Magyar Szó, 1983. május (40. évfolyam, 132-147. szám)
1983-05-25 / 141. szám
1983. május 25., szerda ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK »Hai Képismi Imtim A szabadkai társadalmi-politikai szervezetekküldöttsége a képviselő-testület soros ülésének napirendjén szereplő kérdések keretében vitatta meg a szakirányú oktatási intézmények hálózatának átszervezési javaslatát, melyet a három képviselő-testületi tanács 27-i együttes ülésére terjesztett elő a községi végrehajtó tanács. A javasolt átszervezés előkészületei a múlt év szeptembere óta folynak, és most, az új oktatási törvény hatályba lépése után — amikor az egységes középiskolák gyakorlatijág (helyesebben: jogilag) mejt.vi.esek — különösen sürgetővé vált e tiszavirág-életű intézmények fúziója a szakirányú oktatási központokkal. Az előterjesztett javaslat szerint Szabadkának az eddigi 10 helyett 7 középiskolai oktatási központja lenne, az egységes középiskola tagozatait (az un. 9—10. osztályt) közöttük kell majd felosztani. A középiskolai hálózat jelenlegi átszervezése ugyanis inkább formai, mint tartalmi: tovább élnek az eddigi tantervek mindaddig, amíg — a legjobb esetben 2 év múlva — hatályba nem lépnek az újak, melyek ismét egységes alapokn helvezik a reform által kettéválasztott középiskolai oktatást. És ez az a körülmény, amely - úgy tűnik — csalódást keltett azokban, akik (ismét) látványos változásokra számítottak; egyesek éppenséggel a reform előtti helyzet visszaállítását várták. Erről tanúskodik egyébként a szóban forgó ülésen folytatott vita is, mely egyesek meglepő tájékozatlanságáról árulkodott. Megjegyzendő, bizonyos mértékben érthető is, hogy az emberek (elsősorban azok, akik nincsenek benne az oktatáspolitika sodrában) a reform megvalósításával kapcsolatos nyilvános vitát követően nem formális, hanem lényegi változásokat vártak, és zavarja őket, hogy — mint az egyik vitázó kifejtette — most az új megoldási javaslatokat ugyanazokkal az érvekkel támasztjuk alá, mint korábban a velük homlokegyenest ellentéteseket. A hangulat a gyökeres változásokat sürgeti. Minél előbb — azonnal! Máról holnapra? Egységes szakmajegyzék, közös törzsanyag és az ezekre épülő új tantervek nélkül? — A türelmetlenség, bármennyire érthető is, leggyakrabban elhamarkodott megoldásokat szül. Az oktatás és nevelés területéről pedig egyszer s mindenkorra száműzni kellene a rögtönzést. Mások a társult munka szükségleteire hivatkozva párhuzamba állítják a középiskolai hálózatot és a munkásegyetemeket, melyek (mármint a munkásegyetemek) egyedül képesek arra, hogy máról holnapra biztosítsák a megfelelő képzettségű és számú szakembert A felnőttoktatás alapvető erénye az iskolarendszerű oktatással szemben valóban a nagyfokú rugalmasság. Az iskolarendszerű oktatás nagyobb inerciójából következik, hogy a ma regisztrált szükségleteket a legjobb esetben három év múlva tudja kielégíteni. Ehhez pedig hosszabb távú kádertervezésre van szükség. Az oktatási törvény vitájában Kmezió elvtárstól hallottuk, hogy a vajdasági munkaszervezetek alió 6 százalékának van reális középtávú káderterve. Az az elemzés is, amit a szabadkai foglalkoztatásügyi érdekközösség végzett két évre viszszamenőleg erre a témára, azt támasztja alá hogy a kédertervek korrekcióra szorulnak, mert irreálisak. Mindezek ismeretében idézzük befejezésül még egy vitázó szavait: „Tévedtünk?" — Nem először, de jó lenne, ha utoljára történt volna.” Ha viszont el akarjuk kerülni a ,további tévedéseket, szakítani ke'la k'_-‘Kun taigi w m 18 eluralkodott rögtönzésekkel, lépésről lépésre kell végigjárni az utat, amin az első lépés az egységes és a szakirányú középiskoláik jogi és fizikai egyesítése. SZÖLLÖSY VÁGÓ László MA BECSEN A Májusi Játékok UlvytljHUjd Ma deluum Becsen az ifjúság napja kCsdL/Cil IliiméituU-vai57.m‘ SzöUíUíIISav Ü Ai&lÄüJlUiv ii i! óii>/-duauUsa.ö teil sZiilta lvću'ilfci* Vall -LtíiV Olid* élű »ül iilü^kezuuuiiv lai. luuičuIj' t iájeiuiüsi.SZirijUtá/.OillHK iÜŐUa^/UUO szemuje: a májusi oatekOK. i^iouuteg, ioiii ucitiok иг ovodás szuijauszok lepnek a világot jelento ueszkakra. Apimar negye- UiK eve imja oaet venuegui a tisza-parti varos, es az eooigi tapasztalatok azt uszonynjaa, nogy erdemes vou neiyet uizioeuaui пе ик, a Becsen lamato eloadason színvonala vamban megérdemli a játekaiton való részvételt. Az ünnepi megnyítón Zvonko Majič, a községi képviselő-testület elnöke és IL Od József, a JvSZ községi bizottsága elnökségének elnöke köszönti a városba érkező kis színjátszókat, akik a városelnöktől átveszik a jelképek városkulcsát. A díszárbocra felkerül a fesztiváli és az állami zászló, ríl&jöl 'd udvv-*, d testvériséget és egységet hirdető galambok. JUNG Károly és Miroslav NASTASIJE VIC költők köszöntik a fiatalok májusát, a pionírok is elmondják üdvözlő beszédeiket, majd a főtéren soknemzetiségű tartományunk fiataljai színes tánccsokrot mutatnak be. Este a színház előcsarnokában megnyílik a színház világát ábrázoló gyermekrajz-kiállítás. Május 26-ától naponta átlag négy gyermekelőadást láthat majd a becses közönség, míg a kísérőrendezvények keretében a kanizsai, a kikindai és a pancsovai ifjúsági színjátszók mesejátékkal mutatkoznak be, ezenkívül előadást tart a zombori és a szabadkai Népszínház is. 1. gy- VERSEC Ifjúsági napra mini-moziterem Az ifjúság napjának tiszteletére ma Versecen a művelődési központ jelenlegi épületében minimozitermet avatnak. Az új vetítőteremben 60 férőhely van, a belső berendezés és a műszaki felszerelés kiváló. D. T. MAGYAR SZÓMŰVELŐDÉS XXVIII. STERIJA JÁTÉKOK Megnyílt a fesztivál üzenet az ország valamennyi színilázához Tegnap az újvidéki Szerb Nemzeti Színház épületében meg-n nyílt a Sterija Játékok, a jugoszláv színházi élet immár 28. minő- aségi szemléje. A rendezvény műsorán, mint ismeretes, ezúttal hat a versenyelőadás és két vendégjáték szerepel, a Fiatalok Színpada pedig az ország öt színiakadémiájának vizsgaelőadásait mutatja a be. Vasárnap és hétfőn szaktanácskozás lesz a jelenkori jugoszlávi drámával kapcsolatos kérdésekről. A fesztivál június 2-án, a difjak átadásával zárul.u A rendezvénysorozat tegnap délben kezdődött meg a színház előcsarnokában megrendezett kiállítás A színház a fotóművészetben elnevezésűI. nemzetközi triennále megnyitásával. Nagyszámú hazai és külföldi vendég, színházi alkotógép JVO------- A---,-----J-'-w'fe, —— ivUZvUU. /.ivnn BEKlbAVLjEVlC és Dusán i»Oi*OVIC. a VKSZ TB Elnökségi tagjai —■ jelenlétében Beája Mi-LoSAVLjE Vált akadémikus nyitotta meg és méltatta a fényképkiállítást. Elmondta, hogy az idén 28 ország 260 fotóművésze küldte el munkáit Újvidékre, majd egyebek között megállapította: „Napjainkban az ember kezdi belátni, hogy semmit sem kell lerombolni, hanem mindent újjá kell teremteiTzllj fiíí.1* [ iz j. _'„rcJXx ni.. «... k'.L'j ti . ülHaja'-L a c” hNi’Lt»jz«n; s a rer.'u ts a mumusa az értékek alapvető mércéje”. Azután Kin Ivoj NKOLAJEVIC akadémikus, a triennále zsüriemöke felolvasta a bíráló bizottság jegyzőkönyvét és átnyújtotta a díjakat a kitüntetetteknek (a legsikeresebb alkotók névsorát tegnap már ismertettük). Nem sokkal ezután, úgyszintén a színház előcsarnokában, ill. Tvrtko KLLENOVIC teatrológus és Kazuaki ICAMELLA, a belgrádi japán nagykövetség harmatiucára megnyitotta Katszuncsi GOTOH ismert japán fotóművész önálló színházfénykép-kiállítását, aki 1868 óta rendszeresen részt vesz a Szerija Játékok kiállításain, s eddig négy arany- és egy ezüstérmet nyert. Vladislav VADAKOVIC, a Tartományi Oktatás- és Művelődésügyi Bizottság elnöke tegnap a Sterija Játékok kezdete alkalmából fogadást adott a fesztiváli szervek tagjai, nagyszámú közéleti és művelődési dolgozó, valamint a külföldi diplomáciai képviseletek tagjai tiszteletére. A színházi fesztivál hivatalos megnyitó ünnepsége este 8 órakor kezdődött meg a Szerb Nemzeti Színház nagytermében. A Sterija , Játékok nevében Georgij PARO zágrábi rendező, a Játékok egykori szelektora és művészeti igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Jovan MILICEVIC belgrádi színész felolvasta Bratko KREFTI akadémikusnak a Jugoszláv Drá- ma Napja alkalmából az ország valamennyi színházéhoz intézett üzenetét. Ezt követően a zágrábi Gavella Drámai Színház együttese színre vitte a fesztivál első versenydarabját, Fabijan ŠOVAGOVIC A Sólyom nem szerette című színművét Božidar VIOLIC rendezésében. Társadalmi рШапаНшк tükre Georgij Paro ünnepi megnyitója — A megnyitó alkalom arra , hogy néhány szót szóljunk a Szerija Játékokról, erről a színházi rendezvényről, amyelv kivételes szerepet játszott, játszik és fog játszani nemzeteink és nemzetisé- keink mai drámairodalmának serkentésében és értékelésében, színházi alkotóink tapasztl testvérében és kölcsönhatásában sajétosságaink egybefonódásának érvényesítésében. A Sternla Játékok fennállásának 28 éve alatt néha jobb volt néha gyengébb dicsérték és elmarasztalták, voltak nézeteltérések, sőt válságok is de nyilván mindannyian egyetértünk abban, hogy egészében véve tekintélyes és eredményes intézmény volt és maradt; ha nem létezne, ahogy mondani szokták ki kellene gondolni. A Sternla Játékok egyfajta dinamikus tükre színházi s ugyanakkor társadalmi pillanatunknak. Színházunk, főleg az utóbbi években, élénken és közvetlenül részt vesz művelődési és társadalmi életünkben. Elég jól ismerem a nemzetközi színházi körülményeket, s azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy a világon kevés olyan elkötelezett és társadalmilag releváns színház van, mint a miénk. Ez életképességét tanúsítja, s ugyanakkor a társadalom arra irányuló készségét és nyitottságát is, hogy problémáival a színpadon is szembenézzen. Színházunk ilyen állapotához nem rövid és nem könnyű út vezetett. — a Szibla Játékok ilyen értelemben jelentős szerepet játszott, játszik s fog játszani — s azt hiszem hogy a színházi dogozók meg az összes felelős társadalmi erő feladata ezt a jelentős jó és kedvező helyzetet nem csűrén fenntartani, hanem folyamatosan fejleszteni is. Szép komoly és hasznos munkával foglalkozunk amellyel hozzájárulunk a Vilim metrán.i.... lásához; részben a mi érdemünk lehet a létrejötte, ugranak!:• felelősek is vagyunk ezért a jobb és szebb holnapi vitászért, amelyért a színházzal is sikrsizálunk. Ezért szorgalmazzuk a tehetséget, a tudást, s szenvedés’t a bátorságot és becsületet a méltóságot és érettséget. Azt hszem, színházunk ma potenciálisan és legtöbb eredményei révén rendelkezik a fentiekkel. ii A nemzetközi fotóművészeti triennále megnyitója a Szerb Nemzeti Вкшa . . A megértés hídjai A svájci, olasz, osztrák és jugoszláv televízió a ljubljanai tévéadóval közösen kokumemummrsort készít a nemzetiségekről A svájci, olasz, osztrák s jugoszláv tévénézők több millószabora a jövő ősztől fogva alaposabb vetekhatást nyer a négy országban élő nemzeti kisebbségek és nemzetiségek életébe, kultúrájába és fejlődési gondjaiba. Érdekességként megemlítjük, hogy a négy ország közül egy el nem kötelezett. Kettő semleges ország és egy a nyugati tömbhöz tartozik. Öt harmincperces tévéfilmet fog bemutatni a televízió a négy országban az említett témáról, mégpedig egyazon időpontban. Vajdaság számos nemzetiségéről az Osztrák Televízió tájékoztat, az Olaszországban élő szlovének életét az Újvidéki Televízió mutatja be, a svájci retománokról a Ljubljanai Televízió készít filmet, a szlovéniai magyarokról az olasz, az Ausztriában élő horvátokról pedig a Svájci Televízió tájékoztat. Valamennyi műsor nyíltan felveti a nemzeti kisebbségek problémáit de a súlyt arra helyezi, ami a népeket és a nemzetiségeket összekapcsolja, hiszen a nemzeti kisebbségek a kölcsönös megismerés és az együttműködés hídjai. Ezek a műsorok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a Közép- és Kelet-Európában bizonyos becslések szerint megközelítőleg 30 millióra tehető nemzeti kisebbség sajátos és gyakran nehéz helyzetét. A műsor hozzájárul a tapasztalatcseréhez azoknak a problémáknak a megoldásával kapcsolatban, amelyekkel bizonyos országban szemben találják magukat a nemzeti kisebbségek nemzeti fennmaradásuk, identitásuk , és fejlődésük érdekében vívott harcukban. Ismeretes ugyanis, hogy bizonyos európai országokban semmilyen jogokkal nem rendelkeznek a nemzeti kisebbségek, és a beolvadás veszélye fenyegeti őket, míg másutt — például Jugoszláviában — maximális védelmet élveznek, teljesen egyenjogúak a löbbi nemzettel és sem formális szempontból, sem pedig lényegileg nem számítanak kisebbségnek, hanem nemzetiséget alkotnak és az általános társadalmi fejlődés szubjektumai. Minderről szó esik az öt műsorból álló sorozatban. Az említett tévéstúdiók képviselőiből álló bizottság az év végéig meghozza a végleges határozatot erről a projektumról, a műsorok elkészítéséhez pedig jövő tavasszal lállnak hozzá. A kisebbségek helyzetét bemutató közös vállalkozás jelentős mértékben tükrözi a szlovén és az osztrák televízió több évi eredményes együttműködését. A két tévéadó gyakorlatában mindennapos a tájékoztatási műsorok cseréje, és az Alpok—Adria körzetközi közösség keretében már készített néhány közös tájékoztatási műsort a ljubljanai, zágrábi, bajor, osztrák és olasz televízió. Kéthavonként kerül sor ezeknek a harmincperces közös műsoroknak a bemutatására. Folynak a közös tematikai műsorok előkészületei is. A Ljubljanai Televízió kezdeményezésére június 5-ére közös műsort készítenek az alpesi—adriai térség idegenforgalmáról és közlekedéséről. Mivel egyre nagyobb az érdeklődés, a tervek szerint 40 percre növelik ezeknek a műsoroknak az időtartamát. Mapával ragadó műviés Bratko Ioreff üzenete a színházakhoz Egyetlen művészet sem forr anynyira egybe a néppel, a nemzettel é® a társadalommal, mint a színművészet, amely alkotói szintézise a drámairodalomnak és mindenekelőtt a színjátszásnak. A színház ezért saját létével és memlétével, korokat átörökítő korhoz szólásával a legfelelősebb minden művészetek között, mert egyidejűleg juttatja kifejezésre saját művészetét, saját eszméjét, és a művészi etikát is a közönség szeme láttára, tehát élű emberek, a nép és az ember előtt. Ezért egyszersmind saját lelkiismeretét is meg kell vizsgálnia, és művészetének kelletében eleget kell tennie emberi, nemzeti és társadalmi kötelességének a lehető legmagasabb szinten, ahogy azt a nagy teoretikusok és esztéták, drámaírók és színművészek fogalmazták meg Arisztotelésztől, a filozófustól és esztétától Shakespeare Hamletján keresztül egészen Bertold Brechtig, a forradalmi dramaturgig és drámaíróig, a színház nagy reformátoráig és a nagy forradalmárig. Vannak olyan igazságok, amelyek örök érvényűek, áttörnek minden sötétséget, évszázadok ellentmondásait. Nyugtalan korunkban is, amely egyaránt kikezdi az etikát és a humanizmust, az ilyen megcáfolhatatlan és örök érvényű igazságok közé tartozik az, amit Shakespeare Hamletja alapján Ivan Cankar, a modern szlovén irodalom klasszikusa írt le a legkeserűbb, lelkiisssmeretvizsgáló nemzeti tragédiája, A szolga mottójaként: „A színjáték föladata most és elejétől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek, hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alapját és lenyomatát” Nem tagadhatjuk, hogy korunk saját szupertechnicizmusával Ütött nem hat károsan a színházra, mint ahogy befolyásolja az ember pszichológiai és etikai arculatát is, olyan mértékben, hogy néha az ember és az emberiség dehumanizálása következik be, mert a divatosság könnyelműséggel és felületességgel kápráztatja el, s ezek gyakran a színházat is az olcsó látványosságok, a divatos abszurditás, sőt az embertelen nihilizmus szférájába vezetik. Mindez néha távoz áll az igazi színművészettől, amelynek a közönség legszubtilisabb rétegeibe kell behatolnia, magával ragadnia és megrendítenie öt művészetével, amely mindenekelőtt a drámaíró művének, a színészi alkotásnak s egyben a rendezői alkotásnak a művészi szintézise. .. Nem feledhetjük, hogy a színház ma is az egyik legjelentősebb nemzeti, társadalmi és emberi intézmény, amely nem lehet valamilyen pillanatnyi divat — a legmagasabb és legmélyebb művészi célok és alkotások felé kell törekednie, amelyek egyben művész ‘k és etikai?!«. Egyúttal ez a kívánatos, legnemesebb küldetése minden színházi eredményünknek, s ennek mindenkor tudatában kell lennünk, mert csak így tudunk eleget tenni az összes művészeti, nemzeti, társadalmi és emberi kötelességnek, amelyeket állandóan áraznunk kell, s amelyek teljesítését a kor és a művészi, emberi lelkiismeret követeli meg T. Cs.