Magyar Szó, 1994. augusztus (51. évfolyam, 159-184. szám)
1994-08-02 / 159. szám
1994. augusztus 2., kedd Roppant nyomás nehezedik Paléra Nyílt konfrontálódás Karadzicékkal Milosevic a boszniai szerbektől az összekötő csoport tervének elfogadását követeli (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) (Folytatás az 1. oldalról) A szóban forgó terv, noha számos olyan megoldást tartalmaz, amellyel a boszniai szerbek nem lehetnek elégedettek, nem szerbellenes, mert a javaslat, amelynek értelmében a terület felét a Boszniai Szerb Köztársaság kapja, a másik felét pedig a muzulmán-horvát föderáció, nem minősíthető szerbellenesnek. A fele-fele javaslat a nemzetközi közösségnek a válasza arra a tényre, hogy a szemben álló felek immár három esztendeje a legkülönbözőbb helyszíneken - Lisszabon, New York, Genf, Szarajevó, Pale - önmaguk nem tudtak egyezségre jutni, egyszersmind a nemzetközi közösségnek a válasza ez, hogy mindenáron véget vessenek a vérontásnak és a háborús pusztításnak. Azáltal, hogy a felek felvették az együttműködést a nemzetközi közösséggel, gyakorlatilag megbízták azzal, hogy a döntőbíró szerepét játssza, és ezt teszi is. Javaslata nem igazságos minden tekintetben a szerb félre nézve, amelyre ráerőszakolták a háborút, és amely nem hozott határozatokat az elszakadásról, ellenkezőleg: az ország integritásának a híve volt, ám kétségtelen, hogy a kompromisszumra szükség van, hogy a béke igazságosabb, mint a háború, és hogy az életnek és az értelemnek, nem pedig a halálnak és a végtelen pusztításnak kell győzedelmeskednie. Ezenkívül nem felel meg a valóságnak, hogy a javasolt határok véglegesek, hiszen maga a javaslattevő is szabad kezet adott a szemben álló feleknek a határokról szóló tárgyalások folytatására, mondta Milosevic, majd hozzátette még, hogy folytatódni fognak a megbeszélések a nemzetközi rendezési terv azon részleteiről is, amelyek még nem tisztázódtak. Erre lehetőség csak akkor kínálkozik, ha a békefolyamat nem szakad félbe, és legfőképpen ha nem töri derékba egy, a szerbek ellen irányuló és az egész vitág által támogatott általános háború legalizálása. A háború ilyen méretű eszkalációja és a szankciók kibővítése jelentene a szerb népre és történelmi érdekeire nézve beláthatatlan tragikus következményeket, hiszen több évtizeddel visszavetné fejlődésében. Most, amikor létrejött a Boszniai Szerb Köztársaság, amikor nemzetközi elismerése bizonyosra vehető, egyetlenegy erkölcsi érvvel sem lehetne védhető, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság állampolgárait és az egész szerb népet még nagyobb lemondásra kényszerítsék. Ellenkezőleg: a szankciók feloldásához szükséges feltételek megteremtése a jelen pillanatban a legkevesebb, amit a JSZK állampolgárai joggal elvárnak a Boszniai Szerb Köztársaság polgáraitól és vezetőségétől. Milosevic a továbbiakban leszögezte, olyan helyzetben vagyunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül mindnyájan a gazdasági fellendülésre és az ország építésére kell összpontosítanunk erőnket, s ebben a törekvésünkben a nemzetközi közösségbe való újbóli bekapcsolódásunkkal a világ országai többségének sokoldalú és egyenrangú együttműködésére számíthatunk. Ez idő szerint nagyobb bátorság és erkölcsi erő szükséges ahhoz, hogy a béke ügye mellé álljunk, mint ahhoz, hogy a folytatódó háború mellett döntsünk. Az egész szerb nép, a Boszniai Szerb Köztársaság, a Szerb Krajina és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság valamennyi állampolgára érdekében a béke mellett kell dönteni. Ez azt jelenti, hogy el kell fogadni a nemzetközi közösség javaslatát, és lehetővé kell tenni a békefolyamat folytatódását - mondta egyebek között a szerb köztársasági elnök a belgrádi Politika című napilap igazgatójának adott interjújában. TÁMOGATÁS ÉS KOCKÁZAT Slobodan Milosevic interjújára reagált a jugoszláv államszövetség valamennyi jelentős politikai tényezője, köztük Momir Bulatovic, a másik tagköztársaság elnöke, továbbá Zoran Lilic szövetségi elnök, a politikai pártok vezetői és mások. A nemzetközi visszhang is nagy, a legtöbben azt hangsúlyozzák, hogy Belgrád és a boszniai szerbek között megkezdődött a konfrontálódás, a szerbiai keményvonalas ellenzéki vezetők aligha fognak Milosevic mellé állni, vélik. A londoni rádió megfogalmazása szerint Milosevic pálfordulása önmagára nézve sem veszélytelen. Momir Bulatovic, a Crna Gora-i Köztársaság elnöke rádióinterjúban azt mondta, neki is szilárd meggyőződése, hogy a számtalan hiányossága ellenére is a kontaktcsoport terve néhány kétségtelenül jelentős dolgot tartalmaz. Elsősorban azt, hogy egyértelműen kilátásba helyezi a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetközi elismerését, és ezzel beérik annak a háborúnak a gyümölcse, amelyet a muzulmán-horvát dominancia ellen folytattak. Továbbá a tervben politikai értelemben sokkal több a pozitív, mint a negatív elem. Sajnos, azok az emberek, akik hosszú idő óta háborúznak, és akiket mélységesen érintenek a háború okozta veszteségek, nem tudnak racionálisan gondolkodni, nem tudnak dönteni arról, mikor kell abbahagyni a háborút. Régi bölcsesség, hogy a háborút összehasonlíthatatlanul könnyebb elkezdeni, mint pontot tenni a végére, hiszen két szélső pont között emberáldozatok százezrei vannak. Zoran Lilic, a JSZK elnöke két nap leforgása alatt két nyilatkozatot is tett, az utóbbiból idézünk: Szem előtt tartva a szerb nemzetnek mint egésznek, valamint a Szerb Köztársaságnak és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak mint államok az érdekeit, ma, hosszú és tragikus háború után létrejöttek a nemzetközi és a belső feltételek ahhoz, hogy együttesen állapíthassuk meg: a békének nincs alternatívája. Nincs alternatívája, mert ezúttal a nemzetközi közösség világosan értésre adta, hogy ellenkező esetben egységesen szembe fog fordulni az egész szerb néppel: közös álláspontunk, hogy el kell fogadnunk a nemzetközi közösség tervét. A Szerbiai Szocialista Párt maradéktalan támogatásáról biztosította Slobodan Milosevic elképzelését a béketerv elfogadásával kapcsolatban. A szerb nemzeti érdekeket a béke és nem a háború eszközeivel lehet védelmezni. Mirko Marjanovic, a Szerb Köztársaság miniszterelnöke hasonló értelemben nyilatkozott Kijelentette, hogy maradéktalanul egyetért és támogatja Milosevicnek a Politika c. napilapban kifejtett álláspontját A szerb kormány is úgy véli, hogy a miniszteri értekezlet döntése nem szerbellenes, mivel a volt bosznia- hercegovinai köztársaság területének 49 százalékát a szerbeknek juttatja. Támogatta az elnök álláspontját Momcilo Pericic, a Jugoszláv Hadsereg vezérkari főnöke, nemkülönben Dragan Tomic, a szerb parlament elnöke is. A Szerb Radikális Párt ezzel szemben árulásnak minősítette azt, amit a szerb elnök a Politika hasábjain mondott. A kijelentés végérvényesen bizonyítja, hogy Milosevic elárulta a szerb nép érdekét, mondta Vojislav Seselj pártelnök, akit a Crna Gora-i hatóságok a minap kiutasítottak. „Slobodan Milosevic kirobbantotta a háborút, számtalan szerb harcos ment a halálba úgy, hogy Milosevicet éltette, aki most megpróbálja kihúzni magát a csávából, mintha mi sem történt volna” - mondta SeSelj. A Boszniai Szerb Köztársaság belgrádi irodájában vasárnap nem lehetett információt szerezni arról, hogy mi a hivatalos álláspont, az Ujice u. 5. alatti képviseletben, ahol Biljana Plavdic, a Boszniai Szerb Köztársaság alelnöke tartózkodni szokott, csak azt közölték, hogy a politikusnő szolgálati úton Bijeljinában tartózkodik. Dragoslav Petrovic, a Vajdasági Demokratikus Reformpárt elnöke nyilatkozatában egyebek között leszögezi: - Ezekben a percekben, amikor reális esélye van annak, hogy helyreálljon a béke a térségben, s hogy felfüggesszék a szankciókat, konszolidálódnia kell annak a frontnak, amely a leghatározottabban fog harcolni minden további kalandorpolitika ellen. Slobodan Milosevic szerb elnök vasárnap este fogadta Andrej Kozirjev orosz külügyminisztert, aki munkatársainak kíséretében Génfből Belgrádba érkezett. Kíséretében volt Vitalij Csurkin külügyminiszter-helyettes, és Nyikiforov, az összekötő csoport orosz szakértő tagja. Kozirjev Szerbia elnökének elmondta, hogy Oroszország garantálja, hogy miután a boszniai szerbek elfogadják az összekötő csoport béketervét, feloldanak minden szankciót a JSZK ellen abban a pillanatban, amikor a boszniai szerbek hadserege visszavonul a megállapodott határokra, és nemzetközi garanciát ígért a szerb köztársaság és a horvát-muzulmán föderáció leendő határaira vonatkozóan is, továbbá azt a jogot a szerb köztársaságnak, hogy konföderációra léphessen Szerbiával, illetve a JSZK-val, mint ahogyan a muzulmán-horvát föderáció is konföderációra léphet Horvátországgal. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy hazája „maximális erőfeszítést fejt ki” annak érdekében, hogy a boszniai viszály rendezésére irányuló nemzetközi terv figyelembe vegyen minden szerb érdeket. Hangsúlyozta, hogy a boszniai szerbeknek el kell fogadniuk a (Hírösszefoglalónk) béketervet, és meggyőződését fejezte ki, hogy akkor azonnal véget érnek a szankciók is. Slobodan Milosevic népének bizalmát élvezi, és van elég politikai bölcsessége és bátorsága, hogy megtegye azt, amit a szerb érdekek perspektívája mutat - jelentette ki Kozirjev, miután belgrádi látogatásából hazaért Moszkvába. Hozzátette még, hogy Milosevic „számíthat Oroszország támogatására”. A Milosevic-Kozirjev találkozó után nyilatkozva az orosz külügyminiszter az összekötő csoport tervéről elmondta, hogy volt bizonyos nyomás annak érdekében, hogy a térképet a másik fél érdekében módosítsák, de „mindezt elvetettük, és a terv eredeti formájában marad. A terv egyforma jogokat biztosít a boszniai szerbeknek. Természetesen Bosznia-Hercegovináról van szó, és a terv garantálja a határokat. Ezek nem új frontvonalak lesznek, hanem nemzetközileg elismert határok, amelyeken orosz békeőrök lesznek. Készek vagyunk orosz erőket küldeni a szerb számára legfontosabb övezetek védelmére” - nyilatkozta Kozirjev. Szó volt a kétoldalú együttműködésről is. Erről az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy „Oroszország türelmetlenül várja a szankciók feloldását”, amikor is minden téren széles körű együttműködésre fog törekedni. Emiatt van állandóan érvényben a szerbiai kormányfőhöz intézett meghívás, és remélik, hogy ő hamarosan Moszkvába látogat, hogy megkössék az átfogó gazdasági együttműködésről szóló megállapodást. „Sokéves barátságunk miatt, és mert akarjuk a közeli kapcsolatokat, mi támogatjuk a boszniai béketervet is” - hangsúlyozta Kozirjev. A legújabb belgrádi találkozó a viszály rendezésére irányuló törekvések koordinálását szolgálta, és egyben Moszkva támogatását a szerb elnöknek, hogy meggyőzze a boszniai szerbeket a béketerv elfogadásának szükségességéről. Belgrádi értékelés szerint éppen ez a „koordináció" mutatja, hogy új minőség állt be a kapcsolatokban, mert eddig „nyomásról” volt szó. Úgy tűnik, most már minden egyértelmű, csak a boszniai szerbeknek kell elfogadniuk a tervet. Kozirjev figyelmeztetett, hogy az idő sürget. „Ezek a napok adják az utolsó lehetőséget, hogy a boszniai válságot békés eszközökkel rendezzük” - nyilatkozta az orosz vendég, mielőtt elrepült Belgrádból. Kozirjev belgrádi küldetése Erősítés és támogatás Milosevicnek Az orosz diplomata bátorítja és vigasztalja a szerbeket Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 BT-döntés a haiti intervencióról A juntának távoznia kell! Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap megszavazta a határozatot, amellyel gyakorlatilag zöld fényt adnak Haiti inváziójához és az ottani katonai rezsim leváltásához. A BT 12 tagja a határozatra szavazott, kettő tartózkodott. Az Alapokmány 7. szakaszának értelmében, amely az erőbevetéssel foglalkozik, elrendelték nemzetközi erők alakítását „egységes parancsnokság és ellenőrzés alatt”, és jóváhagyták minden szükséges eszköz bevetését annak érdekében, hogy Haitiről távozzon a katonai rezsim és visszatérhessen a megdöntött Aristid elnök. A szavazáskor Kína és Brazília tartózkodott, Ruandának pedig üres a helye a BT-ben, miután Kigaliban hatalomcsere történt, ezért nem szavazott senki a nevében. A tavaly júliusban aláírt Governor’s Island-i megállapodással összhangban a BT a törvényesen megválasztott elnök visszatérését, a hatalom törvényes testületeinek helyreállítását és a biztonság helyreállítását követeli Haitiban. A 940-es számot viselő határozatban jóváhagyták egy 60 főnyi ENSZ-csapat létrehozását - beleértve a megfigyelőket is, amely a nemzetközi erők koordinálását végezné. Butrosz Gáli főtitkárt felszólították, hogy egy hónappal a nemzetközi erők elhelyezése után készítsen jelentést tevékenységükről. A nemzetközi erők és az ENSZ- csapat akkor fejezi be küldetését, ha Haitiben „helyreáll a biztonság és stabilizálódik a helyzet”. A BT hat hónapos megbízatást szavazott meg 6000 kéksisakosnak az UNMIH-akció keretében. Ennek feladata segíteni Haiti demokratikus kormányának a helyzet stabilizálásában, továbbá a nemzetközi személyzet védelme, a létesítmények védelme és Haiti professzionális katonai erőinek megszervezése. A határozat értelmében az UNMIH legkésőbb 1996 februárjában fejezi be misszióját. Washington máris figyelmeztette a haiti katonai junta tagjait, hogy mondjanak le a hatalomról, ha el akarják kerülni az inváziót, amelyet a BT megszavazott - jelentette ki Leon Panetta, a Fehér Ház személyzeti főnöke. A Reuter híre szerint Panetta nem tudta, hogy pontosan mikor következik be az invázió, de a CNN hírtelevíziónak azt mondta: „Azt hiszem, elegendő annyit mondani, hogy hamarosan”. Emile Jonachaint, Haiti elnöke a BT-határozatra válaszul tegnap ostromállapotot hirdetett e karib-tengeri országban. „Az egész világ hadat üzent a szegény Haitinak, amely senkit sem bántott” - áll a drámai hangú elnöki közleményben, amelyet a nemzeti rádió és televízió is sugárzott. A hírügynökségi jelentések szerint Jonahhaint elnök meghirdette, hogy „Haitiért folyik a harc”, „határozott ellenállásra” és „bátor védelemre” van szükség. ШШшт Szavazás a BT-ben Tudman-Milosevic találkozó? Papuliasz szerint Görögországban tartják Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter kijelentette, hogy minden esélye megvan annak, hogy hamarosan Görögországban megtartják a Milosevic-Tudman találkozót. Egy athéni tévéállomásnak adott interjújában nyilatkozott a szerb és a horvát elnök találkozójáról Kréta szigetén, ahol a nyaraláson levő Andreasz Papandreu kormányfőt tájékoztatja az ötök genfi miniszteri találkozójának eredményeiről, jelentette a Tanjug. Papuliasz szerint az összekötő csoport legújabb találkozója kedvező kimenetelű volt, mert nyitva hagyta az ajtót a további tárgyalásokhoz és a boszniai válság politikai rendezéséhez. Kijelentette továbbá, hogy Görögország továbbra is aktív szerepet tud játszani a jugoszláviai helyzet rendezésében. A görög kormány véleménye szerint a szerb-horvát csúcstalálkozó kedvezőre fordítaná a boszniai békefolyamatot. Evangelosz Venizelosz kormányszóvivő tegnap közölte, hogy Görögország jelentős aktivitást folytat Boszniával kapcsolatban, és noha már nem az EU elnöklője, külpolitikai tevékenységének középpontjában a balkáni béke áll. Damaszkusz elvetette Rabin békefelhívását Szíria tegnap elutasította Yitzak Rabin izraeli kormányfő békefelhívását, hangsúlyozva, hogy Izrael az, aki megszállta az arab területeket - jelenti a Reuter. „Izraelnek bizonyítania kell jóindulatát és azt, hogy valóban békét akar, méghozzá komolyan” - közölte a tegnapi szíriai sajtó. Damaszkusz elvárja Izraeltől, hogy teljesen visszavonul a Golánfennsíkról és Dél-Libanonból, hogy haladást érhessenek el a béketárgyalásokon. Rabin vasárnap szólította fel Asszad szíriai elnököt, hogy tegyen egy nyilvános lépést, amellyel meggyőzné az izraeli közvéleményt, hogy hajlandó követni a palesztinok és Jordánia lépését a közel-keleti békefolyamatban. A két fél közti tárgyalásokon az okozta a fennakadást, hogy Izrael előbb tárgyalni szeretne, míg Szíria a fennsík teljes visszaadását szabta előfetételül. Asszad elnök egyébként a minap a fegyveres erők évfordulóján mondott beszédben bírálta a PFSZ-t és Jordániát, amiért különbékét kötöttek Izraellel. Rabin ennek ellenére tegnap bizakodó nyilatkozatot adott. Részletekbe nem bocsátkozott, csupán azt mondta, hogy inkább Damaszkusz és Washington párbeszédében várható most haladás.