Magyar Szó, 1982. november (39. évfolyam, 316-328. szám)
1982-11-16 / 316. szám
1982. november 16., kedd A zene segítségével sok barátra tettem szert Több éjjelizenét adtunk, majd a lakodalomban muzsikáltunk, mondja Virág Antal nyugdíjas A csendes kisvárosi ház hűvös szobájában beszélgetünk Virág Antal bácsival, aki több mint hatvan éven át muzsikusként kereste meg a kenyerét. Most nyugdíjas. — A szegény falusi gyereknek nemigen volt játéka. Így volt ez velem is, öregapám muzsikus volt, így könnyen hozzájutottam a hangszerekhez. Családi hagyomány volt a muzsikálás. Noha egészségem nem olyan már, mint régen, néha kezembe veszem a hangszereket, hogy megtörjem az egyhangú napok csendjét. — Csernyén muzsikáltam először a zenekarban, azután Zrenjaninban, Újvidéken, majd Opatijában. Közép-Bánátban talán nincs is helység, ahol meg ne fordultam volna egy-egy ünnep, lakodalom alkalmával. Hosszú évekig Zrenjaninban muzsikáltam, ahol megszereztem a nyugdíjamat. Sok éven át a Bokor Bandival, Horvát Jancsival és a Pistával együtt szórakoztattuk a zrenjanini Rózsa Kávéházban a vendégeket. Fiatalon sokat muzsikáltam a falusi lakodalmakban. A gazdával többnyire úgy alkudtunk meg, hogy órabérben fizet bennünket. Megesett, hogy a gazdának már nem volt több bora, s a legényék összeadtak pénzt borra is, és zenére is és ilyenkor a lakodalom másnap délig is eltartott. A jelesebb névnapokat, a Józsefet, Sándort, Istvánt szokás volt zenével köszönteni. A falusi táncmulatságokon is mi muzsikáltunk és sokszor éjjelizenét adtunk. Nagyon szerettem a zenét, s ennek köszönhetem, hogy sok jó barátot szereztem, én pedig a számukra felejthetetlen vidám órát. Virág Antal sok fiatalt megtanított hegedülni és sok szép nótát daloltatott velük. Ma egyedül él, és nincs ki követné nem akadt ember, aki folytatná a muzsikálást. PRÉC István Virág Antal Hírek A kikindai nyugdíjasoknak az idén több mint 6,5 millió dinár lakástatarozási kölcsönt hagyott jóvá az alapfokú érdekközösség közgyűlése. Ezúttal 168 nyugdíjas részesült 3000—8000 dináros hitelben, amelyet 3 százalékos kamattal 15 hónap alatt kötelesek viszszafizetni. Ezenkívül 105 új lakás vásárlását tervezik. Idén és jövőre 19 lakás beköltözhető lesz. p6o A szabadkai Gerontológiai Intézet munkatársai körkérdést végeztek a bajmoki nyugdíjasok között. Az érdekelte őket, hány idős személy tartana igényt szolgáltatásukra. A faluban élő mintegy 1300 nyugdíjas közül 240-en válaszoltak. Több mint száz személy szívesen eljárna napközben a klubba, 60-an az étkezésre is igényt tartanak és több mint 30-an ott mosatnának. Mintegy 30 nyugdíjas asszony kifejezte óhaját a kézimunka-csoport megalakítására. ooo Vajdaságban az átlagos nyugdíj összege 6400 dinár az év első felében, ami a tartományban megvalósított átlagos személyi jövedelem 54,3 százalékának felel meg. Az öregségi nyugdíj összege 7709 dinár, a rokkantsági 6227 dinár és a családi nyugdíj 5097 dinár. Ezt a járandóságot az öregségi nyugdíjasok átlag 29 évi, a rokkantságiak 23, és a családi nyugdíjat élvezők ugyancsak 23 évi szolgálati idő alapján kapták meg. Ez viszont a törvény által előírt szolgálati idő bizonyos hányadának felel csak meg. ooo Tizenkét külön megbízatással felruházott bizottság segíti elő a Tartományi Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási érdekközösség közgyűlésének munkáját, amelyeknek tagjait a statútum és az ügyrendi szabályzat értelmében a küldöttek soraiból választott meg. Legelőször a káderügyi bizottság alakult meg, majd beterjesztésére a többi. Külön öttagú bizottság foglalkozik a terv és pénzügyi kezeléssel, a rokkantsági és nyugdíjbiztosítás kérdéseivel, a normatív tevékenységgel, és a rokkantságot megelőző, valamint a rokkantakat átképező és elhelyező ügyekkel. A közgyűlés támogató szerve még a panaszügyi bizottság, a folyamodványokat és fellebbezéseket átvizsgáló, a beruházási politikát irányító, valamint a tájékoztatásügyi bizottság. Külön munkacsoport foglalkozik a harcos- és rokkantsági védelem kérdéseivel, valamint a kinnlevőségek behajtásával. Újdonság az, hogy némelyik bizottságba póttagokat is választottak, ily módon minden ülésen ki lesz a szavazáshoz szükséges létszám. Sz. G. Ki lesz az ügyeletes, ki fogja útba igazítani a kézimunka-kiállítás- látogatóit és tájékoztatja őket az árakról, ez iránt érdeklődnek az újvidéki Olga Petrov klub aktivistái. Az eladással egybekötött kézimunka-kiállítás nemcsak jó hírnévet hoz a klubnak, hanem az eladott kézimunka árából pótolják is a nyugdíjat. (LAZUKICS Anna felv.) MAGYAR SZÓ NYUGDÍJASOK oldala 15 A nyugdíjtörvény tervezetéről a nyugdíjasok szemszögéből Szemelvények az észak-bánáti körzeti tanácskozáson elhangzott javaslatokból — A Nyugdíjasok Szövetségét is sorolják be a társadalmi megállapodás aláírói közé A Nyugdíjasok Szövetsége tartományi elnökségének munkatársai most foglalják össze azokat az észrevételeket, amelyeket a körzeti tanácskozásokon a készülő nyugdíjtörvény tervezetére, valamint a nyilvános vitán levő Tartományi Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Érdekközösség statútumtervezetére a nyugdíjasok képviselői tettek. Mint ismeretes, ilyen jellegű tanácskozást Szabadkán, Újvidéken, Zrenjaninban, Pancsován és Rumán tartottak. Valamennyien részt vettek a tartományi elnökség tagjai, akik nemcsak bevezetőt mondtak az említett két dokumentum ismertetésére, hanem beszámoltak a nyugdíjasok lakásépítési alapjának felhasználásáról és a koros személyek művelődési-szórakozási tevékenységéről. Minden tanácskozásra felkészülten jöttek el a községi egyesületek küldöttei és rendre olyan személyeket bíztak meg álláspontuk tolmácsolásával, akik jártasak a nyugdíjbiztosítás berkeiben, javaslatukkal tehát hozzájárulnak a rendszer további tökéletesítéséhez, amely a nyugdíjasok érdekében is történik. Egyben valamennyi tanácskozás részvevői egyetértettek: haladéktalanul támogatják azt a függeléket, amelyet a Nyugdíjasok Szövetsége terjesztett be a tartományi érdekközösség statútumának módosítására és amelyet ki is nyomtattak a nyilvános vitára bocsátott anyaggal együtt. A függelék a közösség alapszabályzatának 104., 105. és 106. szakaszára vonatkozik és a nyugdíjak idejében történő egybehangolását sürgeti. Ezt lapunkban már közöltük. Ezúttal a Zrenjaninban megtartott tanácskozás egyes mozzanataira térünk ki, amelyen Csóka község kivételével ott volt valamennyi észak-bánáti egyesület képviselője. Zrenjanint Aleksandar Cupic, a Tartományi Nyugdíjaztatási Érdekközösség alelnöke, Mladen Zečar, az alapfokú érdekközösség titkára és Milivoj Stankov, a Harcos Szövetség küldötte képviselte. hantsági biztosítás területét felölelő cikkelyekre is, erről legközelebbi számunkban írunk. Fontosnak tartjuk még kidomborítani, hogy az 53. szakaszt taglalva megállapították, hogy nyugdíjbiztosítási jogokról szóló végérvényes határozat ellen ne a társult munkaügyi alapbíróság, hanem a Vajdasági Legfelsőbb Bíróság legyen illetékes. Igen fontos mozzanatra mutattak rá még a bánátiak, ami a 134. szakaszt illeti. Ez pedig a nyugdíjaknak a folyó évi névleges személyi jövedelem növekedésének alakulásával történő egybehangolás összegét, módját és határidejét rendezi. A SZAT Képviselőháza, a Szakszervezeti Tanács és az illetékes érdekközösségeken kívül a Nyugdíjasok Szövetségét is tüntessék fel mint az erről szóló társadalmi megállapodás részvevőjét és aláíróját is, ugyanis több mint 200 000 nyugdíjast képvisel. Sz. G. Kevesebbet vonjanak le az idő előtti nyugdíjat élvezőktől A zrenjanini egyesület keretében működő jogügyi bizottság álláspontját tolmácsolva Mirko Petrov sérelmezte, hogy kevés időt hagytak a nyugdíjtörvény tervezetének megvitatására, ezért szélesebb körű véleménycserére nem volt alkalmuk. Áttanulmányozva a szöveget, egyhangúlag több javaslatot tettek. A KORAI ÖREGSÉGI NYUGDÍJAT szabályozó 8. szakaszban a levonásra vonatkozóan változtatást javasolnak. Ne vonjanak le 1,33 százalékot minden egyes évre, hanem csak 1 százalékot azoktól, akik arra szánják magukat, hogy korra és szolgálati időre való tekintet nélkül idő előtti nyugdíjaztatásukat kérik. Ezzel a rokkantsági alapon történő nyugdíjaztatásnak elejét lehetne venni. A KIVÉTELES NYUGDÍJ JÓVÁHAGYÁSÁT a Tartományi Képviselőház különbizottságának hatáskörébe hagynák azzal, hogy véglegesen erről a Képviselőház döntsön. A munkacsoport megszívlelendő javaslatot tett a vok rács Papp Ferencet mindenki jól ismeri Temerinben. . A társadalmi munkából , nyugdíjas éveiben is kiveszi a részét. Feri bácsi a szocializmus ré- ■ gi építője, életéről teljes képet talán csak egy regényben kapnánk. Most arra kértük meg, hogy szóljon röviden előbbi és mostani munkájáról. Szenvedélyes méhész vagyok — 1945-ben kerültem a szövetkezet egyik birtokára, ahol két évig kocsisként kerestem meg a kenyeremet. Utána öt évig munkavezetőként tevékenykedtem ugyanott. Amikor fiaim, Ferenc és Imre, iskolássá cseperedtek, hazajöttem Temerinbe, hogy a gyerekeimmel lehessek. A faluban is találtam magamnak munkát, fakereskedő lettem. Két év után két kereskedelmi vizsgát tettem, s akkor 48 éves voltam. Ezzel a képesítéssel állatfelvásárló voltam nyolc évig, több helyen is, innen vonultam nyugdíjba 1995- ben, 41 évi szolgálati idővel. A nyugdíjas évek sem unalmasak. Szenvedélyes méhész vagyok, tíz családdal bíbelődöm, ele van egy kis földecském is. Ezenkívül társadalmi munkából is kiveszem a részemet. Négy évig az egészségügyi önigazgatási érdekközösség küldötte voltam, a nyugdíjasokat képviseltem. A megbízatási idő lejárta után tagja marad- ■ tam még a nyugdíjasok közgyűlésének, de korábban hosszabb ideig voltam bírósági kinevezéssel kényszerigazgató. Az adóhátralékosok 100 hold földjét kellett elrendezni, s a dolgot a rendes kerékvágásba terelni. 1946 óta vagyok a Jugoszláv Kommunista Szövetség tagja. Elveimhez hű maradtam. Azt kívánom, hogy az emberek megértéssel és békében éljenek egymás melett és ne feledjék el olyan hamar azt, aki sokat tett a máért társadalmi munkával, vagy egyéb jóval, mert az fájó seb az ember életében —– fejezte be idősebb Papp Ferenc. S amit Feri bácsi nem mondott el: amikor a küldöttség tagja volt, aligha akadt még egy olyan szorgalmas küldött-társa aki úgy áttanulmányozta volna a kézhez kapott anyagot, mint ő és szinte egy gyűlés sem múlt el anélkül, hogy fel ne szólalt volna. A legtevékenyebb tagok egyike: ERŐS Ilona Idős Papp Ferenc Cipóval az utcán A magány nem hat fól az emberre Reggel 6 órakor Jóska bácsi már az önkiszolgáló pénztára előtt áll. A kosárban fél kiló fehér kenyér és semmi más. Hatvanöt évesen egyedül él, nincs senkije a faluban. Magyarországon, egy ottani faluban élnek rokonai. Takaros, szép rendezett házában senki sem keresi fel. — Éjjeleket nem alszom, egyedül vagyok. Nézem a falakat, a képeket, az emlékeket idézem. A szomszédok azt mondják, bolond vagy Jóska, miért dolgozol annyit, szép nyugdíjad van, nem kell már neked a pénz. Talán uzsorás kamatra adod ki? így az emberek és én mégis azt csinálom, amit szeretek — mondja Jóska bácsi, míg hóna alatt szorongatja a kenyeret. Az udvara tele van aprójószággal, pulykák, kacsák totyognak és nyula is van. Az utcai rész is rendezett, a járda széle, fal tövéig kigyomlálva, mintha asszonyi kéz műve lenne. A hatvanöt éves, egykori vasutas gyomlálja,rendezi hetente kétszer. — Mit gondol, igazuk van azoknak, akik azt állítják rólam, hogy bolond vagyok? — kérdezi a bácsi. — Nem, nincs igazuk az, amit csinál, az élet örömét, értelmét képezi. — Nekem, mondja örömmel, még ma is tizenöt tojós pulykám van. Gondozom őket, mert senki más nem teszi. Feleségem, lányom meghalt. Nincs senkim, a rokonok évente egyszer jönnek el, s ez kevés. Jóska bácsi nem akar megnősülni. Itt társát már nem tudná megszokni. A hátralevő éveket így egyedül akarja leélni. — Harminchét évet voltam a vasútnál. Akkor szívinfarktus miatt küldtek nyugállományba. Hetven cigarettát szívtam naponta, dohányoztam, mint a török. Háromhavi fizetést kaptam, amikor nyugdíjba vonultam, meg órát, töltőtollat. Ma már nem dohányzik. Az orvos eltiltotta, mert szerinte a szívinfarktust a nikotin okozta. Abban az időben, még éjjel is rágyújtott. Kint cigarettázott az udvaron, hogy a bentieket ne háborgassa a füst. Mire a sarokra érünk, kenyerének fele hiányzik. Amíg mesélt Jóska bácsi, elcsipkedte a cipőt. Egészségére váljék a friss kenyér, búcsúztam tőle, s utána néztem a hosszú utcán. Eret-