Magyar Szó, 1989. december (46. évfolyam, 343-358. szám)
1989-12-16 / 343. szám
KÜLPOLITIKA Magyab Sió Tárgyalásos úton felszámolható az apartheid Véget ért az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka Tegnap késő este véget ért az ENSZ-közgyűlés több mint 150 ország képviselőinek részvételével megtartott, háromnapos rendkívüli ülésszaka New Yorkban. A tagországok, nemzetközi szervezetek és felszabadítási mozgalmak, valamint a Világszervezet képviselői tapssal köszöntötték a konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatot, majd egyperces hallgatással adóztak a dél-afrikai fajüldöző rendszer áldozatainak. Ez volt az ENSZ égisze alatt megtartott hasonló ülésszakok között a legeredményesebb. Az ülésszak légköre szavatolja a legjobban, hogy a zárónyilatkozatban szorgalmazott tárgyalási folyamatok kedvező eredményeket hoznak, lezárva az emberiség történetének egy olyan korszakát, amelyre nem szívesen emlékezünk majd vissza — az apartheid korszakát. A zárónyilatkozat elfogadásánál tapasztalt konszenzus ékesen bizonyítja, végső ideje már hozzákezdeni az apartheid felszámolásához, az apartheidéhez, amit az ülésszak minden résztvevője bolygónk szégyenének nevezett — kommentálta az ülésszak eredményeit dr. Vaszil Tupurkovszi, a jugoszláv küldöttség vezetője, a JSZSZK Elnökségének tagja, aki az el nem kötelezettek mozgalma elnöklőjének képviseletében is felszólalt. Nagy figyelmet keltő beszédében utalt arra, hogy hazánk a belgrádi csúcs határozatainak vonalán támogatta az Afrikai Egységszervezet nyilatkozatát, melyben kijelölik a kegyetlen délafrikai faji elkülönítés rendszere felszámolásának irányvonalait. Az AESZ okmánya szolgált az ENSZ-ülésszak zárónyilatkozatának alapjául is, melyben a Világszervezet tagországai határozottan amellett foglaltak állást, hogy az ENSZ alapokmányával összhangban megtegyék az utolsó erőfeszítéseket is az apartheid szégyenletes politikájának felszámolására és a pretoriai rezsim által alkalmazott gyakorlat egyszer s mindenkorra való megszüntetésére. A zárónyilatkozat szerint az ENSZ úgy ítéli meg, hogy a Délafrikai Köztársaságnak demokratikus állammá kell válnia, amelynek minden lakosa, fajától, bőre színétől, nemétől és vallásától függetlenül azonos jogokat élvez. Az országnak szavatolnia kell a politikai állásfoglalásra, valamint a politikai pártok alakítására való jogot, és el kell ismernie mindazokat az emberi jogokat és alapvető (polgári ■« -nadsárjogokat, melyeket egy független jogrendszer biztosíthat. (Tanjug) Soha nincs egyedül! Hű társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSULT BANK Dátum: December 15. Sorszám:240. Pénznem Egység Vétel Közép eladási ausztrál dollár1 87 759 89 891 88 023 OSZTRÁK SCHILLING 100 917 069 918 447 919 825 kanadai dollar1 96 344 96 489 96 634 DAN KORONA 100 1 662 229 1 664 726 1 667 223 FINN MARKA 100 2 728 520 2 732 619 2 736 718 FRANCIA FRANK too 1 885 493 1 888 325 1 891 157 NSZK-MARKA iOO 6’ 459 963 6 469 668 6 479 373 GÖRÖG DRACHMA 100— 69 965 70 070 IR FONT1 — 170 646 170 902 OLASZ LÍRA 100 8 665 8 678 8 691 JAPÁN JEN 100 77 529 77 645 77 761 KUVAITI DINARI 379 637 380 207 380 777 HOLLAND GULDEN 1.00 5 717 628 5 726 217 5 734 806 NORVÉG KORONA 100 1 673 4J0 1 675 924 1 678 438 PORTUGAL ESCUDO ion 73 555 73 665 73 775 SVÉD KORONA 100 1 786 075 1 788 758 1 791 441 SVÁJCI FRANK 100 7 194 805 7 205 613 7 216 421 ANGOL FONTI 179 290 179 559 179 823 USA-DOLLARI 111 951 112119 112 287 (EU. KÖZÖSSÉG) ECO 130 870 131 067 131 264 BELGA FRANK 100 306 968 307 429 307 890 SPANYOL PEZETA 100 99 644 99 794 99 944 Bárhonnan, ha távoznia kell az embernek, ahol jól érezte magát, nehéz szívvel teszi. Az álmaim országától való búcsú keserűségét tehát nekem is le kellett nyelnem. Az elköszönés, a búcsúzkodás, de ugyanakkor az egykori esetleges visszaút keresése is már a hazaindulás előtt jóval korábban kezdődött, Nagoyában, Nagoyában japán családoknál szállásoltak el bennünket, hogy egy nap és éjszaka erejéig együtt éljünk, együtt lélegezzünk a japán családokkal, annak életmódjával, szokásaival. A Hirano család, akikhez én kerültem, átlagos japán családnak bizonyult, ám kedvességükkel, vendéglátói törődésükkel, barátságukkal az első percben lefegyvereztek. Van abban némi igazság, hogy első pillantásra is lehet örökös barátságokat kötni. Kumikóval, a Hirano család huszonéves lányával és velem is ez történt, így a család meghívását, hogy ha bármikor az életben Japánba vetődöm, náluk mindig otthonra találok, nem vettem puszta formaságnak, különösen, hogy akkor már tudtam, a japánok nem olyan könnyelműen tesznek ilyen kijelentéseket. A búcsú Japántól tehát akkor kezdődött, amikor elbúcsúztam újdonsült barátnőmtől és családjától. A keserű érzést azonban enyhítette az a biztonságos gondolat, hogy ezek után már nem vagyok csupán átutazó turista Japánban, hanem gyökereim vannak itt, mégoly hajszálnyiak is. Néhány hét távolságából visszagondolva most látom csak, hogy tulajdonképpen egész második hetünk a búcsúzkodás jegyében telt el. Egynapos tartózkodásaink Narában, Kyotóban és Hirosimában, az állandó ki- és bepakolások, az izgatott élménygyűjtés és számon tartások már az elutazást készítették elő. Utolsó estéink Tokió forgatagában és a csöndes éjszakai visszaemlékezések az első napok izgalmaira, a búcsúvacsorák a japán külügyminisztérium és nagykövetségünk képviselőivel ráébresztettek bennünket, hogy már nem sokáig tart az ezeregyéjszaka külön a mi számunkra írt meséje. Az utolsó, szabad napunkra mindenfélét terveztünk. Akkor döbbentünk rá, mennyi még a látnivaló, mi mindent szeretnénk még élményként magunkkal vinni. De hát a csomagolás, intézkedés forgatagában arra is szükség volt, hogy leüljünk és összefoglaljuk a két hét alatt látottakat, tapasztaltakat. Végül persze semmire sem jutott idő. A repülőgépen ocsúdtunk föl, hogy vége. A kofferokban azonban ott lapultak az utolsó napokban vásárolt könyvek Japánról , történelemről, művészetről, szokásokról. Néhányan szótárakkal és nyelvtankönyvekkel fölfegyverkezve érkeztünk haza, abban a rendíthetetlen hitben, hogy megtanulunk japánul. Egyszer biztosan. És még visszamegyünk — talán. A búcsú elérzékenyít és összekuszálja az emberben az emlékeket is, hiszen mindenre egyszerre szeretnénk visszagondolni. Ilyenkor történik meg, mint velem, hogy összegubancolódik bennem a Nemzeti Múzeum előtti tócsában tükröződő ginkófa képe az Asakusa templomnegyedének pirosan izzó embertömegével, a narai buddha, a hatalmas Daibutsu körül szálló szantálfa-füst illatával, a fürdő üvegablakán párásan átsejlő kert képével, az aranypermetként szitáló eső simogatásával a kyotói kőkertben, a teaceremónia alkalmával kóstolt zöld folyadék kesernyés ízével, a kabuski színpadának pompájával, a szórakozóhelyek zajával, a kimonókban járó asszonyok papucsainak csattogásával, a Ginza neonfényeivel, az ínyemen először érzett különös ízekkel. Reménytelen vállalkozásnak tűnik mindezeket különválasztani, rendszerezni. Túl sok és túl mélyreható élmény ez ahhoz, hogy egyetlen kézmozdulattal besöpörjem őket az emlékezés fiókjába. De egyszer pontot kell tenni az élménybeszámolómra is. Ne ijesszen meg senkit, hogy éppen a tizenharmadik résznél veszek búcsút Japántól. A szerencsétlenséget hozó szám ugyanis a négyes. Legalábbis Japánban így hiszik. Ezért van az, hogy a lakóházakban, szállodákban nincs négyes szoba, nincs negyedik emelet. Egyszerűen kihagyják. Japánban még a babonát is komolyan veszik. Sohasem lehet tudni ... Végül is maradjunk annyiban, hogy sayonara. Japánban ez a köszönés egyszerre jelenti azt, hogy: viszontlátásra, isten veled, ég áldjon — soha többé nem találkozunk vagy még visszajövök. Az olvasóra bízom, mely változat mellett dönt. Magam felől biztos vagyok a sayonara! SPITZER Éva A FELKELŐ JEN ORSZÁGA (13.) Búcsú Japánra Pretoria tiltakozik A Dél-afrikai Köztársaság „elfogadhatatlannak és bizarrnak” minősítette az ENSZ-közgyűlésén az apartheid-politikáról meghozott deklarációt. A deklarációban azt követelik a pretoriai kormánytól, hogy teremtse meg az ország jövőjére vonatkozó demokratikus párbeszéd feltételeit. Roelof Pik Botha délafrikai külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy a deklaráció már csak azért sem fogadható el, mert arról is rendelkezik, hogy mit kell tartalmaznia az ország új alkotmányának. (Tanjug) Elnöknek javasolja Noriegát a panamai parlament A panamai parlament Manuel Antonio Noriega tábornokot, az ország erős emberének nevezett személyt javasolta államfőnek. E testület megítélése szerint a fegyveres erők főparancsnoka államfőként „határozottan fel tud lépni az Egyesült Államok gazdasági, katonai és politikai fenyegetéseivel szemben. (Tanjug) (Reuter telefotó) Taro Nakajama japán külügyminiszter hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett tegnap. Bécsben osztrák kollégája, Alois Mock (balról) fogadta Mazilu diplomáciai mentelmi jogot élvez A hágai nemzetközi döntőbíróság döntése az ENSZ és Románia vitájában A hágai nemzetközi döntőbíróság tegnap az ENSZ mellé állt a világszervezet és Románia közötti, a Duroiitru Mazilu román szakember miatt kipattant vitával kapcsolatban. A román szakembert az ENSZ képviselőinek állítása szerint a román hatóságok akadályozták munkájának végzésében. Mint az AFP jelentette, Mazilu ügyét az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának tevékenységét ellenőrző Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) terjesztette a hágai nemzetközi döntőbíróság elé tavaly májusban. A döntőbíróságnak kellett állást foglalnia azzal kapcsolatban, hogy Dumitru Mazulu esetében hivatkozni lehet-e arra az 1946-os egyezményre, amelynek alapján az ENSZ-ben dolgozó szakemberek diplomáciai mentelmi jogot élveznek. Mazuluit, az egykori magas rangú román tisztségviselőt az ENSZ Emberi Jogi Albizottsága azzal bízta meg, hogy Az emberi jogok és az ifjúság címén jelentéstt állítson össze. Az ENSZ képviselőinek állítása szerint Maizulunnak e munkát az albizottság jelentéstevő külön munkatársaiként kellett volna elvégeznie, de a bukaresti hatóságok megakadályozták ebben. A hágai nemzetközi döntőbíróságot tanácsadó szervként kérték fel véleménynyilvánításra, amely ilyen szerepkörben úgy döntött, hogy az 1946-os egyezmény érvényes Mazilu esetére, aki ezáltal — mint az ENSZ jelentéstevő különmegbízottja — diplomáciai mentelmi jogot élvez. (Tanjug) Leértékelték a jüant A kínai nemzeti fizetőeszközt, a jüant 26 százalékkal leértékelték a dollárhoz képest. A központi kínai rádióállomás közölte, a devizakereskedelmet irányító igazgatóság hozott erről döntést, a Kínai Nemzeti Bank felhatalmazása alapján. A leértékelés ma lép érvénybe. A jüan vételárfolyama a dollár értékéhez viszonyítva eddig 3,7128- at tett ki, holnaptól kezdve egy amerikai dollárért 4,7103 jüant lehet majd kapni. Az eladási árfolyam pedig az eddigi 3,7314 helyett eddig 4,7339 lesz. (Tanjug) 1989. december 16., szombat Szökni próbáltak, likvidálták őket A görög érsek súlyos bűncselekménnyel vádolja az albániai hatóságokat Az albániai rezsim kegyetlen módon likvidálja alatvalóit, akik megpróbálnak átszökni az országhatáron. Ez történt azzal a négy fivérrel is, akik Albánia görög nemzeti kisebbségéhez tartoznak. Az ottani közvélemény körében megrökönyödést kiváltó esetet Szerafin, a görög-keleti egyház érseke mesélte el a szent szinódus ülésén. Szavai szerint a négy görög származású fiatalembert október 11-én tartóztatták le Albániában, amikor megpróbáltak illegálisan átluni Görögországba. E törvénysértésükért kegyetlen módon meggyilkolták őket: egy traktor után kötve addig húzták utcák hosszat őket, míg belehaltak a zúzódásokba. (Tanjug) Meghosszabbították az ENSZ-erők megbízatását A Biztonsági Tanács határozata Ciprusról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön késő éjjel még egyszer felszólitotta George Vasziliu ciprusi elnököt és Rauf Denkitast, a ciprusi törökök vezetőjét, hogy továbbra is működjenek együtt a Világszervezet főtitkárával a ciprusi béke és a tárgyalások megkezdése céljából. A fehívást Xavier Perez, de Cuefflar ENSZ-főtitkárnak a Vasziliuval és Denktassal való minapi találkozóit taglaló jelentését követően tették, lévén hogy ezek a megbeszélések nem sok reménnyel kecsegtettek az irányban, hogy a szigetország felosztása és a török katonai invázió által kirobbant ciprusi válság a megoldás útjára lépne. Ebben a helyzetben a BT a tegnapi naptól számítva még hat hónappal meghosszabbította a Cipruson állomásozó ENSZ-erők, az UNFICIP megbízatását. (Tanjug)