Magyar Szó, 1976. január (33. évfolyam, 1-13. szám)

1976-01-03 / 1. szám

Szombat, 1976. január 3. MAGYAR SZÓ Kreritiesz és Denktas hamarosan ismét tárgyalóasztalnál Az ENSZ derűlátással tekint a dialógus elé­ ­Az egyik ciprusi újság a múlt héten azt írta, hogy „mo­st már csa­k a tárgyalá­sok, felújításának időpontját kell meghatározzad”. Az új­ság ezzel nyilvánvalóan ki­fejezte azt a meggyőződését is, amely napjainkban Nitoó­­ziában uralkodik a két cip­rusi közösség közötti dialó­gus felújításával kapcsolat­ban. Noha már az új eszten­dőben j­árunk, a tárgyalások még mindig ott tartanak, ahol egy évvel ezelőtt vol­tak, pontosabban: semmi­­ sem történt azóta. Tavaly január elején Glav­kosz Klerideia és Rauf Denktas, a két ciprusi tár­gyaló fél, kilátásba helyezte megbeszéléseik folytatását — mint ahogy akkor el­hang­zott — „a lényegbe vágó kér­désekről”. Ám az úgyneve­zett török föderális állam egyoldalú kikiáltása, amely alig egy hónappal később megtörtént, annyi időt sem hagyott, a tárgyaló felek­nek, hogy felkészüljenek a dialógusra. A kifejezettebbé váló kölcsönös bizalmatlan­ság légkörében később Kurt Waldheim ENSZ-főtit­kár köz­vetítésével úgy-ahogy mégis folytatódtak a megbeszélé­sek. Tavaly szeptemberig rövid szünetekkel négy al­kalommal került sor megbe­szélésekre, akkor azonban a tárgyalások ismét zsákutcá­ba jutottak. Denktas ugyan­is a negyedik, New York-i tanácskozásra üres kézzel utazott el. A tárgyalások félbeszakadtak, kölcsönös vádaskodások következtek­, s azóta is várnak a tárgyalá­sok folytatására. A megfigyelők közül sen­ki sem akar jósolgatni a megoldást illetően. Egyéb­ként a két fél egymást vádol­ja csökönyösséggel. Ez utób­bi azonban általános véle­mény szerint inkább a török félre vonatkoztatható, amely nyilvánvalóan az erő pozí­ciójára helyezkedik. Termé­szetesen a kilátásba helye­zett újabb dialógus reményt kelt. Nincs kizárva, hogy az újabb megbeszélések már ebben a hónapban megkez­dődnek. Egyesek azt állít­ják, hogy még e hó első fe­lében, mások hogy a hó­nap végén, de mindannyian egyetértenek abban, hogy még januárban. A ciprusi megbeszélések­kel­­kapcsolatban napjaink­ban annak lehetősége ad okot derűlátásra, hogy a két tárgyaló fél talán már pár nap múlva találkozik egy­mással és kifejezi készségét, hogy újból tárgyalóasztalhoz üljön. Mindenekelőtt Biciosz gö­rög és Caglayamgil török kül­ügyminiszter brüsszeli ta­nácskozása óta tűnik indo­koltnak a derűlátás, mivel a két külügyminiszter közölte, hogy kérni fogja Waldheim­­től: tegyen újabb erőfeszíté­seket a dialógus megkezdé­se érdekében. Mi több, a gö­rög és a török külügyminisz­ter támogatásáról is biztosí­totta az ENSZ-főtit­kárt. Eztt olyan jelnek tekintik, amely nélkül, különösen Denktas, mindeddig nem ülhetett, s ezentúl sem ülhet tárgyaló­­asztalhoz. A ciprusi kor­mány közleményt adott ki, amelyben ismételten helyes­li a két ciprusi közösség kö­zöt­ti dialógus ügyrendi­ sza­bályzatát. De azt is köve­telte, hogy a megbeszélések­nek az ENSZ keretében és a világszervez­et határozatai­nak figyelembevételével kell lehajlaniu­k. Biztató jelek érkeznek az ENSZ-ből is. Perez de Cuel­lar perui diplomata, mint az ENSZ ciprusi nagyköve­te, miután konzultált Wald­­heimmal, nagy bizakodással tért vissza Nikéziába. — A két ciprusi közösség­­megfog­szóláséit a lehető legrövi­debb időn belül felújítják — mondta a perui diplomata, majd kifejelte Waldheim re­ményét is, amely szerint „remélhető, hogy a tárgyalé fote hamar megkezdődnek”. Mao Cetung meghívta Nixont A volt amerikai elnök 1972-ben járt Kínában Mao Cetung kínai párt­elnök meghívta pekingbe Richard Nixon volt ameri­kai elnököt. Kívánságát Ni­xon lányának, Julie-nak és férjének, David Einsen­­howernak, Dwight Eisen­hower volt amerikai elnök unokájának fejezte ki, akiket az újév előestéjén fogadott. Richard Nixon egyetlen alkalommal, 1972-ben tett látogatást a Kínai Népköz­­társaságban. Ő volt az első amerikai elnök, a­ki közvet­len tárgyalásokat folytatott a pekingi kormány tagjai­val. A látogatás végén Csou En-laj miniszterelnök­kel aláírták a híres sangha­­ji nyilatkozatot, amely a két ország kapcsolatai nor­malizálásának az alapját képezi. Belgium nem tekinti állampolgá­rának Vladimir Dapčevićot Brüsszelből jelenti a Tan­­jug. A belga külügyminiszté­rium közleményt adott ki, amelyben bejelenti: decem­ber 18-án hivatalos értesítést kapott Belgrádból, hogy Vla­dimir Dapčevićot letartóztat­ták Jugoszláviában, miután illegálisan átlépte a határt. A közlemény többek kö­zött­­hangsúlyozza, hogy Vla­dimír Dapčević tavaly ápri­lis óta belga állampolgár, de ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy nem szűnt meg jugoszláv állam­­polgársága sem. Ennek kap­csán felhívja a figyelmet az 1964. szeptember 17-e óta érvényben levő jugoszláv tör­vényre, amely előírja, hogy mit kell tennie a jugoszláv­­polgárnak, ha meg akarja i­s változtatni állampolgárságát. A belga külügyminisztérium rámutat, hogy Dapčević sem­mit sem tett ilyen irányban az illetékes jugoszláv ható­ságoknál. I Helsinki éi első lépés volt A Medunorodna Politika körinterjúja tíz európai ország külügyminiszterével Tíz európai ország: Auszt­ria, Dánia, Görögország, Hol­landia, Norvégia, Lengyelor­szág, Románia, Svájc, Svéd­ország és Nagy-Britannia külügyminisztere eleget téve a Međunarodna Politika, fő- és felelős szerkesztője kéré­sének válaszolt az európai helyzetre és a helsinki biz­tonsági és együttműködési értekezlet határozatainak al­kalmazására vonatkozó kér­désekre. Erich Bielka osztrák kül­ügyminiszter kijelentette, hogy országa igen nagy fi­gyelmet szentel a konferen­cia határozatai megvalósí­tásának. A helsinki összejö­vetel eredménye, az osztrák külügyminiszter szerint, at­tól függ, hogy milyen mér­tékben válnak valóra e ha­tározatok. K. B. Andersen, a dán diplomácia főnöke kifejezte reményét, hogy a következő hónapok jelentős haladást hoznak a helsinki konferen­cia záródokumentumának al­kalmazásában. Dimitriosz Biciosz görög külügyminiszter kijelentette, hogy a görög kezdeménye­zés a balkáni értekezlet összehívására és a jugoszláv —olasz határkérdéseket meg­oldó szerződés összhangban van a helsinki értekezlet ha­tározataival. — Hogy sza­vatoljuk a békét és az együttműködést — mondta Biciosz —, további erőfeszí­tésekre van szükség, hogy megteremtsük a kölcsönös megbecsülést és minden or­szág biztonságát. Van der Stoel holland külügyminiszter szerint a­­ helsinki­ konferencia csak az­­ első lépés a biztonság és az­­ együttműködés fokozásának­­ útján. Knut Fridenlund norvég külügyminiszter kijelentette, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alapot teremt a további épí­tő jellegű erőfeszítésekhez. Szerinte a Kelet és a Nyu­gat közötti viszony még min­dig igen ellentmondásos, és csak fokozatosan lehet javí­tani rajta. Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársa­ság közti megállapodás, mint ahogyan a jugoszláv— olasz határszerződés is, lé­pés az országok közti bará­ti kapcsolatok kiépítése fe­lé. Macovescu, a román diplo­mácia főnöke szintén hang­súlyozta a jugoszláv—olasz szerződés jelentőségét. A fe­szültség enyhülése, az igazi biztonság és béke Európá­ban el sem képzelhető a le­szerelés nélkül, mondta Ma­covescu. — A konferencia záródo­­kumetumában említett prob­lémák egyenlő jelentőséggel bírnak — mondta Pierre Gräber svájci külügyminisz­ter. — A helsinki konferen­cia tulajdonképpen átfogóbb együttműködés kezdetét je­lenti — mondta Gräber. Sven Anderson svéd kül­ügyminiszter értékelése sze­rint a nemzetközi leszerelés a tartós békéhez vezető eny­hülés egyik előfeltétele. James Callaghan brit kül­ügyi államtitkár kijelentette, hogy a helsinki konferencia jelentősége attól függ, mi­lyen mértékben tartják tisz­teletben határozatait a részt vevő országok. Elköltözik Bécsből az OPEC? Az Egyesült Arab Emirá­tusok kormánya javasolta, hogy az olajexportáló orszá­gok szervezetének székhelyét Bécsből helyezzék át Abu Dhabiba. Kuvaiti források szerint Mani Szaid Otaibának,­­ az Egyesült Arab Emirátusok olaj­ügyi miniszterének ilyen értelmű üzenete javasolja, hogy az OPEC-országok mi­niszterei február 1-én Abu Dhabiban folytassák tárgya­lásaikat. Az indítvány a kö­zelmúltban lezajlott terror­támadással magyarázható. Otaiba miniszter hangsúlyoz­za, hogy Abu Dhabi szava­tolhatja az értekezlet zavar­talan lefolytatását. A kuvaiti tisztségviselők azonban nem lelkesednek az OPEC székhelyének áthelye­zéséért. Véleményük szerint valamelyik semleges, OPEC- on kívüli ország, például Bahrein, vagy Marokkó, meg­felelőbb lenne. Az enyhültek ki kell terjednie a világ minden részére Miloš Minié nyilatkozata a Medunarodna Politikának den fejezetének megtartását. Minié kijelentette, hogy a helsinki konferencia záródo­kumentuma kiegyensúlyozott és egy egészet alkot, ame­lyet nem lehet egyoldalúan magyarázni, vagy pedig más politika szolgálatába állíta­ni. Az értekezlet határozatai és üzenetei különböző for­mákban máris megnyilvánul­nak az európai és a világ­eseményekben, mondta Mi­nié. Jelentőségük elismerés­re talált a nemzetközi érte­kezleteken és a nemzetközi szervezetekben. Ezzel össz­hangban a szövetségi kül­ügyi titkár említést tett az el nem kötelezett országok limai miniszteri konferen­ciájáról, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli és rendes üléssza­káról. A helsinki konferencia ha­tározatainak igazi alkalma­zása nagy jelentőséggel bír az országok biztonságának erősítésében. Nem szabad el­felejteni, mondta. Minié, hogy Európa, amely „a vi­lág legkoncentráltabb kato­nai poligonja”, tovább foly­tatja a mind veszélyesebb fegyverkezési versenyt. _ A fegyverkorlátozás és az álta­lános leszerelés a helsinki konferencián részt vett­­ or­szágok számára első számú feladat, mert az európai biz­tonság oszthatatlan. Minte emlékeztetett, hogy Jugoszlávia szervezi meg 1977-ben az európai orszá­gok, Kanada és az Egyesült Államok képviselőinek talál­kozóját. Hazánk, mint el nem kötelezett szocialista ország, mindent megtesz, hogy a belgrádi találkozó sikeres legyen, hogy hozzá­járuljon az európai együtt­működés és a biztonság to­vábbi fejlődéséhez, mondta Minic,­­s hozzátette, hogy Jugoszlávia elvárja a részt vevő országok támogatását, állandó hozzájárulását, tár­gyalási készségét és a közös érdekű kérdések közös átte­kisztásét és megvitatását, összhangban a teljes egyen­jogúság és a kölcsönös tisz­telet elvével. . Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Miloš Minic, a­­ Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár, a Medju­arodna Politika című folyóiratnak adott interjújá­ban kijelentette, hogy Jugo­szlávia abból a meggyőződés­ből indul ki, hogy a helsin­ki biztonsági és együttmű­ködési értekezlet határozatai következetes teljesítésének nagy fontossága van az ál­talános enyhülés folytatása­ és e folyamatnak a­ világ minden térségére és a nem­zetközi kapcsolatok minden területére való kiterjesztése szempont­j­ából. — A konferencia határo­zatainak alkalmazása — mondta Miloš Minic — in­tegrális és dinamikus kell hogy legyen, ami lehetővé te­szi a záródokumentum min- Háromszáz amerikai zsoldos Angolában Egy bostoni lap leleplező cikke A Christian Science Mo­nitor című bostoni újság azt írja, hogy Angolában hoz­závetőlegesen 300 amerikai harcol, akit a Központi Hír­szerző Szolgálat (CIA) ké­pezett ki. Az angolai hely­zet ismerőire hivatkozva a lap közli, hogy a CIA volt katonákat és tiszteket ver­buvált. A lap híradása szerint többségük az UNITA sorai­ban, kisebb részük pedig az FNLA kötelékében az or­szág Zaire-val határos északi részében harcol. Állítólag újabb 300 amerikait vetnek be Angolában, ha a CIA eh­hez megfelelő támogatást kap. A kémszervezet már beszervezett 150 pilótát és műszerészt egy rakétákkal felszerelt helikopterraj irá­nyítására. Anyagi és erkölcsi támogatás a luandai kormánynak Accrából jelenti a Tan­­jug. Ignatius Achempong­ gha­­nai elnök felhívással fordult az afrikai országokhoz,­ hogy ismerjék el­­ a ruandai kormányt és részesítsék anyagi és erkölcsi támoga­tásban az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalmat (MPLA), Idi Aminhoz, Uganda el­nökéhez, aki egyben az Af­rikai Egységszervezet el­nöke is. Achempong ezredes üzenetet intézett s megma­gyarázta, hogy Ghana miért ismerte el a luandai kor­mányt és követelte az Egy­ségszervezettől: sürgősen ítéljen el­ minden külföldi beavatkozást. A luandai kormány elis­merése az egyetlen és leg­jobb módja annak, hogy biztosítsák a volt portugál gyarmat függetlenségét és területi integritását — áll az üzenetben. Ghana legfelsőbb Kato­nai Tanácsának álláspontja szerint az MPLA az angolai nép egyetlen képviselője, s az accrai kormány ezért ismerte el a luandai kor­mányt. Okai vezérőrnagy, a ghanai hadsereg vezérkari főnöke cáfolta azokat a hí­reszteléseket, hogy a kato­nai tanács soraiban bizo­nyos nézeteltérések voltak az MPLA támogatása kér­désében. Miután az Afrikai Egység­szervezet tagállamainak több mint fele elismerte a luandai kormányt, Ghana következetes maradt állás­pontjához. Ugyanakkor Ghana egyetemista szerve­zete követelte a katonai ta­nácstól, hogy az MPLA el­ismerésével összhangban küldjön anyagi és katonai segítséget Agosthino Neto mozgalmának, valamint küldjön nagykövetet Luan­dába. Hasonló hangnemben írnak a ghanai lapok is. özel-keleti hírek­­ .­­ Az idén összehívják a genfi értekezletet Fahmi: Izrael még jobban elszigetelődik Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy ez év első felében megtartják a genfi békeértekezletet, s részt fog­nak venni rajta a Paleszti­nai Felszabadítási Szerve­zet képviselői is. Az Al Ahram című kai­rói lapban megjelent nyilat­­kozatában az egyiptomi kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izrael politikai elszi­getelődése tovább fog tarta­ni, ha nem bocsátkozik tár­gyalásokba az arab orszá­gokkal a közel-keleti, tartós béke helyreállításáról. Ha Izrael szembeszáll a béke­törekvésekkel, akkor újabb nemzetközi határozatokat hoznak ellene. Washingtonban egyébként bejelentették, hogy Yitzak Rabin izraeli miniszterelnök január 27-e és február 4-e között látogatást tesz az Egyesült Államokban. Ra­bint Ford elnök hívta meg. Az izraeli miniszterelnök Ford elnökkel és más ame­rikai tisztségviselőkkel rész­letesen meg fogja vitatni a közel-keleti problémát. Rabin miniszterelnökké történt megválasztása óta most fog harmadszor az Egyesült Államokba utazni. Az Associated Press hír­­ügynökség jelentése szerint Hafez el Asszad szíriai el­nök négynapos iráni látoga­tása után közleményt­ adtak ki, amelyben az áll, hogy a Közel-Keleten nem lehet helyreállítani­ az igazságos békét, ha Izrael nem vonul ki az arab területekről, s nem ismeri el a palesztinai nép legitim jogait. A­ kö­zös közlemény szerint a két ország vezetői aggodalmu­kat fejezték ki a közel-ke­leti robbanékony helyzet miatt. * Bejrút: A háromnegyed éves polgárháborúnak hétezer áldozata van Bejrútban az elmúlt éj­szaka is lövöldözések hallat­szottak, ezúttal azonban gép­fegyvereket nem vetettek be. A már kilenc hónapja tar­tó polgárháború mérsége igen tragikus: hétezren éle­tüket vesztették, kétszer annyian megsebesültek. Bejrútban és az egész or­szágban a­­legfrissebb hírek szerint megszűntek a har­cok. A baloldali és a jobb­oldali szervezetek tagjai a főváros több negyedéből ki­vonultak, de Bejrútban sen­ki sem áltatja magát olyan illúziókkal, hogy Libanon­ban a közeljövőben helyre­áll a béke. Az egyik fővá­rosi lap szerint az új év kezdetén derűlátónak kelle­ne lenni, de a tények semmi­féle optimizmusnak nem adnak helyet. A megfigyelők egyetérte­nek ebben a lap értékelé­sével, mert a vezető politi­kusok még mindig nem ta­lálták meg a béke felé ve­zető utat. Mi több, az állás­pontok bizonyos további ki­éleződése figyelhető meg, jól­lehet a keresztény­ és a mu­­zulimán közösség konzerva­tív és mérsékelt erői haj­landónak mutatkoztak a megegyezésre. Ilyen légkörben a libano­niak többsége úgy véli, hogy a közeljövőben újra fellán­golnak a harcok. Mert vala­mennyiük előtt világos, hogy a súlyos belpolitikai problé­mák közül még egyetlen­egyet sem oldottak meg. Az elmúlt évben Izrael lakossága hozzávetőlegesen két százalékkal gyarapodott, s száma az idén el fogja ér­ni a 3,5 milliót. A Tel Aviv-i kormány közleménye szerint az or­szág lakosságának 85 száza­léka zsidó (2,95 millió). Az izraeli statisztika szerint az országban 527000 arab él. 3. oldal

Next