Magyar Szó, 1980. október (37. évfolyam, 271-285. szám)
1980-10-02 / 272. szám
t itt MAGYAR SZÓ 1980. október 2., csütörtök —MŰVELŐDÉS ■— Jobb, mint tavaly Utólag a I. újvidéki jazz-napokról Az elmúlt héten, szeptember 21- étől 27-éig, vasárnaptól szombatig tartott a II. Újvidéki jazz-napok rendezvénysorozata. Három műfaj: képzőművészet, film és élőzene tükrében került a közönséghez a jazz. A Sonja Marinković Ifjúsági Művelődési Központ Galériájának pinceklubjában Bicskei Zoltánnak volt egy 23 rajzból álló, jazz-zenészeket ábrázoló kiállítása, e sorok írójának pedig az M-stúdió előcsarnokában egy 51 képből álló jazz-fotó kiállítása. A Galéria 24 pinceklubban és a Radivoj Cirpanov Munkásegyetem első emeleti termében jó kisülelmeket láthattunk a newporti jazz- fesztiválról és más nyilvános hangversenyekről. A jazz legnagyobbjai vonultak fel: Louis Armstrong, Duke Ellington és ze-nekara, Horace Silver, Joe Wil-liams, Jimmy Rushing, Oscar Peterson, Ray Brown, Ed Thigpen, Dizzy Gillespie és még sokan má sok. Két stúdióbeszélgetést is hall előttünk John Lewis-szal, a Modern I Jazz Quartet vezetőjével és Dave Brubeckkal, s néhány stúdióséivájtelt végigélvezhettünk a Modern I Jazz Quartet és a Dave Brubeck I kvartett játékáról. Ezek a f kísérő- rendezvények tartalmasabbá tették és a maguk módján gazdagították a jazz-napok rendezvényeit. Négyszer tartottak jam-session-t a Galéria 24 pinceklubban, ebből két éjszaka minden várakozást felülmúlt és minden igényt kielégített. Tone Janša zenészeinek kivételével, akiknek másnap már Grazban kellett fellépniük, szinte mindegyik jobb zenész, aki szerepelt az M-stúdióban, a legnagyobb élvezettel és odaadással játszott szünet nélkül, egészen pirkadatig. Visszagondolva a tavalyi meghiúsult vagy szélhámoskodásba fulladt session-ekre, végeredményben ég és föld a különbség. Az amatőrök bemutatkozása is jobb volt a tavalyinál. A Zenekedvelő Ifjúság újvidéki szervezetének nyáron meghirdetett országos pályázatára 26 zenész és együttes jelentkezett, a bíráló bizottság ennek mintegy felét érdemesítette fellépésre, és ebből is csak egy, a versed Ex nevű együttes nem akart vagy nem tudott jazzt játszani. A többiek annál inkább, s egyeseknek ez egészen jól is sikerült. Külön meglepetés volt a húsztagú Cabe elnevezésű celjei nagyzenekar, de jó volt a rijskai Trio nevű kvartett, a három újvidéki kisegyüttes, Slobodan Kozarčić szving együttese, a 3K+17 elnevezésű kvartett és a Prvi dán (Első nap) nevű gitárzenekar, valamint egy zsablyai gitáros, név szerint Branko Stojšin Egészen más mércével kell mérnünk a „profik” bemutatkozását három este összesen 12 együttes hallottunk. A legjobb a Gut-Marković szextett volt (Stjepko Gut trombitáé, szárnykürt, Milivoje Markovic alt- és tenorszaxofon, Nikola Motrova flugjabon, Misa Krstic zongora, Vojin Dmokoci bőgő és Lazar Tošii dob). Stjepko Gut többször megjárta Amerikát legutóbb pedig Lionel Hampton nagyzenekarának volt a tagja, annak idei európai körútja során. Stjepko Gut pillanatnyilag a legjobb jugoszláv jazzzenész, mindent tud, amit tudnia kell, s azonfelül érzi a zenét. Rögtönzései ötletesek, mondatai kerekek, játéktechnikai problémái nincsenek. Együttesének társvezetője, Milivoje Markovic alt- és tenorszaxofonos régebben a Belgrádi RTV nagyzenekarának volt a tagja, újabban a tévé zenei szerkesztője, úgy látszik, megszabadult a nagyzenekari kötelezettségek mindennapos taposómalmától, a rissz-rossz slágerénekesektől, a kétes értékű zenészektől, és így teljes értékű partnere lett Gutnak. Misa Krsticet, a zongoristát eddig a belgrádi jazz-fesztiválok jam-sessionjeiről ismerjük, ő volt , talán az idei rendezvény legjobb zongoristája. Ez az együttes a világ bármelyik jazz-fesztiválján megállná a helyét. Joe Lee Wilson fiatal amerikai néger énekesről és együtteséről már esett szó a napi beszámolókban. Én ezt az együttest tenném a második helyre. Azután következie Tone Jana új kvartettje egy „csodagyerek” bőgőssel, Bernd Dieterichhel és a B. P. Comvention, majd Ivan Svager kisegyüttese. Belgrádból és a budapesti Di- menzió. A ritmussal és az összjáttékkal bajlódott a zágrábi Supersession és az újvidéki Méta Sek- I dija. Ez a két együttes gyengébb volt a többinél, viszont Koki Dijmosevszkira, a Lebsol jazz rock együttes egykori zongoristájára és a Birdland együttesre kár szót fecsérelni. Két nagyzenekart hallottunk, az újvidékit és a zágrábit. Az újvidéki volt a lényegesen jobb, a zágrábiak nyugdíjasok módjára „teljesítették kötelességüket’’. Különben először játszottak Újvidéken. Az újvidéki nagyzenekarnak volt egy nagyszerű erősítése, Branislav Lala Kovacev Európa egyik legjobb dobosa jött néhány napra haza és játszott az újvidéki nagyzenekarban. Másodszor rendeztek jazz-fesztivált Újvidéken, s mindent összegezve az idei sokkal jobb volt a tavalyinál. Létjogosultsága vitathatatlan. DORMAN László Stjepko Gut Tolnai Ottó drámája Kecskeméten Holnap este Kecskeméten a Katona József Színház kamaraszínpadán bemutatják Tolnai Ottó Végeladás című drámáját. A darab magyarországi ősbemutatóját Tömöry Péter rendezésében tartják meg. Megnyílt a verseci írótábor Versecen tegnap megnyílt a román nemzetiségű alkotók írótábora. A városban és a környező falvakban a következő öt nap alatt több irodalmi estet ésbeszélgetést rendeznek. A vajdasági irodalmi folyóiratok, a Verseci Irodalmi Kommuna képviselői és a román nemzetiségű írók a műfordításról, tartományunk nemzetei és nemzetiségei íróinak együttműködéséről tárgyalnak. Szó lesz az írótábor és a Verseci Irodalmi Kommuna együttműködéséről is. (Tanjug) Filmmonográfia a Fruska goráról A napokban megalakult a Fruška gora című dokumentumfilm tanácsa, amelynek elnökévé Svefa Savic Kolját, alelnökévé pedig Slobodan Klevernicet választották. A produkció az újvidéki Neoplanta és a Fruska gora Nemzeti Park közös vállalkozása. A forradalmi, történelmi, művelődési emlékművekről és a vidék földrajzi sajátosságairól szóló filmmonográfia forgatókönyvét Miroslav Antic és Pero Zubac írja. Rendező és operatőr Dobri Janevszki, zeneszerző Jovan Jovicié, gyártásvezető Milorad Kalaba. A film jövő év januárjában lesz kész. Évadnyitó a belgrádi színházakban A belgrádi színházak tegnap este megnyitották kapuikat: az Atelje 212 és a Jugoszláv Drámai Színház kivételével megtartották évadnyitó előadásaikat. Az Atelje 212 nem hivatalosan már bemutatkozott egy darabbal a BITEK keretében, de hivatalosan csak később kezdi meg az idényt, mert a nemzetközi színházi fesztivál még tart. Az év végéig négy bemutatót terveznek. Az egyiket, Nušić Gyászoló család című darabját, az újvidéki Szerb Nemzeti Színházzal közös vállalkozásban állítják színpadra. _ A Jugoszláv Nemzeti Színház drámaegyüttese három, a Jugoszláv Drámai Színház szintén három, a Belgrádi Drámai Színház s nagyszínpadon két, a kisszínpadon pedig egy premiert fog tartani az év végéig. A Jugoszláv Drámai Színház néhány rendkívüli bemutatót is tart: ismert külföldi rendezők által színpadra állított műveket tűz műsorára. ___ (Tanjug) Ma ítélik oda a Szirmai Károly díjat A Szirmai Károly Emlékbizottság ma délután ülést tart. Az összejövetelen meghatározzák az idei Szirmai Emléknap műsorát és odaítélik a Szirmai Károly irodalmi díjat. delmélet gyakorlati alkalmazásáért Az eszmei-politica képzés rendszerére és feladatairól tanácskozott a VKSZ TB Elnökségének illetékes bizottsága Társadalmunk mind nagyobbrészt a társadalmi folyamatok erőfeszítéseket tesz az ember el irányításában, ezért az önigazdómunkája érvényesüléséért, a szójtás kiteljesedéséről is jórészt mint ciasista önigazgatási rendszer tá s a jövő kínálta lehetőségről esikvábbfejlesztéséért, s ebben a jól szó, miközben továbbra is érezképzett, kellő politikai tudással tetik hatásukat a kispolgári menrendelkező kommunista dolgozók- realitás csökevényeira vár a legnagyobb feladat. Emellett nyilvánvaló az is, hogy Hogy a dolgozók ennek eleget tett az eszmei képzés programjai nem tessenek, tovább kell fejleszteni ! irányulnak kellő mértékben idea marxista képzés rendszerét új szerű társadalmi és gazdasági állapította meg a VKSZ TB El- problémáink felé, sőt egyes tanöksége Eszmei és Elméleti Tun- t nulmányi központok szinte elzárka-ügyi bizottsága Sveta STAJIC - koznak valóságunk mai kérdéseielnökletével megtartott tegnapitől. Mint ahogyan Lazar MOJ- ülésén, SZDV, a JKSZ KB Elnökségének A tanácskozásra készített elem- tagja is hangsúlyozta az ülésen jelzés, amely tartományunk szinte sedleges célunk rendszeres képminden községére kiterjed, a réssel felkészítenie az önigazgat VKSZ-nek az eszmei-politikai tókat arra, hogy választ tudjanak képzés minőségéért és tömegessé adni napjaink legégetőbb társadóért folytatott tevékenységét méjdalmi kérdéseire, s a munka keri fel a XVI. tartományi pártkon- iyükön felmerülő gyakorlati proferenciától napjainkig — az erre a témákra vonatkozó vajdasági, köztársasáji részvevők végül úgy hatóeri és országos párthatározatokoltak, hogy az elemzést további alapján. Mint a vita során el- megmunkálás és kiegészítés után hangzott, a politikai tevékeny- a JKSZ Tartományi Bizottsága cégnek a JKSZ X. és XI. kong- ej£ terjesztik kellő intézkedések resszusa óta tapasztalható felelen- meghozatala végett, és elfogadták külése nagy lendületet adott a a tartományunkban folyó marxismarxista képzésnek is: a felkéta képzés rendszerének alapelveit, szítés különféle formái jöttek lét- amelyeket szintén a VKSZ TB re, a párttagok és más dolgozók politikai tanulmányi központja ezrei részesültek továbbképzés- dolgozott ki. Egyszersmind ráműben, de a tevékenység még mintaitak annak fontosságára, hogy mig egyenetlen, elsősorban mi a munkatervek a községi pártnőség szempontjából és annak a szervekben és az alapszervezetekmércének az alapján, hogy ez a ben a konkrét feladatoknak megmunka mennyiben tükröződik az felelően nyerjék el végleges forömigazgatás mindennapi gyakorta májukat, továbbá, hogy megfelelő tóban. Többen kifogásolták, hogy társadalmi megállapodások jönea községek nagy részében szinte nek létre a képzés pénzelésének kizárólag csak a fiatalok, az új módjáról, párttagok képzéséről gondoskodnak, akik még kevésbé vesznek (!) Hazaifilmhét Céljában Bemutatók, kiállítások, beszélgetések, viták Minden év novemberében Celjében hazai filmhetet rendeznek, amelyen nemcsak a hivatásos alkotók jönnek össze, hanem az amatőrök is. Az első ilyen rendezvényt szerény keretek között nyolc évvel ezelőtt tartották meg, s azóta átfogó, sokoldalú szemlévé növekedett. Az idei filmhét november 10-e és 18-a között lesz, és hat programot fognak bemutatni rajta. A legnagyobb érdeklődésre számít a legújabb jugoszláv játékfilmek műsora, amelyen hét produkció szerepel. A szlovén filmek közül csupán egyet nem fognak bemutatni: Boštjan Hladnik Gyengéden ölj meg című művét, mert ezt már tavaly látta a celjei kö-A másik műsort a szlovén kisjáték-, dokumentum-, animációs, oktató-, főiskolás és amatőr filmekből állítják össze. A teljes szlovén produkció mellett a ljubljanai Színművészeti, Film Rádió és Tévéakadémia hallgatóinak a filmjeit, az izolai Zárja amatőrfilmező klub produkcióit, valamint más szlovén amatőrök munkáit és a Művelődési Szervezetek Szövetsége keretében tevékenykedő pionírok filmjeit mutatják be ebben a műsorban, úgyhogy a szó szoros értelmében véve a legátfogóbban fog tájékoztatni a műfaj eredményeiről. A harmadik műsort Tito elvtárs munkásságának szentelték, A béke útját egyengető utazásairól. a Az ötödik műsor három el nem kötelezett ország három filmjét foglalja magában. Az is hagyomány, hogy a filmhét keretében külföldi műveket is bemutatnak olyan filmeket, amelyek nem jutnak el rendes forgalmazásban a közönséghez. A hatodik műsor szintén hagyományos: a legújabb hazai ifjúsági filmekből állítják össze. Jelentősek a kísérő rendezvények is, elsősorban a tanácskozások, a kiállítások, a diákokkal, a dolgozókkal folytatott beszélgetések és a környező helységekben megrendezett bemutatók. Az idén négy szakmai tanácskozás lesz: az egyiken a szlovéniai filmpedagógusok folytatnak eszmecserét, a másikon a köztársaságközi együttműködésről lesz szó, a harmadiknak a témája A szlovéniai művelődési szervezetek szövetsége és az amatőrfilm, a negyediknek a tárgyát pedig maguk a filmmunkások fogják meghatározni. Két kiállítást is terveznek: az egyiken Borž Skrigin fotóit mutatják be, a másikat pedig a celjei középiskolások rendezik, amelyen egy szlovén film nyomán készült rajzaikat és festményeiket állítják ki. A szlovén filmmunkások és a társultmunka-szervezetek dolgozói valamint a diákok és Az ember, a munka, a kultúra című állandó jellegű szeminárium hallgatói négy ízben találkoznak a filmhét alkalmából. Tavaly a celjei filmhétnek 35 000 nézője volt, pontosan annyi, mint amennyi lakosa van a városnak. A szervezők meggyőződése, hogy az idén még nagyobb érdeklődést fog kiváltani ez a rendezvény. Kö zönség. A szlovén filmmunkások hadsereg tagjaival való találkozózsürije a legjobb produkciót Mesairól készült legsikeresebb dokutod Badjura díjjal tünteti ki. mentumfilmeket láthatja majd új- Az idén egy újítást is bevezet- rá a szemle közönségeinek. Minden filmbemutató után az A negyedik műsor a vajdasági alkotók beszélgetnek majd a kő- filmgyártásról tájékoztat. Minden zönséggel. Azelőtt az ilyen talál évben más köztársaság vagy tartozókat az iskolákban és a muntomány legsikeresebb filmjeiből kaszervezetekben tartották, de a nyújtanak válogatást. Az elmúlt szervezők úgy vélik, hogy sokkal években a horvátországi és a maésszerűbb, ha azon frissiben megcedóniai film eredményeit prezen- I .vitatják a látottakat, _ _ lálták,__ __| Jelenet Karpo Godina A Medúza tutaja című filmjéből