Magyar Szó, 1990. augusztus (47. évfolyam, 209-223. szám)
1990-08-01 / 209. szám
1990. augusztus 1. szerda Polgárháról tartanak A feloszlatott kosovói tartományi képviselőház volt albán tagjai bonni sajtóértekezlete A kosovói tartományi képviselőház egykori albán küldöttei a külföldtől várnak segítséget ahhoz, hogy megakadályozzák az egyre inkább fenyegető polgár-háború kirobbanását. „A fegyveres összetűzés kirobbanásának lehetőségétől tartva keltünk útra, hogy Jugoszláviában és Európa-szerte segítséget keressünk a kosovói probléma tie- i motoratikus párbeszéd útján történő megoldásához”, jelentette ki Muharrem Shabani, a tartományi képviselőház egykori küldötte. Bujar Gjurgjealával együtt sajtótájékoztatót tartottak Bonnban, amelyen úgy fogalmaztak, hogy „a nép tűrőképességének is megvan a határa”, mi több, „a szerb rendőrség provokációi és durva fellépései Kosovóban azt a célt szolgálják, hogy az embereket az utcára kényszerítsék és ezáltal újabb megtorlásokat készítsenek elő”. Az újságírók kérdésére, hogy vajon kit képvisel, Shabani a következőképpen válaszolt: „A kosovói nép képviselőinek tartjuk magunkat, vagyis a Kosovóban élő népek nagy többségének szószólójának”. Shabani a tartományban élő lakosság nagy többsége céljaként az egyenrangúság megteremtését határozta meg. Ezt az egyenrangúságot az ország valamennyi föderatív egységével való egyenrangúságként kell értelmezni, összhangban azzal a kiáltvánnyal, amelyet az időközben feloszlatott kosovói parlament küldöttének egy csoportja fogalmazott meg július 2-án. A kérdésre, hogy amennyiben Jugoszlávia konföderatív berendezésű állammá alakul át, a kosovói albánok támogatják-e ezt a rendszert, vagy esetleg a demokratikussá átalakult Albániával való egyesülésért szállnak síkra, Shabani a következőképpen reagált: „A nép július 2-án kifejezésre juttatott kívánsága, hogy sorsát Jugoszlávia határain belül olja meg”. Megkérdezték tőle továbbá azt is, hogy problematikusnak ítéli-e meg a helyzetet, hiszen bonni látogatását, valamint a kormány, a parlament és a politikai pártok képviselőivel való találkozóját, akárcsak a szóban forgó sajtótájékoztatót a Képi Mozgalom Kosovo Köztársaságért elnevezésű szervezet tette lehetővé. Tudni kell, hogy ezt a szervezetet a nyugatnémet belügyminisztérium tavalyi jelentésében szélsőséges és albánbarát jelzőkkel illette. Tagjai a sajtótájékoztatón németül olvasták fel Shabani közleményét és ők is osztották szét a különböző dokumentumokat a jelenlévő újságíróknak. Shabani azt válaszolta, hogy semmit sem tud erről a csoportról, és hogy utazásukat a Helsinki Föderáció, az Amnesty International és néhány másik humanitárius szervezet tette lehetővé. Az útiköltséget pedig a feloszlatott kosovói parlament egykori küldöttei teremtették elő. (Tanjug) (Reuter telefotó) George Bush amerikai elnök Washingtonban fogadta Ivars Godmanis lett miniszterelnököt (balról), de a lettországi küldöttség nem kapott biztos ígéreteket am vonatkozóan, hogy a washingtoni kormány eleget tesz kéréseinek. A lett delegáció arra kérte az amerikai elnököt, hogy az USA nyújtson gazdasági támogatást Lettországnak, s reményét fejezi ki, hogy Washington elismeri esetleges függetlenségét SRÍ LANKA A tamilok folytatják a harcot a függetlenségért Megosztottság fenyegeti az országot — India nem avatkozik be A Srí Lanka-i Eelam független tamil államért mindaddig folytatjuk a harcot, míg el nem érjük célunkat — jelentette ki Yogaratnam Yogi, a Tamil Eelam Felszabadító Tigriseinek (LTTE) politikai vezetője. E kijelentést idézve, a Times of India tegnapi számában hangsúlyozta, hogy először történt meg a háború másfél hónapja tartó legújabb szakaszában, hogy egy magas rangú lázadó vezető nyilvánosan szól Srí Lanka felosztásáról. Azok az engedmények, amelyeket a Srí Lanka-i kormány tett az elmúlt években a tamilok irányában (beleértve az autonómia megadását és a tamil nyelv második hivatalos nyelvvé való lételét) szemlátomást nem elégítették ki az LTTE követeléseit. Srí Lanka északkeleti részében tovább folytatódnak a heves harcok. A Lankapuvath elnevezésű Srí Lanka-i hírügynökség jelentése szerint, a biztonsági erők vasárnap megsemmisítették a Batticadla város közelében fekvő lázadó támaszpontot, ötven felkelőt megöltek. A múlt hét végén az LTTE által kiadott hivatalos közlemény szerint, június 11-e óta a harcokban mintegy 3000 tamil vesztette életét. Azt nem közölték pontosan, hányan voltak közülük a lázadó alakulatok tagjai. Inder Kumar Gujral külügyminiszter Delhiben kijelentette, hogy India nem küld ismét csapatokat Srí Lankába. Június 11-e óta, amikor újból fellángoltak a harcok Srí Lanka északkeleti részén, Indiába több tízezer Srí Lanka-i menekült szökött át. (Tanjug) MmmSió KÜLPOLITIKA 3 Ma Sevardnadze—Baker találkozó (Folytatás az 1. oldalról) szúrt a következő megfogalmazás: léteznek „bizonyos új és érdekes javaslatok”. A megbeszélések központi témáját azonban a kétoldalú kapcsolatok képezik majd. A szovjet fél külön ragaszkodik ahhoz, hogy tárgyaljanak a légierő és a hadi tengerészeti erők csökkentéséről. Az amerikaiak eddig nemvoltak hajlandók ilyen jellegű tárgyalásokra, ennek ellenére Moszkva abban reménykedik, hogyha más nem is történik, legalább az álláspontok kerülnek közelebb egymás shoz. Ennek sajátos jelentősége lehetne, hiszen megkönnyítené az őszre esedékes párizsi megbeszéléseket. (Tanjug) Cigányok szállták meg a hamburgi holland konzulátust Macedóniából érkeztek az NSZK-ba • Menedékjogot szeretnének kapni Mintegy ötven Jugoszláviából érkezett cigány azzal próbált ellenállni az NSZK-ból való kiutasításának, hogy hétfőn megszállta Hollandia hamburgi konzulátusát , annak reményében, hogy ott menedékjogot kap. A sajtó tegnapi közlése szerint a nyugatnémet rendőrség kivitte az épületből azokat a cigányokat akik nem tanúsítottak ellenállást A holland konzul kijelentette hogy nem nyújt be bírósági feljelentést, s hogy a menedékjog megadásáról egyedül a hágai kormány dönthet. A cigányokat Rudko Kawczynski, a zöldek pártjának aktivistája vezette, aki a télen ,,kolduló menetelést” szervezett (több ezer cigány vonult végig Nyugat-Németországon azzal a céllal, hogy ott-tartózkodási engedélyt kapjon). Míg Észak-Rajna-Vesztfália tartomány bejelentette, hogy igyekszik majd valamilyen megoldást találni, hogy a cigányok az országban maradhassanak. Bréma — amelyben szintén szociáldemokrata a vezetőség — kiutasította őket Jugoszláviába. Egy 150 fős cigánycsoportról van szó, amelynek tagjai két évvel ezelőtt érkeztek Macedóniából. A nyugatnémet hatóságok elutasították a menedékjog megadását. Tudomásunk szerint mindeddig egyetlen jugoszláviai cigány sem kapott politikai menedékjogot Nyugat-Németországban. (Tanjug) Libériában lankadatlan hevességgel folytatódik a polgárháború, noha a Samuel Doe libériai elnökhöz hű katonai alakulatok arra kényszerítették Charles Taylor lázadó csapatait, hogy visszavonuljanak a főváros, Monrovia külvárosából. A szemtanúk szerint azonban Samuel Doe elnök csapatai előzőleg valóságos vérfürdőt rendeztek egy főváros környéki templomban, körülbelül 600 menekültet (közöttük sok gyermeket) öltek meg. A lázadók csapatainiggy gyakran gyermekek is tagjai (Reuter telefotó) A köztársasági vezetőség távozását is követelnl Tovább tartanak a tiltakozó megmozdulások Grúziában Grúzia nyugati részében továbbra is szünetel a vasúti közlekedés. A szamtrediai állomáson az ellenzéki mozgalmaknak mintegy 50 tagja ül a vasúti síneken, sátorokat állítottak fel és teljesen meggátolták a közlekedést. A tiltakozó megmozdulás szervezői a Grúz Nemzeti Front, a Kerekasztal elnevezésű szervezet és más ellenzéki csoportosulások tagjai. A grúz hatóságoktól azt követelik, hogy sürgős eljárással hozzanak törvényt a többpárti választások megtartásáról. Azt követelik továbbá, hogy részt vehessenek a választások előkészületeiben, s hogy a törvénytervezet nyilvános vitára kerüljön. Nem tartották meg a Gumabridzével, Grúzia elnökével, a köztársasági KP Központi BizottságánkK- főtitkárával hétfőre bejelentett megbeszéléseket. Az ellenzéki vezetők ezért megkezdték annak a fenyegetésnek a valóra váltását, hogy Grúziaszerte tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, s több városban is tüntetések voltak. A választási törvény meghozatalának követelésén kívül a tömeggyűléseken a köztársasági vezetőség lemondását sürgették. Az ellenzéki pártok és szervezetek vezetői bejelentették, hogy Grúziában mindaddig tartanak majd a tiltakozások amíg eleget nem tesznek a követeléseknek. A köztársaságban a helyzet igen összetett, mint ezt Grúzia vezetősége is megállapította, figyelmeztetve a lakosságot a helyzet komolyságára. Az öt napja szünetelő vasúti közlekedés óriási károkat okoz. Majdnem200 vasúti szerelvény nem érte el úticélját. A szovjet közlekedésügyi minisztérium közzétette, hogy egyelőre beszünteti vasúti járatait Grúziába. (Tanjug) (Reuter tetefotó) Ilyen módon zárták le az utat a vasúti szerelvények előtt a Kerekasztal elnevezésű grúz ellenzéki szervezet tagjai Zviad Gamsahurdia vezetésével a szamtrediai vasútállomáson Távolmarad az amerikai tőke? Nézetkülönbségek a kelet-európai országok megsegítésére alapított újjáépítési és fejlesztési bankban A párizsi sajtó tegnap közölte, hogy az USA nem kíván tőkét befektetni a kelet-európai országok megsegítését szolgáló újjáépítési és fejlesztési bank (BBRD) alapításába, mert nézeteltérésekre került sor a bank alapítói között (közéjük tartozik mellesleg Jugoszlávia is). Az USA, Japán és Nagy-Britannia állítólag élesen bírálta Jacques Atalie elnök „centralizált”, személyes irányításon alapuló vezetési stílusát. A három említett ország szerint Atalie „letérítette” a BERD-et útjáról. A bank alaptőkéje 10 milliárd dollár, s ennek 7,5 százalékát adja az USA, Japán és Nagy-Britannia. Ezért nagy veszteséget jelentene a bank számára, ha az USA visszavonná a felajánlott tőkét. A jelekből ítélve a nézeteltérésre a hetek houstoni csúcstalálkozóján támadt véleménykülönbségek miatt került sor. Ekkor ugyanis Bush elnök (a japán és a brit miniszterelnök által támogatva) ahhoz a feltételhez kötötte a Szovjetuniónak adandó pénzsegélyt, hogy a szovjet államban piacgazdálkodást vezessenek be, csökkentsék a katonai kiadásokat, s adják vissza Japánnak a Kurilszigeteket. Ezt azonban nem fogadta el Mitterrand és Kohl, sürgős támogatást kérve Gorbacsov számára. A kelet-európai országok (a Szovjetunióval együtt) mégis egyre inkább a nemzetközi tőkebefektetések célpontjaivá válnak. Samuel Shieh, a Kínai Bank tajvani kormányzója a Le Figaro című párizsi lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Tajvan is részt vívón venni a BFRD működésében. „Kormányunk azt akarja, hogy aktív részese legyen a Kelet- Európával folytatott gazdasági együttműködésnek” — jelentette ki közölve, hogy egy sor európai országban (többek között Jugoszláviában is) képviseleteket fog nyitni a tajvani Kínai Bank. „Devizatartalékaink nagyságát tekintve elsők vagyunk jelenleg a világon” — hangsúlyozta a bank kormányzója. Mint közölte, Tajvan devizatartaléka 80 milliárd dollár, amiből 6 milliárd aranytartalék. Ezzel Tajvan túltett Japánon is, amelynek Shieh állítása szerint 63 milliárd dolláros tartaléka van. (Tanjug) Zűrzavaros állapot Trinidad és Tobagóban A pénteki államcsíűkísérlet óta Trinidad és Tobagóban továbbra is zűrzavaros a helyzet — jelentették külföldi hírügynökségek A Reuter hírszolgálati iroda arról számolt be, hogy kudarcba fulladt a muzulmán lázadók és a kormány közötti tárgyalás, amelyen már az is elhangzott, hogy szabadon kellene engedni a túszokat, közöttük Arthur Robinson miniszterelnököt is. A távoli országból olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint a muzulmán puccsisták és a biztonsági szolgálat emberei heves harcot vívtak egymással a televízió és a parlament épülete körül ahol mintegy 30 túszt tartanak fogva a lázadók. Washington időközben bejelentette, hogy nem áll szándékában katonai alakulatokat vezényelni Trinidad és Tobagóba ám Jamaica kifejezte készségét hogy ha felkérik, az ország segítségére siet.