Magyar Szó, 1983. május (40. évfolyam, 132-147. szám)

1983-05-16 / 132. szám

ÍY83. mtyn 16., héTf8 Rendeződik az élelmiszer-ellátás Sokol Nimaninak, a Szövetségi Árutartalékok igazgatójának nyilatkozata Javait az élelmiszer-ellátás, megérett a helyzet az étolajdonok megszüntetésére. Több liszt, cu­kor és hús is érkezik az üzletekbe — jelentette ki a Tanjug tudósító­jának Soko Nimani, a Szövetségi Árutartalékok igazgatója. Tavaly a búzatermés 55 száza­lékát (a termés 5,23 millió tonna volt) sikerült felvásárolni, ami a háború óta a legnagyobb mennyiségnek számít. A felvá­sárolt gabona, valamint a terv szerint alakuló búzabehozatal sza­vatolja a szükséges lisztmennyi­séget az új termés betakarításáig. Várhatóan marad valamennyi tar­talék az aratás utánra is. Ez nem­csak a tavalyi rekordtermésnek és -felvásárlásnak, hanem az új bú­zaőrlési előírásoknak is köszönhe­tő. Az új rendelet szerint ugyan­is 100 kilogramm búzából a ko­rábbitól eltérően nem 76, hanem 80 kilogramm lisztet kell őrölni. A búzatermés az idén is jónak ígérkezik. Az árutartalékok igaz­gatójának véleménye szerint a be­hozatal elkerülése érdekében jól meg kell szervezni a felvásárlást, s meg kell határozni az árakat, még mielőtt felzúgnak a kombáj­nok a búzamezőkön. Az étolajellátás rendeződött, mindenekelőtt a nyersétolaj be­hozatala folytán. A tervezett 110 000 tonna nyersolaj helyett 132 000 tonnát importált az ország. Újabb 70 000 tonna szállítmány ér­kezését pedig a napokban várják. A szójából még 65 000 tonna olaj nyerhető. Ha még hozzászámítjuk a szója-, napraforgó- és olajrepce­­termésből nyerhető olajmennyisé­get, akkor valóban nem kell tarta­nunk étolajhiánytól. Ezért meg­szüntethetők az étolajbonok, mert a lakosság fogyasztása is csök­kent, feltehetően a korábban lét­rehozott házi tartalékot fogyasztja most. A cukorellátással korábban sem volt fennakadás, és remélhe­tőleg később sem lesz cukorhiány. Sokol Nimani szavai szerint so­hasem volt még ilyen jó a húsel­látás, és ilyen bő a választék az idegenforgalmi központokban, mint most, az idény megkezdése előtt. Ha valahol mégis fennaka­dás támad, az árutartalékokból újabb mennyiséget küldhetnek. Nimani felhívta az idegenforgalmi munkaszervezeteket, hogy az eset­leges hiányt azonnal jelentsék az árutartalékok igazgatóságának, hogy idejében interveniálhasson. (Tanjug) IFJÚSÁGI ÉPÍTŐTÁBOR Több mint ezer fiatal­ ­ A Vukovár ’83 elnevezésű szö­vetségi ifjúsági munkavállalás közgyűlése tegnap megbeszélést tartott. A vuk­ová­ri munkaakción, amely június 5-étől augusztus 29- éig tart, összesen 18 hazai, vala­mint külföldön dolgozó állampol­gáraink gyermekeiből álló brigád vesz részt. A három hónapig tartó akció­ban 1059 fiatal dolgozik majd a Vukovári Mezőgazdasági-Ipari Kombinált területén. A munkála­tok értéke meghaladja a húsz­millió dinárt. A munkavállaláson ulcinji, belgrádi, szkopjei, sveto­­zarevói, szécsányi, kraljevói, knini, becsei, gosztiváli és zágrábi fia­talok vesznek részt. A SZABADKA Befejeződött a villamosipari dolgozók találkozója Tegnap Szabadkán véget ért a fiatal vilamosipari dolgozók és szakemberek háromnapos szem­léje. Ezúttal 16. alkalommal ke­rült sor erre a nagyszabású és hagyományos rendezvényre, amelynek az idén fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Sever Villanymotorgyár volt a védnöke. A ljubljanai, niši, szarajevói, szkopjei, zágrábi stb. villamosipari munkaszervezetekből összesereglett több mint száz fiatal szakember és ifjúmunkás a három nap alatt több szakmai összejövetelt tar­tott amelyen elsősorban munka­­szervezeteik tapasztalatait tárták a hallgatóság elé. A szakmai jel­legű megbeszéléseken olyan té­mákról esett szó, amelyek a fia­talok továbbképzését, a nagyobb méretű foglalkoztatást, a termelé­kenység növelését, a fiatalok he­lyét, és szerepét taglalta az idő­szerű stabilizációs teendők között. A háromnapos szabadkai össze­jövetel idején a fiatalok elláto­gattak a Sever Villanymotor­­gyárba, ahol az 5700 dolgozót foglalkoztató munkaszervezet te­­vékenységével, az önigazgatás te­rén elért, eredményeivel ismerked­tek, megtekintették a város neve­zetességeit. Papacs fürdőhelyet, sportvetélkedőket tartottak, társas esten vettek részt, majd a palicsi Ivo Lola Ribar ifjúsági építő­táborban tábortűz mellett búcsúz­tak a szabadkaiaktól és egymástól. K. F. A Muravidéken az ifjúsági staféta Tegnap reggel az ifjúsági staféta folytatta útját Dravogradból Mu­raszombat felé. A staféta áthaladt Ožbolton, Ljutomeron és még né­hány Mura menti településen. A központi ünnepséget Muraszom­baton rendezték meg. Ezt köve­tően az ifjúsági staféta Lendva felé folytatta útját, ahol a lakos­ság gazdag műsorral köszöntötte. Az ifjúsági stafétát, nemzeteink és nemzetiségeink­­ testvériségének és egységének jelképét, ünnepi fogadtatásban részesítették a töb­bi muravidéki városban és falu­ban is. A staféta délután Ptujba érke­zett. Kedvezmények a termelés föllendítésére A zentai községben 1800 dolgozót fölmentettek a személyi jövedelem utáni járulék fizetése alól Az idén a zentai községben a dolgozóknak majdnem 20 százalé­kát fölmentették a személyi jöve­delem utáni községi járulékok fi­zetése alól. Néhány munkaszerve­zet esetében a fölmentés az első félévre szól, más esetekben pedig 1983 végéig érvényes. Az 1800 dol­gozó számára tehát a többiek te­remtik elő azt a­ pénzt, amely biz­tosítja az általános és a közös szükségletek kielégítését. Vajon mi teszi indokolttá, hogy mind több szervezet részesül ilyen kedvez­ményben, s végül, is nem jár-e ez olyan következménnyel, hogy egyes munkaszervezetek — ahelyett, hogy igyekeznének javítani hely­­zetükön — a kedvezményekből próbálnak minél tovább „megél­ni”? A kérdésekre Nedeljko Su­­botin­tól, a községi pénzügyi tit­kárától kértünk feleletet.­­— A fölmentések után, 23 mil­lió dinárral nagyobb összeg marad a társultmunka-alapszervezetekben — mondta Nedeljko Subotin —, mintha a dolgozók személyi jöve­delméből levonták volna a külön­böző járulékokat. Ez az összeg azonos a tavalyival, tehát nem helytálló az az állítás, hogy nö­vekszik. A határozat természetesen ala­pos mérlegelés után született meg, és mindenképp indokoltnak tar­tom. Hozzá kell tennem, hogy töb­ben kérték a fölmentést, mint ahány szervezetnek jóváhagyták, illetve jóváhagyták az érdekközös­ségek közgyűlései. Az a tény szol­gált ala­pul, hogy nem mindegyik gazdasági ágazat, társult munka­­alapszervezet van azonos helyzet­ben, az objektív feltételek miatt egyik-másik pénzügyi helyzete megromlott, persze, némely eset­ben ehhez kisebb-nagyobb szub­jektív hiányosságok is hozzájárul­tak, de mégsem ezek okozták el­sősorban a nehéz helyzetet. A se­gítségnyújtás volt a célunk, ami­vel nemcsak a pillanatnyi helyze­ten szeretnénk változtatni, hanem a fejlődés feltételeit igyekszünk megteremteni. Tulajdonképpen a szolidaritás egy formájáról van szó, ami nagy segítséget jelent a ne­héz helyzetben levőknek, hogy ki­lábaljanak a mostani helyzetből. — Konkrétan ez mit jelent? — A Fermin melaszfeldolgozó gyár esetében például, már a nagy kivitel indokolja az említett ked­­vezményt,. Mivel új gyár, érthető, hogy gondokkal küszködik, de egy év alatt a község legnagyobb ex­portálói közé került. A fölmentés­sel igyekszünk segíteni, hogy azok a termékek is betörjenek a kül­földi piacra, amelyekre eddiig neki találtak vevőt. A kendergyár a „legszegényebb” iparágak egyik képviselője, de termékei iránt, most már nagy a kereslet. A gyárban olyan terme­iért programot készítettek —, amelynek egy része az üzem fel­újításával már az idén megvalósul —, hogy annak kivitelezése érde­kében indokolt a segítségnyújtás, hiszen előreláthatólag hosszú táv­ra megoldja a kérdést és jöve­delmezővé teszi a termelést Hoz­záteszem, hogy a brikettgyártás megkezdése a kivitelt is lehetővé teszi. Talán a Tisza Bútorgyár helyzete a legnehezebb, mivel a nyersanyagbeszerzés sem zökkenő­­mentes, az áru értékesítése pedig a nagyobb bútorgyáraknak is gon­dot okoz. Célunk ebben az eset­ben olyan termelési program ki­alakítása, amely lehetővé teszi a kielégítő gazdálkodást. A textilgyár és a Derby Cipő­gyár az első félévben nem fizeti a járulékokat A textilipar általá­nosan nehéz helyzete közismert, ugyanakkor ez a gyár jelentős ex­portáló. A megállapítás a cipőgyár­ra is vonatkozik, de ez az üzem helyiséghiánnyal is küszködik, s ennek a megoldását támogatjuk, pontosabban: másik munkaszerve­zet keretében történő építést, ami nagymértékben csökkenti a beru­házás összegét.­­ A kedvezményt élvezők kö­zül csak a községi közigazgatási szervek, együttesen a belügyi tit­kársággal, a levéltárral stb. nem tartoznak a termelő munkaszerve­zetek közé. — Ebben az esetben a cél a központi fűtés beszerelése a vá­rosháza helyiségeibe. Eddig olaj­jal, szénnel és fával egyaránt fű­töttünk, de a tanácsteremben té­len, mégiscsak kabátban lehetett megmaradni. Tavaly kétmillió di­nárt költöttünk a hóvezetékre, s most már lehetőség nyílt arra, hogy végérvényesen megoldjuk ezt a problémát.­­ Többé-kevésbé ismerve a munkaszervezetek gazdálkodási feltételeit, arra lehet következtet­ni, hogy az említett kedvezmények a későbbiekben is fennmaradnak.­­ A problémák egy részét ter­mészetesen nem lehet fél vagy egy év alatt megoldani, de az eddig elért eredmények mellett is szá­mítani lehet arra, hogy mind szi­gorúbbá válnak a feltételek, az a munkaszervezet részesülhet ked­vezményben, amely a foglalkozta­tottság növeléséhez is hozzájárul — mondta Nedeljko Subotin­­fi. Kollektívan, de kiélezve az egyéni felelősség kérdését Beszélgetés Rácz Józseffel, a FADIP magas szakképzettségű dolgozójával, a KSZ becsei bizottságának elnökével Az utóbbi időben új gyakorlatot vezettek be a KSZ becsei községi bizottságának és elnökségének te­vékenységében, továbbá az alap­­szervezetek és a­ k­özségi vezető­ség közötti kapcsolat­tartásban. Az elnökség és a pártbizottság ülésein úgyszólván valamennyi­ jelenlevő részt vett a napirenden szereplő kérdések taglal­ásá­ban. Az el­nökség tagjai az érdeklődési kö­rüknek, képzettségi szintjüknek megfelelő területekkel voltak meg­bízva, a pártbizottság ta­gjait pedig az alapszervezeteket­ látogatták. Ezenkívül gyakorlattá vált a tit­kársági tagokkal és a titkárokkal való megbeszélés, amelyen az el­nökség tagjai és a titkársági ta­gok kölcsönösen tájékoztatták egymást. Az új munkamódszer célja a KSZ-stalgok mind nagyobb szerepvállalása s a kollektív mun­ka és felelősség kibontakoztatása volt. Az egyéves időszakban kifejtett munkáiról, az eredményekről és a fogyatékosságokról Rácz József, a községi pártbizottság elnöke tájé­koztatott bennünket.. . Az eltelt időszakban a gya­korlatban is sikerült érvényesí­teni a kollektív munkára, vezetés­re és felelősségvállalásra vonatko­zó rátós kezdeményezést. A KSZ községi bizottságában és az el­nökségben nem az egyéni, hanem a kollektív munkamódszer domi­nált, de ennek keretében igyekez­tünk kiélezni minden egyes rész­vevő egyéni felelősségének kérdé­sét is. A stabilizációs célok valóra vál­tására fordítottuk a legnagyobb fi­gyelmet. . A legkülönbözőbb szinte­ken foglalkoztunk vele. Nagyon lényegesnek tartom, hogy ez a kérdés a KSZ-alapszervezetek­ben szinte állandóan napirendem sze­repelt. Nem kellett pártbizottsági körlevél ahhoz, hogy a kom­muniis­­táik napirendre tűzzék a stabilizá­ciós célokkal kapcsolatos feladato­kat. A FADIP-ban például, attól függetlenül, hogy napirenden sze­repel­tek-e, a KSZ-alapsz­ervezetek ülésein mindig megbeszéltük a ter­melési problémákat, észrevételeket. A stabilizációs feladatok megha­tározásából és végrehajtásából a többi dolgozó is kivette a részét. A nyersanyagbeszerzés, a kiviteli tö­rekvések valóra váltása, a deviza­biztosítás, a termelésnövelés stb. megvalósítása terén a lehetetlen­nek tűnő feladatoka­t is sikerrel oldottuk meg. Mindenkiben tuda­tosodott, hogy a problémákat csak­is jobb és több termeléssel ren­dezhetjük. A legtöbb helyen nyil­vánvalóvá vált, hogy csak saját erőnkre támaszkodhatunk. Problé­­má­inkat magunknak kell megol­danunk. Jelszónak tűnik, de lénye­gében nem a­z. Rájöttünk, hogy még mindig varrnak belső tartalékaink. A cső­gyárban például kiválóak voltak a kollektív normával elért eredmé­nyek, de egyes csoportokban még minidig varnnak olyanok, akik a „hűvöst” keresik, és társaik oda­adó munkájának köszönhetően él­vezik a jobb munka eredmények előnyeit, a nagyobb keresetet. Át­szerveztük a csoprtoikat, elkülö­nítettük a jó és a kevésbé szor­galmas munká­sokat. Az eredmény várakozáson felüli volt. A terme­lés a duplájára szökkent. A szol­galavasaik még jobban túlhajtottak­, s a kezdeti téblábolás után mind eredményesebb munkát fejtettek ki azok is, akik eddig henyéltek. Rá volta­k kényszerítve, mert nem volt, aki megkeresse helyettük a személyi jövedelmet. Nagyon fon­tos, hogy mindenütt meghonosod­jon a mun­kaeredmény szerinti dí­jazás. A­ káderpolitika érvényesítésében voltak tévelygések. A kollektív vezetés nagyon sok jó képességű kádert igényel. Nem szabad rög­tönzésekbe bocsátkoznunk. A ká­derpolitika irányítása nemcsak a társadalmi-politikai szervezetek vagy a társadalmi-politikai közös­ség vezetőségeinek feladata, hanem a társult munkáé is. Támogatni kell a tettrekész fiatal szakembe­reket, és mindenki­ számára lehe­tővé kell tenni a továbbképzést. SIAJBER György Rácz József Belgrádi küldöttség Zágrábban Tegnap Zágrábban a Szocialista Szövetség belgrádi városi választ­mányának és a Szocialista Szö­vetségi zágrábi városi választmá­nyának küldöttsége véleménycse­rét folytatott az időszerű társa­dalmi-politikai eseményekről és a Szocialista Szövetség eddigi tevé­kenységéről. A megbeszélésen — amelyen jelen volt Zágráb és Belgrád városi választmányának el­nöke, Drago Flego és Bogdan Sanderic is — szó volt a lakás­­építési problémákról és a fiatalok szabad idejének ésszerű megszer­vezéséről. A belgrádi küldöttség egyébként 350 belgrádi lakossal a két város hagyományos testvériségi egység karavánjának 30. találkozóján vesz részt Zágrábban. MAGYAR SX9 BELPOLITIKA 1 Határozottabban szembe kell szállnunk az ellenséggel Vlado ščekić beszéde Ivangradban Ivangradban tegnap megemlé­keztek a beranei Sandrijevicai gerillazászlóalj megalakításának 40. évfordulójáról. Az ünnepségen Vlado Scekić, a Harcos Szövetség Szövetségi Bizottságának elnöke beszélt. Vlado Scekic emlékeztetett rá, hogy Andrijevicán, a leigázott Európa első szabad járásában megalakított gerillazászlóalj har­cosai akkor tették le az esküt, amikor a népfelszabadító hadsereg megkezdte a szutjeszkai csatát. Doko Pajković, a járási párt­­bizottság elnöke, felismerve a gerillazászlóalj szükségességét, maga döntött megalakításáról. A zászlóalj a partizán hadviselés során gyors és váratlan támadá­saival óriási veszteségeket okozott az ellenségnek, míg a zászlóalj csak kisebb veszteségeket szen­vedett. — Ez a vidék — mondta Vlado Sčekić — nagy áldozatot hozott a népfelszabadító háború sikeréért. A harcokban 6500 harcosból 1000 életét vesztette, 1400 lakos pedig a fasiszta terror áldozata lett. A háború utáni évekről, a szo­cialista önigazgatás fejlődéséről szólva Vlado Sčekić hangsúlyozta, hogy harcolnunk kell a meg­megerősödő ésl­lenséges tevékeny­ség, a nacionalizmus, a soviniz­mus mindenfajta megnyilvánulása ellen. Határozottabban, erőtelje­sebben és­ hatékonyabban kell szembeszállnunk az ellenséggel, az usztasa és csetnik ellenforradalmi erők maradványaival, mindazzal, ami a neousztasa és a neocsetnik ideológia megjelenésével kapcso­latos. Sajnos, a fiatalok körében akadnak olyanok, akik követik az efféle eszméket. A jelenlegi gazdálkodási nehéz­ségeket elemezve megállapította, hogy a stabilizációs törekvések nem járhatnak sikerrel az önigazga­tás hatékonyabb érvényesülése, a feladatok és a demokratikus, szo­cialista felelősség teljesebb érvé­nyű vállalása nélkül. ________________________(Tanjug) PETROVA GORA Megemlékezés a legendás frontáttörésről A korduni Petrova gorán teg­nap népgyűlésen emlékeztek meg a korduni partizánegységek le­gendás hírű frontáttörésének 41. évfordulójáról. Azon a napon, 1942. május 14-én 800 partizán és 10 000 menekült szállt szembe az ellenséges erőkkel. A partizánok 5000 állig felfegyverzett uszítását és megszálló katonát rohamoztak meg. A korduni Biljeg lankáin meg­tartott népgyűlésen Hamdija Poze­­derac, a Bosznia-hercegovinai KSZ KB Elnökségének elnöke tartott beszédet. Egyebek között kijelentette: — A Petrova gora és az ország többi harcmezejének, a háború 1 700 000 áldozatának nevében meg kell akadályoznunk, hogy történelmünk dicső mozzanataiból bárki is gúnyt űzzön. Tudniuk kell ezt mindazoknak, akik bár­mikor, bármilyen formában ilyes­mivel próbálkoznak. Nekink mél­tó büntetést ró ki rájuk (Tanjug)

Next