Magyar Szó, 1979. március (36. évfolyam, 73-88. szám)
1979-03-16 / 73. szám
2 KÜLPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1979. március 16., péntek KARAMANLISZ LÁTOGATÁSA klubb ösztönzés a jószomszédi viszonyok továbbf élesztésére A kölcsönös megértés és a különbségek tiszteletben tartása az egyenrangú együttműködés alapja Konsztantin Karamanlisz görög kormányfő Tito elnöknek és Veselin Djuranovicnak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására ma háromnapos hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezik. A görög miniszterelnök harmadízben találkozik Tito elnökkel. A látogatás alkalmul szolgál, hogy átfogó véleménycserét folytassanak a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A küszöbönálló jugoszláv—görög megbeszéléseknek Belgrádban nagy jelentőséget tulajdonítanak, elvárják, hogy a látogatás tovább serkenti a két szomszédos és baráti ország kapcsolatát és együttműködését. A hivatalos jugoszláv körök megelégedettséggel hangsúlyozzák, hogy a látogatás kifejezi Jugoszlávia és Görögország jószomszédi kapcsolatának és baráti együttműködésének magas fokát és azt, hogy folyamatosan magas szintű politikai megbeszélést folytatnak. Jugoszlávia összpontosított figyelmet fordít a Görögországgal való együttműködés még gazdagabbá és tartalmasabbá tételére. A két eltérő társadalmi rendszerű szomszédos ország előreláthatólag ezúttal is megerősíti azt a tartós irányvonalát, hogy ápolja a sokoldalú jószomszédi kapcsolatokat és az együttműködést. Jugoszlávia szomszédaival való kapcsolatát az egyenjogúságra és az elvszerűségre építi- tiszteletben kell tartani minden ország önálló fejlődésre való jogát és nemzetközi helyzetének sajátosságát. A nemzetközi kapcsolatok minden formájában Jugoszlávia az el nem kötelezettség közismert elveinek, az ENSZ Alapokmányának alkalmazását szorgalmazza. A görög kormányfő jugoszláviai látogatására szövevényes nemzetközi helyzetben kerül sor, a háborús és válsággócok, az erőszak és az érdekövezetek politikája újabb veszélyeket teremtett. Függetlenül a kedvezőtlen folyamattól, világszerte több ország és nép hathatós erőfeszítéseket tesz a függetlenség, az önálló fejlődés, az egyenjogú nemzetközi kapcsolatok kibontakoztatására. Ilyen helyzetben a szomszédos országok kapcsolatának fejlesztése rendkívül jelentős és időszerű. Jugoszlávia és Görögország a maga módján, lehetőségeinek keretében kedvezően hozzájárul a balkáni országok kapcsolatának fejlesztéséhez, síkraszáll a multilaterális együttműködés fokozatos erősítéséért azokon a területeken, ahol erre reális lehetőség és közös érdekeltség van. Jugoszlávia a Görögországgal való kapcsolatában eltökélten szorgalmazza a kölcsönös gazdasági érdekek összehangolását, a gazdasági együttműködés bővítését, a kulturális kapcsolatok gazdagítását, a határ menti területek kapcsolatának és együttműködésének bővítését, az idegenforgalom és más kölcsönös érdekeltségű területek felvirágoztatásait. Belgrádi megítélés szerint az utóbbi néhány évben állandóan felfelé íveltek a jugoszláv—görög gazdasági kapcsolatok. A két ország árucsere-forgalmának értéke tavaly 204 millió dollár volt. Megkötötték az első szerződést az ipari kooperációról is. Mindkét fél úgy véli azonban, hogy még nem eléggé fejlettek a gazdasági együttműködés magasabb és tartalmasabb formái, még van lehetőség az együttműködés fejlesztésére az elkövetkező években. (Tanjug) AZ OLASZ KP KONGRESSZUSI ELŐKÉSZÜLETEI Se történelmi, se kompromisszum Az elv csak akkor jó, ha valóra lehet váltani A Tanjug tudósítójának levele Hóma, március Az olasz közvélemény felvetette a kérdést, mi maradt a történelmi kompromisszumból, amelynek az olasz kommunisták kongresszusi téziseikben továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A történelmi kompromisszum a gyakorlatban egyre kevésbé történelmi és egyre kevésbé kompromisszum. A történelmi kompromisszum óhatatlanul megköveteli a kölcsönösséget, de ez a gyakorlatban elmaradt. Az olasz kommunisták ezúttal is nagyra értékelik a keresztény és katolikus erők szerepét a civilizáció megőrzésében és a háború kitörésének meggátolásában. Nem korlátozva küldetésüket csupán e célkitűzésekre, a tézisekben egyértelműen üdvözlik a vallási meggyőződésű társadalmi, polgári és erkölcsi fejlesztésre irányuló törekvéseket. A gyakorlat megerősítette— áll a kongresszusra előkészített okmányokban —, hogy a keresztény tudat a világunk drámai valóságával való szembenézésben ösztönzi a társadalom szocialista átalakulásáért folytatott harcot. Minden jel szerint az ilyen megítélésre hatott a katolikus világon belüli fejlődés. XXIII. János, VI. Pál pápa idején a katolikus világ érdeklődést tanúsított nemcsak a vallási eszmék, hanem a világ társadalmi változásai iránt is. Nem vitás, hogy a változások közül néhányat maguk a hívők kényszerítettek ki. S ma már ők sem olyanok, mint a múltban. Mi mással magyarázható, hogy az egyház számára kedvezőtlen eredménnyel ért véget a nemzeti népszavazás a házasság felbontásáról és a művi vetélésről. A kommunisták az ilyen magatartásban felismerték a katolikus világ azon erőit, amelyeket a tézisekben a mély átalakulások és változások híveinek neveztek. Ezzel összhangban a dokumentumok a tőkés társadalom bírálatának nyilvánították a hívőknek a zavargásokra, és a társadalmi elferdülésekre történt reagálását, valamint hiteles értékek kutatását, jóllehet mindez magyarázható a vulgáris materializmus elvetésével is, amely a fogyasztói társadalomban jut leginkább kifejezésre. Nem vitás, mindez alapul szolgálhat a párbeszédre, amely sajnos csak akkor lehet eredményes, ha kölcsönösen tiszteletben tartják a szellemi és a többi értéket. Nem nyert igazolást azonban, hogy mindkét fél egyaránt hajlandó erre. Sokan például elvitatják a történelmi kompromisszumot, különösen akkor, amikor lehetőség nyílik gyakorlati alkalmazására. A legutóbbi példa erre a katolikus Kereszténydemokrata Párt vétója, amellyel meggátolta a kommunisták belépését a regionális kormányokba és közigazgatási szervekbe. Nemcsak a fentiek miatt a kongresszus előtti vitában sok szó esett a történelmi kompromisszumról. Szembeötlött, hogy a tézisek e fogalomról, mint elvről beszélnek, a tagság pedig gyakorlati alkalmazásának lehetőségét boncolgatta. Végső soron a legmagasztosabb elv értékét az szabja meg, menynyire alkalmazható a gyakorlatban. Dusán MIKI,JA MAGYARORSZÁG Az 1848-as forradalom megünneplése Magyarországon tegnap ünnepélyesen megemlékeztek március 15- SANTO DOMINGO Letartóztatták a Bolgár KP küldöttségének vezetőjét A Prensa Latina hírügynökség jelentette, hogy a Santo Domingó-i repülőtéren megérkezés után azonnal letartóztatták a Bolgár KP küldöttségének vezetőjét és a Haiti Kommunista Párt képviselőjét, akik részt akartak venni a Dominicai KP kongresszusán. Az értesülések szerint a bolgár küldöttség élén Petrov Mihajlo áll, a haiti kommunisták küldöttségét pedig René Theodor főtitkár vezeti. A dominicai hatóságok nem adtak beutazási engedélyt a szocialista országok kommunista pártjai képviselőinek, akiket a dominicai kommunisták meghívtak II. kongresszusukra. Nem kaptak beutazási engedélyt Románia, Magyarország, a Szovjetunió és Vietnam képviselői. A bolgár küldöttséget a repülőtéren tartóztatták le, valószínűleg azért, mivel beutazási engedély nélkül érkeztek az országba. éről, az ország nemzeti ünnepéről, Kossuth Lajos 1848-as forradalmának kezdetéről, amikor a tömegek Európa-szerte szembefordultak a feudalizmussal és a nemzeti elnyomás politikájával. Március 15-e megünneplésének korábban kifejezetten nacionalista jellege volt, Magyarország ez idő szerint nemzeti és osztálytartalommal telíti az évfordulóra rendezett ünnepségeket. Március 15-ét, a másik két nagy nemzeti ünnep, a Kun Béla által március 21-én indított forradalom és a fasizmus alól való felszabadulás (április 4-e) ünnepeinek keretébe helyezi. Petőfinek és Kossuthnak a függetlenség kivívásáért és a nemzet önállóságáért harcra szólító jelszavait az érvényre juttatott osztályszempontok tükrében értékelik, de nem fosztják meg őket nemzeti és hazafias tartalmuktól, minthogy mindezek valamennyi magyar állampolgárhoz közel állnak. Magyarország a néhány nap múlva beköszöntő ünnepre készülődik, hogy méltóképpen emlékezzen meg újabb kori történelme egyik legjelentősebb dátumának 60. évfordulójáról, március 21-éről, a Tanácsköztársaság győzelméről. (Tanjug) BELGRÁD Ülésezett a Jugoszláv—japán vegyes bizottság Napirenden a jobb együttműködést gátló problémák Belgrádból jelenti a Tanjug. A Jugoszláv—japán gazdasági együttműködési vegyes bizottság tegnapi első ülésén, amelyet a belgrádi külkereskedelmi titkárságon tartottak meg, kivizsgálták az együttműködés alakulását, és megvitatták a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztési lehetőségeit. Jugoszlávia és Japán gazdasági kapcsolatai az árucsereforgalomra korlátozódnak, s ez egyik fél szükségleteit sem elégíti ki. Tavaly mindössze 134 millió dollár értékű árucsere-forgalmat bonyolítottak le, a jugoszláv export 15 millió, az import pedig 119 millió dollár értékű volt. A behozatal tehát csupán 12,8 százaléka volt a kivitelnek, ez a jugoszláv gazdaság leggyengébb eredménye az árucsere-forgalomban. A tegnapi ülésen elemezték az egyes problémákat, és rámutattak megoldásuk lehetőségeire. A jugoszláv—japán vegyes bizottság tegnapi üléséről Véget ért Kurtovic latin-amerikai útja Magas fokú nézetazonosság az el nem kötelezettek szerepét illetően Véget ért Todo Kurtovicnak, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének Országos Választmánya elnökének több napos, sikeres latin-amerikai körútja. A Mexikó, Venezuela és Panama legjelentősebb személyiségeivel folytatott megbeszélések tükrözték a nagyfokú nézetazonosságot, elsősorban az el nem kötelezetteknek a nemzetközi kapcsolatban betöltött helyét és szerepét illetően. A látogatássorozat számottevően hozzájárult a Szocialista Szövetség és az említett országok politikai szervezetei együttműködésének bővítéséhez, Jugoszláviának Venezuelával, Mexikóval és Panamával való kapcsolatának fejlesztéséhez. Mexikóban Todo Kurtovic részt vett a kormányzó Intézmények Forradalmi Párt megalakításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, megbeszéléseket folytatott a párt legmagasabb rangú vezetőivel, valamint más mexikói politikai szervezetek tekintélyes személyiségeivel. A mexikói tárgyaló fél kidomborította Tito elnök jelentős szerepét a békéért, a haladásért, az el nem, kötelezettek egységének megszilárdításáért folytatott harcban. Venezuelában előtérbe helyezték, hogy erősíteni kell az el nem kötelezettek mozgalmát. Todo Kurtovic tárgyalt az ország két legerősebb pártjának, a Keresztényszociális Párt és a Demokrata Akciópárt vezetőivel, valamint más politikai szervezetek képviselőivel. Panamában fogadta Aristides Royo köztársasági elnök, első ízben tárgyal a Forradalmi Demokratikus Párttal, amelyet nemrégiben alakítottak azzal a céllal, hogy szavatolja a társadalmi, gazdasági és politikai reform folytonosságát. Panama képviselői a megbeszéléseken külön köszönetet mondtak Josip Broz Tito elnöknek és Jugoszláviának a Panama-csatornára vonatkozó új szerződésről folytatott megbeszélések idején nyújtott jelentős támogatásért. Kifejezték eltökéltségüket, hogy továbbra is sokoldalúan támogatják az el nem kötelezettek mozgalmának megszilárdítását, a békéért folytatott küzdelmet, fellépnek a világnak tömbökre való felosztása ellen. A JDNSZSZ küldöttségének tagja volt Dušan Popovic, a VDNSZSZ Tartományi Választmányának elnöke és mások. (Tanjug) NYUGAT-BERLI VÁLASZTÁS ELŐTTI BOTRÁNYOK A nyugat-berlini új városi tanács tagjainak választási kampányára rányomták bélyegüket a korrupciós botrányok. A választást egyébként vasárnap bonyolítják be. Az affért a Der Spiegel című hamburgi napilap robbantotta ki, nyilvánosságra hozva, hogy az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) tetemes összeget kínált egy építőipari vállalkozónak, ha kompromittáló adatokat közöl Dietrich Stobberól, a jelenlegi polgármesterről, a Szociáldemokrata Párt (SPD) fő jelöltjéről. A Kereszténydemokrata Unió nem tagadja, hogy információt kért, de nem ismerte be, hogy pénzt kínált. Azt állítja, hogy az említett vállalkozó kérte megjutalmazását. A vasárnapi választáson a legnagyobb eséllyel a három legerősebb párt, a 30 éve ellenzékben levő CDU, valamint a két koalíciós párt, az SPD és a Szabad Demokrata Párt (FDP) indul. A pártok gazdasági és kommunális programja között nem nagy az eltérés, a legnagyobb vitát Nyugat-Berlin státusa robbantotta ki. Az SPD és az FDP ígéretet tett, hogy a jövőben is tárgyal az NDK-val. Az ellenzéki CDU szerint fokozottabban előtérbe kell helyezni Nyugat-Berlinnek az NSZK-hoz való tartozását, s engedményekre kell kényszeríteni az NDK-t. A szavazás kimenetele teljesen bizonytalan. A közvélemény-kutatás eredményei szerint az SPD és a CDU megszerezheti a szavazatok hozzávetőlegesen 45, az FDP pedig 37 százalékát. (Tanjug) Amerikai megfigyelők Rhodesiában A France Presse jelentése szerint az amerikai szenátus külügyi bizottsága javasolta, hogy küldjenek 25—30 megfigyelőt Rhodesiába az áprilisi választások szabályosságának ellenőrzésére. A külügyi bizottság a javaslatot 8 szavazattal 2 ellenében fogadta el. George McGowern demokrata szenátor annak a véleményének adott hangot, hogy a megfigyelők jelentése hozzájárul majd ahhoz, hogy Carter amerikai elnök könynyebben dönthessen, vajon megszünteti vagy folytatja Ian Smith fajüldöző rendszere elleni gazdasági szankciókat. A megfigyelőknek Salisburybe való küldését egyébként jóvá kell hagynia az amerikai kongresszus mindkét házának. A Zimbabwei Felszabadítási Front nemrégiben felkérte az ENSZ tagországait, hogy ne küldjék el megfigyelőiket az április 20-án kezdődő választásra, amelyet Ian Smith szervez az úgynevezett belső megoldás keretében. A választáson nem vesznek részt Zimbabwe felszabadítási mozgalmainak képviselői.