Magyar Szó, 1989. június (46. évfolyam, 147-161. szám)
1989-06-01 / 147. szám
1999. június 1.– csütörtök M&nlváSió KÜLPOLITIKA 3 A KOMMENTÁRUNK Büstr Gorbacsov módjára . A KÖZELMÚLT ÉVEIBEN valaki mondott, kezdeményezett vagy tett valamit az egekig halmozott fegyverek leszerelése érdekében, az valóban Gorbacsov szovjet párt- és — immár — állami vezető volt. Feltétel nélkül, egyoldalúan, kivonjuk, kivonulunk, leszereljük, csökkentjük, megsemmisítjük — ezek voltak talán a világnak szánt gorbacsovi beszédek leggyakrabban előforduló szavai. Mérhetetlenül örült és örül ma is nekik a világ, hiszen még a legegyszerűbb ember is tudta, hogy milyen iszonyatos pusztító erővel rendelkeznek mind az oroszok, mind az amerikaiak. És arról is tudtak, hogy Amerika tehetős, van neki miből megcsinálja úgy a fegyvert, hogy a lakosság ne lássa kárát. De az orosz bizony, az a saját lakosainak szájából veszi el a kenyeret, hogy puskát, tankot vagy rakétát gyártson. Valóban nem állt távol a valóságtól ez az információ, ez az észjárás. Gorbacsov leszerelési javaslatait tehát a legőszintébb egyetértéssel, örömmel vették tudomásul az emberek, azokat különösen, amelyek később valóra is váltak. Hiszen reményt keltettek, hogy több jut majd kenyérrel átvitt és konkrét értelemben is. De mint emlékezetes, e bejelentések mindig hangos dobpergések közepette hangzottak el. Akinek netán nem voltak előismeretei, aki nem volt számszerű adatok birtokában a szovjet hadseregről, vagy volt ugyan, de nem figyelt oda, annak már-már úgy tűnhetett, hogy a Szovjetunió minden harci bárdját elássa. Másfelől a közvéleménynek már-már az volt a benyomása, hogy a két katonai tömbre osztódó világ másik pólusán elhelyezkedő I'NATO, mintha nem hallaná a rokonszenves szovjet vezető egymást érő, szinten a naiv pacifizmussal határos leszerelési javaslatait. Mintha ott süket fülekre találtak volna az indítványai, a NATO csak tovább fegyverkezik — vélték nem is oly kevesen. (A sajtó olykor nagyobb fegyver a lőfegyvernél.) S amíg a szovjet vezető egyéni varázsával megnyerte magának a fél világot, addig a másik oldal politikusai, különösen az új amerikai elnök, Bush népszerűség dolgából nem álltak valami fényesen, legalábbis ebben a tekintetben. Szemére vetették Bushnak, hogy túl lagymatag, nem mer kezdeményezni és meg sem állhat Gorbacsov mellett. NOS. A MINAP európai körútja során. Bush elnök Gorbacsov módjára ragadta magához a kezdeményezést. Határozott béke- és haderőcsökkentési javaslattal állt elő, amelyen — amit fogalmazott — le lehet majd mérni, hogy pillanatnyilag mennyiben fedik a szovjet bejelentések a valódi leszerelési szándékot és mennyiben belső szovjet kényszer és szükséglet diktálja — a több kenyér érdekében — a fegyverek szintjének visszaszorítását. A nyugati leszerelési válaszokat a szovjet kezdeményezésekre eddig diplomaták, vagy katonai szakértők tették meg. Most azonban maga Bush elnök emelkedett szólásra jelezve a világnak, hogy a fegyverek megsemmisítése a Nyugatnak is érdeke. Ezzel a megnyilatkozásával Bush elnök kétségtelenül nemzetközi tekintélyt szerzett magának. DUJMOVICS György BUSH AZ NSZK-BAN „Omoljon le a berlini fal” Az amerikai elnök újabb javaslatai a feszültség enyhítésére George Bush amerikai elnök tegnap Mainzban, Rajna-Pfalz tartomány fővárosában tartott beszédet, s ennek legnagyobb részét a Kelet-Európába való kapcsolatoknak szentelte. Megismételte a NATO-tagországok brüsszeli csúcsértekezletén kifejtett javaslatait a hagyományos fegyverzet csökkentéséről, és újból hangot adott annak a követelésének, hogy minél előbb lássanak hozzá a vegyi fegyverzet teljes felszámolásához. Az amerikai elnök tegnap délután fejezte be 24 órás NSZK- beli látogatását, és Londonba utazott, nyugat-európai körútja utolsó állomására. Indítványozta, hogy erősítsék és bővítsék ki az európai biztonsági és együttműködési folyamatot azzal a céllal, hogy mint mondta, serkentsék a ,.szabad választásokat és a politikai pluralizmust” Kelet-Európában. Óhaját fejezte ki, hogy „omoljon le a berlini fal”, s ezáltal e város,a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelemi központjává válhat, az együttműködés és nem a konfrontálódások színhelyévé”. Az amerikai elnök rámutatott környezetünk veszélyeztetettségére világszerte, és indítványozta, hogy a Nyugat és a Kelet bővítse környezetvédelmi együttműködését, amiben szerinte az Egyesült Államoknak és Nyugat-Európának kellene kezdeményeznie. „Műszaki képzést ajánlhatnánk fel, segíthetnénk a törvények és előírások kidolgozásában és korszerű technológiát kínálhatnánk a problémák megoldására — mondta. Bush rámutatott arra, hogy Európát nagyon megterheli a haderők és a fegyverzetek koncentrációja, majd figyelmeztetett az ellenőrzhető szerződések megkötésének szükségességére a NATO és a Varsói Szerződés között a haderő- és fegyverzetcsökkentés érdekében. „A hidegháború Európa felosztásával kezdődött” — hangsúlyozta Bush, és úgy vélte, hogy a ,,közös európai ház” megvalósíthatatlan elképzelés, amennyiben „Európa minden lakosa nem mozoghat szabadon egyik helyiségből a másikba”. „A közös európai ház” elképzeléssel Mihail Gorbacsov szovjet vezető fordult Nyugat-Európához, együttműködést felkínálva. Bush emlékeztetett arra a bejelentésére, hogy kedvezően fog reagálni „a Szovjetunió pozitív lépéseire”, majd elmondta, május 12-én ezért ajánlta fel, hogy enyhíti a Szovjetunióval való kereskedelemre való megszigorításokat, amennyiben a szovjetek több kivándorlást engedélyeznek Hozzátette, hogy a múlt hétfőn közölte: megszünteti a szovjetek 1979. évi afganisztáni beavatkozása után foganatosított műszaki szankciókat. Az amerikai elnök a hivatalos közlemény szerint tegnap reggel Bonnban, Helmut Kohl kancellárral a Nyugat és a Kelet kapcsolatainak helyzetéről és a nemzetközi válsággócokról, mindenekelőtt a közelkeleti helyzetről tárgyalt. (Tanjug) NEMZETKÖZI KONFERENCIA PÁRIZSBAN AZ EMBERI JOGOKRÓL A lobi kapcsolatok alapja Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár felszólalása Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár tegnap síkraszállt az emberi jogok és szabadságok őszinte fejlesztéséért és védelméért és az emberi méltóságért, ami alapul kell hogy szolgáljon a jobb viszonyok építéséhez Európában. Külügyi titkárunk elmondta, hogy a demokratizálódás, amely felöleli az ember belpolitikai téren való jogait és a nemzetközi demokrácia okozati viszonyban áll, amire bizonyíték a világhelyzet alakulása. Felhívta a figyelmet azoknak a törekvéseknek a fontosságára, amelyek sok országban a belső előírások és gyakorlat módosítására irányulnak, mert a közös egzisztencia így követeli meg. Lončar emlékeztetett az ellenkező gyakorlatra is : az ember jogainak korlátozására, például a határellenőrzés megszigorítására és a vízumkényszer bevezetésére „ott, ahol már égen felfüggesztették”. „Ne feledjük el, hogy az emberi jogok átfogó megközelítése is megköveteli, hogy minden emberi jog legyen az politikai, polgárjog, gazdasági, szociális vagy kulturális — szoros egységet alkot. Hogyan virágozhat az emberi jog és a népek joga szegénységben? A gazdaság fejlődés és eredményei alkotják a keretet, amelyben egyének és nemzetek affirmálódhatnak és ezáltal a demokratikus viszonyok is” — hangsúlyozta párizsi beszédében Budimir Loncar. „Jugoszlávia népei, amelyek nem jugoszláv népek tagjai, nemzetiséget alkotnak, amelyek teljesen egyforma jogokat élveznek” — mondta Budimir Loncar és hozzátette, hogy „ezeket a jogokat szavatolják mind a diszkrimináció általános tilalma, mind az egyéni és kollektív jogok tekintetében”. Jugoszlávia természetesen „mélységesen érdekelt a jugoszláv nép részeinek sorsában, amelyek nemzeti kisebbségként más országban élnek”. Külügyi titkárunk emlékeztetett arra, hogy a kérdések, amelyeket felteszünk vagy feltettünk, soha sem voltak intervenció vagy beavatkozás mások belügyeibe, hanem a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére irányuló törekvések. A kisebbségek jogai mindig és mindenütt haladást jelentenek a teljes emberi méltóság megvalósítása felé, amelyet mindennemű megkülönböztetés nélkül minden polgár jogai és szabadságai garantálnak. Loncar elmondta, még, hogy Jugoszlávia számára az emberi jogok érvényesítése a meglevő törvényes, jogi és egyéb megoldások állandó tökéletesítését és újak kidolgozását jelenti. Megmagyarázta, hogy ezzel kapcsolatban számos kezdeményezés történt, mint például a büntetőjog revíziója, az úgynevezett gondolat bűntettéért elítéltek amnesztiája és a szóbeli bűnözésre vonatkozó paragrafus törlésére irányuló javaslat. Módosították a katonak kötelezettségről szóló törvényt is, ezért mindazok, akiknek a vallási meggyőződése tiltja a fegyver kezelését, alkotmányos kötelességüket alternatív módon teljesíthetik — mondta Loncar. Folytatódik a demokratizálás és kiterjed a gondolat- és kifejezés szabadságára, a bíróságok függetlenségének szilárdítására is. Külügyi titkárunk emlékeztetett arra, hogy a JSZSZ út az idén aláírta az ENSZ konvencióját, amely a tortúra és a büntetés egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó formái ellen szól, és megkezdődött e konvenció becikkelyezésének folyamata. Említette a halálbüntetés törlésére irányuló kezdeményezést, a választótörvény módosítását, a polgárok egyesületeiről szóló törvény módosítását és egyebeket. Loncar egyebek között az emberi jogok fejlesztésére, vélelmére és ellenőrzésére irányuló különféle bizottságok jelenségéről is beszélt, amivel illusztrálta a jugoszláviai demokratikus folyamatok és gyakorlat szilárdulását. ■ inning) Tájfun pusztítása Kínában és Vietnamban A Brenda nevű tájfun még május 20-án pusztított Kuangdung dél-kínai tartományban. A China Daily című napilap tegnap közölte, hogy a tájfunban 84 személy életét vesztette, 260 megsérült, és mintegy 600 millió jüan (160 millió dollár) értékű anyagi kár keletkezett. A tájfun csak néhány órán át tombolt, de a tartomány 38 járásában 13,3 ezer házat lerombolt, 22 ezret megrongált és mintegy 300 000 hektáron tönkretette a vetést. Vietnam központi részein a Cecília nevű tájfun haladt át a múlt héten és a Nan Dán című újság írása szerint a kiadós eső, amely kísérte, katasztrofális árvizet okozott. Hivatalos adatok szerint 140 személy életét, vesztette, mintegy 600 pedig eltűnt, 10 000 ház romba dőlt és még 27 000 megrongálódott. A központi és part menti tartományokban óriási területeken megsemmisült a vetés. Mintegy ezer halászhajó süllyedt el, vagy rongálódott meg. A kárt 22 millió dollárra becsülik. (Tanjug) Jelcin bírálja Gorbacsovot A szovjet népi képviselők kongresszusának ülésszaka Boris Jelcin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, akit hétfőn a Legfelsőbb Tanácsba is beválasztottak, tegnap kijelentette, hogy a Mihail Gorbacsov által megkezdett reformok nem javítottak a szovjetek életszínvonalán, de véleménye szerint túl sok hatalmat összpontosítottak a pár- és államfő kezében. Külföldi hírügynökségek szerint. Jelcin azt is hozzátette, hogy a hatalom ilyesfajta koncentrációja újfent diktatúrához és totalitárius rezsimhez vezetetnek a Szovjetunióban. A népi küldöttek kongresszusán tegnap Jelcin tizenhét perces, éles hangú beszédében radikális változásokat követelt a Szovjetunió hatalmi struktúrájában, hogy az ország életének minden területére kiterjedő ellenőrzést a párt hatásköréből a nemrégen megválasztott parlamentre helyezzék át. „Az eltelt négy évben tett ígéreteket nem váltották valóra, a nép egyre roszszabbul él, és ezt a vezetőség jól tudja”, figyelmeztetett Jelcin. Beszéde végén a küldöttek többször tapssal szakították végbe Jelcin indítványozta, hogy évente tartsanak népszavazást a Szovjetunióban, ami egyfajta bizalmi szavazást jelentene az államfővel kapcsolatiban. Hivatalos és nem hivatalos találkozók (Folytatás az 1. oldalról) Belgrádban kollektívan folytatja a munkát"— mondta Julian Grimaldos, és hozzátette, hogy csak ezután készítik el a közös és átfogó jelentést a jugoszláviai látogatáson végzett munkáról. A vendégektől és a tartományi illetékesektől sem tudtunk meg részleteket a parlamenti küldöttség munkájáról és különösen nem a ..nemhivatalos találkozókról”. Megbízható források szerint azonban az európai vendégek kedden este találkoztak több albán értelmiségivel, akik elfogadhatatlan és szélsőséges állásfoglalásukról ismertek. A Grand Szállóban zárt ajtók mögött beszélgettek Rexhep Qosi akadémikussal és Ibrahim Rugovval, a Kosovói Íróegyesület eddigi elnökével. Ők ketten, mint ismeretes, aláírták a szerbiai alkotmánymódosítás elleni levelet 21 3 más albán értelmiségivel együtt. A találkozót a jelekből ítélve az európai vendégek kívánságára szerezték meg, és nem vettek részt rajta jugoszláv hivatalos képviselők. (Tanjug) (Tanjug telefotó) Tegnap Belgrádban Ante Markovic, az SZVT elnöke fogadta az Európa Parlament küldöttségét LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG A mindössze egynapos NSZK-beli látogatáson tartózkodott George Bush amerikai elnök újabb javaslatokat tett a feszültség enyhítésére a kelet-nyugati kapcsolatokban. Egyebek között indítványozta az európai biztonsági és együttműködési folyamat erősítését és kibővítését, hogy serkentsék a szabad választásokat és a politikai pluralizmust Kelet- Európában, s szorgalmazta a berlini fal lebontását. Síkra szállt még a környezetvédelmi együttműködés fejlesztéséért a Kelet, és a Nyugat között, továbbá a haderő- és fegyverzetcsökkentési szerződések megkötéséért a NATO és a Varsói Szerződés között. Borisz Jelcin, akit megválasztottak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagjává, a népi képviselők kongreszszusának ülésszakán keményen bírálta Gorbacsovot, valamint a szovjet állami és pártvezetőséget. Véleménye szerint a gorbacsovi reformok nem javítottak az életszínvonalon, ezzel szemben túlságosan nagy hatalommal ruházták fel az állami és a pártvezetőt. Véleménye szerint a hatalom ilyen nagy arányú összpontosítása egy újabb diktatúrához és totalitárius rezsimhez vezethet a Szovjetunióban. Az emberi jogok kérdésével foglalkozó párizsi nemzetközi értekezleten eddig már felszólalt Mitterrand francia elnök, Sevardnadze szovjet külügyminiszter, továbbá Budimir Lovtčar szövetségi külügyi titkár is, aki arról beszélt, hogy mit tett eddig Jugoszlávia egy emberi тодок érvényesítéséért. Más felszólalók a bécsi utótalálkozó határozatainak megszegésével vádolták meg Romániát, Csehszlovákiát, Len- Sgyelországot, Bulgáriát és az SNDK-t.