Magyar Szó, 1983. január (40. évfolyam, 1-29. szám)
1983-01-26 / 24. szám
1983. január 26., szerda Síns teretlen ahlén szüvőgépek A belgrádi Narodna radinostapatini egységének szűkös, nem a legjobban megvilágított termében kattognak, zakatolnak a szövőgépek. Elég nagy a zaj. Három-négy munkásnő szorgoskodik az ördöngös masinák körül. Figyelik a vonalat, a szőttest, hogyan tekeredik fel a hengerre. Nagyon régi, talán a 20-as, 30-as években vásárolt szövőgépeken dolgoznak a munkásnők. A Narodna radinost apatini mű- I helyében népviselethez való szőttest, többféle méretű asztalterítőt, különféle díszműárut készítenek, a bedolgozók rongypokrócot szőnek. ZSISKA János, az egység vezetője mondja el, hogy a 25 állandó munkaviszonyban levő dolgozó mellett 100—-150 bedolgozó munkásuk is van. — Télen több, nyáron kevesebb, általában pedig egyre kevesebben vannak a bedolgozó munkások. Csak az dolgozik nekünk, aki nagyon megszokta már, aki nagyon rá van szorulva arra a havi 3000—5000 dinárra, amit nálunk meg lehet keresni. Mi is beszerzési gondokkal küszködünk, nem mindig lehet kapni a rongypokrócnak valót, a bőrt, afonalat. Meg aztán manapság már mindenki munkaviszonyra vágyik, az jelenti a biztosabb megélhetést. Az árak is eléggé alacsonyak, most van a főidény, most kellene teljes gőzzel dolgozni, a bedolgozók már régóta kérik az új árjegyzéket, de még nem érkezett meg. Ha kijön a dologidő, sokan másfelé keresik a pénzt. A napszám 600—700 dinárra ugrott, nálunk meg napi 7—8 órát kell szőni, vagy más teendőt végezni a bedolgozónak, ha havi 5000—6000 dinárt akar keresni — sorolja. Szó van arról, hogy a közeljövőben megoldódik a bedolgozó munkások kérdése. Elhangzott az indítvány, hogy a fiatalabbakat, vagy azokat, akik rendszeresen nagyban dolgoznak otthonukban, állandó munkaviszonyba kellene helyezni. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség, de ha egy ideig nem kellene fizetni a különféle illetékeket, meg lehetne oldani a problémát. Zsiska Jánostól még megtudtuk, hogy nincsenek éppen fényes helyzetben az apatini részleg dolgozói. — Amellett, hogy nehéz munkakörülmények között dolgozunk, az önigazgatással, a munkafegyelemmel, a termeléssel is baj van. Sok a betegszabadság, kihelyezett részleg vagyunk, igen laza a kapcsolat a belgrádiakkal. Nemigen veszünk részt a döntéshozatalban, leginkább csak tudomásul vesszük amiről döntenek. A központi munkástanácsban van ugyan képviselőnk, de nem mindig hívják meg a gyűlésre, mert állítólag ez költséges, sok a napidíj, az útiköltség. A másik problémánk, hogy ez ideig még egy dinárt sem kaptunk lakásépítésre, egyetlenegy dolgozónk sem kapott lakást vagy lakásépítési kölcsönt. Ezt igazságtalannak tartjuk, már többször tiltakoztunk, de eredménytelenül. Sajnos, az utóbbi időben eléggé laza a munkafegyelem. Ennek fő okát abban látom, hogy a teljesítménytől függetlenül mindig egyforma fizetést kapunk. Legtöbb dolgozónk 12 ezer dinárt keres havonta. Mivel nem eléggé serkentő a díjazási rendszer, a dolgozók nemigen törekednek, hiszen azok is jól járnak, akik rosszul dolgoznak, vagy éppenséggel elmennek betegszabadságra. A helyzeten minél előbb változtatni kellene, mert az utóbbi 2-3 évben állandóan csökken a termelés. Pedig fordítva kellene, hogy legyen. Mivel tovább csökken a termelés, a személyi jövedelem jelenlegi szintjét is nehezen tudjuk tartani. Ahhoz, hogy többet keressünk, sokkal többet kellene dolgozni, a nehéz munkakörülményeken is javítani kellene, ha valaki kapna lakást vagy lakásépítési kölcsönt, ha jobban éreznénk, hogy teljes értékű tagjai vagyunk a Narodna radinostnak, jobban menne a munka. K. A. A Narodna radinostban jobban menne a munka, ha teljesítményre dolgoznának. VARGÁÉK HAZAVÁGYNAK A VARGA tanítóházaspár 1971 elején ment az NSZK-ba Doroszlóról. Wolfslagenban, a Stuttgarttól mintegy 20 kilométerre levő faluban laknak. Lakásukból látni a gyár kéményét, Jóska ott dolgozik és Hilda is bejárt a múlt év szeptemberéig. Először egy kötöttáru üzemben helyezkedtem el. Kisebb sérülést szenvedtem, orvoshoz mentem. Meghallotta, hogyan beszélem a nyelvet, és hogy tanító vagyok, s azonnal elhelyezett egy barátjánál az iskolában, öt évig tanítottam, amíg pedagógushiány volt náluk. Akkor lettem először munkanélküli. Később könyvelőként helyezkedtem el a gyárban, amelyben a férjem is dolgozik. Szeptemberig dolgoztam, akkor ötödmagammal felmondást kaptunk, munkánkat felosztották azok között, akik maradtak. — Mi is állandóan résen vagyunk, szinte senki sem érezheti magát biztonságban, ami a munkáját illeti. A tulajdonos célja, hogy minél kevesebb munkaerőt alkalmazzon, ahol észreveszik a fölösleget, felmondanak. Segédmunkásként kerültem a gyárba. Az első órabérem bruttóban 5,5 márka volt, most majdnem 17 márka. Nem akarták elhinni, hogy tanító vagyok. Fél év eltelt, amíg betanultam a munkámat. Addig még a műhelyt is söprögettem. Naplót vezetek, 11 év alatt pontosan 7060 darab tengelyt szereltem fel. S ha egy nem akar pontosan szuperálni, az kikezdi az ember idegeit. Hogy miért jöttünk ki? Otthon elindultam főiskolára, mert kijött a rendelet, senki sem taníthat főiskolai végzettséggel a felső tagozaton. Igyekeztem, nagyon jó eredménnyel raktam le a vizsgákat, de úgy éreztem, hogy törekvésemben senki sem támogat. A kint dolgozó ismerősök is csalogattak. Úgy gondoltuk, kimegyünk két évre, veszünk egy autót és visszajövünk. Most már szeretnénk megérni a 15 szolgálati évet, mert ezután otthon is kaphatnánk a német nyugdíjat. Feleségemnek felmondtak, félő, hogy az én munkám is félbeszakad. Az ember fél egy kicsit a jövőtől. Házat építettünk Poroszlón. Nem tudom, hogy a tananyag mennyiben változott meg, egy kis utánatanulással pótoljuk a lemaradást. Máskülönben nem volna itt kint rossz, ha volna az embernek társasága. Összeismerkedtünk németekkel is. El is mentünk hozzájuk látogatóba. Ázsiai és afrikai útjáról beszélt a házigazda, filmet is mutatott róla. Addig érdekes volt, amíg a filmkockák peregtek, amikor felkattintották a villanyt, megint ráeszméltünk, hogy nincs közös témánk. Marad a kedvenc foglalkozásom, a zene. Feleségem kézimunkázik, én zenét hallgatok. Azt tartom, hogy csak jó és rossz zene létezik, a műfaj nem lényeges a számomra. Állandóan esti műszakban dolgozom 3-tól 11 óráig. Rossz alvó vagyok utána még zenét hallgatok, így telnek napjaink. Z. I. Varga József és Hilda lakásukban ZOMBOr? Nem terjed a sárgaság Fokozott óvatosságra van szükség A zombori községben híre terjedt, hogy több helyen sárgaság ütötte fel a fejét és tovább terjed. Az egészségvédelmi központ járványügyi osztályának jelentése megnyugtató, semmilyen komolyabb veszélyről nincs szó. járvánnyal egyelőre nem kell számolni. Az igazság az, hogy tavaly a monostorszegi cigánytelepen, ahol nincsenek meg a kellő egészségügyi és higiéniai feltételek, sárgaság jelentkezett. Huszonnégy meg-betegedésről tudnak, a szükséges intézkedést megtették, meg terjedését idejében megfékezték. Apatin-ban huszonhét egyén kapott sár- igaságot, Zomborban pedig heten betegedtek meg ebben az alattomos betegségben, aminek terjedését főleg a nem megfelelő ivóvíz és a piszkos kezek okozzák. A zombori és apatini egészségügyi szervek mindent megtettek a sárgaság megfékezéséért. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy útját álljuk. Alapvetően fontos a mi óvatosságunk is. Elsősorban az egyéni tisztálkodás, főleg a kézmosás. A tapasztalatok arra utalnak, hogy főleg gyermekeinké. A"'uk. P. M. DUMATÁJ BEZDANI KISHÍREK Január 22-én este a Ciki-féle vendéglőben divatbemutatóval egybekötött batyubál volt a Beti készruhagyár és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rendezésében —a— A galambbarátok szombaton 9- től 22 óráig, valamint vasárnap 8- tól 13 óráig tekinthették meg’S galambok és kisállatok kiállítását a központi iskolában. —o—Január 28-án, pénteken 19 órakor Bezdánban kerül sor bemutatásra a Hetesfogat vidám műsoros estje. Fellépnek: Bezdán, Doroszló, Gombos, Kupuszina, Szilágyi, Telecska és Zombor műkedvelői. A belépődíj 50 dinár. A bezdáni Fazan vadászegyesület február 5-én 19.30 órai kezdettel a Turist (Gidrán) vendéglőben vadászbálat rendez. Belépődíj 400 dinár személyenként. Jegyek elővételben a Turist vendéglőben. BOSNYÁK Mária 5 A Dunatáj kérdez Hasznosnak tartják-e a mezőgazdasági iskolát a doroszlói fiatal egyéni termelők? NAGY Lajos: — Mindenesetre hasznos lett volna, ha az idén is folytatják, ígérték, hogy december elején elkezdik, de eddig nem került rá sor. Elégedettek voltunk az előadásokkal, az előadókkal. Sok mindent megtanultunk. Tavaly anövénytermesztésről, azidén az állattartásról kellett volna hallanunk. Mind a két téren sok az újdonság, amiről jó, ha tudunk. — Számomra és a többiek számára is hasznos volt a tanfolyam. Mindannyian sajnáljuk, hogy az idén nem folytattuk. Megismerkedtünk a legújabb technológiával, agrotechnikával. Szerintünk úgy lenne a legjobb, ha még a tavasz előtt befejeződnének az előadások. Tavaly 13-an kezdtük, és 14-en fejeztük be az iskolát. Becsapva érezzük magunkat, azt ígérték ugyanis, hogy diplomát kapunk, ha elvégezzük az iskolát. Annak ellenére, hogy nem így történt, hasznosnak tartom az ott eltöltött időt. Különösen érdekelne az iskola idei témája, az állattenyésztés, mivel én erre fektettem gazdaságomban a fő hangsúlyt. Sajnálom, hogy eddig még nem kezdték el az előadásokat, és félek, hogy már késő. SZALAI János: — Sok mindent tanultunk, amit hasznosítani tudunk a munkában. Télen van rá időnk és szívesen hallgatjuk az előadásokat. Szerintem a növénytermesztés most kifizetődőbb az állattenyésztésnél. Szójával és cukorrépával próbálkoztam. ZAMBÓ Illés DIÓSI János: DIÓSI Ferenc. Engedély nélkül épülnek a hétvégi házak Baranyában mind többen megválnak a szőlőskertektől, mert a régi művelésű, munkaigényes szőlőt nem tudják fönntartani, eladják. Ezt kihasználja a városi lakosság. Mind többen vásárolnak falun földet, szőlőt. Különösen a nyugdíjasok húzódnának falura. Ahhoz azonban házra van szükség, így többnyire a baranyai dombok északnyugati részén mind több a kiparcellázott, körülkerített hétvégi telek, gomba módra szaporodnak a hétvégi házak. Legtöbbjük engedély nélkül épült, ezért a pélmonostori községi képviselő-testület határozatot hozott a hétvégi házakra vonatkozóan. A határozat értelmében az engedélyezett helyen mindössze 20 négyzetméter alapterületű hétvégi házat«h»i ’oiteni, így szeretnék megakadályozni a környezet természetes képének megbontását. M. V.