Magyar Szó, 1986. március (43. évfolyam, 58-72. szám)

1986-03-01 / 58. szám

1986. március 1., szombat MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA-3 Katasztrofális tűz szaloniki olajraktárban (Folytatás az 1. oldalról) Ebben különben mintegy 15 000 tonna nyersolaj volt. A Jugoszláv Gazdasági Kama­ra szakomiki képviseletét nem hi­vatalosan tájékoztatták, hogy a tűz eredetileg az olaj­raktár közelé­ben bizonyos berendezéseken vég­zett forrasztás következtében tá­madt. A tegnapig leégett három tartály közül az egyes számúban mintegy 11 000 tonna mázus, a kettes számúban mintegy 15 000 tonna nyersolaj, a harmadik pe­dig üres volt. A tegnap éjszaka felrobbant tartályt teljesen hatal­mába kerítették a lángok, s szin­te már menthetetlen. A görög hatóságok eddig sem­mit sem közöltek hivatalosan a tűzvész okáról. Szaloniki lakossá­gát nem figyelmeztették a tűzve­szély esetleges kiterjedésének ve­szélyére. A tűz oltásával a helyii és a környékbeli tűzoltókon, valamint az athéni tűzoltóosztagokon kívül a görög fegyveres erők tagjai, a rendőralakulatok, nagyszámú pol­gár vesz részt, ez utóbbiak gép­kocsijukon földet hordanak oda és abból bulldózerek gátat építenek a lángban álló tartályok köré. A görög rádió híre szerint Szaloni­­kiba érkezett Nimitz brit szak­értő, hogy segítséget nyújtson a tűzoltóknak. A tűz oltását viha­ros szél nehezíti. A Meszivrini athéni lap arról tájékoztatott, hogy az északi or­szágrészben állomásozó harmadik hadsereg alakulatait készültségbe helyeznék s parancsot adtak ki, hogy a szalomuikii kikötőből — ott található az olajraktár — távozzon az összes hajó, elsősorban a tar­tályhajók. A lap adatai szerint a tegnapra virradó éjszaka tör­tént robbanásban 17 személy sé­rült meg, közülük 7-en súlyosan Az egyik közeli negyedben egy lakos szívrohamban elhunyt, mi­után meglátta a nagy tüzet és hallotta az erős detonációt. A szkopjei kőolaj finomító igaz­gatóságát tegnap kora reggel ér­tesítették a robbanásról. A ma­cedóniai kőolaj-feldolgozó a szalo­­n­iki olajraktárban bekövetkezett tűz után végső erőfeszítéseket fejt ki, hogy ne keletkezzenek za­varok a kőolajszármazékok fel- és használóinak munkájában. Tan­­jug­ (Tanjug, AP telefotó) A túlnyomórészt jugoszláv munkaszervezeteket kőolajjal ellátó Jet Oil- Namidaksz cég szaloniki olajraktárában támadt tűz kiterjedt hét tartályra, s több személy életét vesztette. A képen­ oltják a tüzet ,,Kormányom tiszteletben tartja a Fülöp-szigla telkein levő amerikai ha­­ditáma­sszpontokról aláírt szerző­­dést”, jelentette ki tagnap adód­­éványylaitkozatában Gorazon Aqui­­no új Fülöp-s szigeteki elnök. „Nem kérdőjelezzük meg a szerződést”, jelen­tette ki az ABC tévéhálózat­nak, s emlékeztetett, hogy a meg­egyezés 1991-iig szól. Azt követően, tette hozzá, majd meglátjuk, mi lesz a bázisokkal Időköziben meg kell tudnunk, ho­gyan vélekednek szomszédain­nk, hogyan tekintenek erre a Fülöp­­szigetek s természetesen, hogy milyenek lesznek az új tu­rgya,­­­soik Manila és Washington között, tette hozzá. Ferdinand Marcos volt elnök „eredményes” eltávolítása után az amerikaiakat jelenleg az érdekli a legjobban, hogy az új rezsim magkérd­őjelezi-e az ottani két amerikai támaszpont fennállását Az amerikai újságírók Marcos el­menekülése óta szüntelenül ezeket a kérdéseket teszi fel­ az új Fülöp­­szigeteki kormányzat tagjaival folytatott beszélgetés során. Az amerikai kongresszus, amely tegnap elismerését fejezte ki Rea­gan elnöknek és kormányának a Fülöp-szigetekii válság eredményes rendezéséért, nyíltan azt hangoz­tatja, hogy a Fülöp-szige­tesek­nek, vagyis az új rezsimnek nyújtott amerikai gazdasági és katonai se­gélyt az amerikai támaszpontok to­vábbi fennállásához, vagyis az amerikai érdekekhez kell kapcsol­ni. Ezek a követelések bizonyára abból indulnak ki, hogy Washing­ton azért is vállalt olyan fontos szerepet „régi barátja és szövetsé­gese,” Marcos eltávolításában, mert meg akarta őrizni érdekeit ebben az országban. Az eddig elhangzot­takból ítélve úgy tűnik, a­z új re­zsim hajlandó számolni az ame­rikai érdekekkel és bázisokkal. Jósé Ma­ria Sison­t, az illegális Fülöp-sziigeteki Kommunista Párt vezetőjét más politikai elítéltekkel együtt szabadon fogják bocsátani, közötte tegnap Juan Boncé En­­cle védjeirőmini­szter. Nem részletezte, hogy mikor. José María Sisont 1976-ban tar­tóztatták le feleségével, Juliettel és Bernabe Buscaynóval, az „Új Néphadsereg” magajakrnjjiavclt együtt felforgató tevékenység és lázadás vádjával. A Honoluluban tartózkodó Fer­dinand Marcos volt elnökről, Rea­gan amerikai elnök jóváhagyása alapján, titkos ügynökök csoport­ja gondoskodik. Reagan szerint Marcos „tekintélyes külföldi ven­dég” státusát élvezi. Az AP hírügynökség jelentette, hogy a Hawaii szigetekre megér­kezett az amerikai repülőgép, amely tele volt Marcos Manilából hozott poggyászával. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője közöl­te, hogy Marcos családjának és a kíséretükben levő személyek sze­mélyi poggyászáról van szó. Az NBC és ABC tévéhálózat azonban azt állítja, hogy a repülőgép 300 konténert hozott, amelyekben több mint 3 millió dollár értékű valu­ta, dollár és Fülöp-szigeteki pezo, továbbá aranyrudak, ékszer és fegyver volt. Az amerikai vámhi­vatal nem volt hajlandó kommen­tárt fűzni a konténerek tartalmá­hoz. A megbuktatott Fülöp-szigeteki elnök és felesége, Imelda tulajdo­nában van egy legalább 10 millió dollár értékű New York-i mű­tárgygyűjtemény is. A Fülöp-szi­­getek New York-i konzulátusának tisztviselőjétől szerzett értesülések szerint a gyűjteményhez óriási ér­tékű műtárgyak, antik műtrágyák tartoznak, közöttük szá­mos kínai váza és aranyozott porcelánedény. José Fernandez, a Fülöp-szige­teki központi bank kormányzója megszünteti a nemzeti bankot. Ki­emelte, hogy a központi bank tel­jes pénzügyi támogatásban része­síti. Egy nappal korábban ugyanis a Manila Times arról tudósított, hogy a nemzeti bankot valószínű­leg felszámolják, mert a csőd szé­lére jutott, s emiatt tegnap reggel megrohanták a bank kirendeltsé­gét. A Fülöp-szigetekiek közül sokan meglepetéssel fogadták Juan Pon­­ce Em­ile új véderőminiszter csü­törtök esti kijelentését, hogy Mar­cos az egyik legnagyobb Fülöp­­szigeteki elnök volt. Corazon Aquino döntése, hogy José Fernandezt, a megszökött Marcos állami bankintézetének engedelmes őrét megtartja kor­mányzói tisztében, szertefosz­­latta azoknak az illúzióit, akik hittek abban, hogy az új kor­mány teljesen új. A Fülöp-szigetekiek őszintén hiszik, hogy elnöknőjük egyedüli óhaja a nép jóléte, de ezt nem érheti el egymaga. Új kormányá­nak, illetve az összes jól ismert személyiségnek bizonyítania kell, hogy valóban a nemzet javán munkálkodik és nem a saját érde­keit tartja szem előtt. (Tanjug, AP, AFP) FÜLÖP-SZIGETEK Az amerikai bázisok sorsa biztos Szabadon engedik a kommunista párt vezetőjét Nyugalom az egyiptomi fővárosban A katonaság elfojtotta a zendülést — Alapos vizsgálatot rendeltek el — Az új belügyminiszter letette a hivatali esküt Péntekre virradóra és tegnap reggel nyugalom volt Egyip­tom fővárosának és Gizeh utcáin. Noha még korai levonni a kö­vetkeztetést, úgy tűnik, hogy a lázadást leverték. A kijárási tilal­mat lerövidítették, s hamarosan megszüntetik Kairóban, s vissza­vonják a kaszárnyákba a rendről és a nyugalomról gondoskodó katonákat. A tájékoztatási miniszter közöl­te, hogy tüzetes vizsgálatot indí­tanak annak megállapítására, mi váltotta ki a zendülést, milyenek a következmények, s mindenről idejében tájékoztatják a nemzetet. A kedden kitört lázadás óta Kairóban csütörtök éjszaka volt először nyugodt a helyzet. A ki­járási tilalmat lerövidítették, s he­lyi idő szerint a polgárok 9—15 óra között elhagyhatták lakásu­kat. Eddig több mint kétezer fel­lázadt rendőrt és több száz pol­gári személyt vettek őrizetbe. A legfrissebb közlemény szerint, a rendőrök és a katonák közötti harcokban 36-an vesztették életü­ket, több mint 300-an megsebesül­tek. Az egyiptomiakat elsősorban az érdekli, fei szervezte a zendülést. Erről Kairóban tegnap sem kö­zöltek semmit, noha nyilvánvaló­an a hatóságoknak már vannak szilárd bizonyítékai. Úgy tűnik, hogy Mubarak elnök és legköze­lebbi munkatársai nem kívánnak elhamarkodott következtetéssel olajat önteni a tűzre. Mubarak elnök tegnap Zaki Badr vezérőrnagyot nevezte ki új belügyminiszterré. Közvetlenül ki­nevezése után az államfő előtt le­tette az esküt. Az új belügyminiszter kinevezé­séről kiadott szűkszavú közlemény nem említette meg, hogy Ahmed Rusidi belügyminisztert leváltot­ták-e, vagy lemondott. Ez nem is fontos kérdés, mert nyilvánvaló, hogy a belügyminiszternek távoz­nia kellett a néhány rendőrlakta­nyában kitört lázadás miatt. A véres zavargások előtt Ah­med Rusidiról azt állították, hogy a kormány egyik legkemé­nyebb minisztere. Tapasztalt ka­tona, aki az utóbbi egy évben minden erejét latba vetette a ká­bítószer, a korrupció elleni harc­ban. Úgy tűnik azonban, hogy elha­nyagolta minisztériumának leg­érzékenyebb részét , a rendőr­séget. A rendőrlázadás megráz­kódtatta az egész országot, s a következményeket még teljes egé­szében nem mérték fel. Egyelőre nem lehet tudni, vajon Rusidi ke­zéből kicsúszott-e az ellenőrzés, vagy egyszerűen még álmában sem feltételezte, hogy a rendőrség az utcára vonulhat. Az új belügyminiszterről nem sokat tudni. Eddig Egyiptom egyik legnagyobb városának, Asyutnak volt a kormányzója. E városban is fellázadtak a karhatalmisták, ott is épületeket, gépkocsikat tet­tek tönkre, de a lázadás jóval rö­­videbb ideig tartott mint Gizeh­­ben és Kairóban. Nem vitás, eb­ben ő is érdemeket szerzett. Nagy munka vár rá. Át kell szerveznie a rendőrségi szolgála­tot, s ez érinteni fogja a szolgála­ti idő tartamát is. Csütörtökön visszavonták a rendőröket a külföldi nagykövet­ségekről. Azóta az őrházak üresen, állnak. Kairó utcáin elvétve látni hagyományosan fekete egyenruhás rendőrt. Vajon ez a bizalom hiá­nyának a jele-e vagy valami más, még nem lehet tudni. A 36 halott közül 32 volt rend­őr, két katona és két civil. Meg­sebesült 273 rendőr, 14 katona, 36 civil és négy turista. Az egyik börtönből megszökött 500 rab. Tetemes károk Az első becslések szerint a gi­­zehi szállodák elpusztítása 115 millió dollár kárt okozott. Az össz­kár azonban jóval nagyobb, mert a rendőrök felgyújtottak több száz autót, megrongáltak több lakó-, középületet és éttermet. Ezenkívül Kairóban és Gizehben két napja nem dolgoznak, s ez is nagy kárt okoz. Nem­­ vitás, hogy a karhatalmis­ták lázadása Egyiptom szövevé­nyes időszakában következett be. Az országot gazdasági válság sújt­ja, s ezt a zavargások tovább mé­lyítik. Egyesek úgy vélik, hogy jórészt a súlyos gazdasági helyzet váltotta ki a zavargásokat. Az idén Egyiptom 700 millió dollárral kevesebbet kap a kőola­jért, mint amennyit tervezett. Az idegenforgalom sem teljesítette az elvásárokat, mert a turisták nem szívesen látogatnak el oda, ahol lőnek. A külföldi adósság 33 mil­liárd dollár, évente 3 milliárd dol­lár kell törlesztésükre. PÁRIZS. — Peres izraeli kor­mányfő a párizsi Le Matinnak adott interjújában Mubarak elnö­köt a stabilitás tényezőjének ne­vezte, s hangot adott meggyőző­désének, hogy Egyiptom kijut a mostani nehézségekből. Az esetle­ges félreértések elkerülése végett hangsúlyozta, hogy arab tragédia nem mindig jó Izraelnek. Hozzá­fűzte, hogy nem minden arab Iz­rael ellensége. Úgy ítélik meg, hogy a mostani zavargások a súlyos gazdasági helyzet következménye. DAMASZKUSZ:­­ Tegnap Asz­­szad szíriai elnök a rendőrlázadást „igazi népfelkelésnek” nevezte. A nemzetgyűlésben elhangzott beszé­dében kijelentette, hogy „a tilta­kozás” sürgeti Mubarak elnököt, hogy mondjon le a Camp David-i békeszerződésről. Szerinte téves lenne lebecsülni a fel­kelést. A rádió is sugározta beszédét, amelyben reményének adott hangot, hogy „Mubarak test­vér eltépi a Camp David-i meg­állapodást, s arab és nemzeti hős lesz”. (Tanjug, QNA, AFP, UPI) Reagan párhuzamba állítja Nicaraguát és a Fü­löp-szigeteket Bizony­os „párhuzamot” felfe­dezve a Fülöp-szigetek és Nicara­gua között, Ronald Reagan ame­rikai elnök a kongresszusi veze­tőkkel folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy az USA-na­k „segítenie kell a nicaraguai de­mokráciát”, mint ahogy a Fü­löp-szigeteki demokratikus folya­matok mögé is állt. Ugyanerről a témáról George Shuiltz amerikai államtitkár a szenátus külpolitikai bizottságá­ban kiemelte, hogy igen nagy a hasonlatosság a két ország között, „egy kivétellel, hogy a nicaraguai helyzet sokkal rosszabb”, s hogy ebben a­z országban „a megtorlá­sok és a nép elégedetlensége na­gyobb, mint a Fülöp-szigeteken” volt. A nicaraguai helyzet ilyen be­állítása és a mindenáron történő „párhuzamba állítás” célja, ráven­ni a kongresszusi tagokat, hogy támogassák Reagan követelését, hagyjanak jóvá 100 millió dollárt a nicaraguai ellenforradalmárok­nak, ez majdnem négyszer a­y­­nyi, mint amennyit Washington eddig folyósított. „A Fülöp-szigeteki demokrácia mellett álltunk, s így teszünk Ni­caragua eseteiben is” — jelentette ki Reagan a­­ kongresszusi tagok­nak. A kongresszusban erről meg­oszlanak a vélemények. Sok kong­resszusi tag nem fogadja el a kö­zép-amerikai kérdés megoldásá­nak ilyen megközelítését, mert az amerikai katonai beavatkozás veszélyét látja benne. Ez pedig egy „új Vietnamot” jelentene, a­­z USA szomszédságában. Schultz azonban azt is kijelen­tette, hogy Washington támogatja a „politikai megoldást” Nicara­guában, de hozzátette, nyomás gyakorlása, vagyis a konkrét meg­ítélése nélkül a sandinisták nem kényszeríthetők olyan megoldás elfogadására, ami Washingtonnal­ is megfelelne. (Tanjug) AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA Ma ér véget a vita a beszámolóról A Szovjet KP XXVII. kongresszu­sán tegnap Mihail Gorbacsov főtitkár beszámolójának megvitatásával folyta­tódott a munka, és szó volt a statú­tummódosítási javaslatokról, illetve a politikai program módosításáról is Még mindig hosszú a felszólalók jegy­zéke, de várható, hogy a kongresszus ma befejezi ezt a részt és Gorbacsov beszámolóját elfogadja a következő időszak politikai platformjának. Va­lószínűleg elfogadják a másik két leg­fontosabb pártokmányt is. Ezután egynapos szünetet tartanak és hét­főn, március 3-án folytatódik a kong­resszus. Viktor Csebrikov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az állam­biztonsági bizottság, a KGB elnöke tegnap kijelentette, hogy az utóbbi időben egyes minisztériumokban és igazgatóságokban „imperialista ügy­nököt” lepleztek le. Semmi konkrétat nem mondott, csak azt, hogy „impe­rialista hírszerző szolgálatok ügynö­keiről, kitaszítottakról van szó, akik fontos hivatali titkokat adtak el kül­földi szervezeteknek”. Ezeket a sze­mélyeket a törvény értelmében „szi­gorúan, de igazságosan” megbüntették. A XXVII. kongresszus negyedik napján tartott beszédében Csebrikov a legtöbb figyelmet a hírszerző, esz­mei és egyéb kísérleteknek szentelte, amelyeket nyugati szolgálatok intéz­nek a Szovjetunió ellen. Csebrikov külön kiemelte az amerikai hírszerző szolgálatot, amely „kompromittálni igyekszik a Szovjetunió bel- és kül­politikáját és e célból politikai, ál­lami, katonai, gazdasági, tudományos és műszaki titkokat akar megtudni. Igyekszik behatolni a szovjet állami intézményekbe, honvédelmi létesítmé­nyekbe és tudományos kutatóközpon­tokba”. A KGB főnöke igen éles hangnem­ben beszélt az „eszmei támadások­ról”, amelyeket az imperializmus a szocializmus elleni harcban használt. A szovjet belügyekbe való nyílt be­avatkozásról és a nemzetközi jog, va­lamint a szovjet törvények elleni vét­ségről beszélt. Viktor Csebrikov külön foglalkozott a Nyugat vádjaival, amelyek szerint a Szovjetunióban megszegik az embe­ri jogokat, és ezzel kapcsolatban kije­lentette, hogy „alaptalan követelések­­kel”­ állnak elő. Szerinte mindez arra irányul, hogy serkentsék a szovjet polgárok közül kiközösítettek társada­lomellenes akcióját, a Nyugaton bi­zonyos „jogokat” szeretnének nekik biztosítani, például azt, hogy bünte­tés nélkül megszegjék a szocialista állam törvényeit, hangsúlyozta Cseb­rikov és határozottan kijelentette hogy ezt senkinek sem engedik meg. A Szovjetunió „kész” Gorbacsov és Reagan következő találkozójára, ha a politikai kérdések gyakorlati megol­dására irányul és nemcsak tisztelgő jellegű lenne. Ezt tegnap sajtóérte­kezleten Leonyid Zamjatyin, a Szov­jet KP KB külföldi propagandaosztá­lyának főnöke jelentette ki. Szerinte a Szovjetunió arra törek­szik, hogy ez „konstruktív” találkozó legyen, és lényeges kérdéseket vitas­son meg, például a világűri fegyve­rekről való lemondást, az atomfegy­verek további kutatásainak betiltását és a középhatósugarú rakéták euró­pai leépítését. Ha ezen a téren ered­ményt érnének el, a csúcstalálkozót bármikor megtarthatják, hangsúlyozta Zamjatyin. (Tanjug)

Next