Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 178-192. szám)
1983-07-02 / 179. szám
8 MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA RUMA A római Proleter grafikai munkaszervezetnek, akárcsak a község több más munkaszervezetének, nagy gondot okoz a tartalék alkatrészek, valamint a hazai és behozatali beszerzése. Azokat az anyagokat legnehezebb beszerezni amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fénymásolatokhoz. Ha ehhez még hozzáadjuk azt is, hogy cinkből, másolópapírból sincs elegendő, meggyőződhetünk, hogy a munkaszervezet helyzete egyáltalán nem rózsás. Nagy problémát jelent a tartalék alkatrészek hiánya is, ugyanis a berendezéseket szinte teljes egészében külföldön vásárolták. A helyzet következménye a foglalkoztatás csökkenése, a kapacitások nem megfelelő kihasználása és ez külön kedvezőtlenül hat az idei termelési terv teljesítésére is. A munkaszervezetet még egy sajátságos probléma érinti, a fizetőképesség fokozása érdekében felkínálták neki, hogy e nyersanyagot váltókkal fizesse igen nagy kamatokkal, a kamat az idén 300 százalékkal növekedett. A Proleter a kedvezőtlen körülménytől függetlenül a tavalyihoz képest 40 százalékkal nagyobb összjövedelmet valósított meg, ezt a jobb termékszerkezettel érték el. A munkaszervezet hamarosan új helyiségekbe költözik, az épület adaptálását most fejezik be, és ez és közvetlenül kihat a terv teljesítésére. A szállító- és csomagoló részlegben levő gépeket a következő két hónapban átköltöztetik az új részlegbe, a munka szakaszokban folyik, a havi termelési tervekkel összhangban. A dolgozók hisznek abban, hogy sikerrel teljesítik e feladatokat. Az átköltözés első szakasza július 20-án fejeződik be, így nagyobb és megfelelőbb munkacsarnokokhoz, raktárhelyiségekhez jutnak, jobban kihasználhatják majd a kapacitásokat, a gépeket is .Szeptemberben, amikor megkezdik a munkát az új helyiségekben, újabb 15 dolgozót fognak alkalmazni. A munkaszervezetben érezhető a szakemberek hiánya, a rumad foglalkoztatási önigazgatási érdekközösségben nem tartanak nyilván grafikai szakembereket. A Proleterben továbbá is betöltetlenek maradnak a legfontosabb munkahelyek , nagy szükség lenne például grafikai mérnökökre, de a munkaszervezet ,nem tud lakást biztosítani számukra. Zorica BOROJEVIC Gondot okoz a nyersanyag beszerzése Micscsdellár nem jár vissza Az idegen pénzeszközökkel való üzletelés eseteiről a bírósági gyakorlatban A jugoszláv állampolgárságú személyek között hazánk területén tilos mindenfajta külföldi fizetési eszközzel való üzletelés, adásvétel, kölcsön, de bármilyen más módon is. Aki ilyenfajta ügyletekbe bocsátkozik, nemcsak büntetendő cselekménytkövet el, hanem súlyos anyagi veszteség is érheti. Vajdaság Legfelsőbb Bíróságának két ezzel kapcsolatos ítéletét közöljük az alábbiakban tájékoztatásul. Az első esetben egy észak-bácskai polgárunk nyugatnémet márkát és bizonyos összegű dinárt adott kölcsön, és ennek törlesztését követelte a kölcsönző személytől. A kölcsönt a szóban forgó személy kisipari műhelyének korszerű, külföldi berendezésekkel való ellátása céljából vette igénybe. A dinár adósságát megfizette, a márka ellenértékével azonban adós maradt, s emiatt a kölcsönadó beperelte a bíróságon. ■‘Az alsó fokú bíróságok a keresetet azon a címen utasították el, hogy tiltott jogügyletből eredő követelést a bíróság útján nem lehet érvényesíteni. Hazánkban a pénzrendszerünkről szóló törvény (a JSZSZK Hivatalos Lapja 1976. évi 49. száma) 9. és 13. szakasza szerint hazánkban a dinár a törvényes fizetési eszköz. A devizaügyvitel és a külfölddel való hitelviszonyokról szóló törvény (a JSZSZK Hivatalos Lapja 1977. évi 15. szám) 15. szakasza szerint devizának tekinthető minden, bármely jogalapból származó külföldi fizetési eszközre vonatkozó követelés, a felhasználásra vagy bármely más módra való tekintet nélkül. Ugyanezen törvény 76. szakasza szerint jugoszláv állampolgárságú személyek között vagy jugoszláv állampolgárságú személyek és külföldiek között Jugoszláviában tilos az idegen pénzeszközökkel lebonyolított adásvétel, vagy bármilyen más engedményezés is. Adásvételnek tekintendő a jugoszláv állampolgár számára behozatali árura vonatkozólag vagy szolgáltatásnak más hazai személy devizája eszközével történő fizetése is. Az alsó fokú bíróságok a külföldi fizetési eszköz visszafizetésére szóló igényt elutasították mint törvényellenes követelést, és kötelezték a kölcsönvevőt, hogy az átvett idegen pénzeszköz ellenértékét ne a kölcsönadónak, hanem a községnek fizesse meg. Véleményüket a polgári perrendtartás 3. szakaszára alapozták, amely szerint a bíróság nem ismeri el a felek igényének jogosultságát, ha azok a törvényes előírásokba és az önigazgatású szocialista társadalommal ellentétes erkölcsi szabályokba ütköznek. Jelen esetben nem csupán erről van szó, s a kereseti igényre a kötelmi viszonyokról szóló törvény 104. szakaszát is alkalmazni kell. Az említett rendelkezés kimondja, hogy a semmis szerződéseknél (s jelen esetben erről van szó), minden fél köteles a másiknak visszaadni azt, amit tőle kapott, de, ha a szerződés azért semmis, mert tartalma ellentétben áll az alkotmány által meghatározott társadalmi rend alapelveivel vagy az önigazgatású szocialista társadalom erkölcseibe ütközik, a bíróság teljesen vagy részben elutasíthatja a lelkiismeretlen fél igényét, annak visszaszolgáltatása iránt, amit a másik félnek adott, de úgy is határozhat, hogy a másik fél azt, amit tiltó szerződés útján kapott, a lakhelye szerint illetékes községnek adja át. Ilyen határozatmeghozatalnál a bíróság mérlegeli mindkét fél lelkiismeretességét, a veszélyeztetett társadalmi érdekek jelentőségét, valamint szem előtt tartja a társadalmi erkölcs elveit is. Emellett nem kell minden esetben szükségszerűen elkobozni az elfogadott értéket, csupán azért mert nem megengedett ügyletről van szó. Erre utalnak a már említett, a devizaügyvitel és a külfölddel való hitelviszonyokról szóló törvény 220. és 221. szakaszainak első és harmadik bekezdésében foglaltak. Mindkét fél revíziós kérelme folytán az ügy a tartományi Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsó fokú bíróságok ítéletének figyelembe vételével és lényeges részei jóváhagyásával utasította az alsó fokú bíróságokat, hogy ítéleteiket, illetve indokolásaikat hozzák összhangba az említett törvényszakaszok rendelkezéseivel, amelyekben a törvényhozó előírta, hogy hasonló esetekben szabálysértési eljárás indítandó a szövetségi devizafelügyelőségen. Így határozott Vajdaság Legfelsőbb Bírósága Rév. 379/81. számú és 1931. szeptember 11-ei keltezésű ítéletével. Hasonló ügyben keveredett egy másik közép-bácskai polgár is. Itt ugyancsak külföldi fizetési eszközöknek (svájci frankról volt szó ez esetben) jugoszláv polgár által más, hazai személy rendelkezésére bocsátásáról volt szó, s vita kerekedett a felek között, amikor a viszszafizetés vált időszerűvé, s a kölcsönt adó ,a svájci franknak dinárban való megfizetését követelte. A bíróság ez esetben is kimondta, hogy miután a törvény által tiltott cselekményről van szó, ilyen esetben a bíróság nem részesítheti jogsegélyben a törvény ellen vétőt. Ezt az álláspontot nyilvánította ki Vajdaság Legfelsőbb Bírósága Rév 554/82. számú és 1982. október 20-ai keltezésű ítéletével. Mindkét esetben más jogi következményektől (büntetőjogi, szabálysértési) eltekintve az idegen fizetési eszközt rendelkezésére bocsátó elvesztette az idegen fizetési eszközeit, s az, akinek rendelkezésére bocsátotta — a törvényellenesen átvett értéket a lakhelye szerint illetékes községnek kellett díjtalanul rendelkezésére bocsátani. Dr. KOVÁCS Károly Egy tanácskozás eredménye Külföldi vonatkozású közlekedési balesetek Hazánk területére évente mintegy tízmillió külföldi redszámú közlekedési eszköz érkezik, illetve ennyi halad át az országon. Óhatatlan, hogy ne történjen velük és a bennük ülő emberekkel baleset. Kimutatásaink szerint minden tizedikkel esik kisebb-nagyobb bai. 1971 és 1980 között éppen tízmillió külföldi vonatkozású közlekedési baleset történt az országban. Rengeteg jogi — és persze egyéb — következménye van az ilyen balesetnek. Milyen előírások szabályozzák a jogesetek elintézését? Mi a gyakorlatunk? Ez volt aközponti kérdés annak a tanácskozásnak, amelyet a Vajdasági Nemzetközi Jogi Egyesület szervezett az ország legismertebb jogászainak és egyéb szakértőinek a bevonásával. Az esemény még februárban lezajlott, annak idején lapunk hasábjain több ízben is foglalkoztunk vele. Az egybegyűltek nem kevesebb, miint tizennyolc beszámolót és közleményt terjesztettek be. A jelenlevők nem vállalkozhattak arra, hogy a vaskos kötetnyi értekezést egybevonják és ennek alapján valamiféle határozatot hozzanak, hanem bizottságot neveztek ki a határozatok megfogalmazásáról. Dr. Milan IIC, a szervező bizottság elnöke a minap eljuttatta az érdekeltek címére a munka összefoglalóját és a pontokba foglalt határozatokat. Közülük mindössze két dolgot emelünk ki. Az első, hogy fő tanácskozáson kialakult nézet alapján bizonyos törvényes szabályozásokra van szükség. A másik pedig: a nemzetközi vonatkozású balesetek következményeinek tisztázásába be kell vonni a szakmai egyesületek — jogászok, biztosítóintézetek, rendőrségi szakértők, közlekedési szakemberek — és egyebek neves szaktekintélyeit, részben mert ezt elvárják tőlünk nemzetközi tekintélyünk alapján, részben pedig azért is, mert a következményeknek nem elhanyagolható anyagi vonatkozásai is vannak, amiből — ha járatlanul intézzük el — kárunk származik. Például: nem tudjuk behajtani a külföldi biztosítón a minket illető kártérítést. Az ilyen ügyek igen gyakran szerfölött bonyolultak. Elintézésükben részt vesz a rendőrség mint a közlekedésbiztonság szerve, részt vesz a bíróság, amely az ügynek az esetleges bűnügyi vagy polgárjogi vonatkozásait tisztázza, részt vesznek a biztosítóintézetek, amelyek a kártérítést fizetik, részt vesz a külügyminisztérium, amely az idevágó nemzetközi egyezmények kidolgozásában közreműködik, részt vesz sokféle szakértő, akik a vitás ügyekben véleményt nyilvánítanak stb. Mindez igazolja, hogy a kérdés feltevése helyes volt, s hogy a Vajdasági Nemzetközi Jogi Egyesület bonyolult jogi kérdés kigubancolásában kísérelt meg — sikeresen — közreműködni. _M. 1983. július 2., szombat it évtized kemény munka Varga Tamás topolyai földműves 16 holdon gazdálkodik. Hat évtizedet töltött a mezőn. — Egész életemben a földműveléssel foglalkoztam, „szabad időm”ben pedig állattenyésztéssel — mondja elmerengve. — Keveset jártam iskolába. Hajnalban emeltük vállunkra a kapa nyelét és a hold már magasan járt, amikor nyugovóra tértünk. Mindig borbély szerettem volna lenni, de a gyapjasok nyírásánál nem vittem többre. Nyáron cséplőgép mellett szolgáltam, s jártuk a végtelennek tűnő kalásztengert. Mire befejeződött a búza és a napraforgó csépelése, kezdődött a kukoricatörés. A tengerit héjastul törtük, és amikor végeztünk vele, esténként azt fosztogattuk és énekelgettünk. — Mit termelt az idén? — Négy hold búzám volt. Elégedett vagyok a terméssel, mert elérte a 44,5 mázsát. Napraforgót hat holdon ültettem, a többi kukorica. Tavaly jól jövedelmezett a kukorica, noha a korai esőzés megnehezítette betakarítását. Holdanként 65 mázsát takarítottunk be. Ezzel a terméssel elégedett vagyok és bízom az ideiben is. — Hogyan műveli a földet? — Régebben igásokkal szántottam és vetettem. A mezőgazdasági gépekkel azonban gyorsabb és tökéletesebb munkát lehet végezni, így a lovaimat traktorra cseréltem fel. — Nem sajnálta a lovakat? — Nézze, az embernek időnként sok mindentől meg kell válni. A hetvenes években aki csak tehette, traktorral cserélte fel a lovakat. Nagyon megcsappant a lóállomány, pedig ebben az üzemanyag krízises időkben most hasznát vennénk a lovaknak. — Társult termelő? — A hetvenes évek derekán nekem is felkínálták a társulás lehetőségét, akkor visszautasítottam, de azóta megbántam, mert minden munka elvégzése rám vár. Mostanában azon gondolkodom, hogy a nyugdíj fejében átadom a földet. Hatvanöt éves leszek — mondta. Megüresedett az istálló, üresek az ólak. Pedig valamikor legalább száz hízót és még ennyi birkát tartott. Tíz pár tojótyúk, egy krédlikakas, öt pulyka és valamennyi galamb a tágas udvar lakója. A mezőgazdasági gépek: eke, tárcsázó, vetőgép és traktor pihen az ugarolásig. Varga Tamás már csak arra vár, hogy mielőbb nyugdíjba vonuljon. SINKOVICS Antonius* SZENTTAMÁS Egy hete, hogy dolgozom... Sava MANOJLOVIĆ egy hete, hogy a szenttamási községi képviselő-testület pénzügyi osztályán dolgozik referensként. Mosolyog, amikor megkérem, hogy meséljen valamit egyheti tapasztalatáról, benyomásairól. — Még 1979-ben befejeztem a középiskolát, és azóta a szenttamási foglalkoztatási érdekközösség nyilvántartásán szerepeltem Közben távhallgatóként Újvidéken beiratkoztam a jogi karra Mint minden friss diplomával rendelkező, én is azt hittem, enyém a világ. Semmi különösen nem kötötte le a figyelmemet. Állandóan valami újat, érdekeset kerestem, így bevallom, a tanulás egy kicsit lemaradt. De azért az egyetem befejezéséről még nem mondtam le. Most, hogy munkát kaptam — igaz meghatározott időre — szeretném a tanulást komolyan venni. Mit mondjak a munkáról, a kollégákról? A munkával jelenleg ismerkedem. Még minden ismeretlen számomra, hisz más az, amit az iskolában tanultam, és más a gyakorlatban. A kollégákkal is jól megvagyok Gyorsan beilleszkedtem az új környezetbe. Kedvesen fogadtak, mindnyájan szívesen segítenek. Szabad időmben olvasok, sakkozok. Nagy szenvedélyem a sakk. Tagja vagyok a szenttamási Szbobran sakk-klubnak. Elég szép eredményt értünk el eddig. Számos elismerésben részesültünk, serlegeket kaptunk. A sakk mellett érdekel a kosárlabda is. A szórakozási lehetőség elég szegényes itt nálunk. Leginkább az Elan Szállóban töltjük az estét a barátokkal, de a diszkóba is elmegyek. Mivel a katonai szolgálatot letöltöttem, szeretnék állandó munkát kapni és szeretném a jogi kart befejezni. VARKÚLA Irén Kikinda Vagyon- és Személy biztosítási Közösség Kihez kel! fordulnia a biztosítással kapcsolatban? Ismerje meg a biztosítási közösség dolgozóját, akinek ügykörébe tartozik az ön utcája is A múlt csütörtökön ismertettük az olvasókkal, hogy Kikinda, Csóka és Törökkanizsa községek területét felosztották a biztosítási dolgozók között. Minder felhatalmazott dolgozónak megvan a saját övezete, amelyben egyedül nyújt szolgáltatást a biztosítottaknak. illetve azoknak, akik csak ezután óhajtanak biztosítási kötni bármilyen alapon. Ezúttal közöljük a biztosítási közösség dolgozóinak nevét, és az ügykörükbe tartozó utcákat. Tekintettel arra, hogy káderváltozás történhet, felhívjuk a biztosítottak és a polgárok figyelmét, legfontosabb. hogy megjegyezzék, hányas övezethez tartoznak. 1. Emil Ćirić (Kikinda) Utcák: Slobodan Aciganj. Milan Sivčev, Fejős Klára. Distrička. Vujin fivérek. Október 6-a, Vasa Stajié. Veljko Vlahovié, Donja vodoplavna. Bregalmčka, Hajdúk Veljko. Jugoviéeva. Jugovióevo sokače. Lakovié fivérek, Vinogradska, Strelište Vojvode Putnik. Dositej. Semlačko sokaőe, Stara klanica. Teremijski drum, Nikola Tesla, Jovan Popovié, Franc Prešeren. Jaša Tomié. Semlačka. Skopljanska. Branko Radičević, Barska. Pionír u.. Mikrini út, Nikifor Branche, Dragoljub Udicki. Kinđa és Jezero. 2. Vlada Popov (Kikinda) Utcák: Save Lipanov. Kraljevié Marko. Kumanovo. Albert, Rada Trnié. Ivan Goran Kovačić. Ivan Cankar, Gavrilo Princip, Ljudevit Gaj. Gornja Vodoplavna. Sutjeska. Sterija Popovié. Ivan Jakšić, Nikola Francuski. Szenttamási. Vojvoda Misié, Masaryk és Vodice. 3. Gálcsik Miklós (Kikinda) Utcák: Danilo Kostić. Sinđelić, Toza Markovié. Subotički fivérek, Njegoš. Miloš Ostojin. Jovan Jovanović Zmaj. Uglješa Terzin, Tátié fivérek. Zágráb. Belgrád, Miloševački drum. Basahídi út, Šumica, Radnička. Sinđelićevo sokače. Partizán. Petőfi Sándor, A'leksa Radosavčev. Mihajlo Pupin. Veliki bedem. Kosovo. Ivo Lola Ribar és Vük Karadžić. 4. Milan Krnié (Nakovón minden utca és Kikindának egy része). Utcák (Kikinda): Ivan Milutinovic, Arsenov fivérek. JNH. Dusán Vasiljev. Canadska. Sredoje fivérek. Moša Pijade. Opsenica fivérek. Marija Bursać, Vašarište, Osloboienje és Tito marsall. 5. Mirče Jugin (Kikinda) Utcák: Mali bedem. Stevan Sremac. V. Kljajié. Pera Segedinac. Krnié Kosta, Milan Petrović. Sabac, Dusán cár. Bogaroski fivérek. Dura Jakšić, Svetozar Miletić. General Drapšin, Zeleznićki növi red és Boris Kidrič. 6. Smilja Đurđilov (Kikinda) Utcák: November 29-e. Žarko Gavranov, Veselin Masleša. Dura Olički. Stevan Lakaj Gige. Kiss Mihály. Mosztár. Szarajevó. Május 1-je. Makszim Gorkij, Aleksa Dundié. Vojislav Ilié. Ljubljana, Vojin Zirojevié. Kozara. Skojevska. Vladimír Nazor. Petar Kočić. Sonja Marinković. Proletár. M'laden Stojanovié. Kosmaj, Boško Buba, Bihaé, Sava Kovačević, Fruska gora. Újvidék. Morava. Prizren. Zarlio Zrenjanin. Dura Daničić. Laza Rostié, Dóka Radak. Vojvoda Miljan és Dimitrije Tucovié. 7. Milan Buzulov (Tiszahegvesen minden utca és Kikinda egy része). Utcák (Kikinda): Július 7-e és Nemanja. E. I.