Magyar Szó, 1994. augusztus (51. évfolyam, 159-184. szám)

1994-08-02 / 159. szám

1994. augusztus 2., kedd Roppant nyomás nehezedik Paléra Nyílt konfrontálódás Karadzicékkal Milosevic a boszniai szerbektől az összekötő csoport tervének elfogadását követeli (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) (Folytatás az 1. oldalról) A szóban forgó terv, noha számos olyan megoldást tartalmaz, amellyel a boszniai szerbek nem lehetnek elégedet­tek, nem szerbellenes, mert a javaslat, amelynek értelmében a terület felét a Boszniai Szerb Köztársaság kapja, a má­sik felét pedig a muzulmán-horvát föde­ráció, nem minősíthető szerbellenesnek. A fele-fele javaslat a nemzetközi közös­ségnek a válasza arra a tényre, hogy a szemben álló felek immár három eszten­deje a legkülönbözőbb helyszíneken - Lisszabon, New York, Genf, Szarajevó, Pale - önmaguk nem tudtak egyezségre jutni, egyszersmind a nemzetközi közös­ségnek a válasza ez, hogy mindenáron véget vessenek a vérontásnak és a hábo­rús pusztításnak. Azáltal, hogy a felek felvették az együttműködést a nemzetközi közösség­gel, gyakorlatilag megbízták azzal, hogy a döntőbíró szerepét játssza, és ezt teszi is. Javaslata nem igazságos minden te­kintetben a szerb félre nézve, amelyre ráerőszakolták a háborút, és amely nem hozott határozatokat az elszakadásról, ellenkezőleg: az ország integritásának a híve volt, ám kétségtelen, hogy a komp­romisszumra szükség van, hogy a béke igazságosabb, mint a háború, és hogy az életnek és az értelemnek, nem pedig a halálnak és a végtelen pusztításnak kell győzedelmeskednie. Ezenkívül nem felel meg a valóság­nak, hogy a javasolt határok véglegesek, hiszen maga a javaslattevő is szabad ke­zet adott a szemben álló feleknek a hatá­rokról szóló tárgyalások folytatására, mondta Milosevic, majd hozzátette még, hogy folytatódni fognak a megbeszélé­sek a nemzetközi rendezési terv azon részleteiről is, amelyek még nem tisztá­zódtak. Erre lehetőség csak akkor kínálko­zik, ha a békefolyamat nem szakad félbe, és legfőképpen ha nem töri derékba egy, a szerbek ellen irányuló és az egész vitág által támogatott általános háború legalizálása. A háború ilyen méretű esz­kalációja és a szankciók kibővítése jelen­tene a szerb népre és történelmi érdeke­ire nézve beláthatatlan tragikus követ­kezményeket, hiszen több évtizeddel visszavetné fejlődésében. Most, amikor létrejött a Boszniai Szerb Köztársaság, amikor nemzetközi elismerése bizonyosra vehető, egyet­lenegy erkölcsi érvvel sem lehetne véd­hető, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság állampolgárait és az egész szerb népet még nagyobb lemondásra kény­szerítsék. Ellenkezőleg: a szankciók fel­oldásához szükséges feltételek megte­remtése a jelen pillanatban a legkeve­sebb, amit a JSZK állampolgárai joggal elvárnak a Boszniai Szerb Köztársaság polgáraitól és vezetőségétől. Milosevic a továbbiakban leszögezte, olyan helyzetben vagyunk, hogy a lehe­tő legrövidebb időn belül mindnyájan a gazdasági fellendülésre és az ország épí­tésére kell összpontosítanunk erőnket, s ebben a törekvésünkben a nemzetközi közösségbe való újbóli bekapcsolódá­sunkkal a világ országai többségének sokoldalú és egyenrangú együttműkö­désére számíthatunk. Ez idő szerint nagyobb bátorság és erkölcsi erő szükséges ahhoz, hogy a bé­ke ügye mellé álljunk, mint ahhoz, hogy a folytatódó háború mellett döntsünk. Az egész szerb nép, a Boszniai Szerb Köztársaság, a Szerb Krajina és a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság valamennyi állampolgára érdekében a béke mellett kell dönteni. Ez azt jelenti, hogy el kell fogadni a nemzetközi közösség javasla­tát, és lehetővé kell tenni a békefolya­mat folytatódását - mondta egyebek kö­zött a szerb köztársasági elnök a belgrá­di Politika című napilap igazgatójának adott interjújában. TÁMOGATÁS ÉS KOCKÁZAT Slobodan Milosevic interjújára rea­gált a jugoszláv államszövetség vala­mennyi jelentős politikai tényezője, köz­tük Momir Bulatovic, a másik tagköztár­saság elnöke, továbbá Zoran Lilic szövet­ségi elnök, a politikai pártok vezetői és mások. A nemzetközi visszhang is nagy, a legtöbben azt hangsúlyozzák, hogy Belgrád és a boszniai szerbek között megkezdődött a konfrontálódás, a szer­biai keményvonalas ellenzéki vezetők aligha fognak Milosevic mellé állni, vé­lik. A londoni rádió megfogalmazása szerint Milosevic pálfordulása önmagára nézve sem veszélytelen. Momir Bulatovic, a Crna Gora-i Köztársaság elnöke rádióinterjúban azt mondta, neki is szilárd meggyőződése, hogy a számtalan hiányossága ellenére is a kontaktcsoport terve néhány kétségte­lenül jelentős dolgot tartalmaz. Elsősor­ban azt, hogy egyértelműen kilátásba helyezi a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetközi elismerését, és ezzel beérik annak a háborúnak a gyümölcse, ame­lyet a muzulmán-horvát dominancia el­len folytattak. Továbbá a tervben politi­kai értelemben sokkal több a pozitív, mint a negatív elem. Sajnos, azok az em­berek, akik hosszú idő óta háborúznak, és akiket mélységesen érintenek a hábo­rú okozta veszteségek, nem tudnak raci­onálisan gondolkodni, nem tudnak dönteni arról, mikor kell abbahagyni a háborút. Régi bölcsesség, hogy a hábo­rút összehasonlíthatatlanul könnyebb el­kezdeni, mint pontot tenni a végére, hi­szen két szélső pont között emberáldo­zatok százezrei vannak. Zoran Lilic, a JSZK elnöke két nap leforgása alatt két nyilatkozatot is tett, az utóbbiból idézünk:­­ Szem előtt tartva a szerb nemzetnek mint egésznek, vala­mint a Szerb Köztársaságnak és a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaságnak mint ál­lamok az érdekeit, ma, hosszú és tragi­kus háború után létrejöttek a nemzetkö­zi és a belső feltételek ahhoz, hogy együttesen állapíthassuk meg: a béké­nek nincs alternatívája. Nincs alternatí­vája, mert ezúttal a nemzetközi közösség világosan értésre adta, hogy ellenkező esetben egységesen szembe fog fordulni az egész szerb néppel: közös álláspon­tunk, hogy el kell fogadnunk a nemzet­közi közösség tervét. A Szerbiai Szocialista Párt maradék­talan támogatásáról biztosította Slobo­dan Milosevic elképzelését a béketerv el­fogadásával kapcsolatban. A szerb nem­zeti érdekeket a béke és nem a háború eszközeivel lehet védelmezni. Mirko Marjanovic, a Szerb Köztár­saság miniszterelnöke hasonló értelem­ben nyilatkozott Kijelentette, hogy maradéktalanul egyetért és támogatja Milosevicnek a Politika c. napilapban kifejtett álláspontját A szerb kormány is úgy véli, hogy a miniszteri értekezlet döntése nem szerbellenes, mivel a volt bosznia- hercegovinai köztársaság terü­letének 49 százalékát a szerbeknek jut­tatja. Támogatta az elnök álláspontját Momcilo Pericic, a Jugoszláv Hadsereg vezérkari főnöke, nemkülönben Dra­gan Tomic, a szerb parlament elnöke is. A Szerb Radikális Párt ezzel szemben árulásnak minősítette azt, amit a szerb elnök a Politika hasábjain mondott. A kijelentés végérvényesen bizonyítja, hogy Milosevic elárulta a szerb nép ér­dekét, mondta Vojislav Seselj pártelnök, akit a Crna Gora-i hatóságok a minap kiutasítottak. „Slobodan Milosevic kirobbantotta a háborút, számtalan szerb harcos ment a halálba úgy, hogy Milosevicet éltette, aki most megpróbálja kihúzni magát a csá­vából, mintha mi­ sem történt volna” - mondta SeSelj. A Boszniai Szerb Köztársaság belgrá­di irodájában vasárnap nem lehetett in­formációt szerezni arról, hogy mi a hiva­talos álláspont, az Ujice u. 5. alatti kép­­­viseletben, ahol Biljana Plavdic, a Bosz­niai Szerb Köztársaság alelnöke tartóz­kodni szokott, csak azt közölték, hogy a politikusnő szolgálati úton Bijeljinában tartózkodik. Dragoslav Petrovic, a Vajdasági De­mokratikus Reformpárt elnöke nyilatko­zatában egyebek között leszögezi: - Ezekben a percekben, amikor reális esé­lye van annak, hogy helyreálljon a béke a térségben, s hogy felfüggesszék a szankciókat, konszolidálódnia kell an­nak a frontnak, amely a leghatározottab­ban fog harcolni minden további kalan­dorpolitika ellen. Slobodan Milosevic szerb elnök vasárnap este fogadta Andrej Kozir­jev orosz külügyminisztert, aki munkatársainak kíséretében Génf­ből Belgrádba érkezett. Kíséretében volt Vitalij Csurkin külügyminiszter-helyettes, és Nyiki­­forov, az összekötő csoport orosz szakértő tagja. Kozirjev Szerbia elnökének el­mondta, hogy Oroszország garan­tálja, hogy miután a boszniai szer­­bek elfogadják az összekötő csoport béketervét, feloldanak minden szankciót a JSZK ellen abban a pil­lanatban, amikor a boszniai szerbek hadserege visszavonul a megállapo­dott határokra, és nemzetközi ga­ranciát ígért a szerb köztársaság és a horvát-muzulmán föderáció leendő határaira vonatkozóan is, továbbá azt a jogot a szerb köztársaságnak, hogy konföderációra léphessen Szerbiával, illetve a JSZK-val, mint ahogyan a muzulmán-horvát föde­ráció is konföderációra léphet Hor­vátországgal. Az orosz külügyminiszter hang­súlyozta, hogy hazája „maximális erőfeszítést fejt ki” annak érdeké­ben, hogy a boszniai viszály rende­zésére irányuló nemzetközi terv fi­gyelembe vegyen minden szerb ér­deket. Hangsúlyozta, hogy a bosz­niai szerbeknek el kell fogadniuk a (Hírösszefoglalónk) béketervet, és meggyőződését fejez­te ki, hogy akkor azonnal véget ér­nek a szankciók is. Slobodan Milosevic népének bi­zalmát élvezi, és van elég politikai bölcsessége és bátorsága, hogy meg­tegye azt, amit a szerb érdekek pers­pektívája mutat - jelentette ki Ko­zirjev, miután belgrádi látogatásá­ból hazaért Moszkvába. Hozzátette még, hogy Milosevic „számíthat Oroszország támogatására”. A Milosevic-Kozirjev találkozó után nyilatkozva az orosz külügymi­niszter az összekötő csoport tervéről elmondta, hogy volt bizonyos nyo­más annak érdekében, hogy a térké­pet a másik fél érdekében módosít­sák, de „mindezt elvetettük, és a terv eredeti formájában marad. A terv egyforma jogokat biztosít a boszniai szerbeknek. Természetesen Bosznia-Hercegovináról van szó, és a terv garantálja a határokat. Ezek nem új frontvonalak lesznek, ha­nem nemzetközileg elismert hatá­rok, amelyeken orosz békeőrök lesz­nek. Készek vagyunk orosz erőket küldeni a szerb­ számára legfonto­sabb övezetek védelmére” - nyilat­kozta Kozirjev. Szó volt a kétoldalú együttműkö­désről is. Erről az orosz külügymi­niszter kijelentette, hogy „Oroszor­szág türelmetlenül várja a szankciók feloldását”, amikor is minden téren széles körű együttműködésre fog tö­rekedni. Emiatt van állandóan ér­vényben a szerbiai kormányfőhöz intézett meghívás, és remélik, hogy ő hamarosan Moszkvába látogat, hogy megkössék az átfogó gazdasági együttműködésről szóló megállapo­dást. „Sokéves barátságunk miatt, és mert akarjuk a közeli kapcsolatokat, mi támogatjuk a boszniai béketervet is” - hangsúlyozta Kozirjev. A legújabb belgrádi találkozó a viszály rendezésére irányuló törek­vések koordinálását szolgálta, és egyben Moszkva támogatását a szerb elnöknek, hogy meggyőzze a boszniai szerbeket a béketerv elfoga­dásának szükségességéről. Belgrádi értékelés szerint éppen ez a „koor­dináció" mutatja, hogy új minőség állt be a kapcsolatokban, mert eddig „nyomásról” volt szó. Úgy tűnik, most már minden egyértelmű, csak a boszniai szerbek­nek kell elfogadniuk a tervet. Kozir­jev figyelmeztetett, hogy az idő sür­get. „Ezek a napok adják az utolsó lehetőséget, hogy a boszniai válsá­got békés eszközökkel rendezzük” - nyilatkozta az orosz vendég, mielőtt elrepült Belgrádból. Kozirjev belgrádi küldetése Erősítés és támogatás Milosevicnek Az orosz diplomata bátorítja és vigasztalja a szerbeket Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 BT-döntés a haiti intervencióról A juntának távoznia kell! Az ENSZ Biztonsági Tanácsa va­sárnap megszavazta a határozatot, amellyel gyakorlatilag zöld fényt ad­nak Haiti inváziójához és az ottani katonai rezsim leváltásához. A BT 12 tagja a határozatra sza­vazott, kettő tartózkodott. Az Ala­pokmány 7. szakaszának értelmé­ben, amely az erőbevetéssel foglal­kozik, elrendelték nemzetközi erők alakítását „egységes parancsnokság és ellenőrzés alatt”, és jóváhagyták minden szükséges eszköz bevetését annak érdekében, hogy Haitiről tá­vozzon a katonai rezsim és visszatér­hessen a megdöntött Aristid elnök. A szavazáskor Kína és Brazília tartózkodott, Ruandának pedig üres a helye a BT-ben, miután Ki­­galiban hatalomcsere történt, ezért nem szavazott senki a nevében. A tavaly júliusban aláírt Gover­nor’s Island-i megállapodással össz­hangban a BT a törvényesen meg­választott elnök visszatérését, a hata­lom törvényes testületeinek helyre­­állítását és a biztonság helyreállítását követeli Haitiban. A 940-es számot viselő határozatban jóváhagyták egy 60 főnyi ENSZ-csapat létrehozását - beleértve a megfigyelőket is­­, amely a nemzetközi erők koordiná­lását végezné. Butrosz Gáli főtitkárt felszólították, hogy egy hónappal a nemzetközi erők elhelyezése után készítsen jelentést tevékenységük­ről. A nemzetközi erők és az ENSZ- csapat akkor fejezi be küldetését, ha Haitiben „helyreáll a biztonság és stabilizálódik a helyzet”. A BT hat hónapos megbízatást szavazott meg 6000 kéksisakosnak az UNMIH-akció keretében. Ennek feladata segíteni Haiti demokrati­kus kormányának a helyzet stabili­zálásában, továbbá a nemzetközi személyzet védelme, a létesítmé­nyek védelme és Haiti professzioná­lis katonai erőinek megszervezése. A határozat értelmében az UNMIH legkésőbb 1996 februárjában fejezi be misszióját. Washington máris figyelmeztette a haiti katonai junta tagjait, hogy mondjanak le a hatalomról, ha el akarják kerülni az inváziót, amelyet a BT megszavazott - jelentette ki Leon Panetta, a Fehér Ház személy­zeti főnöke. A Reuter híre szerint Panetta nem tudta, hogy pontosan mikor következik be az invázió, de a CNN hírtelevíziónak azt mondta: „Azt hiszem, elegendő annyit mon­dani, hogy­­ hamarosan”. Emile Jonachaint, Haiti elnöke a BT-határozatra válaszul tegnap ost­romállapotot hirdetett e karib-ten­­geri országban. „Az egész világ hadat üzent a sze­gény Haitinak, amely senkit sem bántott” - áll a drámai hangú elnöki közleményben, amelyet a nemzeti rádió és televízió is sugárzott. A hí­rügynökségi jelentések szerint Jona­hhaint elnök meghirdette, hogy „Haitiért folyik a harc”, „határozott ellenállásra” és „bátor védelemre” van szükség. ШШшт Szavazás a BT-ben Tudman-Milosevic találkozó? Papuliasz szerint Görögországban tartják Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter kijelentette, hogy min­den esélye megvan annak, hogy hamarosan Görögországban megtart­ják a Milosevic-Tudman találkozót. Egy athéni tévéállomásnak adott interjújában nyilatkozott a szerb és a horvát elnök találkozójáról Kréta szigetén, ahol a nyaraláson levő Andreasz Papandreu kormányfőt tá­jékoztatja az ötök genfi miniszteri találkozójának eredményeiről, jelen­tette a Tanjug. Papuliasz szerint az összekötő csoport legújabb találkozója kedvező kimenetelű volt, mert nyitva hagyta az ajtót a további tárgyalásokhoz és a boszniai válság politikai rendezéséhez. Kijelentette továbbá, hogy Görögország továbbra is aktív szerepet tud játszani a jugoszláviai helyzet rendezésében. A görög kormány véleménye szerint a szerb-horvát csúcstalálkozó kedvezőre fordítaná a boszniai békefolyamatot. Evangelosz Venizelosz kormányszóvivő tegnap közölte, hogy Görögország jelentős aktivitást folytat Boszniával kapcsolatban, és noha már nem az EU elnöklője, külpolitikai tevékenységének középpontjában a balkáni béke áll. Damaszkusz elvetette Rabin békefelhívását Szíria tegnap elutasította Yitzak Rabin izraeli kormányfő békefelhí­vását, hangsúlyozva, hogy Izrael az, aki megszállta az arab területeket - jelenti a Reuter. „Izraelnek bizonyí­tania kell jóindulatát és azt, hogy va­lóban békét akar, méghozzá komo­lyan” - közölte a tegnapi szíriai saj­tó. Damaszkusz elvárja Izraeltől, hogy teljesen visszavonul a Golán­­fennsíkról és Dél-Libanonból, hogy haladást érhessenek el a béketár­gyalásokon. Rabin vasárnap szólította fel Asszad szíriai elnököt, hogy tegyen egy nyilvános lépést, amellyel meg­győzné az izraeli közvéleményt, hogy hajlandó követni a palesztinok és Jordánia lépését a közel-keleti bé­kefolyamatban. A két fél közti tárgyalásokon az okozta a fennakadást, hogy Izrael előbb tárgyalni szeretne, míg Szíria a fennsík teljes visszaadását szabta előfetételül. Asszad elnök egyébként a minap a fegyveres erők évforduló­ján mondott beszédben bírálta a PFSZ-t és Jordániát, amiért külön­békét kötöttek­ Izraellel. Rabin ennek ellenére tegnap bi­zakodó nyilatkozatot adott. Részle­tekbe nem bocsátkozott, csupán azt mondta, hogy inkább Damaszkusz és Washington párbeszédében vár­ható most haladás.

Next