Magyar Szó, 1988. augusztus (45. évfolyam, 210-240. szám)
1988-08-01 / 210. szám
1988. augusztus 1., hétfőMagyar Híd BELPOLITIKAI Hagymiep Kupuszinán Péter Imre termesztette a legnagyobb hagymát Szombaton este tartották meg Kupuszinán a hagyományos hagymaünnepet. Mivel az idei termés java már zsákokban van, illetve padlásra került, a falu földművesei okkal voltak elégedettek és vidámak. A nagy munka vége felé járnak, és habár a termés csupán közepes, és a felvásárlási ár sem valami kecsegtető, a hagyományos hagymaünnepen igencsak jól szórakoztak. Vidám hangulatban várták a legérdekesebb eseményt, „a hagymakirály” kikiáltását. Balogh Pálra, a szövetkezet közgyűlésének elnökére hárult, hogy egy konyhamérleg segítségével megállapítsa, ki tenmesztettbe Kupuszinán a legnagyobb almahagymát. . Csakiis azok vettek részt ugyanis a versenyen, akik a kupuszinai fajtát tették a mérlegre- Az izgalom a tetőfokára hágott, hiszen pár gramm is sokat nyomott a latban. Az eredményhirdetéskor kiderült, hogy Péter Imrének majd félkilós, pontosabban 490 grammos hagymája termett, így ő lett az idei hagymakirály. Kovács Attila 420 grammos hagymát tett a mérlegre. Tokos József 415 grammos hagymájával a harmadik helyet szerezte meg. Szép és érdekes esemény volt a kupuszinai hagymaünnepség, ismét kitettek magukért a szervezők, Balogh Pál, Koleszár István, Dömötör István és segítőtársaik. A talpalávalót a népszerű II. félidő együttes szolgáltatta, közreműködésükkel, valamint Sturcz József nyugalmazott tanító jóvoltából még nóta is született a kupuszinai hagymáról. Kár, hogy ezúttal nem került sor a tervezett tudományos tanácskozásra, a hagymatermesztés időszerű kérdéseinek megtárgyalására. Mert nagy volt az érdeklődés a faluban. Remélhetőleg azonban, ami késik, nem múlik. A kupuszinai szövetkezetben hamarosan megálllapítják a hagyma felvásárlási árát, és megkezdődhet a termés leszállítása. A falu határában mintegy 8000 tonna hagyma termett. K. A. UMAGTÓL DUBROVNIKIG Kedvező vendégforgalom Az Adriáról érkező legfrisesb hírek — a vendégek nagy létszámáról és a férőhelyek kihasználtságáról — arra engednek következtetni, hogy az idei idegenforgalmi idény is sikeres lesz. A Horvát SZK köztársasági turisztikai bizottságának értékelése szerint a külföldiek létszáma a tavalyihoz képest várhatóan 2,5 százalékkal lesz nagyobb. A férőhelyek kihasználtsága júliusiban kiválóan alakult, s a jelek szerint augusztusiban is hasonló eredményre lehet számítani. Bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy az utóidény is sikeres lesz. A köztársasági turisztikai bizottság fölmérése szerint július első 20 napjában 4,6 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint tavaly. A fölmérés Umagtól Dubrovnikig 19 nagy központra terjedt ki. Mivel a külföldi vendégforgalom 65 százalékát ezek a központok bonyolítják le, a számadatok meglehetősen kedvezőek. A hazai vendégek létszáma sajnos 2 százalékkal elmaradt a tavalyi mögött. Ez év január elsejétől július 20-áig e 19 központban 14,2 millió vendégnapot jegyeztek, s ez 0,7 százalékkal meghaladja a tavalyit A külföldiek atavalyihoz képest 0,3 százalékkal több vendégnapot töltöttek el az Adrián. A pénzváltókból érkező hírek szerint a devizabevétel is kedvezően alakul. Az év első felében a horvátországi pénzváltók 217 millió dollárt vásároltak fel, 67 százalékkal többet, mint tavaly. Az illetékesek szerint a kedvező eredmények azzal magyarázhatóak, hogy a külföldi valuták hivatalos árfolyama igen magas, s így csak kevés vándorol magánkézbe. (Tanjug) Agrometeorológiai jelentés A száraz és nagyon meleg idő az elmúlt időszakban is folytatódott. A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 30 fok között alakult. Az ilyen nagy meleg és a szárazság nagyon kedvezőtlenül hat a tavaszi vetés további fejlődésére. A júliusi, szárazság és a trópusi meleg jelentősen csökkentette a talaj nedvességtartalmát, ez pedig csökkenti a tavaszi vetések hozamát. A tavaszi vetésnek bőséges csapadékra van szüksége, a fejlődésnek ebben a szakaszában ugyanis nagy a nedvességigénye. A kukoricát sok helyen veszélyezteti a szárazság és a nagyon magas nappali és éjjeli hőmérséklet. A növények alsó levelei száradni kezdtek, ami annak a jele, hogy felhasználták a talaj nedvességtartalékait. Hasonló a helyzet a cukorrépával is, különösen azokon a parcellákon, amelyek az öntözési rendszeren kívül vannak. A cukorrépának ebben a fejlődési szakaszban nagyobb mennyiségű nedvességre lenne szüksége. Az időjárásnak köszönhetően azonban nem támadják a növénybetegségek és a kártevők. A napraforgó és a szója a virágzás befejező és a mag kialakulásának kezdeti szakaszában van. A száraz talaj és levegő kedvezőtlenül hat a fejlődésére. A tavaszi vetés további fejlődése a következő időszak időjárásának alakulásától függ, különösen attól, hogy lesz-e megfelelő menynyiségű csapadék és hogy kedvező lesz-e a hőmérséklet. (Tanjug) A KOLLEKTÍV ÉVI SZABADSÁG UTÁN A Borovóban ma folytatódik a termelés A Borovóban ma folytatódik a termelés. Júliusban a kombinát dolgozói kollektív évi szabadságon voltak. A Horvát SZK és a Föderáció illetékes szervei megteremtették a zavartalan termeléshez szükséges feltételeket. A cipő- és a gumigyártáshoz szükséges nyersanyag mennyisége lehetővé teszi a teljes foglalkoztatást, más részlegekben a kapacitások 80 százalékát tudják kihasználni. A borovói kombinát zombori, kulai, hódsági, Donji Miholjac-i és más kirendeltségeiben is ma indulnak a gépek. A kombinát munkástanácsa arra kérte a dolgozókat, hogy maximális erőbevetéssel és fegyelmezetten dolgozzanak. (Tanjug) Elhunyt Raško Dimitrijević Belgrádban rövid betegeskedés után elhunyt Raško Dimitrijevic egyetemi tanár, író és műfordító. 1898. március 15-én született Belgrádban. Iskoláit is itt végezte. Párizsban először az Orvosi Karon tanult, de irodalomszeretete miatt végül is az irodalmi tanszakon végzett. Először a zimonyi gimnáziumban tanított. Tizenkilenc évig adott elő a belgrádi Filológiai Karon, s egy ideig az újvidéki Bölcsészettudományi Karon is dolgozott. Az ötvenes évek elején a Prosveta Kiadóház szerkesztője volt. Műfordítóként a világirodalom negyven kimagasló művét ültette át szerbhorvát nyelvre. Életművéért Július 7-e Díjat, Munkaérdemrendet, műfordítói életműdíjat és becsületrendet kapott. Temetéséről később intézkednek. (Tanjug) Érdekek, összefüggésben Kosovói tanulságok, magunknak is Kosovo. Ellenforradalom. Albán nacionalizmus, szeparatizmus ... Hány éve is már? S meddig még? Oldják meg ott a problémákat, bennünket hagyjanak beként? Az ország egyes, talán távolabbi részein talán ígm vélekedtek (vagy vélekednek még) a kosovói problémáról, annak ellenére, hogy a legmagasabb szinten is elfogadott és hangsúlyozott álláspont már, hogy Kosovo országos probléma, csak országos összefogással, közös erőfeszítéssel lehet megoldani. Persze, a sokszor ismételt dolgok, hát nem biztos, hogy ezek, hogy az ismétlésnek köszönhetően közkinccsé, köztudottá válnak. Megtörténhet az is, hogy unalmasak lesznek, senki sem figyel oda rájuk. Tehát éppen az ellenkezője következik be annak ami kívánatos, szükséges lenne: az ismételt megállapítás nemhogy mozgósítanak, hanem éppen a közömbösséget fokozza. A pénteki kosovói plénumon is sok volt az ismétlés, az unalmas ismétlés. De voltak, elhangzottak olyan eredeti módon megfogalmazott gondolatok is amelyek felhívták (talán) a figyeimet. Az elnöklő Suvar például úgy fogalmazott, hogy mindannyiunknak mindent meg kell tennünk a kosovói helyzet rendezése érdekében, ha nem akarjuk, hogy az egész Jugoszlávia Kosovo legyen. Ki lenne az, aki ezt akarná? Ki lenne az, aki erre a figyelmeztetésre ne gondolkodna el önmagáról, önmaga, saját helyzete, nyugalma viszonylatában (legalább) a kosovói állapotokról. S talán arról is mit tehet. ő személy szerint is a közössége is az elnök által megfogalmazott veszély megelőzése érdekében. Alighanem ugyanennyire elgondolkodtató, mert a szörnyű szóáradatban szinte egyedülálló megállapítás volt az, amelyet Azem Vasi öntött szavakba. A reggelig tartó vitában a felszólalók zöme mindenekelőtt a kosovói szerbek és crnagoraiak elviselhetetlenül nehéz helyzetéről beszélt, hangoztatva, hogy ezen haladéktalanul változtatni kell, hogy meg kell teremteni számukra a békés, biztonságos élet feltételeit, hogy lehetetlenné kell tenni azokat, akik fenyegetik életüket, vagyonukat, s immár éveken keresztül kiköltözésre késztetik, kényszerítik őket hogy elérjék ellenforradalmi céljukat, az etnikailag tiszta Kosovót. Hogy (minél előbbi) meg kell teremteni Kosovóban a békés, nyugalmas biztonságos élet feltételeit, ebben a pénteki ülés valamennyi felszólalója egyetértett s hasonlóképpen gondolkodhatnak azok is akik nem vettek részt a vitában Abban a kérdésben azonban, hogy miként lehet ezt a célt (leglyorsabban) elérni hát ebben már nem egészen egységesek a vélemények. Persze meg kell érteni azokat, akik arról beszéltek, milyen súlyos körülmények között élnek a kosovói szerbek és crnagoraiak, milyen hosszú ideje már, hogy az álláspontok ellenére sem tudunk a helyzeten lényegesen változtatni a kisebb-nagyobb eredmények ellenére sem tudtuk a szerbek és a crnagoraiak kitelepülését megakadályozni, aztán voltak, akik még hozzátették: felelősségre kell vonni az illetékeseket . Sem Vllasi nem vonta kétségbe eme tennivalók fontosságát és sürgősségét de mint eevike azoknak, akik alighanem a legjobban ismerik a kosovói állapotokat. figyelmeztetett : arra is hogyan nem lehet megoldani a kosovói problémát (sem): nem lehet erőszakkal fenyegetésekkel nem lehet nyomással és zsarolással. És nem lehet úgy sem, hogy csak egyik vagy másik nemzet vagy nemzetiség érdekeit magyarázzuk. Ezeket az érdekeket összefüggésben kell látni tehát a kosovói szerbek, crnagoraiak, albánok, muzulmánok, törökök és mások érdekeit. Csak mi tesszük hozzá, ami ebből a figyelmeztetésből következik: konkrét esetben tehát nemcsak a szerbek és a crnagoraiak érdekeit kell szem előtt tartani a kosovói helyzet rendezésekor, az erre irányuló intézkedések foganatosításakor, végrehajtásakor (s már a helyzet okainak feltárásakor is) számolni kell az itt élő albánok érdekeivel is. Hogy az eddigi erőfeszítések nem jártak kellő eredménnyel, az (többek között) talán azzal is magyarázható, hogy ezt a szempontot szem elől tévesztettük. Lehet, hogy nehéz ezt megérteni azoknak akik tartós veszélyeztetettségükben etnikailag tiszta csoportokba tömörülve hol itt, hol ott gyülekeznek, tüntetnek s mindenekelőtt vagy csak a köztársasági (a nemzeti) vezetőségben látják helyzetük jobbra fordulásának a garanciáját. Hogy nekik ezt nehéz megérteni (helyzetük ismeretében) nekünk (s mindenkinek) ezt is méltányolnunk kell. De ez nem változtat a Vllasi által megfogalmazott tényen: a kosovói nemzetek és nemzetiségek érdekeit nem külön-külön hanem összefüggésben kell látni. Ha valakinek hát legelőbb az ott élő legveszélyeztetettebbeknek az érdeke, hogy ezt megértsék hogy ehhez tartsák magukat, hogy a helyzetük rendezésére irányuló akciókban ezt a szempontot se tévesszék szem elől És ez az igazság nemcsak Kosovóra vonatkozik Számolni kell vele mindenütt, minden olyan közösségben, ahol nemzetiségek és nemzetek tagjai együtt élnek (bn) ! Naponta 1500 fürdőző A becsei jódfürdőnen az idén sokat javultak a feltételek, de még mindig igen fegyelmezetlenek a fürdőzők Mindaz, amit a becseiek az ifjúság sport- és művelődési központtól vártak, lassan meg is valósul. A központ létesítményei egész éven át a szabad idő eltöltésének különféle formáját nyújtják az érdeklődőknek. Ebben a kánikulában leglátogatottabbak természetesen a nyitott fürdőmedencéink, amelyeket közvetlenül az idény előtt újítottunk fel. Egy új vizesgócot létesítettünk, a fürdő egyik részén pedig üdítő és harapnivaló árusítására szolgáló bódét állítottunk fel. Ebben a kisvendéglőben ízléses napernyők alatt 10 asztalt helyeztünk el, s összesen mintegy 40 vendég számára van itt hely. Egyébként a fürdő területén 500 dináros áron napernyőt és napozóágyat is lehet bérelni. A belépőjegyreggel 8-tól este 6-ig) a felnőttek számára 1000, a gyerekeknek pedig 500 dinárba kerül. A fürdő területén öt mentő ügyel a rendre, a tisztaságra és természetesen a fürdőzők testi épségére. Ahhoz, viszont, hogy munkájuk sikeres lehessen a fürdőzőknek is jobban kellene ügyelniük a házirend betartására. Nagyon sokan még most is szétdobálják a szemetet, mindenekelőtt az élelmiszer-hulladékot, de még az üvegcserepet is. Ezek igen gyakran még a medencébe is bekerülnek. Esténként körültekintően kitisztítjuk a fürdő területét, a helyi búvárklub tagjai pedig hetente kétszer egy különleges készülékkel kitisztítják az olimpiai méretű medence fenekét is. A négy kisebb, artézi vízzel töltött medencét naponta kitisztítjuk — tájékoztatott bennünket Zdravko Ivasevic, a sportközpont igazgatója. Elmondta, hogy a tervben szerepel a jelenlegi 1500 fürdőző befogadáséra alkalmas létesítmény bővítése, ily módon megdupláznák a befogadóképességet. Egy újabb, 25 X33 méteres medence épül, továbbá öltözőt, ruhatárat és még egy vizesgócot, létesítenek. A terv kivitelezésére viszont csak tavaszra kerülhet sor. — A célunk az — mondta az igazgató —, hogy a sportközpont lényegében egész éven át folyamatosan fogadhassa a látogatókat. Ennek érdekében ide vezetjük a közeli hévízforrás 65 fokos vizét, ezzel majd fűthetjük a sportközpontot, de a hévizet a szabadban levő medencék feltöltésére is használhatjuk, így elérhetjük, hogy egész októberig a kinti medencében is lehet fürödni. Ezenkívül az sem mellékes, hogy a forrásvíznek gyógyhatása is van. így Miniden negyedik diiigerő betegszabadságon Számos nehézséggel küszcösik a kulai Borovo cipőfelsőrész-készítő üzam Az egyik legfiatalabb kulai dolgozói közösség, a Borovo cipőfelsőrész-készítő üzem számos problémával küszködik, amelyek egyébként hazánk többi cipőgyárát sem kerülik el. A kúlai üzem közös beruházásból készült el: a kúlai község és a Borovo Cipőipari Kombinát dolgozóinak társított eszközeiből. A legfőbb cél az évek óta munkára váró fiatalok elhelyezése volt, valamint évi egymillió-százhuszonötezer pár cipő elkészítése, amely a külföldi piacon talált volna vevőre. A Borovóban előállt helyzet miatt azonban az üzem még most sem társult be a kombinátba, ami azt is jelenti, hogy státusának, illetve helyzetének kérdése még megoldatlan. Ez a tény nagymértékben kihat az üzem helyzetére, terveire. A Borovóból eddig is számos ígéret hangzott el, de a kérdés továbbra is rendezetlen. A Borovóban esedékes átszervezések várhatóan ezt a kérdést is tisztázzák. Az üzem számára nagy megterhelést és gondot jelent a felszerelésekre felvett kölcsönök visszafizetése is. A háromszáz állandó és a mintegy 120 meghatározott időre felvett dolgozó nem teljesíti a termelési tervet. Májusban a termelés 26 százalékkal volt kisebb a tervezettnél, júniusban pedig 32 százalékkal. Ennek legfőbb oka a rendszertelenül és a szükségesnél kisebb mennyiségben érkező nyersanyagon kívül a laza munkafegyelem is. A betegszabadságok száma már-már aggasztóvá vált. Naponta ugyanis a foglalkoztatottak 25 százaléka hiányzik a munkahelyéről, és ilyen feltételek mellett nehéz megszervezni a folyamatos termelést. Ez annál is furcsább, mivel főleg fiatalokról van szó, a dolgozók átlagéletkora 24 év. A betegszabadságok oka nem is betegség, hanem inkább az alacsony átlag személyi jövedelem, amely jelenleg 165 000 dinár. Az első negyedévi elszámoláskor 30 millió dinár volt a veszteségük, a félévi elszámoláskor pedig még sokkal nagyobb veszteség várható. A gazdálkodási eredmények még ennél is kedvezőtlenebbek lennének, ha a községi képviselő-testület nem menti őket fel a községi személyi jövedelmiadók és járulékok háromnegyedének a fizetési kötelezettsége alól Az üzemben mégis bíznak abban. Hogy ha megoldódik státusuk kérdése, sikerül talpra állniuk. Hogy ez mennyiresikerül, az pár hónapon belül kiderül. iVlt