Magyar Szó, 1984. július (41. évfolyam, 179-209. szám)

1984-07-20 / 198. szám

1984. júnus 20., péntek TELECSKA Keddig learatnak A telecskai hátságon egy nap­pal előbb kezdték meg a búza aratását, mint a zombori község többi falvában, de a három napig tartó kényszerpihenő után tegnap ismét folytatták a munkát. A magánszektorban 883 hektár­ból több mint 500-at már learat­tunk és biztos helyre szállítottuk a búzát. A hozam 20 százalékkal jobb a tavalyinál, 5 tonna körül alakul. Határunkban a földműve­sek földjein húsz arató­ cséplő vágja a búzát, ebből 10 a szövet­kezeté. A szövetkezet 164 hektá­ron termelt búzát, felét már beta­karítottuk. Hozamunk kiváló, átlag 5,5 tonna termett hektárján, ami 15—20 százalékkal jobb a tavalyi­nál. A búzát helyben és a szom­szédos falvak silóiban tároljuk — hallottuk TALPAI Józseftől, a te­lecskai társastermelési al­apszer­­vezet vezetőjétől. A jégeső elkerülte a telecskai határt. Csak azoknak a búzájá­ban esett kisebb-nagyobb kár,­­ akiknek parcellái a szomszédos kljajicevói határban vannak. Sze­rencsére ez az össz területnek mindössze 5 százaléka. Telecskán tegnap óta ismét gyors ütemben aratnak. Ha az idő kedvező lesz, akkor a telecskaiak kedden befejezik a búza aratását. P. M. BECSE Folytatódon az aratás A kényszerszünet után a becsei községben ismét megindult az ara­tás. Egyes határrészeken még min­dig nehezen haladnak a munka­gépek. Az aratók nagy erőfeszíté­seket tesznek annak érdekében, hogy legalább szombatig magtár­ba kerüljön a kenyérgabona. A magánszektorban már csak 600 hektáron áll talpon a búza. A hektáronkénti átlaghozam közepes, 5,14 tonna. A társadalmi szektor­ban a vetésterület mintegy 70 százalékáról takarították be a ke­nyérgabonát, az átlaghozam 6,3 tonna. A búza átvétele kielégítően ha­lad, az egyéni termelők eddig 26 296 tonnát adtak át, a társa­dalmi szektor viszont csak 15 000 tonna búzát adott át eddig a ma­lomipari részlegnek. Ahhoz vi­szont, hogy a becsei malmok ka­pacitását teljes mértékben kihasz­nálják, még mintegy 15 000 tonna búzára van szükség. í­­gy. SZABADKA Kevesebb az első­osztályú kajszi A szabadkai homokvidék terme­lői szerint az idén nemcsak a mennyiség, hanem a minőség te­kintetében is kedvezőtlenebb a helyzet a gyümölcs értékesítését illetően, mert a tavaszi fagy, a vihar és a jégverés sok ültetvé­nyen csökkentette a hozamot, el­sősorban a kajszibarackét. A palicsi Slovin ültetvényein olyan méretű a kajszibarack ká­rosodása, hogy nem fizetődik ki a gyümölcs válogatása. Azt ter­vezik, hogy a termést teljes egé­szében a feldolgozóüzemeknek adják át — szörp, illetve gyü­mölcsíz készül belőle — vagyis harmadosztályú áruként értékesí­tik. A. PANCSOVA Még javában tart az aratás, a pancsovai gazdasági kamarában pedig máris elkészült a nyolc dél-bánáti község őszi vetésterve. A terv szerint ezen a vidéken összesen 392 000 hektárt kell be­venni ebből, a társadalmi szektor­ban 115 571 hektárt, a magánszek­torban pedig 185 401 hektárt. Bú­zával összesen 60 169 hektárt vet­nek be, árpával 3423 hektárt, rep­cével 5316 hektárt. Takarmánynö­vényekből 78 648 hektárt vetnek kát. Jövő tavasszal kukoricával vet­nek be legnagyobb területet, ösz­­szesen 157 154 hektárt mindkét szektorban. Cukorrépával 19 000 hektárt, szójával 25 209 hektárt, napraforgóval 2103 hektárt és más ipari növénnyel 300 hektárt vet­nek be. D. T. IDEJÉBEN A VETÉSRŐL ZOMBOR REKORDHOZAM SZTAPÁROM Tegnap folytatódott a termés­betakarítás a zombori községben. Délelőtt 9 órakor az arató­ cseplők már mindenütt üzemeltek, határjá­résünk során pedig arról győződ­tünk meg, hogy nincs fennakadás a munkában. A termény átvétele is jó ütemben halad a zombori, malomipari munkaszervezet kije­lölt helyein. Sztapáron a helyi me­zőgazdasági munkaszervezetben re­kordhozamot jegyeztek fel. A he­lyi növénytermelési alapszervezet technológusa, Jovan MlhANKO tájékoztatott bennünket erről. — Egy 13,2 hektáros parcelláról rekordhozamot takarítottunk be. A Baranjka búzafajta itt több mint 90 méter mázsát termett hek­táronként. Előveteménye szója volt. — Milyen fajtákat termeltek még Sztapáron az idén? — kérdeztük — Vidékünkön igen népszerű még a Miljanka elnevezésű búza­fajta is, ez eddig átlag 7,5 tonnát termett hektáronként, a jobb mi­nőségű újvidéki korai fajták 6,5 tonnás hozamot adtak hektáron­ként — mondja a technológus. Sztapáron a földművesek is ki­váló termést jegyeztek fel az idén. Róra LUKIG, a társastermelési alapszervezet igazgatója elmondta, jégvédelmi rendszert. Az elmúlt négy évben ugyanis több mint 10 hogy a sztapári földművesek pár milliárd dinár kárt okozott a jég­­­celláin az átlagtermés 6 tonna tartományunk mezőgazdaságának, hektáronként. A termés 95 szám A középtávú terv négy éve alatt s­zalékát átadják a földművesek, mintegy 500 000 hektáron, azaz a­­ Tegnap Zomborban a szárítók is tartomány megművelhető terüle- üzemeltek. A községben a jövő hét­­einek majdnem egyharmadán tel­jesen vagy részben tönkretette a vetést. A kombinátok képviselői java­solják, hogy a vágóhidak haladék nélkül vásárolják fel a vágásra alkalmas jószágot és a termelők­nek azonnal fizessék ki a pénzt, a törökkanizsai és a kanizsai köz­ségek területén a jószágállomány egy részét az úgynevezett szolgál­­tatásos hizlalással lehetne tovább fenntartani. elején befejezik az aratást. T. L. Sü­rgős segítség kell A vajdasági kombinátok részt vállalnak a jégkár enyhítéséből A vajdasági agráripari szerve­zetek úgy döntöttek, hogy mind­egyikük a lehetőségektől függő­en szolidáris segélyt nyújt a tö­rökkanizsai község szervezeteinek és földműveseinek. A községben, mint ismeretes, július 2-án a vi­har és a jég teljesen megsemmi­sítette a vetést, 10 600 hektár bú­za, kukorica, gyümölcs és főze­lékféle ment tönkre. A vajdasági kombinátok képviselői szerint mindez azonban csak utólagos or­voslás, ezúttal valami többet is kell tenni, azaz ki kell építeni a (Tanjug) Továbbra is jól fizet a búza (LAZUKICS Anna felvétele) MAGYAR SZÓ KIS-PULA Kritériumviták fesztiválja Az újvidéki Marko Sava az elsődíjas . A szabadkai Terek Julianna önfegyelme nagy érdeklődést keltett Szerdán este a 19. Országos pedig a ljubljanai Jankó Virant KLubközi és Szerzői Amatőrfilm- K(prema)To című filmjéért, fesztivál második napján a pulai­­ ф A klubok közül első a ljuk­­vár udvarában további hat ver-­lj­anai SKUD, második az új­ bel­g­­senyimunkét láthattunk, majd azt rádi Studentski grad Művelődési a tizennégy kisfilmet is, amelyet­­ Otthon Akadémiai Filmközpontja talajművelés. Nagy tének javításáért, a gondolat és ön­­­ cai Sanjin Mik­ónek ítélték oda a megfelelő ___,_____^ ^ kifejezés szabadságáért, az egyé-­j (Marija B. vallomása), a hangosító-­ mondta dr^Relia Sava hogy miség integritásáért, továbbá a film­j­éért Dragoljub Atanackovicnak • ■ ■ ■ '...............* nek mint médiumnak a megújí­­j (New York), a legjobb kameráért tásáért emelték fel szavukat, több­ [ járót pediig a belgrádi Radoslav ; ! kevesebb meggyőző erővel, eltérő­­ Vladicnak, aki a számunkra már­­ színvonalú artikulációval. | nem ismeretlen szabadkai Terek Részletesebb ismertetésükre, van ! Julianna és a belgrádi Bata Pet­­lamint a csütörtök esti záróműsor röv­id önfegyelem című, nagy ér­­sekkel, 2 millió tonnával nevel­­produkcióinak minősítésére ezúttal­­­deklődését keltő, happeningszerű hemnó kukorica termelését és­­ nem vállalkozhatunk, mint ahogyan filmjének operatőri munkáját vé- , 1­, ^ “ a zsűri és a résztvevők csütörtök kezte. | altal te,^esen megoldhatna devi­délelőtti igen élénk és főként a|. ® Végül: a színesfilm-technika s­zagondjait, díjazás kritériumait érintő vitáját­­ kiváló alkalmazásáért járó külön­­sem, továbbá Robert J. Edmonds-­­ díjat az eszéki Daniiel Dozet ér­­nak, az amerikai Columbia Egye-­i­demelte ki Mozdulatok című alko­­tóm film szakos tanárának kötetlen í­rásával, előadását is csak később­ taglalhat­ [ Értesülésünk szerint az öttagú f­iuk, (A nyugati vendégnek ezúttal­­ zsűri: Bojan Jovanovic (elnök),­ csa­k azt a megjegyzését idézzük,­­ Vladimir Andjelkovic. Vesko Ka-­ amely szerint a filmművészetnek: dió, Nikola Dorencin és Želimir Tegnap reggel Szabadkán, 79 éves korában elhunyt VUJKOV két alapvető szerszáma van: a ka-1 Zilnik minden díjat egyhangúlag Ceza nyugdíjas színész. A fel­­merü és az olló, és hogy a MAFAF ítélt oda. A szabadulás után egyik alapító szerzői szerinte mintha megfeled- És jelentsük be: a MAFAF vége tagja volt a Népszínháznak. A kertek volna arról a másodikról!) és a holnap, szombaton kezdődő szerbhorvát társulatban tevékeny­ Gyorsjelentésünkben elégedjünk Jugoszláv Játékfilm-fesztivál közé kedett, de olykor magyar előadó­­meg a díjak felsorolásával, amel­y mintegy természetes kapocsként sok előkészítésében is részt vett. Iyeket tegnap este, a MAFAF hi-­­ mára beiktatták a filmművészek . Elsősorban humoros művek tol­­vatalos záróműsora alkalmával, ti akadémiák, illetve egyetemi to­­mácsolásában szerepelt sikerrel, nyújtottak át a résztvevőknek, íróik hallgatóinak szemléjét, a jó- A Népkörben gyermekszíndarabo­­t A szerzői díjak közül az el­­lek szerint azonban ezúttal csak a kár rendezett, az Életjel műsorai­ét az újvidéki Marko Sava erdé­ ljubljanai akadémia és a belgrádi ban is gyakran fellépett e­melte ki Homo multiplex című színművészeti kar növendékeinek Temetése ma délután 4 órakor munkájáért, a másodikat a szava- munkáját lesz alkalmunk megnéz- lesz a Bajai úti temető Pelé-féle jevói Darko Predanié (Acerban­u­ni­ kápolnájából. A keserűség utcája), a harmadikat­ TOROK Csaba I­I. BELPOLITIKA ’ 7 A­lisítvány sokat tehet a mezőgazdasági termelés növeléséért A termelés növelése nem a fajtától, hanem a termesztési technológiától függ . Major Nándor, Iovan Berisavljević és Zoran Stojanović látogatása az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézetben MAJOR Nándor, Vajdaság SZAT Elnökségének elnöke, Živan BE­­RISAVLJEVIC a VKSZ TB El­nökségének tagja és dr. Zoran STOJANOVIC, az Újvidéki Egye­tem rektora tegnap az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézetbe látogattak, ahol először dr. Ivan MIN­ALIJEV, az újvidéki Mezőgaz­daságtudományi Kar dékánja és dr. Tihomir VREBALOV, az inté­­s­zet igazgatója tájékoztatták a ven­dégeket az intézet munkájáról, eredményeiről. Ezután a Római Sán­­cok-i búza- és kukoricanemesítő intézetben jártak, ahol legnevesebb nemesítőinkkel arról beszélgettek, hogy a tudomány a továbbiakban hogyan járult hozzá a mezőgazda­­sági termelés növeléséhez és ez­által stabilizációs törekvéseink valóra váltásához. Mivel javában tart az aratás, a búzáról esett legtöbb szó. Az idén nem mondható el a harmadosztályú takarmánybúzákról, amelyek nagy hozamúak, de sokkal silányabb minőségűek. Éppen ezért nincs rendjén, hogy azonos árat fizetünk értük. Dr. Slavko BOROJEVIC aka­démikus rámutatott arra, hogy a búzanemesítés a továbbiakban is tekintettel az őszi és a tavaszi ked­vezőtlen időjárásra, rendkívül jól termett, ezt igazolják az eddigi adatok. Az eddigi átlaghozam tar­tományunkban hektáronként 5 tonna körül alakul, és mint mond­ták, a legjobb búzatáblák aratása még hátra van. Dr. Todor MIŠIĆ tájékoztatta a vendégeket arról, hogy tartományunkban a vetéste­rület 90 százalékán újvidéki neme­­sítésű búzafajtákat termesztenek, amelyek nagy hozamúak, és túlnyo­mó többségük igen jó minőségű, az első és a második minőségi cso­portba tartozik. Minden bizony­nyal ez hozzájárult ahhoz is, hogy az országban az össz vetésterület 80 százalékán újvidéki fajtákat termesztenek. Ezek a fajták két fontos tulajdonságot egyesítenek magukban, a nagy hozamot és a kiváló minőséget. Ez azonban már a nagy hozam és a jó minőség egyesítésén fáradozik. E­z azonban a nehezebb ori és ezért nem való­színű, hogy a hozam szempontjá­ból a következő időszakban ug­rásszerű változások állnak be. Az újabb fajták csak kiegészítik a meglevőket. Egyébként is fajtáink genetikai termőképességét koránt­sem használjuk ki. Ezekkel a fajtákkal a társadalmi szektorban 7 tonnás, a magánszektorban pe­dig 6,5 tonnás hozamot elérhet­nénk átlagban tartományunkban. És ebben egyedüli akadály az ag­rotechnika. Az intézetben kidol­gozott termesztési technológiát te­hát még következetesebben kell alkalmazni a gyakorlatban. Hasonlóan vélekedett erről a kérdésről dr. Relja SAVIĆ, neves kukoricanemesítőnk is. Mint hang­súlyozta, az újvidéki kukoricahib­ridek termőképességét általában 40, de legfeljebb 60 százalékban használjuk ki. Tehát itt sem ma­ga a hibrid, hanem a termesztési technológia a nagyobb termelés legfontosabb feltétele. Ilyen szem­pontból különösen a magánszektor marad le ,a termelés és a tudo­mány nem megfelelő kapcsolatai miatt. Egyébként a kukoricater­mesztés fejlesztésében és a ter­melés növelésében elsősorban két nehézséget kell megoldani: a mű­trágyával való ellátást, és a gyo­mok, elsősorban az újabban tö­megesen jelentkező fenyércirok el­­­­leni védekezést, mert ez néhány a zsűri a tájékoztató jellegű má-­j­ás a harmadik a zenicai Nedeljko éven belül egyes területeken le­­sorba iktatott be. Mindkét csoport-­­ Rádió Művelődési Otthon Film-, kötetlenné teheti a kukorica ter­v„------- ------- ------— --------- ban ezúttal is azok voltak több­ klubja­ e­mesztését tartományunkban. Emel­le, azaz a vetésterület 26 százalé­­segben, amelyek az ember helyzet . A vágásért járó dijat a zem-s­lett természetesen nagyon fontos vizet mint termelési tényezőt nem használjuk ki nagyobb mér­tékben. Megfelelő agrotechnika alkalmazásával ugyanis tartomá­nyunkban nem is nagy befekteté­­ s. B. E. A magas rangú vendégek az intézet laboratóriumában Meghalt Vujkov Géza

Next