Magyar Szó, 1975. február (32. évfolyam, 30-44. szám)

1975-02-01 / 30. szám

Szombat, 1975. febr. 1. Mai kimunktástank Hasznos kezdeményezés Mint már hírül adtuk, csü­törtökön Adán járt a belgrá­di diplomáciai kar egy nagy­követekből, első titkárokból és gazdasági-kereskedelmi at­tasékból álló tizenötfőnyi cso­portja, többségükben afro­­ázsiai és latin-amerikai el nem kötelezett és fejlődő or­szágok hazánkban akkredi­tált képviselői. A Tisza men­ti látogatást az ECO de Yu­goslavia című spanyol és an­gol nyelven Belgrádban meg­jelenő és gazdaságunk első­sorban Latin-Amerika felé való propagálását szolgáló folyóirat kezdeményezte, a vendéglátó szerepét pedig szí­vesen és készségesen vállalta az adai Potisje Szerszámgép- és Hajtóműgyár munkaközös­sége. Nem volt ez csupán Jugo­szlávia egy-egy része tájai­nak és népeinek jobb megis­merését szolgáló szokásos protokolláris diplomatakiruc­canás, hanem jól szervezett akció, amelyet a vendégek és a vendéglátók is ügyesen ki­használtak arra, hogy a kel­lemest összekössék a hasznos­sal. A tavaszias napsütésben a moholi réten rendezett va­dászat és az ezt követő ízle­tes ebéd csak afféle csábító bemelegítő volt, hogy a ven­déglátók később legnagyobb meglepetésüket, a Potisse ma már világhírnévre szert tett termékeit is „feltálalhassák” a diplomatakülönítménynek. Egy munkaközösség szerve­zettségéről, megbízhatóságá­ról és termékeinek minőségé­ről a helyszínen szerzett be­nyomások sokkal többet ér­nek minden színes brosúrá­nál és egyéb kommerciális propagandaanyagnál, vagy akár ékesen szóló közvetítők által szerzett ismereteknél. A Potisie munkaközössége tisztában van azzal, hogy ter­mékei kivitelének jövőjét és biztonságát, különösképpen a mai válságos és ingatag gaz­dasági viszonyokban, nem szavatolhatják csak az úgyne­vezett klasszikus piacok és nyersanyagforrások, hanem új területeket, új országokat kell meghódítani, hogy a nyersanyagellátás és az ex­port kiegyensúlyozottabbá váljon. A Potisséban ideje­korán felismerték a fejlődő országokkal való együttmű­ködés nagy gazdasági és egy­ben politikai jelentőségét. A gyár termékei máris eljutot­tak több afroázsiai és latin­amerikai ország piacára, sőt a távoli Kínába is. Adán büszkén emlegetik, hogy a mexikói Fanamber vegyes vállalat keretében működő szerszámgépgyár beindításá­ban nem kis érdeme van a zágrábi Prvomajskával össze­fogó Potisjénak. Azt is hal­lottuk, hogy egy hasonló vál­lalkozás szinte már a megva­lósítás előtt áll Venezuelá­ban. A Potisjéban tett látogatás után a jelenlevő diplomáciai és gazdasági képviselők kö­zül nem egy kifejezte óhaját, hogy hamarosan egyedül is­ ellátogat a gyárba, amikor a most látottak és hallottak „hazatelefonálása” és a kor­mánnyal való konzultálás után már konkrétabb tárgya­lások kezdődhetnek, esetleg új üzletkötések születhetnek a Tisza menti nagyüzem és az érdekelt fejlődő országok között. Az első kontaktus megtör­tént. Most a munkaközösség, a Tartományi Gazdasági Ka­mara, a fejlődő országokkal való kapcsolatokat ápoló or­szágos intézet további erőbe vetésén és leleményességén­ múlik, hogy az elhintett mag meg is hozza gyümölcsét. A hasznosnak ígérkező kezde­ményezés, jó visszhangjával, példaként állhat és más vál­lalatainkat és gyárainkat is ösztönözheti, hogy az eddigi­nél bátrabban keressék a fej­lődő országokkal való gazda­sági kapcsolatok, tudomá­nyos és műszaki kooperáció, kereskedelem és közös vál­lalkozások lehetőségeit. Ez közös és kölcsönös érdek is. (me) A nyugatnémet ellenzék azon lovagol, hogy a bonni szövetségi kormány képte­len a munkanélküliek szá­mának csökkentését ered­ményező gazdasági helyze­tet teremteni. A konzerva­tív köröik legfontosabb ütő­kártyája tehát a munkanél­küliség kérdése, s ennek szajkózásával a tömegek­ben a félelem és bizonyta­lanság magvait szeretnék elhinteni, nem kevésbé: ily módon akarják megnyerni céljaiknak a mindeddig ha­tározatlan szavazókat. Nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy az utóbbi na­pokban a szakszervezeti ve­zetők erélyesen bírálták a konzervatív ellenzéket, mondván, hogy tulajdon­képpen nem is a munkanél­küliség felszámolására tö­rekednek. A legfurcsább az, hogy az utóbbi időben kevés olyan vállalkozó van, aki igényt tart az összesen tízmill­iárd márkás állami támogatásra, amelyet a szövetségi kor­mány a gazdasági tevékeny­ség felélénkítésére és a mun­kanélküliség kiküszöbölésé­re irányzott elő. A vállal­kozók tartózkodnak az üz­leti vállalkozásoktól, jólle­het a beruházások értéké­nek 7,5 százalékát a kor­mány fedezné szövetségi alapból. Másrészt a munkaadók még örülnek is annak, hogy növekszik a munkanélkü­liek száma, mert ezáltal fé­ken tartható a munkások egyébként jogos béremelési követelése. Erre a tényre a szakszervezeti vezetők már nemegyszer rámutat­tak. A munkaadók szövet­ségének a napokban sike­rült a munkások alatt kért 9 százalék helyett körülbe­lül 5—6 százalékon tarta­ni a béremelések szintjét, és a közvéleménnyel sike­rült elhitetniük, hogy „a munkások nagy bére miatt nincs számottevő nyeresé­gük” az újabb beruházások fedezésére. A munkaadók már azért sem sürgetik a foglalkoz­tatottak számának növelé­sét, mert a mostani helyzet­ben az alkalmazottak a fel­mondástól való félelmükben kétszeres erőbevetéssel igye­keznek kiérdemelni munka­adójuk „jóindulatát”, s el­kerülni, hogy felmondjanak nekik. Néhány városból olyan jelentések érkeztek, hogy a munkások még be­tegszabadságra sem mernek menni — jóllehet néha sú­lyos esetekről van szó — mi több, még azokról az elő­nyökről is lemondanak, ame­lyeket a törvény szavatol számukra. Egyebek között, például, nem használják ki teljes szabadságukat, vagy pedig olyan időpontban men­nek pihenőre, amikor az a munkaadónak felel meg el­sősorban. Mindent egybevet­ve megállapítható, hogy a munkanélküliség kényszerí­tő nyomása miatt növeke­dett a munkafegyelem, mi több, a foglalkoztatottak ter­melékenysége. Ettől függetlenül a mun­kaerőpiacon a helyzet nap­ról napra rosszabb, s ne­héz megjósolni, végső so­ron mihez fog vezetni mind­ez. A bonni kormány derű­látó, mindenekelőtt azért, mert hatalmas összeget ha­gyott jóvá a gazdaság fel­élénkítésére és új munka­helyek megnyitására. Más kérdés, hogy a munkaadók elfogadják-e a kormány tö­rekvését, s ily módon a tar­tományi parlamenti válasz­tásokon kiütik-e az ellenzék kezéből a legfontosabb ütő­kártyát. Választási előkészületek Előtérben a munkanélküliség Fontos ütőkártya a nyugatnémet ellenzék kezében — A munkáltatók idegenkednek az állami támogatástól . A kormány élénkíteni próbálja a gazdasági tevékenységet Ahogy közeleg öt nyug­atnémet tartományban a parlamenti választások idő­pontja, a konzervatív és jobboldali ellenzék mind fokozottabban napirenden tart­ja a munkanélküliség kérdését. Az ellenzék csöppet sem titkolja szándékát, hogy a küszöbönálló választásokon — tehát még a jövő év végi általános választások előtt — meg szeretné buktatni a szociáldemokrata—liberális kormánykoalíciót. ­Földreform Mexikóban Szervezett falufejlesztés Szoros együttműködés a jugoszláv szakemberek­kel — Ötmilliárd dollár a mezőgazdaság fellendítésére Jugoszlávia és Mexikó a két ország mezőgazdaságá­nak fejlesztésében szorosan együtt fog működni. Hama­rosan e távoli országba uta­zik a jugoszláv agrárszakér­tők első csoportja, hogy meg­kezdje falufej­lesztési tervek kidolgozását. Terveket dol­goznak ki a lakatlan terü­letek benépesítésére, továb­bá a szövetkezetek gépállo­mányának korszerűsítésére és a termelés fejlesztésére. Egy hónapja sincs annak, hogy Mexikónak megalakult a földreform végrehajtását irányító minisztérium, amely­nek hatáskörébe tartozik a felgyülemlett és mindmáig megoldatlan faluf­ej­lesztési kérdések rendezése, vala­mint a korszerűtlen mező­­gazdasági termelés átszerve­zése. Az új minisztériumnak a kormány körülbelül ötm­ill­­liárd dolláros évi költségve­tést hagyott jóvá. ... MAGYAR SZÓ Wilson Washingtonbon Politikaformálás keztett szerény egyeztetés Nagy-Britannia csak harmadik az USA európai szövetségesei között . Milyen szerepet játszhat a brit miniszterelnök Moszkvában? Washingtonból jelenti a Tanjug. Jóllehet, hivatalosan sze­retnének miinél nagyobb je­lentőséget tulajdonítani Wil­son­ brit miniszterelnök két­napos washingtoni látogatá­sának, a valóság az, hogy a két hagyományos szövetséges „különleges kapcsolatait” tükröző tárgyalások csupán az álláspontok szerény egyez­tetésére szorítkoznak. A vendégnek kijáró tiszte­letet mellőzve az amerikai újságok csöppet sem vona­kodnak megállapítani, hogy Nagy-Britannia az USA euró­pai szövetségesei között a harmadik helyre szorult. Az USA első számú nyugat-euró­pai szövetségese az amerikai újságok szerint Nyugat-Né­­metország lett, amelynek te­kintélyét az USA előtt igen­csak megnövelte az a tény, hogy az NSZK a múlt évet majd húszmilliárd dolláros külkereskedelmi többlettel zárta. Az USA ezzel szem­ben hárommilliárd, Nagy- Britannia pedig kilencmilli­­árd dolláros mérleghiánnyal zárta az 1974. esztendőt. A második helyen Ameri­­­ka nyugat-európai szövetsé­gesei között Franciaország áll, mindenekelőtt a francia kormány politikája miatt, amely nem minden esetben felel ugyan meg az USA szá­ja ízének. Washingtoni kö­rök szerint Ford amerikai és D’Estaing francia elnök martinique-i találkozóján megalapozódott az ameri­kai—francia közeledés. Nagy-Britannia közös pia­ci kilépésének lehetőségét la­tol­gatva egy amerikai dip­lomata rosszmájban kijelen­tette, hogy ha Nagy-Britan­nia hátat fordít a Közös Piac­nak, az USA felé fog kacsin­gatni. Ettől függetlenül az újsá­gok arra is rámutatnak, hogy a­z USA európai és világpo­litikájában Nagy-Britannia jelentős szereppel bír. Ezzel kapcsolatban megemlítik, hogy Wilson pár hét múlva Moszkvába utazik, s „közve­títő szerepének” a szokott­nál nagyobb jelentősége van, tekintettel a két nagyhata­lom mostani kapcsolataira, amelyek nagy megpróbálta­tásoknak vannak kitéve. SALT—2 Ismét tárgyalóasztalnál A Vlagyivosztok­ meg­állapodás konkrét fel­dolgozása — Az ameri­kai fél bizakodik — Szemjonov építő jellegű hozzáállást ígér Az USA és a Szovjetunió pénteken folytatta a stra­tégiai fegyverkezés korláto­zására vonatkozó tárgyalá­sokat. Mindkét fél reméli, hogy az atomfegyverek kor­látozásáról szóló új egyez­mény részleteit még a nyá­rig kidolgozzák. A zárt ajtók mögött folyó­ SALT-tárgyalások Alexis Johnson amerikai és Vla­gyimir Szemjonov szovjet küldöttségvezető magánjel­legű találkozóival kezdőd­n­ek. A két fegyverkorláto­zási szakértő, tanácsadói­val együtt, kidolgozza Ford­­elnök és Brezsnyev főtitkár vlagyivosztoki elvi megálla­­podásának részleteit. Ford amerikai elnök és Brezs­nyev, a Szovjet KP főtit­kára, vlagyivosztoki talál­kozójukon elvben megegyez­tek, hogy a két nagyhata­lom 1985-ig egyenként leg­följebb 2400 atomfegyvert hordozó repülőgépet vagy rakétát gyárt. Az amerikai tárgyaló fél kijelentette, hogy derűlátó­an tekint a tárgyalásokra, majd hozzátette, hogy Ford és Brezsnyev novemberi ta­lálkozóján olyan egyetértés jött létre, „amely egyértel­műségénél fogva lehetővé teszi, hogy a legrövidebb időn belül tényleges egyez­mény jöjjön létre”. Szemjonov, a szovjet kül­döttség vezetője, újságírók előtt kijelentette, hogy a tár­gyalásokon „gyakorlatias, építő jellegű és konkrét”­­álláspontot fog képviselni. Ciprusi helyzet Nem csökkennek a nétetkívünbségek A nemzeti tanács az ENSZ-hez fordul­ó Makariosz hétfőn sajtóértekezletet tart Nikéziából jelenti a Tan­jug. Kleridesz és Denktas teg­napi találkozója megerősí­tette azt a feltételezést, hogy a tárgyalásokban nem történt semmilyen előrehala­dás, s a két fél között to­vábbra is nagyok a nézet­­különbségek. A találkozóról kiadott hivatalos közlemény csupán leszögezi, hogy Kle­ridesz és Denktas folytatta véleménycseréjét a napiren­den szereplő kérdésekről. Rauf Denktas a találkozó előtt egyébként kijelentette, hogy „igen elfogadható ja­vaslatokat” terjeszt majd elő a nikoziai nemzetközi re­pülőtér és a famagusztai ki­kötő megnyitásáról. Az ENSZ szóvivője szerint azon­ban a görög fél ezeket el­vetette, s valószínűleg ismét megvitatják őket. Ezzel egy­idejűleg cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amelyek sze­rint Kleridesz és Denktas tárgyalt a török csapatok Famaguszta környéki falvak­ból való kivonásáról. Kleridesz és Denktas ta­lálkozójával egyidejűleg ülést tartott a humanitárius ügyekkel foglalkozó albizott­ság is. Ez az ülés sem járt konkrét eredményekkel — az albizottság csupán úgy döntött, hogy munkacsopor­tot alakít az eltűnt szemé­lyek problémájának kivizs­gálására. Úgy hírlik, hogy az újon­nan megalakult ciprusi nem­zeti tanács megvitatja majd az időszerű fejleményeket, és a szükséges lépéseket. Állítólag a nemzeti tanács az ENSZ-hez fordul majd, továbbá követeli az ENSZ- határozat végrehajtását. Ma­kariosz elnök egyébként hét­főn délelőtt sajtóértekezle­ten ismerteti a nemzeti ta­nács álláspontját. A függetlenség felé Hivatalba lépett az ideiglenes­­ kormány Az angolai mozgalmak vezérei nem jelentek meg az ünnepségen . A függetlenséget novemberben kiáltják ki Luandából jelenti a Reuter. Portugália tegnap hiva­talosan átadta a hatalmat az ideiglenes angolai kor­mánynak, amelyben az af­rikaiak vannak többség­­■iben, és amely november­ben kikiáltja az ország függetlenségét. Az erre vonatkozó hi­vatalos közvéleményt egy magas rangú portugál funkcionárius olvasta fel a három angolai felszaba­dító mozgalom, az MPLA, az FNLA és az UNITA­D képviselői előtt.. Nem volt jelen azonban egyik moz­galom elnöke sem. Az ideiglenes kormány tegnap letette az esküt Antonio de Almeyda San­tos, a tengerentúli terüle­tekkel megbízott portugál miniszter előtt. Az ideig­lenes kormány élén Johnny Eduardo, (FNLA) Lopo do Nascimento (MPLA) és dr. José Ndela (Unita) áll. A kormány­ban a felszabadító moz­galmak három-három és Portugália három képvi­selője kapott helyet. 3. oldal Az aknamunka ellen Antifasiszta tömeggyű­lés Bécsben Szolidaritás a karintiai szlovénokkal A bécsi egyetem bejárata előtt csütörtökön este antifa­siszta tömeggyűlést tartot­tak, amelynek részvevői „Halál a fasizmusra!” és „Kifelé a nácikkal!” jelsza­vakkal elítélték az újfasiszta aknamunkát, és követelték a Nemzeti Demokrata Párt, a Nemzeti Demokrata Egyete­misták Szövetsége, valamint a Kärntner Heimatdienst ne­vű nagynémet újfasiszta szervezetek betiltását. A nagygyűlésre az adott indítékot, hogy a Nemzeti Demokrata Egyetemista Szö­vetség Hitler uralomra jutá­sának 42. évfordulója alkal­mából újfasiszta nagygyű­lést akart rendezni — ez időköz­ben betiltották. Az antifasiszta tömeggyű­lés részvevői — közöttük az osztrák ellenállási mozga­lom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Kommunista Egyetemista Szövetség és a Szocialista Egyetemista Szö­vetség képviselői — megál­lapították, hogy Ausztriá­ban az újfasiszta aknamun­ka kirívó jellegű. Az orszá­got ugyan a fasizmus részé­ről nem fenyegeti közvetlen veszély, de a régi és az új­fasiszták szemmel látható te­vékenysége miatt erélyesen kell reagálni a náci és sovi­­niszta jelenségekre, amelyek egyébként ellentétben állnak az­­osztrák alkotmány és az államszerződés rendelkezései­vel is. A nagygyűlés részvevői szolidaritásukat fejezték ki a karintiai szlovének újfa­siszta nyomás elleni harcá­­­val. Az antifasiszta bizottság — amely a nagygyűlést ren­dezte — üdvözölte az a kö­zelmúltban tett hivatalos ja­vaslatot is, amely szerint be kell tiltani a Nemzeti De­mokrata Egyetemista Szövet­séget. Varsói Szerződés Külügyminiszter­­helyettesek tartácskozása Moszkvában Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszter­­helyettesei január 29-én és 30-án tanácskozást tartottak Moszkvában. A TASZSZ közleménye szerint a gyümölcsöző együtt­működés, a testvég-barátság és a kölcsönös megértés lég­körében a tanácskozáson vé­leményt cseréltek a közös érdekű kérdéseikről.

Next