron, gazdag illusztrációval, az eszéki Stampa nyomdában készült. Az érdeklődők következő címen kaphatják meg 20 dinár befizetése után: Julie Grebenc 56221 Nuštar. ' 7*$ Cseretársat keresnek 's a csernyei iskola gyűjtői (postai irányító szám 23218 Nova Crnja). Pálinkás Erzsébet, Ivó Lola Ribar utca 22., képeslap- szalvétagyűjtő. Budai János, Djura Jakšić utca 19., képeslap. Csikós István, Petőfi Sándor iskola, képeslap. Csipak Rozália, Vinogradska 13, képeslap. Gyermán Zoltán, Tito marsall utca 97., bélyeg. Nagy Mihály, MA 150., bélyeg. Kanalas Ilona, Petőfi Sándor utca 124., szalvéta. Tanka Rózsa, 29. november utca 21., csokoládépapír. Szilágyi László, Kiss Ferenc utca 18., jelvény. Limbusz Mihály, Tito marsall utca 110., bélyeg. Márton Tibor, MA 19/b, bélyeg. Bárdos Sz. Zsófia, 23222 Tóba, Ivó Lola Ribar utca 15., bélyeg. Darusi András, Petőfi Sándor utca 34., szalvéta. Mac Károly, Magazinska 8., képeslap. ördög Veronka, Tóba, Kossuth Lajos utca 36., szalvéta. Csorba Valéria 23220 Tóba, Kiss Ferenc utca 18., szalvéta. Kirándulás Budapestre Mint már megírtuk, a Hobby Club vezetősége szeptember 29- én kirándulást szervez Budapestre, a gyűjtők nemzetközi cserenapjára. A társasautóbusz pénteken 10 órakor indul Újvidékről, a Magyar Szó szerkesztősége elől. Vojvode Mišića 1* / forum hobby dw h■' hi Rovatvezető: BADA István ,..y: Bélyeggyűjtők az újvidéki posta előtt türelmesen várják, hogy megkapják a két értékből álló sakkolimpiára kiadott bélyeget