Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)
1985-04-28 / 116. szám
XLII. évf., 116. (13619.) szám 1985. április 28., vasárnap Ára 30 dinár Megfontoltan és felelősségteljesen A JSZSZK Elnöksége a külföldi látogatásokról Veselin Djuranovic vezetésével ülést tartott a JSZSZK Elnöksége és megvitatta a hazánk idei évi nemzetközi tevékenységével összefüggőkérdéseket, ennek kapcsán a külföldi látogatások és találkozók programját és annak megvalósulását. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a látogatásoknak összhangban kell lenniük hazánk államérdekeivel, politikai és gazdasági szükségleteivel. Noha erre a problémára már többször is figyelmeztettek, a gyakorlatban mégis fogyatékosságok és következetlenség tapasztalható, ami a megállapított politika teljesítését illeti. Ez azt jelenti, hogy túl sok a külföldi látogatás, és ez nem áll mindig arányban országunk tényleges szükségleteivel. Ezek a fogyatékosságok minden szinten megfigyelhetők,valamenynyi társadalmi, politikai és gazdasági szervezetben és közösségben, kezdve a föderációtól a köztársaságokon és tartományokon keresztül egészen a társult munkáig. Emiatt kiváltképpen napjainkban, amikor a gazdasági stabilizációs program megvalósításán fáradozunk, fokozni kell hazánk nemzetközi tevékenysége valamennyi szubjektumának felelősségét és a látogatásokat általában társadalmunk és külön-külön minden szervezet és közösség tényleges szükségleteinek keretei közé kell szorítani, külpolitikánk elveiből és céljaiból kimúlva. Ez semmiként sem jelentheti a társadalmi és önigazgatási szubjektumok kezének megkötését, amelyek külpolitikánk és külgazdasági kapcsolataink alapvető céljainak teljesítésén és érdekeinek valóra váltásán munkálkodnak. (Tanjug) Kiállta az első utokát Ellentétes vélemények a készülő devizagazdálkodási törvényről — Alaptalan-e az exportőrök félelme? — Csökkenhet-e a kivitel iránti érdekeltség? Két véglet között ingadozott a gazdaság képviselőinek első hivatalos reagálása a készülő devizatörvényről. Voltak akik tapsoltak, hogy igen, ez kell, erre vár a társult munka, mások viszont alapjaiban rossznak minősítették, mert megszakítja a szoros kapcsolatot a termelői láncban, csökkenti a kivitel iránti érdekeltséget, egyszóval, az exporteredményeket is. A devizatörvény, amely a jelenlegi áldatlan helyzeten kíván változtatni, nem aratott osztatlan sikert a gazdaságban. Annál inkább furcsa ez, mint a jelenlegivel már nagyon régóta, azt is mondhatnánk meghozatalának pillanatától, nem ért egyet a gazdaság, arra hivatkozva, hogy sok rossznak, nehézségnek az okozója. Fölösleges most ismételgetni mindazt, amiről már annyiszor hallhattunk különösen az utóbbi két három évben. S most mindezt mintha elfelejtették volna, a Jugoszláv Gazdasági Kamarában a héten megtartott nyilvános vitán, gyakran következtethettünk a felszólalásokból, még ez a jelenlegi is jobb annál amit kínál a szövetségi kormány. Lesz-e a tőzsdén mindig elég deviza? Mi az ami olyan nagyon megijesztette a gazdaságot? Mint várható is volt, elsősorban az exportőrök vitatták el a rendelkezések helyességét. Hogy miért? Egyszerű a magyarázat: megszűnnek a devizafolyószámlák, az exportőrök csak úgy mint a gazdaság többi ága a devizatőzsdén lesz kénytelen megvásárolni a nélkülözhetetlen és a terv szerint is idei eredmények alapján kiszámított devizaösszeget. S mi történik akkor, ha nem lesz éppen abban a pillanatban valuta a tőzsdén, amikor szüksége van rá az exportőrnek? Márpedig nem lesz — állította Igor Vrlola, a Szlovén Vasművek vezérigazgatója — mert csökkenni fog a kivitel. Ezzel beismerte azt is, hogy kizárólag csak a devizaszerzés (mert ez számtalan előnyt szavatolt) ösztönözte kivitelre a termelőket. Ezek után már nem a devizáért kell harcolniuk, hanem a megvásárlási jogokért. Nem győznek majd ennek ügyében kilincselni a szövetségi szerveknél. Mindegy, hogy az elosztási központ hol lesz a kamarában, a kormányban vagy másutt. A törvény hibáinak keresői szerint nem változtat a lényegen az, hogy megszűnik a külgazdasági érdekközösség, ahol az újratermelési szükségleteket, a devizajogokat meghatározták, ha az egész procedúra marad, csak másik házba költözik. Még a jelenleginél is nagyobb lesz az adminisztrálás, a centralizmus. A társult munkának hatásköréből teljesen átveszi a devizabevétel iránti felelősséget a bank, amely félő — hangsúlyozták többen is —, hogy engedve a helyi hatalmasok befolyásának annak adja a devizát, akinek az illetékeseknél a „legjobban áll a szénája". Azon sem csodálkoznék, ha a mi devizánkat, melyre nekünk van jogunk — mondta Dragutin KOSOVAC az Energoinvest igazgatója — másnak adnák el. Nem osztható a gazdaság exportőrökre és a hazai piacra termelőkre Többen tehát, most amikor a devizaszámla megszüntetésének veszélyét érzik közeledni, nagyvonalúan úgy nyilatkoztak, hogy az lényegében egy szükséges rossz (most már nem hivatkoztak alkotmányos és önigazgatási jogokra, mint azon kimerítő egyezkedések során amikor e megszüntetés lehetőségéről folyt a vita), s csak a biztonságot szavatolta a számokra. Ha lesz biztonság a tőzsdén, akkor nincs senkinek oka visszasírni a számlát. A másik érdekes mozzanata az elhangzott véleményeknek, hogy egész sor olyan rendelkezést vettek védelembe, amelyek a jelenlegi devizagazdálkodási rendszernek a kinövése, amelyre még a közelmúltig olyan sokat panaszkodtak. Ez most az együttműködés, a devizabevétel érdekében történő eszköztársítás kezdeti eredményeit egyszeriben megsemmisíti. Mert miért is kényszerülne például a nyersanyagtermelő — szerintük — eszköztársításra az exportőrökkel, amikor az új rendszerben minden nehézség nélkül, a kasszán megveheti a devizát. És még kockáztania sem kell. Elpattan tehát egy fontos láncszem, amelyet olyan nehéz volt megteremteni. Ennek (Folytatása a 1. oldalon) Ronald Reagan amerikai elnök kijelentette, hogy „szívesen” találkozna Gorbacsovval. Ha a szovjet vezető a jelzésekszerint szeptemberben valóban New Yorkba utazna, hogy beszédet mondjon az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, akkor „összehangolhatja programját ezzel a látogatással”. A szovjet—amerikai csúcstalálkozónak — Reagan szerint — a nyílt véleménycserét és a jobb, kölcsönös megértést kellene szolgálnia. Az amerikai elnöknek ez a kijelentése NSZK-beli, nagy-britanniai, francia, olasz, kadanai és japán újságírók jelenlétében hangzott el. Azokról az országokról van szó tehát, amelyek az USA-val együtt részt vesznek a május 2-a és 4-e között Bonnban megtartandó nyugati gazdasági csúcsértekezleten. Az interjút a Die Welt című bonni napilap közli tegnapi számában. Reagan nem volt hajlandó kommentárt fűzni küszöbönálló NSZK- beli látogatásához, illetőleg ahhoz, hogy ellátogat a második világháborús német katonai temetőbe. (Folytatása a 2. oldalon) WASHINGTONI KEZDEMÉNYEZÉS Reagan elnök szívesen találkozna Gorbacsovval Folytatják a Pershing II. típusú rakéták telepítését - Botránnyá fajul a boitburgi koszorúzás? — A németeken kívül senki sem helyesli az amerikai elnök szándékát A szenátus Bitburg ellen Az amerikai szenátus ICO tagja közül 80 fogadta el azt a határozatot, amely kéri Reagan elnököt, hogy a jövő hónap 5-én kezdődő NSZK- beli látogatása során ne keresse fel a bitburgi katonatemetőt, ahol 47 SS-tiszt földi maradványai nyugszanak. A Robert Doyle, a szenátus republikánus többségének vezetője által beterjesztett határozat kéri az elnököt, Bitburg helyett látogasson el olyan helyre amely a „demokratikus Németországot jelképezi". Az amerikai kormánynak le kell rónia kegyeletét az ártatlan polgári személyek iránt, továbbá az amerikai katonái és a szövetségesek katonái ezrei iránt, akik a fasizmus áldozatai lettek. (AP) Mennyire indokolt a kötelező magáneszköz-hozzájárulás a társadalmi lakásépítésben? (9. oldal) • Változékony, száraz idő Mai számunkból: ф Nem lesz többé „Ingyenlakás”? ф Mit ígér a szakirányú oktatás megismételt reformja? Interjú Vojislav Arsenijevictyel, a Tartományi Szakirányú Oktatási Önigazgatási Érdekközösség titkárával (15. oldal) Időjárásjelentésünk a 17. oldalon Palics várja a jubileumi nagygyűlés részvevőit A munka ünnepe alkalmából Radovan Vlatkovic mond beszédet Palics és egész Szabadka várja a május elsejei, vajdasági központi ünnepi rendezvény részvevőit, akiknek száma minden bizonnyal több tízezer lesz. A fürdőhelyen úgyszólván minden készen áll a rendkívül gazdag ünnepi műsor lebonyolítására és a sok-sok vendég fogadására. A szép sétányok és az egész település ünnepi köntösbe öltözik, hogy méltó vendéglátója legyen az április 30-ától május 5-éig tartó ünneplésnek. A hazánk felszabadításának, továbbá a fasizmus feletti győzelem, az egységes szakszervezetek megalakításának negyvenedik, valamint az önigazgatás bevezetésének harmincötödik évfordulója jegyében megrendezésre kerülő ünnepség legjelentősebb rendezvénye az ünnepi nagygyűlés lesz amelyen Radovan Vlatkovic, a JSZSZK Elökségének alelnöke mond beszédet. A nagygyűlés a palicsi parkban a tóparton felállított díszemelvénynél lesz 10.331 órakor. Azt megelőzően a szabadkai művelődési egyesületek népitánc-csoportjai Palics-szerte bemutatót tartanak nemzeteink és nemzetiségeink táncaiból és dalaiból, majd a nagygyűlés népi tánccsokorral fejeződik be. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében tíz sportágban és sportüdülési ágban szerveznek tornákat és versenyeket, többnyire nemzetközi jellegűeket. A Népi Technika szakosztályai is bemutatót rendeznek a tóparton. A szervezők ingyenes közlekedésről, jó falatokról és a felsoroltakon kívül még sok más szórakoztató műsorról is gondoskodtak. Szabadka dolgozóin és polgárain kívül látogatókat várnak a környékbeli helységekből, s mintegy 120 vendéget hívtak meg a föderáció és köztársaság, valamint Kosovó legmagasabb rangú szerveiből a vonzónak ígérkező rendezvényekre. V. I. SZÁNDÉK ÉS NEM LEHETŐSÉG Felhívás a katonai tömbök megszüntetésére Húsz évvel meghosszabbították a Versói Szerződés érvényességét A Varsói Szerződés érvényességét további húsz évvel meghosszabbították, ezenfelül további tíz évig érvényben marad, ha a tagországok valamelyike nem kér másmilyen megoldást. Aláírva a katonai tömb érvényességének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet, a tagországok, akárcsak 30 esztendővel ezelőtt, megismételték, hogy síkraszállnak mind tulajdon szövetségi rendszerük, mind a NATO feloszlatásáért, és mindkét blokk fegyvereinek leszereléséért. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pohárköszöntőjében a fentieket inkább mint szádékot, s nem mint reális lehetőséget emlegette. Hozzátette, hogy a NATO- nak nem volt és nincs is szándékában megszűnni, s ez a keleturópai szövetségeseket a Varsói Szerződés további megszilárdítására készteti. Rámutatva arra, hogy a jelenlegi szövevényes nemzetközi helyzetből csakis az összes államok kölcsönös párbeszéde révén lehet olyanformán kijutni, hogy az emberiség elkerülje a nukleáris katasztrófát. Gorbacsov a következőképpen fogalmazott: ha folytatódnak a csillagháborús előkészületek, nem marad más választásunk, minthogy ellenintézkedéseket foganatosítsunk, ideértve nyilvánvalóan nukleáris ütőképességünk erősítését és műszaki tökélet■esítését. A szovjet pártvezető ugyanakkor felhívta Washington és szövetségesei figyelmét a legújabb szovjet kezdeményezésekre, mindenekelőtt a rakéták telepítésére vonatkozó egyoldalú moratóriumra, mondván, hogy nagyobb figyelemmel és komolysággal tanulmányozzák, tanúsítsanak nagyobb mértéktartást az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésében. Gorbacsov szerint ezáltal lehetőség nyílna arra, hogy a genfi tárgyalásokat a gyakorlati megoldások útjára irányítsák, s ennek folytán számos szövevényes problémát meg lehetne oldani. Megismételve, hogy a világűr militarizálása destabilizálná a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerét, s az eddiginél még inkább kiélezné a helyzetet politikai és gazdasági síkon. Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió ezt egészen másként közelíti meg. Nem lenne szabad újabb világűri támadó fegyvereket alkotni, a meglevő rendszereket pedig le kellene szerelni. Megismételte a nukleáris fegyverzetek radikális csökkentésére tett korábbi szovjet javaslatot, ugyanakkor tovább ment, s kijelentette: a szovjet félnek nem lenne ellenvetése azzal, hogy a kölcsönösség elve alapján több mint egynegyedével csökkentsék a stratégiai támadófegyverrendszerek mennyiségét. Arra kellene továbbá törekedni — mondta —, hogy a nukleáris fegyvereket teljesen kiiktassák a hadseregek arzenáljából. A szovjet pártvezető precíz fejtegetésében nem hagyott semmiféle kétséget. Megismételte a Szovjetunió készségét a Washingtonnal való párbeszédre, ugyanakkor értésre adta, hogy a másik fél minden lépésére Moszkva ellenintézkedéssel válaszol. A felhívások és a figyelmeztetések eme egymást követő sorozatában Gorbacsov Wahrrintont hibáztatta a fegyverkezési versenyért, nem vélve, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagországai nem akarnak versengeni abban, hogy ki építi magaeddig a nukleáris falat, ám nem fogják megengedni, hogy a katonas stratégiai egyensúly felboruljon. Ez a hangvétel jellemző a politikai tanácskozó testület ülésezéséről kiadott hivatalos közleményre is. Az okmány utólag megerősíti a legutóbbi szovjet javaslatokat, ugyanakkor bátorító, hogy megismétli a Varsói Szerződés készségét a tárgyalásokra. A négyórás, zárt ajtók mögötti megbeszélésről kiadott, hivatalos közlemény az, amit a Varsói Szerződés jelen pillanatban a világnak nyújtani tud. (Tanjug) Gorbacsov meghosszabbította varsói látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete pénteken véget ért ülésezése után meghosszabbította lengyelországi tartózkodását. Ezt hivatalosan nem erősítették meg, ám pénteken elhagyta a lengyel fővárost a szovjet delegáció többi tagja, Nyikolaj Tyihonov kormányfő, továbbá Szergej Szokolov honvédelmi miniszter. Eszerint Gorbacsovon kívül Varsóban maradt még Andrej Gromiko külügyminiszter és Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára. (Tanjug)