Magyar Szó, 1995. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1995-03-21 / 66. szám

PEDAGÓGUSSZTRÁJK A legtöbb iskolában mégis folyik a munka A társadalmi tevékenységekben dolgozók szakszervezete március 16-án megerősítette korábbi határozatát, miszerint az ágazat március 20- án sztrájkba lép, ha nem tesznek eleget követeléseiknek, azaz az alapbérüket nem emelik fel 100-ról 125 dinárra az év első három hó­napjára, a továbbiakban pedig a gazdaságban dolgozók jövedelme 80 százalékának megfelelő fizetést kérnek, és a szorzószámok kiegyenlíté­sét a gazdaságban dolgozókéval. Mint tudjuk, az elmúlt héten a kormány egyértelműen elutasította a követelést, azzal az indoklással, hogy a béremelés felborítaná a költ­ségvetési elosztási rendszerét. Ezek után az illetékes szakszervezet be­jelentette, hétfőtől sztrájkba lépnek az érintett iskolák, intézmények. A törvény minimális munkavégzésre kötelezi a sztrájkolókat az első öt napon, ha ezután sem lépnek az illetékesek, akkor a dolgozók teljes munkabeszüntetést is meghirdethetnek. Hétfőn mégis igen tarka volt a kép a vajdasági iskolákban. A beje­lentés ellenére sok községben rendesen folyt a munka, de akadtak olyan iskolák is, ahol 35 perces órákat tartottak. A sztrájkot szervező illetékes „állami" szakszervezetben Slobodan Dučić, az oktatási bizottság titkára kijelentette, hogy a sztrájkot az is­kolák alig 15 százaléka nem támogatta, vagyis mintegy 15 aránylag kisebb település pedagógusai. Ezek között van három nagyobb központ is: Apafin, Zombor és Temerin. A többi helységből pozitív visszajelzést kaptak, még a sztrájkbalépés előtt. A tegnapi nap folyamán Kovalicá­­ról, Koviljból, Versecről, Beocsinból, Pancsováról, Stara Pazováról, Verbászról és Rumáról erősítették meg a sztrájk felvételét. A többi községből felemás hírek érkeztek, mondta a szakszervezeti tisztségvise­lő, akinek értékelése szerint ennek oka egyrészt a rövid felkészülési idő, másrészt a független szakszervezet fellépése, mely feleslegesnek és ér­telmetlennek hirdette meg az elégedetlen pedagógusok filatkozásának ilyen módját. Az alábbiakban tudósítóink jelentéseit közöljük. SZABADKA A megszokott kerékvágásban A szabadkai iskolákban tegnap nem volt sztrájk. A megszokott ke­rékvágásban zajlott az élet, mindenütt 45 perces órákat tartottak. Ezt az információt kaptuk számos szabadkai iskolában, s ezt erősítette meg Milenko Smiljanić, a községi szakszervezeti tanács elnöke is. A szabadkai pedagógusok községi szakszervezeti bizottsága minapi ülésén leszögezte, semmi esély arra, hogy a most meghirdetett sztrájk sikerrel járjon, s csak a pedagógus-szakszervezet lejáratását jelentené. Megítélésük szerint egyetlen megmozdulás - főképp olyan nagy hor­derejű akció, mint egy sztrájk - nem járna eredménnyel, amíg Čeda Jakšić áll a köztársasági pedagógus- szakszervezet élén. Ami a pedagógussztrájkra vonatkozó törvényszakaszt illeti (a taná­rok 30 perces órák megtartásával sztrájkolhatnak): a szakszervezeti ve­zetőségnek a törvény meghozatalakor kellett volna erélyesen tiltakoz­nia, hisz ezt értelmetlenség alkalmazni. A szégyenletesen alacsony fizetések, a megalázó munkakörülmé­nyek miatt a szabadkai pedegógusok is tiltakozni fognak. Községi szak­­szervezeti bizottságuk úgy döntött, majd tiltakozó nagygyűlést szervez. m. k. A KANIZSAI KÖZSÉGBEN Nincs sztrájk A kanizsai községben bármelyik óvodában, általános iskolában ér­deklődtünk afelől, hogy csatlakoztak-e a pedagógussztrájkhoz, minde­nütt nemleges választ kaptunk. A kanizsai középiskola pedagógusai sem sztrájkolnak. Ehelyett hétfőn olyan kérelemmel fordult a kanizsai általános és középiskola az oktatási minisztériumhoz, hogy március 28-án dolgoz­hassanak, s inkább húsvét másnapja legyen munkaszüneti nap. M. M. KÖZÉP-BÁNÁTBAN Egyelőre rendes tanítás A tegnapra bejelentett pedagógussztrájk egyelőre nem éreztette ha­tását sem a zrenjanini, sem pedig a magyarcsernyei iskolákban. Az órák tegnap minden általános és középiskolában 45 percesek voltak. Úgy látszik, hogy a közép-bánáti pedagógusok nem látják értelmét annak, hogy a 125 dináros alapbért sztrájkkal harcolják ki. Kivárják március 26-át, és ha addig se javítanak anyagi helyzetükön, akkor döntik majd el azt, hogy milyen formában fejezzék ki elégedetlenségüket. ZOMBOR Változatlanul, órarend szerint Zomborban a kötelező határidőig egyetlen iskola sem jelentette be az illetékes minisztériumnál szándékát, hogy megszakítják a munkát, tudtuk meg hétfőn délután. TOPOLYA Egyelőre nem sztrájkolnak a pedagógusok Nagy elégedetlenséget váltott ki a pedagógussztrájk megszervezésének számos hiányossága a topolyai községben, s emiatt sok vád érte a szerve­zőket a községi szakszervezeti tanácsban tartott tegnapi ülésen. Az iskolák szakszervezeti vezetői szerint a szervezők az ígért határidőket sem tartották be, nem tartottak megfelelő kapcsolatot az iskolákkal, s ez valószínűleg mind hozzájárult ahhoz, hogy a pedagógusok nem egységesek már köz­ségi szinten sem a sztrájkot illetően. A tegnapi ülésen megjelentek azt is kifogásolták, hogy a szervezők nem tartották be a fokozatosság elvét, mert szerintük előbb tiltakozó nagygyűlést kellett volna tartani Belgrádban, majd figyelmeztető sztrájkot, és csak utána sztrájkot. A topolyai és a kishegyesi község általános és középiskoláinak a dol­gozói egyetértenek a követelésekkel, támogatják azokat, egyesek a sztrájkot is, mások viszont nem, illetve csak akkor, ha egységes lesz minden iskolában. A köztársasági szakszervezeti vezetőségnek felrótt hiányosságok bizalmatlanságot keltenek a tagságban, és e hiányosságo­kat továbbítják az ágazati bizottságnak, sőt valószínűleg leváltását is kérni fogják. A tegnapi ülésen úgy határoztak, hogy elnapolják a sztrájk megkez­dését mindaddig, míg az iskolák dolgozói nem lesznek egységesek, mert nem látják értelmét a munkabeszüntetésnek, ha csak néhány is­kolában szervezik meg. N. K. Magyar Szó Csokonai? - Az meg ki? Állok a felsőhegyi általános iskola új - talán néhány héttel ezelőtt felhe­­lyezett-kicserélt - névtáblája előtt, s megdöbbenve olvasom, azaz nem olva­som Csokonai Vitéz Mihály nevét. Mivelhogy nincs kiírva a táblára. Csupán azt látom rajta, hogy Stevan Sremac Általános Iskola (cirill és latin betűkkel­­ szerbül), magyarul pedig, hogy „Általános Iskola" és azt, hogy „Szenta”. A­etésemnek több oka is van. Kezdjük az apróbbakkal: a „Szenta” - bárhogyan is forgatjuk a helyesírási szabályzatot:­­ Zenta. Kötekedő lévén - meg hogy kissé felsőhegyi lokálpatrióta vagyok - ke­resem a táblán „Felsőhegy”-et. Nincs. Tehát ha idet­ed egy idegen, még azt hiheti, hogy „Szentá”-n jár. Megzavarhatja emellett az a körülmény, hogy ha éppen a húsz kilométerrel távolabbi Tornyoson néz körül, ott is „Szentá”-t lát. Nem is vagyunk mi olyan nagyon kisváros! Ennek ellenére vissza kell térnünk a tavalyi év novemberében közölt írásainkra, amelyekben arról volt szó, hogy a zentai községben Stevan Sre­­macról nevezik el az iskolaközpontot (ami ellen szinte senki sem emelt kifogást), ám az is fölmerült, hogy a felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály iskola elveszti nevét, ugyanúgy, mint a tornyosi Tömörkény István vagy a zentai Thurzó Lajos. Matykó igazgató úr, a zentai iskolaközpont vezetője tavaly ősszel kije­­lenttte, hogy félreértésről van szó, tehát az iskolanevek maradnak, azaz nem számozzák őket, mint a... Igaza volt: nem számozták. De kérdezem én, aki hitt az iskolaigazgató­nak, miszerint a számok mellett a nevek is megmaradnak, ha például sza­valóversenyt hirdetnek a „szentai” Stevan Sremac Általános Iskolában, ak­kor hová is kell menniük a versenyzőknek? A nevekkel együtt - hogy kifogás ne essék - a számokat is eltörölték. Stevan Sremacról nem azért kell tudniuk a zentaiaknak, mert ott szüle­tett, hanem alkotásai miatt. Ugyanúgy, mint Csokonairól, Tömörkényről vagy a szintén zentai Thurzó Lajosról alkotásaik miatt. Reméljük, nem egy táblától függ, hogy az iskolás gyerekek megismerik-e Csokonait. De azért az sem mellékes. Összegezésként: Hittem a korábbi kijelentéseknek. Kiderült, hogy téved­tem, tehát törölték a magyar iskolaneveket. (Az újságíró is lehet hiszékeny.) (Nehogy valaki félreértsen: sajnos állhattam volna sok másik tábla előtt is - a felsőhegyi véletlen. Mindegy, mert mindegyiken ugyanaz a szöveg áll. A lényeg marad, mármint hogy Csokonait illik ismernünk. Még Zentán is. FODOR István „Nem megyek én innen sehova” Megtartotta 50. tisztújító közgyűlését a zrenjanini Petőfi Művelődési Egyesület Vasárnap három (köztük a cím­ben idézett) Petőfi-verssel kezdte 50. tisztújító évi közgyűlését a zren­janini Petőfi Művelődési Egyesület. Vajdaság legrégibb magyar művelő­dési egyesületének gyülekezetét ez­úttal még ünnepélyesebbé tette a ritka jubileumi ünnepségre való fel­készülés. A közgyűlés másik jellem- Az új elnökség A közgyűlésen megválasztot­ták az új elnökséget, amelynek tagjai: Csuka József, Dutyik Já­nos, dr. Gyarmati Zoltán, Kiss Anikó, Kamrás Miklós, Miglinci Irén, Szöllősi László, Tabácski Aranka, dr. Tordé László, Vas­tag Miklós és Pintér Géza. Te­kintettel a jubileumi év miatt megnövekedett kötelezettsé­gekre, a munkát az idén folytat­ni fogják az elnökség eddigi tagjai is. Tőre pedig a fölismerés, hogy a kö­zeljövőben még inkább saját erejé­ből kell majd a becskereki magyar­ságnak fönntartania a művelődési egyesületét, az itt élő magyarság megmaradásának egyik támaszát. A közgyűlés vendégei voltak ezúttal a helybeli, a muzslyai és a szentmihá­­lyi műkedvelők, valamint a Máltai Szeretetszolgálat és a községi ama­tőr szövetség képviselői. A VMNYE táviratban üdvözölte a közgyűlést. A zrenjanini községben nagy ha­gyományai vannak a műkedvelés­nek. Egykor csaknem félszáz amatőr egyesület is működött, ma alig 3-4- ben folyik munka. Köztük a Petőfi­ben is, amelynek tagjai tavaly 35 je­lentősebb és számtalan kisebb ren­dezvény részvevői voltak. A 12 szak­osztályban több mint 200-an tevé­kenykednek. Az elmúlt évadban föl­léptek csaknem minden jelentősebb vajdasági amatőrszemlén, a színját­szók pedig a Ludas Matyival bejár­ták a környező magyarlakta helysé­geket, író-olvasó találkozókat tar­tottak, és nem maradtak el a hagyo­mányőrző estek sem. Az egyesület könyvtára a városi mellett a legrendezettebb könyvtár, amelynek könyvállománya megha­ladja a hét és fél ezret. Mintegy 200 olvasójuk van, és nemrégi óta Fo­­rum-kiadványokat is árulnak. A tánccsoport az elmúlt évadban ün­nepelte fönnállásának 25. évfordu­lóját. Sikeresen fölléptek a Gyön­gyösbokrétán. Van egy sokat ígérő gyermek tánccsoportjuk is. Sajnos nemrég eltávozott az élők soraiból Straub János, aki sok évig vezette a tánccsoportot. A színjátszóknak két korosztálya működik, és az alkalmi hagyományőrző műsorok mellett évente legalább két új színdarabot is bemutatnak. Az idén szeretnének a munkájukba bevonni néhány fel­nőtt szereplőt is. A gyermekszínját­szók rendszerint az ifjúsági csoport­ban folytatják a színjátszást, a legte­hetségesebbeket pedig a helybeli Madách Amatőrszínház várja. A Ját­szóház egyike az újabb szakcsopor­toknak, amelyben több mint 30 csöppséggel foglalkoznak, október óta pedig külön csoportban a vegyes házasságban született gyerekekkel. Egyéves a bábosok szakosztálya is, amely évente két- három új előadás­sal igyekszik betölteni azt az űrt, amely a becskereki magyar bábszín­ház megszüntetésével keletkezett. Jelenleg 12 tehetséges diákkal fog­lalkoznak. A Népművészeti szakosz­tály tavaly három kiállítást szerve­zett, és fölvette a kapcsolatot a jász­berényi Díszművészeti Szakkörrel, amelynek tagjait szeretnék az idén vendégül látni. Az elmúlt évadban tevékenykedett még a szólóéneke­sek csoportja, a népi zenekar, a né­pegyetem, a Pitypalaty gyermekkó­rus és a Nyitnikék önképzőkör is. Nemrég segélyező szakosztály ala­kult, amely önkéntes adományokat gyűjt a művelődési élet anyagi meg­segítése céljából. Az idei év természetesen a jubile­um méltó megünneplése jegyében telik. Március végén zárult az iro­dalmi és a képzőművészeti pályázat. Irodalmi esteket és több alkalmi ki­állítást is terveznek. A központi ün­nepség május 6-án lesz, azon a na­pon, amikor ötven évvel ezelőtt Becskereken, a Duderski-féle palota nagytermében mintegy ezer ember jelenlétében Vajdasági Magyar Mű­velődési Közösség néven megala­kult az első magyar művelődési egyesület Vajdaságban. Május 6-án délelőtt a Népszínház nagytermé­ben ünnepi műsort tartanak, este pedig gálaest lesz. K.I. n­ff | MŰVELŐDÉS 11 Munkaszombat nélkül? - A következő iskolaévben Szer­biában az iskolák minden bizonnyal mentesülnek a munkaszombatoktól - jelentette ki tegnap a Tanjugnak M­­odra­g Ignjatović köztársasági ok­tatásügyi miniszterhelyettes. Ignja­­tović kifejtette továbbá, hogy a mun­kaszombatok nem voltak kellőkép­en hatékonyak, és feleslegesen ter­elték az amúgy is agyonra terhelt általános iskolásokat. A tanév­­elrendezéseiről és más, a tantervet illető kérdésekről már hónap­ok óta folyik a vita. Várható­lag április derekáig a konkrétumok­ról is értesül a közvélemény, ugyan­is az oktatásügyi minisztérium arra az időpontra tervezi a tantervmódo­sítások véglegesítését. (Tanjug) Levél nővéremnek II. Pénteken Cseh Tamás-koncert Zentán Generációk hallgatták és hallgat­ják már lassan évtizedek óta az egyik legeredetibb magyar szerzőpáros meg-megújuló zenei kísérleteit. Be­­reményi Géza egyéni hangvételű és összetéveszthetetlen dalszövegeit Cseh Tamás adja elő - ha lehet - - még egyénibb tolmácsolásban, és a páros közös alkotásai (Levél nővé­remnek, Antoine és Desirée, Fehér babák takarodója, Műcsarnok, Frontátvonulás stb.) együtt az egye­temes magyar zenekultúra értékes és külön fejezetét alkotják. Cseh Tamás viszonylag ritka ven­dég Vajdaságban, ezért március 24- én, pénteken 19.30-kor érdemes lesz ellátogatni a zentai Művelődési Házba mindazoknak, akik kedvelik ezt a műfajt. A Levél nővéremnek II. című koncertre a belépőjegy 6 dinárba kerül. I-P Megszépülve, biztonságban 125 éves a bécsi Musikverein A Musikverein, a Zenebarátok Társa­ságának világhírű épülete a bécsi Karlsplatzen - fogalom. Az idei újévi hangverseny, amelyen Zubin Mehta ve­zényelte a Bécsi Filharmonikusokat, alig egy héttel előzte meg a nagy évforduló, a Musikverein százhuszonötödik szüle­tésnapját. Az ünnepi koncert karmeste­re Ricardo Muti volt, a műsoron pedig ugyanazok a darabok szerep­elnek, mint amelyeket a nyitó koncerten, 1870. ja­nuár 6-án játszottak a Bécsi Filharmoni­kusok, az akkor már negyed százada működő nevezetes zenekar. Beethoven V. szimfóniája volt a műsor fő száma. Akkoriban, egy és egynegyed száza­da, az ünnepségek sorozata már 1870. január 5-én megkezdődött, amikor Fe­renc József császár-jelképesen - szemé­lyesen helyezte el az utolsó építőkövet az épületen. A másnapi díszkoncertet és ez­zel az Aranyterem átadását tíz nap múl­va egy másik koncert követte: Clara Schumann a kisebbik, Brahmsról elne­vezett terem nyitókoncertjén játszott, és ugyanezen a nap­on megvolt az avatóbál is. Még ezen az éjszakán bekövetkezett a tragédia: a ruhatárban tűz ütött ki, és Bécs új, első nagy koncerttermének egy része romokban hevert, hamu lepte be. A százhuszonöt év maga a zenetörté­nelem. Hatalmas sikerek, de legalább ekkora bukások színhelye is volt: itt ren­dezték Schönberg botrányos koncertjeit, amelyeken a szerzőt szinte megverték, és ez az a hely, ahonnan Bruckner III. szimfóniájának bemutatójáról a közön­ség tömegesen menekült, amíg összesen húsz-egynéhányan nem maradtak (köz­tük Gustav Mahler). És ugyanitt érte meg ugyanez a mester a VIII. szimfónia - az Ezrek szimfóniája - fergeteges sike­rét A Musikverein az elmúlt tíz évben megújult A renoválás 1984-ben kezdő­dött s mindkét terme megszépült Az Aranyterem végre klímaberendezést is kapott így nem kell trópusi hőségben végigizzadni a nyári fesztiválok koncert­jeit Nem takarékosságból vártak eddig: itt az akusztika mindenek felett áll, s en­nek megőrzéséhez kellett megtalálni az optimális műszaki megoldást - tudatja az MTI. Májusi gitárfesztivál Adán Fennállásának alig több mint negyed éve után az adai Muzička Omladina­­ Ze­nekedvelő Ifjúság (MOZI) vezetősége elmondhatja magáról, hogy valóban sikerült új színt és változatosságot vinnie az adai fiatalok életébe. A MOZI klubban már ha­gyományossá váltak a szombat esti könnyűzenei koncertek (hazai és külföldi előa­dókkal egyaránt), működik az egyesület irodalmi csoportja, és már több tárlat is lét­rejött a Zenekedvelő Ifjúság szervezésében. A MOZI-sok most újabb vállalkozásra szánták rá magukat: május elsején meg­szervezik az - elsősorban a rock és a blues műfaját áp­oló - amatőr és félamatőr zene­karok és előadók egynapos fesztiválját és versenyét, a Gitárpárbajt A fesztivál bene­vezési határideje április 15., az érdeklődők a 024/851-152 vagy pedig a 024/852-473 számú telefonon jelentkezhetnek és egyben kérhetnek bővebb információkat a fesz­tivállal kapcsolatban. I-P

Next