Magyar Szó, 1984. október (41. évfolyam, 271-285. szám)
1984-10-02 / 272. szám
1984. október 2., kedd A Híd időszerűsége Tudományos értekezlet Szabadkán Szerdán és csütörtökön Szabadkán, a Közgazdasági Kar Ügyvitelszervezési és Informatikai Kutatóintézetének tanácstermében, a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, valamint a Létünk szerkesztőségének szervezésében tudományos értekezlet lesz, amelynek keretében harcos-forradalmi folyóiratunk, a Híd félévszázados múltjának mához is szóló üzenetét kísérlik megfogalmazni irodalmi múltunk és jelenünk legkiválóbb kutatói, ismerői. A tanácskozás tartalmával kapcsolatban Árokszállási Korza Gyöngyitől, a Létünk szerkesztőjétől kértünk rövid tájékoztatást. — Az ötvenéves Hídnak szentelt kétnapos tanácskozás tematikája — a bejelentett előadások és viták ismeretében ez nem túlzott elvárás — több, korábban kevéssé vagy egyáltalán nem ismert tény és kapcsolat felvillantását ígéri. Így az előadások többsége azzal a (politikai, irodalmi, esztétikai stb.) hatással foglalkozik, amelyet a Híd sugárzott . Az OMPOK és a Híd kapcsolata; a Híd-mozgalom hatása az egyetemmista szervezetek tevékenységére. A Híd arculata megjelenésének ■ első évtizedében; A háború előtti Híd kritikája a kortárs jugoszláviai magyar irodalomról; A Híd társadalomkritikája; Híd 1940; A modernizmus a Hídban; A Híd autochton jellegéről; Sinkó Ervin és az áprilisi Híd; A Híd 1934-es, illetve 1938-as tárlata —, vagy ma is sugárzik: A híd-hagyomány időszerűsége. Az előadók szellemi és közéletünk közismert személyiségei: Zovan Milisavac, Petkovics Kálmán, dr. Ljubivoje Cerovic, dr. Behák László, dr. Bányai János, dr. Gerold László, dr. Htasi Csaba, dr. Bori Imre és dr. Bosnyák István. Értékes adalékot ígérnek a Hídtémakör teljesebb megismeréséhez a vitákis. Ezek mozaikkockái teljesebbé teszik ismereteinket mindazokról az összefüggésekről és körülményekről, amelyek nélkül nehéz volna felmérni a Híd társadalmi-politikai és irodalmi-esztétikai jelentőségét a múltban és a jelenben. Az értekezlet szerdán, október 3-án délelőtt 10 órakor kezdődik. A délelőtti ülésen dr. Bori Imre, a délutánin dr. Utasi Csaba elnököl. sg Varsói ősz Varsóban befejeződött a Varsói ősz elnevezésű 27. modern zenei fesztivál, a rendezvényen több mint 100 zeneszerző vett részt. Az európai és a más kontinensek országaiból érkező művészek a XX. század zenei irányzatait igyekeztek bemutatni az előadott szerzeményekkel. (PAP) Forradalmi hagyományaink ápolása A vajdasági történelemtanárok zombori szemináriumáról A múlt hét végén jelentős esemény színhelye volt Zombor, pontosabban az egykori megyeház díszterme. Pénteken és szombaton itt tartották meg a vajdasági történelemtanárok szemináriumát, amelyet a katinai ütközet 40. évfordulója alkalmából szervezett a Vajdasági Pedagógiai Intézet, a községközi pedagógiai intézetekkel és a Vajdasági Harcos Szövetség Tartományi Bizottsága hagyományápoló bizottságával együtt. A szeminárium első munkanapján két előadás hangzott el. SZABÓ Ida, a Szocialista Szövetség Tartományi Bizottsága hagyományápoló bizottságának elnöke a forradalmi hagyományaink ápolásáról és fejlesztéséről tartott kimerítő előadást. Egyebek között hangsúlyozta, hogy erre a tevékenységre fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk mind a tanintézményeknek, mind pedig a társadalmi-politikai szervezetnek. Szerinte mindig és mindenütt ápolnunk kell a forradalmi hagyományainkat, mert így küzdhetünk legeredményesebben a nacionalizmus, a sovinizmus és az ellenforradalmi tevékenység ellen. Különösen nemzeteink és nemzetiségeink testvériségét,egységét és egyenjogúságát kell erősítenünk. Véleménye szerint forradalmi hagyományaink ápolása nem lehet egyoldalú és nem merülhet ki az elméleti ténykedésben, hanem teljes egészében át kell hatnia az oktató-nevelő munkát. Ezután Milan BASTA tábornok, a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg 51. hadosztályának politikai biztosa harci élményeivel színezve elevenítette fel a húsz napig tartó véres katinai ütközetet, amelyet a népfelszabadító háború egyik legsúlyosabb ütközetének, igazi földi pokolnak nevezett. Pénteken délután a szeminárium részvevői ellátogattak a batinai ütközet színhelyére. Bezdánban megtekintették az emlékmúzeumot, Batinán pedig az elesett szovjet katonák tiszteletére és emlékére emelt monumentális emlékművet. (Sajnos, az emlékmúzeumot nem nézhették meg, mert be volt zárva!) A nevezetes történelmi esemény színhelyén Milan BASTA tábornok folytatta érdekes harci élményeinek felelevenítését. A szeminárium második napján három előadás hangzott el. Jan KOPCOK történész, a 14. vajdasági (szlovák) brigád megalakulásáról és harci útjáról beszélt, dr. MÁRIÁS József, pedig a Petőfi Sándor nevét viselő 15. vajdasági brigád történetét és harci útját ismertette. Mint a brigád egykori orvosa harci élményeivel tette érdekessé előadását. Végül dr. Stojan BERBER orvos, aki egészségügyi történetírással is foglalkozik, röviden, de tartalmasan ismertette a zombori 2. hadikórház történetét. A batinai és a bolmáni ütközet idején főleg ebben a kórházban ápolták sebesült harcosainkat. A tárgyilagosság kedvéért mondjuk el azt is, hogy az elhangzott dicsérő és elismerő szavak ellenére a szeminárium létig sikerült, mert a vajdasági történelemtanároknak csak kis hányada volt jelen, habár igazán nagy hasznát vehették volna a hallottaknak és a látottaknak. Elgondolkodtató, hogy miért érdektelenek az iskolák és tanáraik az ilyen és hasonló szemináriumok iránt?! Erre a kérdésre azonban csak ők adhatnak elfogadható vagy elfogadhatatlan választ! KOVÁCS István POGORELLC-ÖSZTÖNDŐ HATVANNÉGY PÁLYÁZÓ A zágrábi Vatroslav Lisinski Hangversenyteremben a napokban tartják az audíciót, ahol majd eldől, hogy a fiatal zenei tehetségek közül kik részesülnek elsőként abban az ösztöndíjban, amelyet Ive Pogorelic alapított a közelmúltban a Zágrábi Hangversenyirodával közösen. Kivételesen nagy az érdeklődés az első audíció iránt: 64 fiatal zenész, közülük 24 zongorista jelentkezett az ország valamennyi részéből. Vannak közöttük orgonisták, vonósok, fúvósok, harmonikások, énekesek és karmesterjelöltek. Válogatott szakemberekből álló zsűri értékeli teljesítményüket, a munkában, Ivo Pogorelicen kívül, részt vesz Blažena Zorić, Zvjezdana Basuc, Zvonimir Festini és Zeljko Versic. Blažena Zorictól az ösztöndíj jellege és mércéi felől érdeklődtünk. — Mércéink egyértelműek és világosak — mondja az ismert zágrábi zongoratanárnő. Elsősorban a jelöltek rátermettségét, továbbá életkorát vesszük figyelembe, mert a legjobbaknak kívánunk segíteni, hogy világhírű zenepedagógusoknál folytathassák tanulmányaikat. Az ösztöndíjalap anyagi lehetőségei azonban korlátozottak, illetve a vártnál kisebbek, mert sokan, akik ígéretet tettek, hogy tagsági díj formájában támogatják az alapot, még nem váltották be ígéretüket. Az 1984 85-ös tanévre tehát mindössze három-négy tehetséges fiatalnak folyósíthatunk ösztöndíjat. M. SIGIR Az Ezer kőhajó sikere Karlovy Varyban az idei nemzetközi idegenforgalmi filmfesztiválon Ivo Laurentie jugoszláv rendező Ezer kőhajó című filmje nyerte el a Grand Prix-et, az Aranyvirágot. A szigeteinkről szóló idegenforgalmi filmet a Jugoszláv Idegenforgalmi Szövetség és az indegenforgalmi munkaszervezetek ügyviteli közösségének segítségével forgatták. Karlovy Varyban a 17. idegenforgalmi filmfesztiválon 30 ország 48 filmje vett részt. (Tanjug) MAGYAR SZÓ . KÖNYVHÓNAP '84 Szabadkán lesz a megnyitó Vajdaságban október közepén kezdődik a hagyományos könyvhónap. Az ünnepi megnyitót október 18-án tartják majd meg Szabadkán. Ezen a napon tanácskozást szerveznek a nemzetiségi nyelvű könyvek helyzetéről, elemzik a jelvényszerző tartományi versenyt és megnyitják a vajdasági könyvkiadók kiállítását. A könyvhónap célja, hogy a szakemberek összegezzék az elmúlt év könyvterjesztésében elért eredményeket és megvitassák a könyvkiadással kapcsolatos időszerű kérdéseket. Az idei rendezvényt a felszabadulás 40., Veljko Petrovic és Vladimír Hurban Vladimirov születésének 100., a Híd folyóirat kiadásának 50., valamint a vajdasági ruszin irodalom 80. évfordulója jegyében tartják meg. A hónap folyamán könyvnépszerűsítő akció indul, hangzott el a Tartományi Közművelődési Közösség Könyvbizottságának tegnapi ülésén. A vállalkozás könyvkaraván-szerűen zajlik le, helyi könyvnapok formájában sorra veszi majd Vajdaság községeit. A községi könyvnapok keretében az iskolák, könyvtárak és munkaszervezetek könyvkiállításokat és vásárokat, továbbá író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat, irodalmi esteket rendeznek. A tanulók körében irodalmi vetélkedőt szerveznek, de a könyvtárakba és könyvesboltokba is ellátogatnak majd a diákok. B. B. Kínai oktatási küldöttség újvidéken Mészáros Géza, a Tartományi Művelődési Bizottság elnökhelyettese tegnap fogadta a városunkban tartózkodó kínai oktatási küldöttség tagjait. A küldöttséget Bi Feng, az oktatásügyi minisztérium káderügyi irodájának alelnöke vezette. Mészáros Géza tájékoztatta vendégeit Vajdaság oktatási rendszerének alapjairól, külön rámutatott a nemzeti egyenjogúsági politika érvényesülésére. A kínai küldöttség mindenekelőtt az oktatásügyi intézmények, a közigazgatási szervek, a törvényes szabályozó intézkedések és felügyelet működése felől érdeklődött, de szó volt a Tartományi Művelődési Bizottság szerveződéséről és tevékenységéről is, erről a vendégeknek Cedomir Kuzmanovic elnökhelyettes beszélt részletesebben. Kétnapos vajdasági tartózkodásuk alatt a kínaiak beszélgetéseket folytatnak az Újvidéki Egyetemen, a tartományi oktatásügyi érdekközösségben, Szabadkán a Közigazgatási Kar informatikai intézetében, de alkalmuk nyílik megismerni Vajdaság kulturális és történelmi nevezetességeit is. Megkezdődött a téli szemeszter Macedóniában a két egyetemen megkezdődött a téli szemeszter, mintegy 6000 elsős kezdte meg az előadások hallgatását. A köztársaságban a 36 felsőoktatási intézményben az első órán az ASZNOM 40. jubileumáról beszéltek. A szkopjei és a bitolai egyetemek kiemelkedő tudósai, professzorai tartottak előadásokat. (Tanjug) I MŰVELŐDÉS Nem véletlen a panasz Tavaly az általános oktatás 15 028 dolgozót foglalkozhatott. Az átlagkeresetük 16 573 dinár volt, kisebb a gazdaságban foglalkoztatottak átlagánál. Az érdekközösségekben eszközölt szigorító intézkedések az alaptevékenységeket találták telibe, különösen azokat a társadalmi tevékenységeket, amelyek az érdekközösséggel kialakított szabad munkacsere útján valósítják meg bevételüket. Az általános iskolákat ez külön érintette, sajátságos tevékenységről lévén szó, a társult munkaszervezetekkel nem alakíthatnak ki közvetlen munkacserét, bevételüket a tagozatok száma alapján valósítják meg. Az anyagi költségeknek, a különféle szolgáltatásoknak, valamint a létfenntartási költségeknek az ugrásszerű növekedése kihatott az oktatásban dolgozók személyi jövedelmére, illetve annak csökkentésére. Következésképp az oktatók személyi jövedelme jóval kisebb a gazdaságban és a gazdaságon kívüli tevékenységben dolgozókénál. A lemaradás aránya a középiskolai végzettségűeknél 2,11 százalék, az egyetemi végzettségűeknél pedig 46,93 százalék. Ha figyelembe vesszük, hogy az oktatásügyben foglalkoztatottak 57,31 százaléka (8559) egyetemi végzettségű, akkor nyilvánvaló, hogy nem ok nélkül való a pedagógusok panasza, s most már zsörtölődése is a keresetbeli lemaradások miatt. Van ennek egy másik vonatkozása is, aki csak teheti, jobb állás után néz, vagy éppenséggel elkívánkozik az iskolából. Említettük már, hogy az iskolák a tagozatok száma és nem a tanulók létszáma alapján valósítják meg bevételüket. Mindennek megvan a maga jó és rossz oldala is. Jó, hogy ily módon nem forog kockán a törpe iskolák létjogosultsága, rossz, mert, ahol több diák van, több a munka is és a kiadás is nagyobb. Pénzeszközök híján nem tudnak lépést tartani a korszerű oktatási technológia követelményeivel, kevés pénz jut szemléltetőeszközökre. Mindez tehát nincs az oktatás és nevés hatékonyságának a javára. Az oktatás helyzete szorosan összefügg a gazdasággal, következésképpen 1983-ban Vajdaság 27 községében volt kisebb a pedagógusok személyi jövedelme (15 551) a tartományi átlagnál. (Az adat az oktatásügyre vonatkozik). Az oktatók keresete 1983- ban Törökkanizsán (13 476), Apatinban (13 225), Bácson (13 871), Síden (12 747), Titelen (14 286), volt a legalacsonyabb (körülbelül a község gazdaságában foglalkoztatottak szintjén mozgott, ugyanakkor Versecen például az oktatók átlagkeresete 13 922 dinár volt, több mint 3000 dinárral kisebb a község gazdaságában foglalkoztatottakénál. Az átlag személyi jövedelem tavaly Kulán (18 187), Magyarcsernyén (18 396) volt a legnagyobb. Hat községben (Zrenjanin, Kikinda, Kovacica, Opovo, Szécsány, Temerin) 17 000 dináron felül alakult. Arról most ne is beszéljünk, hogy mekkora nyugdíja lesz annak a pedagógusnak, akinek évek óta mondjuk 14 000 dinár az átlagkeresete. Szóljunk inkább a kötelezettségeikről. Az oktatási törvény értelmében az általános iskolai oktatók heti óraszáma 22, szükség esetén elérheti a 28-at. Ha a tanárnak kevés óraszáma van egy iskolában, tehát ha nincs ki a teljesítménye, több iskolában kell tanítania, vagy olyan órát is vállalnia, amelyhez nincs szakképesítése, vagy második tantárgyként szerepel az oklevelében. Összegezzük csak a fentieket: Pedagógus legyen a talpán (a szó szoros értelmében is) az, aki napi 5—6 órát tanít, magyaráz, a gyerekek szájába rágja a tananyagot, ellenőrzi tudásukat, dolgozatot, ellenőrzőt, házi feladatot javít, készül az órákra, nemzedékeket nevel, munkára önigazgatásra, együvé tartozásra, testvériségre és egységre. A pedagógusok anyagi helyzetére felfigyelt társadalmi közösségünk is. A megoldás folyamatban van. Fel kellene gyorsítani a procedúrát. V. DARÓCZI Júlia Megegyezés a televízió és a színházak együttműködéséről Elemzés készül Vajdaság színházi életéről Önigazgatási megegyezést írtak alá Vajdaság Hivatásos Színházi Közösségének, valamint a Tartományi Amatőrszínházak Szövetségének képviselői az Újvidéki Televízióval tegnap délben az újvidéki Szerb Nemzeti Színház tanácstermében. A szerződés meghatározatlan időre szól és az ügyviteliműszaki együttműködésre vonatkozik. Célja a televízióműsor és a színházi előadások minőségének javítása. Fontos mozzanat, hogy e szerződés lehetőséget ad a racionálisabb, gazdaságosabb alapokon való együttműködésre: színész, rendező, műszaki személyzet, műszaki eszközök, önigazgatási alapon történő cseréjére. Az önigazgatási megegyezés aláírására a Vajdasági Hivatásos Színházak Közösségének és a Vajdasági Színművészeti Egyesület elnökségének az együttes ülése végén került sor. Ezt az ülést a vajdasági színházi élet elemzésének az előkészítésére hívták össze. Ennek értelmében meghatározták azokat a sarkalatos pontokat, amelyek alapján az elemzést az erre kijelölt munk csoport elvégzi. A kiindulópontok a következők: hivatásos színházaink munkaprogramja,színházaink szakembergondjai és anyagi helyzete, a terem és felszerelés kérdése továbbá színházaink műsorpolitikája, a társadalmi befolyás mértéke és módja erre a műsorpolitikára, a repertoárok struktúrája, az előadások és a nézők száma, a vendégszereplések száma stb. A diagnózist legkésőbb január elsejéig el kell készítenie a kijelölt munkacsoportnak. A Vajdasági Hivatásos Színházak Közösségének és a Vajdasági Színművészeti Egyesület elnökségének tegnap megtartott együttes ülésén megválasztották a Vajdasági Hivatásos Színházak Közösségének új elnökét Mirjana MARKOVINOVIĆ, a zombori Népszínház igazgatónője személyében. B. o Az önigazgatási megegyezés aláírói (IFJÚ Gábor felvétele)