Magyar Szó, 1995. április (52. évfolyam, 76-99. szám)
1995-04-12 / 85. szám
1995. április 12., szerda A munka mérlegelése Tisztújító közgyűlésre készül a szabadkai reformpárt A Vajdasági Demokratikus Reformpárt szabadkai szervezete április 22-én tartja második tisztújító közgyűlését. Ez alkalomból tegnap sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Petar Doroslovald, a szervezet elnökségi tagja ismertette az elmúlt négyéves időszakban folytatott munkáról készült jelentést, amely a közgyűlés elé kerül majd. Ebben részletezi a reformpárt megalakulásának körülményeit, a mozgalomból párttá való átalakulás fokozatait is, a különböző szintű választásokon való részvételüket és eredményeiket. A szabadkai szervezetről szólva leszögezi, hogy az felismerhetően és folyamatosan tevékenykedik a város politikai színterén, ahol mellette 15 párt, szervezet és mozgalom működik. A szabadkai szervezetnek jelenleg egy szövetségi és két tartományi képviselője, valamint négy tanácsnoka van. Doroslovatki rámutatott, hogy a szervezetet nem bolygatták meg belső viszályok, és hogy ez az egyetlen olyan csoport, amely minden más politikai csoportosulást maga köré tud tömöríteni a pártközi dialógushoz. Hangsúlyozta, hogy a szabadkai reformosok részt vettek a tartományi szervezet minden kulcsfontosságú politikai projektumának kidolgozásában. Kiemelte, hogy a reformerősök más politikai pártokkal ellentétben a gazdasági és politikai átalakulásra, a nemzeti kérdések megoldására, Vajdaság autonómiájára, a magasabb életszínvonal elérésére funkcionális politikai modelleket kínáltak fel, és ezeket a kérdéseket nemcsak politikai eszközként, a hatalom puszta megtartására használták fel. Bejelentette, hogy a VDRP egy új, harmadik politikai csoportosulás megalakításán fáradozik, amelynek alapjai a polgári állam, a feltétel nélküli béke, a rendszerváltás, az emberi jogok és szabadságok biztosítása, a teljes nemzeti egyenjogúság és a sajtószabadság lenne. A tegnapi sajtótájékoztatón a VDRP szabadkai szervezetének oktatással kapcsolatos álláspontjait dr. Létai Pál, elnökségi tag ismertette, rámutatva arra, hogy az oktatás Szabadkán, de az egész országban is katasztrofális helyzetben van. Ennek bizonyítéka a központosítás, amely olyan méreteket öltött, hogy még egy takarítónőt sem lehet elbocsátani az iskolából minisztériumi jóváhagyás nélkül. Az oktatási rendszerből teljesen hiányzik a demokrácia, és megszüntették a szakszolgálat rendszerét is. Hogy mennyire szakszerűtlen az oktatás, szabadkai példával bizonyította, ahol a tanerő 43 százaléka olyan tantárgyakat tanít, amelyekre nincs szakképesítése. Rámutatott a pedagógusok katasztrofális anyagi helyzetére is, továbbá a nemzetiségi, elsősorban magyar nyelvű oktatás leromlására, az iskolaszékeknek a lakosság nemzetiségi struktúrájához nem alkalmazkodó összetételére. Véleménye szerint a válsághelyzet megoldására meg kellene alakítani Vajdaság AT oktatási tanácsát, amely kimagasló szakemberekből állna és feladatai többek között a következők lennének: iskolák alapítása, iskolahálózat kidolgozása, tantervek kidolgozása, iskolaszékek és igazgatók kinevezése, szakszolgálat megszervezése a tartomány területén stb. Feladata lenne továbbá egy szabadkai pedagógiai egyetemnek a megalakítása, amely a magyar nyelvű oktatás céljára óvónőket, tanítókat és tanárokat képezne, illetve ugyanezeket szerb nyelven is, ha szükség mutatkozik rá. Úgy vélte, hogy a tiszta magyar nyelvű iskolák megalakítása nem lenne megfelelő megoldás az anyanyelvű oktatás rendezésére, mert fennállna a veszély, hogy a szülők szerb iskolába íratnák gyerekeiket, ha magyar iskola csak távolabb lenne. Véleménye szerint az anyanyelvű oktatásnak színvonalasnak és hatékonynak kell lennie, ami a szerbekkel egy iskolában is megvalósítható. Húsvéti tojások Nem mindennapi díszek kiállítása Húsvéti tojások korszerű kivitelezésben - ez a cime Natasa Filipovic kiállításának, amely ma délután 6 órakor nyílik meg a Városháza előcsarnokában. Azt, hogy nem mindennapi díszekről van szó, bizonyítja a tárlatmegnyitóra készült meghívón látható, fakéregbe burkolt, kukoricahánccsal és csigával díszített tojás is. m. k. Melyik kormány a felelős? A Szabadkai Rádió szerb szerkesztőségének reagálása A Szabadkai Rádió szerb szerkesztősége tegnap Cedomir Kilibarda főszerkesztő kísérőlevelével írásos formában eljuttatta szerkesztőségünkbe reagálását arra az interjúra, amelyet Kern Imrével, a végrehajtó bizottság és a rádió igazgatóbizottságának elnökével készítettünk az intézményben előállt helyzetről és amely április 6-án jelent meg lapunkban. A levél, amelynek szövegét egészében közöljük, bár jóval hosszabb, mint a vitatott írás, így hangzik: Nem vonjuk kétségbe az igazgatóbizottság elnökének jogát, hogy kommentálja a legújabb eseményeket a kollektívában, csak ne tette volna a végsőkig egyoldalúan. Érdekes, hogy a Magyar Szó újságírója tudja, hogy Tibetije Kopilovic lemondását viharos légkörben fogadták el az igazgatóbizottsági ülésen, holott Kern Imre elnök megtiltotta a rádió újságíróinak, hogy bármit közzétegyenek róla Kern Imre azért minősíti labilisnak a helyzetet a Szabadkai Rádióban, mert egyesek nem tudnak beletörődni, hogy nem kapcsolódtak be az RTL rendszerébe, és minden alkalmat megragadnak, hogy rontsák a helyzetet. Ez a kijelentés a viszonyokról való tájékozatlanságról árulkodik, mivel a többség ellenezte a csatlakozást, ami most azt jelentené, hogy a többség csinálna felfordulást Kern Imre szerint Tibetije Kopilovic kiegyensúlyozott, megfontolt személyiségével kívánták a kedélyeket csitítani, és az elért eredményei ellenére szembefordultak vele. Ez egy újabb logikátlanság, hacsak nem tekintjük sikernek a szanációs programot, a 223 dináros átlagfizetést és a bírósági vizsgálóeljárást a pénzügyi szabálytalanságok miatt. Vajon siker-e az, hogy a délelőtti műsorok készítői egy éve nem kaptak egy vasat sem munkájukért, noha az igazgató személyesen szavatolta, ezzel szemben a túlórában végzett munka megfizetésének lehetőségét csak a hozzá közel álló személyek esetében használták ki, például a titkárnőjének több hónapon át kifizették a törülközőmosást. Vajon a rádióműsor szempontjából mi a fontosabb? A foglalkoztatottak elégedetlensége fokozódott az alacsony keresetek miatt is, melyek Kern Imre szerint részben azért voltak olyanok, mert a múlt év júniusától nem folyt be a magyarországi szolgáltatásokért járó pénz. A magyarországi munka azonban nem szűnt meg, csak a pénz nem érkezik, és a dolgozók hónapok óta szeretnék tudni, hova lett. Választ a lemondáskor sem kaptunk, és az igazgatóbizottság elnöke sem tudja, noha a dolgozóinkkal való ritka találkozásai egyikének alkalmával azt mondta, igazgatni jött, hát még meglepőbb, hogy az üzletelés ilyen módja nem érdekli Nem teljesen világos, milyen kormányt tart Kérn úr a címben felelősnek az alacsony fizetésekért. Igaz, hogy a köztársasági kormány befagyasztotta a fizetéseket, de az is, hogy az igazgatóbizottság két hónappal a kormány előtt befagyasztotta őket szanációs programjával, valamint lassúsága miatt az év végéig meghosszabbította a szanálást. A helyi önkormányzat a múlt év közepétől teljes mértékben átvette a rádiósok keresetének pénzelését - emeli ki Kérn, de arról nem szól, hogy ezek a községi tisztviselők keresetének szintjén alakultak, és feleakkorák voltak, mint az addigi kereseteink. Az sem teljesen világos, hogy Kern Imre kit védelmez: a lemondásban levő igazgatót a saját dolgozóitól, akik a referendumon kimondták ítéletüket, vagy őket támadja a bizalmatlanság miatt. A hatalomnak nem kellene lebecsülnie a szakszervezet erejét, mert még mindig ez a dolgozók harcának egyetlen formája, és arról se feledkezzenek meg, hogy addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. A Szabadkai Rádió szerb szerkesztőségének újságírói á. Magyar Szó MA Szavaznak a harisnyagyáriak A Március 8-a Harisnyagyárban ma reggel nyolc és délután négy óra között bonyolítják le a szakszervezeti választásokat. Mint azt a gyárban megtudtuk, egyes tanácstagok iránt felmerült bizalmatlanság miatt a választást már korábban meg kellett volna tartani, de most, hogy az eddigi elnök - új munkahelyre való távozása után - lemondott tisztségéről, nem halaszthatták tovább lebonyolítását, mivel azonban sok dolgozójuk kényszerszabadságon van, a sajtó útján értesítik őket a mai választásokról. S.K.Á. BAJMOK Szombaton húsvéti körmenet A bajmoki Szent Péter és Pál plébánián is készülnek a húsvéti ünnepekre. A nagyhét az üdvösség legnagyobb eseménye és a virágvasárnappal kezdődik. Ez urunk szenvedésének a napja. Nagycsütörtökön a püspök úr olajszentelési misét mutat be a szabadkai székesegyházban. A mise, amely csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdődik, az egyházmegye összes papjának bevonásával történik - hallottuk Vajda Károly bajmoki tisztelendőtől. De az utolsó vacsora emlékére tartott szentmisét plébániánként tartják. Bajmokon az utolsó vacsora miséje csütörtökön este 8 órakor lesz. Nagypénteken nem tartanak misét, de délután 3 órakor igeliturgia lesz, továbbá a hívek könyörgése és megemlékezése Krisztus haláláról. Nagyszombaton délelőtt 11, illetve délután 2 órakor húsvéti ételszentelés lesz. A húsvéti virrasztás a bajmoki templomban nagyszombaton este 8 órakor fényünnepséggel kezdődik, majd gyertyás körmenet következik a templom körül. Minden istentiszteletet két nyelven (magyarul és horvátul) tartanak. Vasárnap három mise lesz a következő sorrendben: 8 órakor magyar, 9 órakor német, 10 órakor pedig horvát nyelven. Húsvéthétfőn két mise lesz: 8 órakor magyar, 10 órakor pedig horvát nyelvű. M.A. SZABADKÁN MA * Pajzán örökség a cime a Ballangó együttes műsorának, amely ma este fél nyolckor lesz a Városi Könyvtárban. Az összekötő szöveget dr. Szölősy Vágó László írta, a zenei konzultáns Bodor Anikó. A műsort gyermekeknek nem ajánlják. FILM ZVEZDA: Végzetes álmatlanság, amerikai thriller (17, 19, 21) MUNKÁS: Szöcske, amerikai thriller (18, 20) * Forró álmok, amerikai pornófilm (16, 22) SZÍNHÁZ KPGT: Bűn és bűnhődés, szerb nyelvű előadás (20) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 7-től reggel 7 óráig, tel.: 94 vagy 54-373 * Gyermekgyógyászati rendelő: Boro Bakovic u. 14., tel.: 53-559 * Iskolai rendelő, teL: 53- 627 * Nőgyógyászati rendelő, teL: 52- 543 • Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 52-499. Házasság előtti és családi tanácsadó (Jugoszláv Néphadsereg útja 33.) tel: 36 000 (munkanapokon 8 és 14 óra között) KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiállítás: Nikola Tesla élete és munkássága KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ: A hazai képregény 60 éve VÁROSI KÖNYVTÁR (galéria): Szedlár Rudolf, Domonkos Mária és Turzai Sándor kiállítása FRANZER GALÉRIA: Emile Rostié kiállítása ART CAFFÉ: Verebes Géza képeinek kiállítása LEONARDO GALÉRIA: Zorán Tairovic kiállítása SZABADKA 9 NYUGDÍJASOK figyelmébe Kedvezményes üdülési lehetőségek A Nyugdíjasok Egyesülete kedvez-,ményes üdülési lehetőséget kínál a tagoknak a hazai és magyarországi gyógyüdülőkben. íme az árjegyzék: Igalón, a Borac szállóban - ahol négy részletben törleszthető az ár - a kétágyas szobákban a napi teljes ellátás 33 dinárba kerül, fekvőbetegeknek 42 dinár. Az ún. régi deviza takarékbetéttel is törleszthető az üdülés költsége. Ugyanilyen áron kínálja szolgáltatásait a Prolom Banja-i Radan szálló. Sokobanján, Mataruska Banján és Niska Banján 30 dinár a napi teljes ellátás. A legkedvezményesebb árat a Sijerijska Banja-i Gejzír szálló kínálja: 28 dinárba kerül a napi panzió. A kanizsai fürdőben a háromágyas szobákban a napi teljes ellátás 39, a kétágyasokban 42 dinár, de 10 százalékos kedvezményt nyújtanak az egyesület tagjainak. Magyarországon, a Szolnok környéki Béregen az elszállásolás és az ebéd 550 forintba kerül. Az őszre esedékes váltásokat kéthetenként szervezik, azzal hogy a jelentkezők csoportosan utaznak sínbusszal Szegedre, majd onnan autóbusszal szállítják őket a helyszínre. A jelentkezési határidő április 15-e. ••• Az egyesület szalmaképkészítő alosztályában nagyban folynak az előkészületek a gyújtók és kézimunkázók MIRK ’95 elnevezésű nemzetközi kiállítására, ahol tagjaik a korábbi években is már szép sikerrel szerepeltek. A belvárosi, Petar Drapíin utcai nyugdíjasklubban a közelmúltban megnyílt „nyugdíjasból” után hamarosan Csantavéren is nyílik egy ilyen jellegű, kizárólag a tagságot ellátó üzlet, amelyben kedvezményes áron szerezhetik be a leszükségesebb élelmiszereket, közszükségleti cikkeket. A Utó marsall utca 37. alatt megnyíló üzletet a Centroprodukt látja el termékekkel. S. K.Á. Munkálatok a Vigadón A felújítás júliusra befejeződik Még a múlt év végén megkezdődött a palicsi Vigadó épületének felújítása. A szabadkai önkormányzat beruházóként a Demand magánvállalatot bízta meg a munkálatok kivitelezésével, az alvállakozó pedig a Subiro cég. A munkálatok felügyeletét a Standard Projekt végzi a Községközi Műemlékvédelmi Intézet meghatározta feltételek alapján. Az eredeti elképzelések szerint csak az elkorhadt gerendákat kellett volna kicserélni, de az épület megbontásakor kiderült, hogy annyira rossz állapotban van, hogy egyetlen megoldásnak csak az újjáépítés mutatkozott. A helyszínen járva meggyőződhettünk, hogy a munkálatok megfeszített tempóban folynak, és a terveknek megfelelően a nyugati szárnyat május elejéig, a másikat pedig július elejéig kellene befejezni. Értesüléseink szerint gondok jelentkeztek az építőanyag (cserepek, lapok és padlólemezek) biztosításában, amit azonban remélhetőleg sikerül időben áthidalni (-) Képek a virágszalonban Holnap este hat órakor új virágszalon és minigaléria nyílik a Makszim Gorkij utca 6/a-ban. Az Arabeska szalonban szeretnék lehetővé tenni a szabadkai és az ország más vidékein élő alkotók bemutatkozását. A megnyitón Török István, Gyurkovics Hunor és Szabna László képeit mutatják be, a kiállított festmények megvásárolhatók. K.M. Kétszeres csoda A Vigadó emlékei a mi örökségünk Intenzív ütemben folyik a palicsi Vigadó felújítása, és bízhatunk abban, hogy a terveknek megfelelően a nyugati szárnyat május, a másikat pedig július elsejéig, eredeti szépségének visszaállításával visszakapja a (sétáló)közönség. A Vigadó (a szabadkaiakhoz és palicsiakhoz inkább a Nagyterasz elnevezés áll közelebb) 1912-ben készült, a terveket Komor Marcell és Jakab Dezső építészek készítették a fürdőhely más, jeles épületeivel együtt, hiszen a Víztorony, a Tó Szálló is az ő művük. A pályázatot, a fürdőhely arculatának kialakítása céljából, 1906-ban írták ki, a város a beruházáshoz szükséges pénzt a hajdújárási szőlők eladása által teremtette elő. Szabadka arculatáról gondolkodva kitüntetett figyelemben kell részesíteni a századfordulót, hiszen a Városháza, a Zsinagóga, több banképület, csakúgy, mint a fürdőhely építészeti alkotásai, ebben az időszakban készültek el Kétszeresen is csodának kell látnunk ezt a korszakot, egymástól nem függetlenül megtörtént csodának. A város épületeiről már a kisgyerekek is tudják, hogy a szecesszió remekei, Közép- Európa építészetében is számon tartott építészeti alkotások, ám a közgondolkodás ezen a ponton megáll, nem járja körül azt a tényt, hogy erre éppen itt, Szabadkán, „Sárszegen” került sor, ebben a poros, tespedt városban adtak találkozót egymásnak az építőművészet legnagyobbjai, az akkor modernnek nevezett szecessziós stílus művelői. Bár látszatra nincs ebben semmi csodaszerű, megragadhatta az itt alkotó építészeket a város hangulata, igen, éppen búskomorsága, de a pénz is, amit elképzeléseikért kaptak, vagy egyszerűen itt telepedtek le, családi szálak fűzték őket Szabadkához, hát természetesnek tartották, hogy ide tervezzenek épületeket. Akármelyik változat az igaz, de ha együttesen azok, akkor is csodának kell tekintenünk magát a tényt: a szecesszió nagyjai, az építészet látnokai alkottak itt. És a sort nem zárhatjuk le a már említett nevekkel, meg kell említenünk Macskovics Tituszt, aki a Városháza építési munkálatait felügyelte, ugyanakkor, maga is tehetséges építészmérnök révén, tervezett is, közkórházat, bankot, gimnáziumot, könyvet írt Palics parkosításáról, villáiról és szólóiról, meg kell említeni Róth Miksát, a „vitrázsművészt”... Ide tömörültek, hogy a kor uralkodó, de egyértelműen nem támogatott stílusát tökélyre vigyék. Azt, hogy a szecesszió, a virágzó, burjánzó, érzéki megnyilvánulás nem talált megértésre mindenütt, példákkal érzékeltethetnénk, hiszen több pályázaton is elutasíttattak a szecesszióban gondolkodó tervezők, mint ahogy az is előfordult, hogy befejezhették álmukat, téglába, stukkóba öntve láthatták azt, de aztán megbízást többet nem kaptak. Fölösleges lenne találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mi volt a város hangulatában az, ami ide vonzotta ezeket az embereket, kihívásnak is érezhették a homokon megkapaszkodott és élni, lélegezni akaró várost, amelynek ők adhatták a levegőt. Ezt már nem tudhatjuk, de az épületeket szemlélve képzelődhetünk. A csoda másik összetevője a város akkori vezetőségének elszántsága, hogy megvalósít egy olyan városarculatot, amely a tér ellenében fog virágozni, indázni, a homok poros szürkesége ellenére fog létezni. Nemcsak a pénz előteremtése jelentheti egy város vezetőségének nagyságát, amellyel beépíti a rendelkezésére álló teret, de az is, hogy a korhangulatot meghatározó stílusok művelői közül éppen azoknak az alkotóknak nyújtott megmutatkozási lehetőséget, akiknek csapongó fantáziája zsenialitással ötvözve egy olyan várost teremtett, amely magába fogad, magába zár. E két csodát nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor a Vigadó felújításáról szólunk, mert ez ennek az örökségnek a megbecsülését jelenti. A Palicsra látogatókban, a Vigadó körül sétálgatókban ilyen módon tudatosíthatják a városatyáink azt, mit jelent, mit kell, hogy jelentsen ez a város a benne élőknek. ..