Magyar Szó, 1976. január (33. évfolyam, 1-13. szám)
1976-01-03 / 1. szám
Szombat, 1976. január 3. MAGYAR SZÓ Kreritiesz és Denktas hamarosan ismét tárgyalóasztalnál Az ENSZ derűlátással tekint a dialógus elé Az egyik ciprusi újság a múlt héten azt írta, hogy „most már csak a tárgyalások, felújításának időpontját kell meghatározzad”. Az újság ezzel nyilvánvalóan kifejezte azt a meggyőződését is, amely napjainkban Nitoóziában uralkodik a két ciprusi közösség közötti dialógus felújításával kapcsolatban. Noha már az új esztendőben járunk, a tárgyalások még mindig ott tartanak, ahol egy évvel ezelőtt voltak, pontosabban: semmi sem történt azóta. Tavaly január elején Glavkosz Klerideia és Rauf Denktas, a két ciprusi tárgyaló fél, kilátásba helyezte megbeszéléseik folytatását — mint ahogy akkor elhangzott — „a lényegbe vágó kérdésekről”. Ám az úgynevezett török föderális állam egyoldalú kikiáltása, amely alig egy hónappal később megtörtént, annyi időt sem hagyott, a tárgyaló feleknek, hogy felkészüljenek a dialógusra. A kifejezettebbé váló kölcsönös bizalmatlanság légkörében később Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár közvetítésével úgy-ahogy mégis folytatódtak a megbeszélések. Tavaly szeptemberig rövid szünetekkel négy alkalommal került sor megbeszélésekre, akkor azonban a tárgyalások ismét zsákutcába jutottak. Denktas ugyanis a negyedik, New York-i tanácskozásra üres kézzel utazott el. A tárgyalások félbeszakadtak, kölcsönös vádaskodások következtek, s azóta is várnak a tárgyalások folytatására. A megfigyelők közül senki sem akar jósolgatni a megoldást illetően. Egyébként a két fél egymást vádolja csökönyösséggel. Ez utóbbi azonban általános vélemény szerint inkább a török félre vonatkoztatható, amely nyilvánvalóan az erő pozíciójára helyezkedik. Természetesen a kilátásba helyezett újabb dialógus reményt kelt. Nincs kizárva, hogy az újabb megbeszélések már ebben a hónapban megkezdődnek. Egyesek azt állítják, hogy még e hó első felében, mások hogy a hónap végén, de mindannyian egyetértenek abban, hogy még januárban. A ciprusi megbeszélésekkelkapcsolatban napjainkban annak lehetősége ad okot derűlátásra, hogy a két tárgyaló fél talán már pár nap múlva találkozik egymással és kifejezi készségét, hogy újból tárgyalóasztalhoz üljön. Mindenekelőtt Biciosz görög és Caglayamgil török külügyminiszter brüsszeli tanácskozása óta tűnik indokoltnak a derűlátás, mivel a két külügyminiszter közölte, hogy kérni fogja Waldheimtől: tegyen újabb erőfeszítéseket a dialógus megkezdése érdekében. Mi több, a görög és a török külügyminiszter támogatásáról is biztosította az ENSZ-főtitkárt. Eztt olyan jelnek tekintik, amely nélkül, különösen Denktas, mindeddig nem ülhetett, s ezentúl sem ülhet tárgyalóasztalhoz. A ciprusi kormány közleményt adott ki, amelyben ismételten helyesli a két ciprusi közösség közötti dialógus ügyrendi szabályzatát. De azt is követelte, hogy a megbeszéléseknek az ENSZ keretében és a világszervezet határozatainak figyelembevételével kell lehajlaniuk. Biztató jelek érkeznek az ENSZ-ből is. Perez de Cuellar perui diplomata, mint az ENSZ ciprusi nagykövete, miután konzultált Waldheimmal, nagy bizakodással tért vissza Nikéziába. — A két ciprusi közösségmegfogszóláséit a lehető legrövidebb időn belül felújítják — mondta a perui diplomata, majd kifejelte Waldheim reményét is, amely szerint „remélhető, hogy a tárgyalé fote hamar megkezdődnek”. Mao Cetung meghívta Nixont A volt amerikai elnök 1972-ben járt Kínában Mao Cetung kínai pártelnök meghívta pekingbe Richard Nixon volt amerikai elnököt. Kívánságát Nixon lányának, Julie-nak és férjének, David Einsenhowernak, Dwight Eisenhower volt amerikai elnök unokájának fejezte ki, akiket az újév előestéjén fogadott. Richard Nixon egyetlen alkalommal, 1972-ben tett látogatást a Kínai Népköztársaságban. Ő volt az első amerikai elnök, aki közvetlen tárgyalásokat folytatott a pekingi kormány tagjaival. A látogatás végén Csou En-laj miniszterelnökkel aláírták a híres sanghaji nyilatkozatot, amely a két ország kapcsolatai normalizálásának az alapját képezi. Belgium nem tekinti állampolgárának Vladimir Dapčevićot Brüsszelből jelenti a Tanjug. A belga külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben bejelenti: december 18-án hivatalos értesítést kapott Belgrádból, hogy Vladimir Dapčevićot letartóztatták Jugoszláviában, miután illegálisan átlépte a határt. A közlemény többek közötthangsúlyozza, hogy Vladimír Dapčević tavaly április óta belga állampolgár, de ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy nem szűnt meg jugoszláv állampolgársága sem. Ennek kapcsán felhívja a figyelmet az 1964. szeptember 17-e óta érvényben levő jugoszláv törvényre, amely előírja, hogy mit kell tennie a jugoszlávpolgárnak, ha meg akarja is változtatni állampolgárságát. A belga külügyminisztérium rámutat, hogy Dapčević semmit sem tett ilyen irányban az illetékes jugoszláv hatóságoknál. I Helsinki éi első lépés volt A Medunorodna Politika körinterjúja tíz európai ország külügyminiszterével Tíz európai ország: Ausztria, Dánia, Görögország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország és Nagy-Britannia külügyminisztere eleget téve a Međunarodna Politika, fő- és felelős szerkesztője kérésének válaszolt az európai helyzetre és a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet határozatainak alkalmazására vonatkozó kérdésekre. Erich Bielka osztrák külügyminiszter kijelentette, hogy országa igen nagy figyelmet szentel a konferencia határozatai megvalósításának. A helsinki összejövetel eredménye, az osztrák külügyminiszter szerint, attól függ, hogy milyen mértékben válnak valóra e határozatok. K. B. Andersen, a dán diplomácia főnöke kifejezte reményét, hogy a következő hónapok jelentős haladást hoznak a helsinki konferencia záródokumentumának alkalmazásában. Dimitriosz Biciosz görög külügyminiszter kijelentette, hogy a görög kezdeményezés a balkáni értekezlet összehívására és a jugoszláv —olasz határkérdéseket megoldó szerződés összhangban van a helsinki értekezlet határozataival. — Hogy szavatoljuk a békét és az együttműködést — mondta Biciosz —, további erőfeszítésekre van szükség, hogy megteremtsük a kölcsönös megbecsülést és minden ország biztonságát. Van der Stoel holland külügyminiszter szerint a helsinki konferencia csak az első lépés a biztonság és az együttműködés fokozásának útján. Knut Fridenlund norvég külügyminiszter kijelentette, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alapot teremt a további építő jellegű erőfeszítésekhez. Szerinte a Kelet és a Nyugat közötti viszony még mindig igen ellentmondásos, és csak fokozatosan lehet javítani rajta. Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság közti megállapodás, mint ahogyan a jugoszláv— olasz határszerződés is, lépés az országok közti baráti kapcsolatok kiépítése felé. Macovescu, a román diplomácia főnöke szintén hangsúlyozta a jugoszláv—olasz szerződés jelentőségét. A feszültség enyhülése, az igazi biztonság és béke Európában el sem képzelhető a leszerelés nélkül, mondta Macovescu. — A konferencia záródokumetumában említett problémák egyenlő jelentőséggel bírnak — mondta Pierre Gräber svájci külügyminiszter. — A helsinki konferencia tulajdonképpen átfogóbb együttműködés kezdetét jelenti — mondta Gräber. Sven Anderson svéd külügyminiszter értékelése szerint a nemzetközi leszerelés a tartós békéhez vezető enyhülés egyik előfeltétele. James Callaghan brit külügyi államtitkár kijelentette, hogy a helsinki konferencia jelentősége attól függ, milyen mértékben tartják tiszteletben határozatait a részt vevő országok. Elköltözik Bécsből az OPEC? Az Egyesült Arab Emirátusok kormánya javasolta, hogy az olajexportáló országok szervezetének székhelyét Bécsből helyezzék át Abu Dhabiba. Kuvaiti források szerint Mani Szaid Otaibának, az Egyesült Arab Emirátusok olajügyi miniszterének ilyen értelmű üzenete javasolja, hogy az OPEC-országok miniszterei február 1-én Abu Dhabiban folytassák tárgyalásaikat. Az indítvány a közelmúltban lezajlott terrortámadással magyarázható. Otaiba miniszter hangsúlyozza, hogy Abu Dhabi szavatolhatja az értekezlet zavartalan lefolytatását. A kuvaiti tisztségviselők azonban nem lelkesednek az OPEC székhelyének áthelyezéséért. Véleményük szerint valamelyik semleges, OPEC- on kívüli ország, például Bahrein, vagy Marokkó, megfelelőbb lenne. Az enyhültek ki kell terjednie a világ minden részére Miloš Minié nyilatkozata a Medunarodna Politikának den fejezetének megtartását. Minié kijelentette, hogy a helsinki konferencia záródokumentuma kiegyensúlyozott és egy egészet alkot, amelyet nem lehet egyoldalúan magyarázni, vagy pedig más politika szolgálatába állítani. Az értekezlet határozatai és üzenetei különböző formákban máris megnyilvánulnak az európai és a világeseményekben, mondta Minié. Jelentőségük elismerésre talált a nemzetközi értekezleteken és a nemzetközi szervezetekben. Ezzel összhangban a szövetségi külügyi titkár említést tett az el nem kötelezett országok limai miniszteri konferenciájáról, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli és rendes ülésszakáról. A helsinki konferencia határozatainak igazi alkalmazása nagy jelentőséggel bír az országok biztonságának erősítésében. Nem szabad elfelejteni, mondta. Minié, hogy Európa, amely „a világ legkoncentráltabb katonai poligonja”, tovább folytatja a mind veszélyesebb fegyverkezési versenyt. _ A fegyverkorlátozás és az általános leszerelés a helsinki konferencián részt vett országok számára első számú feladat, mert az európai biztonság oszthatatlan. Minte emlékeztetett, hogy Jugoszlávia szervezi meg 1977-ben az európai országok, Kanada és az Egyesült Államok képviselőinek találkozóját. Hazánk, mint el nem kötelezett szocialista ország, mindent megtesz, hogy a belgrádi találkozó sikeres legyen, hogy hozzájáruljon az európai együttműködés és a biztonság további fejlődéséhez, mondta Minic,s hozzátette, hogy Jugoszlávia elvárja a részt vevő országok támogatását, állandó hozzájárulását, tárgyalási készségét és a közös érdekű kérdések közös áttekisztásét és megvitatását, összhangban a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet elvével. . Belgrádból jelenti a Tanjug. Miloš Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár, a Medjuarodna Politika című folyóiratnak adott interjújában kijelentette, hogy Jugoszlávia abból a meggyőződésből indul ki, hogy a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet határozatai következetes teljesítésének nagy fontossága van az általános enyhülés folytatása és e folyamatnak a világ minden térségére és a nemzetközi kapcsolatok minden területére való kiterjesztése szempontjából. — A konferencia határozatainak alkalmazása — mondta Miloš Minic — integrális és dinamikus kell hogy legyen, ami lehetővé teszi a záródokumentum min- Háromszáz amerikai zsoldos Angolában Egy bostoni lap leleplező cikke A Christian Science Monitor című bostoni újság azt írja, hogy Angolában hozzávetőlegesen 300 amerikai harcol, akit a Központi Hírszerző Szolgálat (CIA) képezett ki. Az angolai helyzet ismerőire hivatkozva a lap közli, hogy a CIA volt katonákat és tiszteket verbuvált. A lap híradása szerint többségük az UNITA soraiban, kisebb részük pedig az FNLA kötelékében az ország Zaire-val határos északi részében harcol. Állítólag újabb 300 amerikait vetnek be Angolában, ha a CIA ehhez megfelelő támogatást kap. A kémszervezet már beszervezett 150 pilótát és műszerészt egy rakétákkal felszerelt helikopterraj irányítására. Anyagi és erkölcsi támogatás a luandai kormánynak Accrából jelenti a Tanjug. Ignatius Achempong ghanai elnök felhívással fordult az afrikai országokhoz, hogy ismerjék el a ruandai kormányt és részesítsék anyagi és erkölcsi támogatásban az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalmat (MPLA), Idi Aminhoz, Uganda elnökéhez, aki egyben az Afrikai Egységszervezet elnöke is. Achempong ezredes üzenetet intézett s megmagyarázta, hogy Ghana miért ismerte el a luandai kormányt és követelte az Egységszervezettől: sürgősen ítéljen el minden külföldi beavatkozást. A luandai kormány elismerése az egyetlen és legjobb módja annak, hogy biztosítsák a volt portugál gyarmat függetlenségét és területi integritását — áll az üzenetben. Ghana legfelsőbb Katonai Tanácsának álláspontja szerint az MPLA az angolai nép egyetlen képviselője, s az accrai kormány ezért ismerte el a luandai kormányt. Okai vezérőrnagy, a ghanai hadsereg vezérkari főnöke cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a katonai tanács soraiban bizonyos nézeteltérések voltak az MPLA támogatása kérdésében. Miután az Afrikai Egységszervezet tagállamainak több mint fele elismerte a luandai kormányt, Ghana következetes maradt álláspontjához. Ugyanakkor Ghana egyetemista szervezete követelte a katonai tanácstól, hogy az MPLA elismerésével összhangban küldjön anyagi és katonai segítséget Agosthino Neto mozgalmának, valamint küldjön nagykövetet Luandába. Hasonló hangnemben írnak a ghanai lapok is. özel-keleti hírek . Az idén összehívják a genfi értekezletet Fahmi: Izrael még jobban elszigetelődik Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy ez év első felében megtartják a genfi békeértekezletet, s részt fognak venni rajta a Palesztinai Felszabadítási Szervezet képviselői is. Az Al Ahram című kairói lapban megjelent nyilatkozatában az egyiptomi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izrael politikai elszigetelődése tovább fog tartani, ha nem bocsátkozik tárgyalásokba az arab országokkal a közel-keleti, tartós béke helyreállításáról. Ha Izrael szembeszáll a béketörekvésekkel, akkor újabb nemzetközi határozatokat hoznak ellene. Washingtonban egyébként bejelentették, hogy Yitzak Rabin izraeli miniszterelnök január 27-e és február 4-e között látogatást tesz az Egyesült Államokban. Rabint Ford elnök hívta meg. Az izraeli miniszterelnök Ford elnökkel és más amerikai tisztségviselőkkel részletesen meg fogja vitatni a közel-keleti problémát. Rabin miniszterelnökké történt megválasztása óta most fog harmadszor az Egyesült Államokba utazni. Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint Hafez el Asszad szíriai elnök négynapos iráni látogatása után közleményt adtak ki, amelyben az áll, hogy a Közel-Keleten nem lehet helyreállítani az igazságos békét, ha Izrael nem vonul ki az arab területekről, s nem ismeri el a palesztinai nép legitim jogait. A közös közlemény szerint a két ország vezetői aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti robbanékony helyzet miatt. * Bejrút: A háromnegyed éves polgárháborúnak hétezer áldozata van Bejrútban az elmúlt éjszaka is lövöldözések hallatszottak, ezúttal azonban gépfegyvereket nem vetettek be. A már kilenc hónapja tartó polgárháború mérsége igen tragikus: hétezren életüket vesztették, kétszer annyian megsebesültek. Bejrútban és az egész országban alegfrissebb hírek szerint megszűntek a harcok. A baloldali és a jobboldali szervezetek tagjai a főváros több negyedéből kivonultak, de Bejrútban senki sem áltatja magát olyan illúziókkal, hogy Libanonban a közeljövőben helyreáll a béke. Az egyik fővárosi lap szerint az új év kezdetén derűlátónak kellene lenni, de a tények semmiféle optimizmusnak nem adnak helyet. A megfigyelők egyetértenek ebben a lap értékelésével, mert a vezető politikusok még mindig nem találták meg a béke felé vezető utat. Mi több, az álláspontok bizonyos további kiéleződése figyelhető meg, jóllehet a keresztény és a muzulimán közösség konzervatív és mérsékelt erői hajlandónak mutatkoztak a megegyezésre. Ilyen légkörben a libanoniak többsége úgy véli, hogy a közeljövőben újra fellángolnak a harcok. Mert valamennyiük előtt világos, hogy a súlyos belpolitikai problémák közül még egyetlenegyet sem oldottak meg. Az elmúlt évben Izrael lakossága hozzávetőlegesen két százalékkal gyarapodott, s száma az idén el fogja érni a 3,5 milliót. A Tel Aviv-i kormány közleménye szerint az ország lakosságának 85 százaléka zsidó (2,95 millió). Az izraeli statisztika szerint az országban 527000 arab él. 3. oldal