Magyar Szó, 1986. március (43. évfolyam, 58-72. szám)
1986-03-01 / 58. szám
1986. március 1., szombat MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA-3 Katasztrofális tűz szaloniki olajraktárban (Folytatás az 1. oldalról) Ebben különben mintegy 15 000 tonna nyersolaj volt. A Jugoszláv Gazdasági Kamara szakomiki képviseletét nem hivatalosan tájékoztatták, hogy a tűz eredetileg az olajraktár közelében bizonyos berendezéseken végzett forrasztás következtében támadt. A tegnapig leégett három tartály közül az egyes számúban mintegy 11 000 tonna mázus, a kettes számúban mintegy 15 000 tonna nyersolaj, a harmadik pedig üres volt. A tegnap éjszaka felrobbant tartályt teljesen hatalmába kerítették a lángok, s szinte már menthetetlen. A görög hatóságok eddig semmit sem közöltek hivatalosan a tűzvész okáról. Szaloniki lakosságát nem figyelmeztették a tűzveszély esetleges kiterjedésének veszélyére. A tűz oltásával a helyii és a környékbeli tűzoltókon, valamint az athéni tűzoltóosztagokon kívül a görög fegyveres erők tagjai, a rendőralakulatok, nagyszámú polgár vesz részt, ez utóbbiak gépkocsijukon földet hordanak oda és abból bulldózerek gátat építenek a lángban álló tartályok köré. A görög rádió híre szerint Szalonikiba érkezett Nimitz brit szakértő, hogy segítséget nyújtson a tűzoltóknak. A tűz oltását viharos szél nehezíti. A Meszivrini athéni lap arról tájékoztatott, hogy az északi országrészben állomásozó harmadik hadsereg alakulatait készültségbe helyeznék s parancsot adtak ki, hogy a szalomuikii kikötőből — ott található az olajraktár — távozzon az összes hajó, elsősorban a tartályhajók. A lap adatai szerint a tegnapra virradó éjszaka történt robbanásban 17 személy sérült meg, közülük 7-en súlyosan Az egyik közeli negyedben egy lakos szívrohamban elhunyt, miután meglátta a nagy tüzet és hallotta az erős detonációt. A szkopjei kőolaj finomító igazgatóságát tegnap kora reggel értesítették a robbanásról. A macedóniai kőolaj-feldolgozó a szaloniki olajraktárban bekövetkezett tűz után végső erőfeszítéseket fejt ki, hogy ne keletkezzenek zavarok a kőolajszármazékok fel- és használóinak munkájában. Tanjug (Tanjug, AP telefotó) A túlnyomórészt jugoszláv munkaszervezeteket kőolajjal ellátó Jet Oil- Namidaksz cég szaloniki olajraktárában támadt tűz kiterjedt hét tartályra, s több személy életét vesztette. A képen oltják a tüzet ,,Kormányom tiszteletben tartja a Fülöp-szigla telkein levő amerikai haditámasszpontokról aláírt szerződést”, jelentette ki tagnap adódéványylaitkozatában Gorazon Aquino új Fülöp-s szigeteki elnök. „Nem kérdőjelezzük meg a szerződést”, jelentette ki az ABC tévéhálózatnak, s emlékeztetett, hogy a megegyezés 1991-iig szól. Azt követően, tette hozzá, majd meglátjuk, mi lesz a bázisokkal Időköziben meg kell tudnunk, hogyan vélekednek szomszédainnk, hogyan tekintenek erre a Fülöpszigetek s természetesen, hogy milyenek lesznek az új turgya,soik Manila és Washington között, tette hozzá. Ferdinand Marcos volt elnök „eredményes” eltávolítása után az amerikaiakat jelenleg az érdekli a legjobban, hogy az új rezsim magkérdőjelezi-e az ottani két amerikai támaszpont fennállását Az amerikai újságírók Marcos elmenekülése óta szüntelenül ezeket a kérdéseket teszi fel az új Fülöpszigeteki kormányzat tagjaival folytatott beszélgetés során. Az amerikai kongresszus, amely tegnap elismerését fejezte ki Reagan elnöknek és kormányának a Fülöp-szigetekii válság eredményes rendezéséért, nyíltan azt hangoztatja, hogy a Fülöp-szigeteseknek, vagyis az új rezsimnek nyújtott amerikai gazdasági és katonai segélyt az amerikai támaszpontok további fennállásához, vagyis az amerikai érdekekhez kell kapcsolni. Ezek a követelések bizonyára abból indulnak ki, hogy Washington azért is vállalt olyan fontos szerepet „régi barátja és szövetségese,” Marcos eltávolításában, mert meg akarta őrizni érdekeit ebben az országban. Az eddig elhangzottakból ítélve úgy tűnik, az új rezsim hajlandó számolni az amerikai érdekekkel és bázisokkal. Jósé Maria Sisont, az illegális Fülöp-sziigeteki Kommunista Párt vezetőjét más politikai elítéltekkel együtt szabadon fogják bocsátani, közötte tegnap Juan Boncé Encle védjeirőminiszter. Nem részletezte, hogy mikor. José María Sisont 1976-ban tartóztatták le feleségével, Juliettel és Bernabe Buscaynóval, az „Új Néphadsereg” magajakrnjjiavclt együtt felforgató tevékenység és lázadás vádjával. A Honoluluban tartózkodó Ferdinand Marcos volt elnökről, Reagan amerikai elnök jóváhagyása alapján, titkos ügynökök csoportja gondoskodik. Reagan szerint Marcos „tekintélyes külföldi vendég” státusát élvezi. Az AP hírügynökség jelentette, hogy a Hawaii szigetekre megérkezett az amerikai repülőgép, amely tele volt Marcos Manilából hozott poggyászával. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Marcos családjának és a kíséretükben levő személyek személyi poggyászáról van szó. Az NBC és ABC tévéhálózat azonban azt állítja, hogy a repülőgép 300 konténert hozott, amelyekben több mint 3 millió dollár értékű valuta, dollár és Fülöp-szigeteki pezo, továbbá aranyrudak, ékszer és fegyver volt. Az amerikai vámhivatal nem volt hajlandó kommentárt fűzni a konténerek tartalmához. A megbuktatott Fülöp-szigeteki elnök és felesége, Imelda tulajdonában van egy legalább 10 millió dollár értékű New York-i műtárgygyűjtemény is. A Fülöp-szigetek New York-i konzulátusának tisztviselőjétől szerzett értesülések szerint a gyűjteményhez óriási értékű műtárgyak, antik műtrágyák tartoznak, közöttük számos kínai váza és aranyozott porcelánedény. José Fernandez, a Fülöp-szigeteki központi bank kormányzója megszünteti a nemzeti bankot. Kiemelte, hogy a központi bank teljes pénzügyi támogatásban részesíti. Egy nappal korábban ugyanis a Manila Times arról tudósított, hogy a nemzeti bankot valószínűleg felszámolják, mert a csőd szélére jutott, s emiatt tegnap reggel megrohanták a bank kirendeltségét. A Fülöp-szigetekiek közül sokan meglepetéssel fogadták Juan Ponce Emile új véderőminiszter csütörtök esti kijelentését, hogy Marcos az egyik legnagyobb Fülöpszigeteki elnök volt. Corazon Aquino döntése, hogy José Fernandezt, a megszökött Marcos állami bankintézetének engedelmes őrét megtartja kormányzói tisztében, szertefoszlatta azoknak az illúzióit, akik hittek abban, hogy az új kormány teljesen új. A Fülöp-szigetekiek őszintén hiszik, hogy elnöknőjük egyedüli óhaja a nép jóléte, de ezt nem érheti el egymaga. Új kormányának, illetve az összes jól ismert személyiségnek bizonyítania kell, hogy valóban a nemzet javán munkálkodik és nem a saját érdekeit tartja szem előtt. (Tanjug, AP, AFP) FÜLÖP-SZIGETEK Az amerikai bázisok sorsa biztos Szabadon engedik a kommunista párt vezetőjét Nyugalom az egyiptomi fővárosban A katonaság elfojtotta a zendülést — Alapos vizsgálatot rendeltek el — Az új belügyminiszter letette a hivatali esküt Péntekre virradóra és tegnap reggel nyugalom volt Egyiptom fővárosának és Gizeh utcáin. Noha még korai levonni a következtetést, úgy tűnik, hogy a lázadást leverték. A kijárási tilalmat lerövidítették, s hamarosan megszüntetik Kairóban, s visszavonják a kaszárnyákba a rendről és a nyugalomról gondoskodó katonákat. A tájékoztatási miniszter közölte, hogy tüzetes vizsgálatot indítanak annak megállapítására, mi váltotta ki a zendülést, milyenek a következmények, s mindenről idejében tájékoztatják a nemzetet. A kedden kitört lázadás óta Kairóban csütörtök éjszaka volt először nyugodt a helyzet. A kijárási tilalmat lerövidítették, s helyi idő szerint a polgárok 9—15 óra között elhagyhatták lakásukat. Eddig több mint kétezer fellázadt rendőrt és több száz polgári személyt vettek őrizetbe. A legfrissebb közlemény szerint, a rendőrök és a katonák közötti harcokban 36-an vesztették életüket, több mint 300-an megsebesültek. Az egyiptomiakat elsősorban az érdekli, fei szervezte a zendülést. Erről Kairóban tegnap sem közöltek semmit, noha nyilvánvalóan a hatóságoknak már vannak szilárd bizonyítékai. Úgy tűnik, hogy Mubarak elnök és legközelebbi munkatársai nem kívánnak elhamarkodott következtetéssel olajat önteni a tűzre. Mubarak elnök tegnap Zaki Badr vezérőrnagyot nevezte ki új belügyminiszterré. Közvetlenül kinevezése után az államfő előtt letette az esküt. Az új belügyminiszter kinevezéséről kiadott szűkszavú közlemény nem említette meg, hogy Ahmed Rusidi belügyminisztert leváltották-e, vagy lemondott. Ez nem is fontos kérdés, mert nyilvánvaló, hogy a belügyminiszternek távoznia kellett a néhány rendőrlaktanyában kitört lázadás miatt. A véres zavargások előtt Ahmed Rusidiról azt állították, hogy a kormány egyik legkeményebb minisztere. Tapasztalt katona, aki az utóbbi egy évben minden erejét latba vetette a kábítószer, a korrupció elleni harcban. Úgy tűnik azonban, hogy elhanyagolta minisztériumának legérzékenyebb részét , a rendőrséget. A rendőrlázadás megrázkódtatta az egész országot, s a következményeket még teljes egészében nem mérték fel. Egyelőre nem lehet tudni, vajon Rusidi kezéből kicsúszott-e az ellenőrzés, vagy egyszerűen még álmában sem feltételezte, hogy a rendőrség az utcára vonulhat. Az új belügyminiszterről nem sokat tudni. Eddig Egyiptom egyik legnagyobb városának, Asyutnak volt a kormányzója. E városban is fellázadtak a karhatalmisták, ott is épületeket, gépkocsikat tettek tönkre, de a lázadás jóval rövidebb ideig tartott mint Gizehben és Kairóban. Nem vitás, ebben ő is érdemeket szerzett. Nagy munka vár rá. Át kell szerveznie a rendőrségi szolgálatot, s ez érinteni fogja a szolgálati idő tartamát is. Csütörtökön visszavonták a rendőröket a külföldi nagykövetségekről. Azóta az őrházak üresen, állnak. Kairó utcáin elvétve látni hagyományosan fekete egyenruhás rendőrt. Vajon ez a bizalom hiányának a jele-e vagy valami más, még nem lehet tudni. A 36 halott közül 32 volt rendőr, két katona és két civil. Megsebesült 273 rendőr, 14 katona, 36 civil és négy turista. Az egyik börtönből megszökött 500 rab. Tetemes károk Az első becslések szerint a gizehi szállodák elpusztítása 115 millió dollár kárt okozott. Az összkár azonban jóval nagyobb, mert a rendőrök felgyújtottak több száz autót, megrongáltak több lakó-, középületet és éttermet. Ezenkívül Kairóban és Gizehben két napja nem dolgoznak, s ez is nagy kárt okoz. Nem vitás, hogy a karhatalmisták lázadása Egyiptom szövevényes időszakában következett be. Az országot gazdasági válság sújtja, s ezt a zavargások tovább mélyítik. Egyesek úgy vélik, hogy jórészt a súlyos gazdasági helyzet váltotta ki a zavargásokat. Az idén Egyiptom 700 millió dollárral kevesebbet kap a kőolajért, mint amennyit tervezett. Az idegenforgalom sem teljesítette az elvásárokat, mert a turisták nem szívesen látogatnak el oda, ahol lőnek. A külföldi adósság 33 milliárd dollár, évente 3 milliárd dollár kell törlesztésükre. PÁRIZS. — Peres izraeli kormányfő a párizsi Le Matinnak adott interjújában Mubarak elnököt a stabilitás tényezőjének nevezte, s hangot adott meggyőződésének, hogy Egyiptom kijut a mostani nehézségekből. Az esetleges félreértések elkerülése végett hangsúlyozta, hogy arab tragédia nem mindig jó Izraelnek. Hozzáfűzte, hogy nem minden arab Izrael ellensége. Úgy ítélik meg, hogy a mostani zavargások a súlyos gazdasági helyzet következménye. DAMASZKUSZ: Tegnap Aszszad szíriai elnök a rendőrlázadást „igazi népfelkelésnek” nevezte. A nemzetgyűlésben elhangzott beszédében kijelentette, hogy „a tiltakozás” sürgeti Mubarak elnököt, hogy mondjon le a Camp David-i békeszerződésről. Szerinte téves lenne lebecsülni a felkelést. A rádió is sugározta beszédét, amelyben reményének adott hangot, hogy „Mubarak testvér eltépi a Camp David-i megállapodást, s arab és nemzeti hős lesz”. (Tanjug, QNA, AFP, UPI) Reagan párhuzamba állítja Nicaraguát és a Fülöp-szigeteket Bizonyos „párhuzamot” felfedezve a Fülöp-szigetek és Nicaragua között, Ronald Reagan amerikai elnök a kongresszusi vezetőkkel folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy az USA-nak „segítenie kell a nicaraguai demokráciát”, mint ahogy a Fülöp-szigeteki demokratikus folyamatok mögé is állt. Ugyanerről a témáról George Shuiltz amerikai államtitkár a szenátus külpolitikai bizottságában kiemelte, hogy igen nagy a hasonlatosság a két ország között, „egy kivétellel, hogy a nicaraguai helyzet sokkal rosszabb”, s hogy ebben az országban „a megtorlások és a nép elégedetlensége nagyobb, mint a Fülöp-szigeteken” volt. A nicaraguai helyzet ilyen beállítása és a mindenáron történő „párhuzamba állítás” célja, rávenni a kongresszusi tagokat, hogy támogassák Reagan követelését, hagyjanak jóvá 100 millió dollárt a nicaraguai ellenforradalmároknak, ez majdnem négyszer aynyi, mint amennyit Washington eddig folyósított. „A Fülöp-szigeteki demokrácia mellett álltunk, s így teszünk Nicaragua eseteiben is” — jelentette ki Reagan a kongresszusi tagoknak. A kongresszusban erről megoszlanak a vélemények. Sok kongresszusi tag nem fogadja el a közép-amerikai kérdés megoldásának ilyen megközelítését, mert az amerikai katonai beavatkozás veszélyét látja benne. Ez pedig egy „új Vietnamot” jelentene, az USA szomszédságában. Schultz azonban azt is kijelentette, hogy Washington támogatja a „politikai megoldást” Nicaraguában, de hozzátette, nyomás gyakorlása, vagyis a konkrét megítélése nélkül a sandinisták nem kényszeríthetők olyan megoldás elfogadására, ami Washingtonnal is megfelelne. (Tanjug) AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA Ma ér véget a vita a beszámolóról A Szovjet KP XXVII. kongresszusán tegnap Mihail Gorbacsov főtitkár beszámolójának megvitatásával folytatódott a munka, és szó volt a statútummódosítási javaslatokról, illetve a politikai program módosításáról is Még mindig hosszú a felszólalók jegyzéke, de várható, hogy a kongresszus ma befejezi ezt a részt és Gorbacsov beszámolóját elfogadja a következő időszak politikai platformjának. Valószínűleg elfogadják a másik két legfontosabb pártokmányt is. Ezután egynapos szünetet tartanak és hétfőn, március 3-án folytatódik a kongresszus. Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az állambiztonsági bizottság, a KGB elnöke tegnap kijelentette, hogy az utóbbi időben egyes minisztériumokban és igazgatóságokban „imperialista ügynököt” lepleztek le. Semmi konkrétat nem mondott, csak azt, hogy „imperialista hírszerző szolgálatok ügynökeiről, kitaszítottakról van szó, akik fontos hivatali titkokat adtak el külföldi szervezeteknek”. Ezeket a személyeket a törvény értelmében „szigorúan, de igazságosan” megbüntették. A XXVII. kongresszus negyedik napján tartott beszédében Csebrikov a legtöbb figyelmet a hírszerző, eszmei és egyéb kísérleteknek szentelte, amelyeket nyugati szolgálatok intéznek a Szovjetunió ellen. Csebrikov külön kiemelte az amerikai hírszerző szolgálatot, amely „kompromittálni igyekszik a Szovjetunió bel- és külpolitikáját és e célból politikai, állami, katonai, gazdasági, tudományos és műszaki titkokat akar megtudni. Igyekszik behatolni a szovjet állami intézményekbe, honvédelmi létesítményekbe és tudományos kutatóközpontokba”. A KGB főnöke igen éles hangnemben beszélt az „eszmei támadásokról”, amelyeket az imperializmus a szocializmus elleni harcban használt. A szovjet belügyekbe való nyílt beavatkozásról és a nemzetközi jog, valamint a szovjet törvények elleni vétségről beszélt. Viktor Csebrikov külön foglalkozott a Nyugat vádjaival, amelyek szerint a Szovjetunióban megszegik az emberi jogokat, és ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „alaptalan követelésekkel” állnak elő. Szerinte mindez arra irányul, hogy serkentsék a szovjet polgárok közül kiközösítettek társadalomellenes akcióját, a Nyugaton bizonyos „jogokat” szeretnének nekik biztosítani, például azt, hogy büntetés nélkül megszegjék a szocialista állam törvényeit, hangsúlyozta Csebrikov és határozottan kijelentette hogy ezt senkinek sem engedik meg. A Szovjetunió „kész” Gorbacsov és Reagan következő találkozójára, ha a politikai kérdések gyakorlati megoldására irányul és nemcsak tisztelgő jellegű lenne. Ezt tegnap sajtóértekezleten Leonyid Zamjatyin, a Szovjet KP KB külföldi propagandaosztályának főnöke jelentette ki. Szerinte a Szovjetunió arra törekszik, hogy ez „konstruktív” találkozó legyen, és lényeges kérdéseket vitasson meg, például a világűri fegyverekről való lemondást, az atomfegyverek további kutatásainak betiltását és a középhatósugarú rakéták európai leépítését. Ha ezen a téren eredményt érnének el, a csúcstalálkozót bármikor megtarthatják, hangsúlyozta Zamjatyin. (Tanjug)