Magyar Szó, 1995. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1995-04-12 / 85. szám

1995. április 12., szerda A munka mérlegelése Tisztújító közgyűlésre készül a szabadkai reformpárt A Vajdasági Demokratikus Re­formpárt szabadkai szervezete április 22-én tartja második tisztújító közgyű­lését. Ez alkalomból tegnap sajtótájé­koztatót tartottak, amelyen Petar Do­­roslova­ld, a szervezet elnökségi tagja ismertette az elmúlt négyéves időszak­ban folytatott munkáról készült jelen­tést, amely a közgyűlés elé kerül majd. Ebben részletezi a reformpárt megala­kulásának körülményeit, a mozgalom­ból párttá való átalakulás fokozatait is, a különböző szintű választásokon való részvételüket és eredményeiket. A sza­badkai szervezetről szólva leszögezi, hogy az felismerhetően és folyamato­san tevékenykedik a város politikai színterén, ahol mellette 15 párt, szer­vezet és mozgalom működik. A sza­badkai szervezetnek jelenleg egy szö­vetségi és két tartományi képviselője, valamint négy tanácsnoka van. Doros­­lovatki rámutatott, hogy a szervezetet nem bolygatták meg belső viszályok, és hogy ez az egyetlen olyan csoport, amely minden más politikai csoporto­sulást maga köré tud tömöríteni a pártközi dialógushoz. Hangsúlyozta, hogy a szabadkai reformosok részt vet­tek a tartományi szervezet minden kulcsfontosságú politikai projektumá­nak kidolgozásában. Kiemelte, hogy a reformerősök más politikai pártokkal ellentétben a gazdasági és politikai át­alakulásra, a nemzeti kérdések megol­dására, Vajdaság autonómiájára, a magasabb életszínvonal elérésére funkcionális politikai modelleket kí­náltak fel, és ezeket a kérdéseket nem­csak politikai eszközként, a hatalom puszta megtartására használták fel. Bejelentette, hogy a VDRP egy új, harmadik politikai csoportosulás meg­alakításán fáradozik, amelynek alapjai a polgári állam, a feltétel nélküli béke, a rendszerváltás, az emberi jogok és szabadságok biztosítása, a teljes nem­zeti egyenjogúság és a sajtószabadság lenne. A tegnapi sajtótájékoztatón a VDRP szabadkai szervezetének okta­tással kapcsolatos álláspontjait dr. Lé­tai Pál, elnökségi tag ismertette, rá­mutatva arra, hogy az oktatás Szabad­kán, de az egész országban is kataszt­rofális helyzetben van. Ennek bizonyí­téka a központosítás, amely olyan mé­reteket öltött, hogy még egy takarító­nőt sem lehet elbocsátani az iskolából minisztériumi jóváhagyás nélkül. Az oktatási rendszerből teljesen hiányzik a demokrácia, és megszüntették a szakszolgálat rendszerét is. Hogy mennyire szakszerűtlen az oktatás, szabadkai példával bizonyította, ahol a tanerő 43 százaléka olyan tantárgyakat tanít, amelyekre nincs szakképesítése. Rámutatott a pedagógusok katasztro­fális anyagi helyzetére is, továbbá a nemzetiségi, elsősorban magyar nyel­vű oktatás leromlására, az iskolaszé­keknek a lakosság nemzetiségi struk­túrájához nem alkalmazkodó összeté­telére. Véleménye szerint a válság­­helyzet megoldására meg kellene ala­kítani Vajdaság AT oktatási tanácsát, amely kimagasló szakemberekből áll­na és feladatai többek között a követ­kezők lennének: iskolák alapítása, is­kolahálózat kidolgozása, tantervek ki­dolgozása, iskolaszékek és igazgatók kinevezése, szakszolgálat megszerve­zése a tartomány területén stb. Felada­ta lenne továbbá egy szabadkai peda­gógiai egyetemnek a megalakítása, amely a magyar nyelvű oktatás céljára óvónőket, tanítókat és tanárokat ké­pezne, illetve ugyanezeket szerb nyel­ven is, ha szükség mutatkozik rá. Úgy vélte, hogy a tiszta magyar nyelvű is­kolák megalakítása nem lenne megfe­lelő megoldás az anyanyelvű oktatás rendezésére, mert fennállna a veszély, hogy a szülők szerb iskolába íratnák gyerekeiket, ha magyar iskola csak tá­volabb lenne. Véleménye szerint az anyanyelvű oktatásnak színvonalasnak és hatékonynak kell lennie, ami a szer­­bekkel egy iskolában is megvalósítha­tó. Húsvéti tojások Nem mindennapi díszek kiállítása Húsvéti tojások korszerű kivitele­zésben - ez a cime Natasa Filipovic kiállításának, amely ma délután 6 óra­kor nyílik meg a Városháza előcsarno­kában. Azt, hogy nem mindennapi díszekről van szó, bizonyítja a tárlat­megnyitóra készült meghívón látható, fakéregbe burkolt, kukoricahánccsal és csigával díszített tojás is. m. k. Melyik kormány a felelős? A Szabadkai Rádió szerb szerkesztőségének reagálása A Szabadkai Rádió szerb szerkesz­tősége tegnap Cedomir Kilibarda fő­­szerkesztő kísérőlevelével írásos for­mában eljuttatta szerkesztőségünkbe reagálását arra az interjúra, amelyet Kern Imrével, a végrehajtó bizottság és a rádió igazgatóbizottságának elnö­kével készítettünk az intézményben el­őállt helyzetről és amely április 6-án jelent meg lapunkban. A levél, amely­nek szövegét egészében közöljük, bár jóval hosszabb, mint a vitatott írás, így hangzik: Nem vonjuk kétségbe az igazgató­bizottság elnökének jogát, hogy kom­mentálja a legújabb eseményeket a kollektívában, csak ne tette volna a végsőkig egyoldalúan. Érdekes, hogy a Magyar Szó újsá­gírója tudja, hogy Tibetije Kopilovic lemondását viharos légkörben fogad­ták el az igazgatóbizottsági ülésen, ho­lott Kern Imre elnök megtiltotta a rá­dió újságíróinak, hogy bármit közzéte­­gyenek róla Kern Imre azért minősíti labilisnak a helyzetet a Szabadkai Rádióban, mert egyesek nem­ tudnak beletörőd­ni, hogy nem kapcsolódtak be az RTL rendszerébe, és minden alkalmat meg­ragadnak, hogy rontsák a helyzetet. Ez a kijelentés a viszonyokról való tájéko­zatlanságról árulkodik, mivel a több­ség ellenezte a csatlakozást, ami most azt jelentené, hogy a többség csinálna felfordulást Kern Imre szerint Tibeti­je Kopilovic kiegyensúlyozott, meg­fontolt személyiségével kívánták a ke­délyeket csitítani, és az elért eredmé­nyei ellenére szembefordultak vele. Ez egy újabb logikátlanság, hacsak nem tekintjük sikernek a szanációs progra­mot, a 223 dináros átlagfizetést és a bírósági vizsgálóeljárást a pénzügyi szabálytalanságok miatt. Vajon siker-e az, hogy a délelőtti műsorok készítői egy éve nem kaptak egy vasat sem munkájukért, noha az igazgató szemé­lyesen szavatolta, ezzel szemben a tú­lórában végzett munka megfizetésé­nek lehetőségét csak a hozzá közel álló személyek esetében használták ki, pél­dául a titkárnőjének több hónapon át kifizették a törülközőmosást. Vajon a rádióműsor szempontjából mi a fonto­sabb? A foglalkoztatottak elégedetlensége fokozódott az alacsony keresetek miatt is, melyek Kern Imre szerint részben azért voltak olyanok, mert a múlt év júniusától nem folyt be a magyarorszá­gi szolgáltatásokért járó pénz. A ma­gyarországi munka azonban nem szűnt meg, csak a pénz nem érkezik, és a dolgozók hónapok óta szeretnék tudni, hova lett. Választ a lemondás­kor sem kaptunk, és az igazgatóbizott­ság elnöke sem tudja, noha a dolgozó­inkkal való ritka találkozásai egyiké­nek alkalmával azt mondta, igazgatni jött, hát még meglepőbb, hogy az üz­letelés ilyen módja nem érdekli Nem teljesen világos, milyen kor­mányt tart Kérn úr a címben felelős­nek az alacsony fizetésekért. Igaz, hogy a köztársasági kormány befa­gyasztotta a fizetéseket, de az is, hogy az igazgatóbizottság két hónappal a kormány előtt befagyasztotta őket sza­nációs programjával, valamint lassúsá­ga miatt az év végéig meghosszabbítot­ta a szanálást. A helyi önkormányzat a múlt év közepétől teljes mértékben át­vette a rádiósok keresetének pénzelé­sét - emeli ki Kérn, de arról nem szól, hogy ezek a községi tisztviselők kere­setének szintjén alakultak, és feleakko­rák voltak, mint az addigi kereseteink. Az sem teljesen világos, hogy Kern Imre kit védelmez: a lemondásban le­vő igazgatót a saját dolgozóitól, akik a referendumon kimondták ítéletüket, vagy őket támadja a bizalmatlanság miatt. A hatalomnak nem kellene lebe­csülnie a szakszervezet erejét, mert még mindig ez a dolgozók harcának egyetlen formája, és arról se feledkez­zenek meg, hogy addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. A Szabadkai Rádió szerb szerkesztőségének újságírói á. Magyar Szó MA Szavaznak a harisnyagyáriak A Március 8-a Harisnyagyár­ban ma reggel nyolc és délután négy óra között bonyolítják le a szakszervezeti választásokat. Mint azt a gyárban megtudtuk, egyes tanácstagok iránt felme­rült bizalmatlanság miatt a vá­lasztást már korábban meg kel­lett volna tartani, de most, hogy az eddigi elnök - új munkahely­re való távozása után - lemon­dott tisztségéről, nem halaszthat­­ták tovább lebonyolítását, mivel azonban sok dolgozójuk kény­szerszabadságon van, a sajtó út­ján értesítik őket a mai választá­sokról. S.K.Á. BAJMOK Szombaton húsvéti körmenet A bajmoki Szent Péter és Pál plé­bánián is készülnek a húsvéti ünne­pekre.­­ A nagyhét az üdvösség legna­gyobb eseménye és a virágvasár­nappal kezdődik. Ez urunk szenve­désének a napja. Nagycsütörtökön a püspök úr olajszentelési misét mutat be a szabadkai székes­­egyházban. A mise, amely csütörtö­kön délelőtt 9 órakor kezdődik, az egyházmegye összes papjának be­vonásával történik - hallottuk Vaj­da Károly bajmoki tisztelendőtől. De az utolsó vacsora emlékére tar­tott szentmisét plébániánként tart­ják. Bajmokon az utolsó vacsora miséje csütörtökön este 8 órakor lesz. Nagypénteken nem tartanak mi­sét, de délután 3 órakor igeliturgia lesz, továbbá a hívek könyörgése és megemlékezése Krisztus haláláról. Nagyszombaton délelőtt 11, illetve délután 2 órakor húsvéti ételszente­lés lesz. A húsvéti virrasztás a baj­moki templomban nagyszombaton este 8 órakor fényünnepséggel kez­dődik, majd gyertyás körmenet kö­vetkezik a templom körül. Minden istentiszteletet két nyelven (magya­rul és horvátul) tartanak. Vasárnap három mise lesz a következő sor­rendben: 8 órakor magyar, 9 óra­kor német, 10 órakor pedig horvát nyelven. Húsvéthétfőn két mise lesz: 8 órakor magyar, 10 órakor pedig horvát nyelvű. M.A. SZABADKÁN MA * Pajzán örökség a cime a Ballangó együttes műsorának, amely ma este fél nyolckor lesz a Városi Könyvtárban. Az összekötő szöveget dr. Szölősy Vá­gó László írta, a zenei konzultáns Bo­dor Anikó. A műsort gyermekeknek nem ajánlják. FILM ZVEZDA: Végzetes álmatlanság, amerikai thriller (17, 19, 21) MUNKÁS: Szöcske, amerikai thril­ler (18, 20) * Forró álmok, amerikai pornófilm (16, 22) SZÍNHÁZ KPGT: Bűn és bűnhőd­és, szerb nyelvű előadás (20) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson este 7-től reggel 7 óráig, tel.: 94 vagy 54-373 * Gyermekgyó­gyászati rendelő: Boro Bakovic u. 14., tel.: 53-559 * Iskolai rendelő, teL: 53- 627 * Nőgyógyászati rendelő, teL: 52- 543 • Gyógyszertár: a Városháza épü­letében, tel.: 52-499. Házasság előtti és családi tanácsadó (Jugoszláv Nép­hadsereg útja 33.) tel: 36­ 000 (munka­napokon 8 és 14 óra között) KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiál­­lítás: Nikola Tesla élete és munkássá­ga KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKO­ZÓ: A hazai képregény 60 éve VÁROSI KÖNYVTÁR (galéria): Szedl­ár Rudolf, Domonkos Mária és Turzai Sándor kiállítása FRANZER GALÉRIA: Emile Ros­tié kiállítása ART CAFFÉ: Verebes Géza képei­nek kiállítása LEONARDO GALÉRIA: Zorán Tairovic kiállítása SZABADKA 9 NYUGDÍJASOK figyelmébe Kedvezményes üdülési lehetőségek A Nyugdíjasok Egyesülete kedvez-,­ményes üdülési lehetőséget kínál a ta­goknak a hazai és magyarországi gyó­gyüdülőkben. íme az árjegyzék: Iga­lón, a Borac szállóban - ahol négy részletben törleszthető az ár - a két­ágyas szobákban a napi teljes ellátás 33 dinárba kerül, fekvőbetegeknek 42 di­nár. Az ún. régi deviza takarékbetéttel is törleszthető az üdülés költsége. Ugyanilyen áron kínálja szolgáltatásait a Prolom Banja-i Radan szálló. Soko­­banján, Mataruska Banján és Niska Banján 30 dinár a napi teljes ellátás. A legkedvezményesebb árat a Sijerijska Banja-i Gejzír szálló kínálja: 28 dinár­ba kerül a napi panzió. A kanizsai für­dőben a háromágyas szobákban a napi teljes ellátás 39, a kétágyasokban 42 di­nár, de 10 százalékos kedvezményt nyújtanak az egyesület tagjainak. Magyarországon, a Szolnok kör­nyéki Béregen az elszállásolás és az ebéd 550 forintba kerül. Az őszre ese­dékes váltásokat kéthetenként szerve­zik, azzal hogy a jelentkezők csopor­tosan utaznak sínbusszal Szegedre, majd onnan autóbusszal szállítják őket a helyszínre. A jelentkezési határidő április 15-e. ••• Az egyesület szalmaképkészítő al­osztályában nagyban folynak az előké­születek a gyújtók és kézimunkázók MIRK ’95 elnevezésű nemzetközi kiál­lítására, ahol tagjaik a korábbi években is már szép sikerrel szerepeltek. A belvárosi, Petar Drapíin utcai nyugdíjasklubban a közelmúltban megnyílt „nyugdíjasból” után hama­rosan Csantavéren is nyílik egy ilyen jellegű, kizárólag a tagságot ellátó üz­let, amelyben kedvezményes áron sze­rezhetik be a leszükségesebb élelmi­szereket, közszükségleti cikkeket. A Utó marsall utca 37. alatt megnyíló üzletet a Centroprodukt látja el termé­kekkel. S. K.Á. Munkálatok a Vigadón A felújítás júliusra befejeződik Még a múlt év végén megkezdő­dött a palicsi Vigadó épületének felújí­tása. A szabadkai önkormányzat beru­házóként a Demand magánvállalatot bízta meg a munkálatok kivitelezésé­vel, az alvállakozó pedig a Subiro cég. A munkálatok felügyeletét a Standard Projekt végzi a Községközi Műemlék­­védelmi Intézet meghatározta feltéte­lek alapján. Az eredeti elképzelések szerint csak az elkorhadt gerendákat kellett volna kicserélni, de az épület megbontása­kor kiderült, hogy annyira rossz álla­potban van, hogy egyetlen megoldás­nak csak az újjáépítés mutatkozott. A helyszínen járva meggyőződhettünk, hogy a munkálatok megfeszített tem­póban folynak, és a terveknek megfe­lelően a nyugati szárnyat május elejé­ig, a másikat pedig július elejéig kelle­ne befejezni. Értesüléseink szerint gondok jelentkeztek az építőanyag (cserepek, lapok és padlólemezek) biz­tosításában, amit azonban remélhető­leg sikerül időben áthidalni (-) Képek a virágszalonban Holnap este hat órakor új virágsza­lon és minigaléria nyílik a Makszim Gorkij utca 6/a-ban. Az Arabeska sza­lonban szeretnék lehetővé tenni a sza­badkai és az ország más vidékein élő alkotók bemutatkozását. A megnyitón Török István, Gyurkovics Hunor és Szabna László képeit mutatják be, a kiállított festmények megvásárolha­tók. K.M. Kétszeres csoda A Vigadó emlékei a mi örökségünk Intenzív ütemben folyik a palicsi Vigadó felújítása, és bízhatunk abban, hogy a terveknek megfelelően a nyu­gati szárnyat május, a másikat pedig július elsejéig, eredeti szépségének visszaállításával visszakapja a (sétá­­ló)közönség. A Vigadó (a szabadkaiakhoz és pa­­licsiakhoz inkább a Nagyterasz elneve­zés áll közelebb) 1912-ben készült, a terveket Komor Marcell és Jakab De­zső építészek készítették a fürdőhely más, jeles épületeivel együtt, hiszen a Víztorony, a Tó Szálló is az ő művük. A pályázatot, a fürdőhely arculatának kialakítása céljából, 1906-ban írták ki, a város a beruházáshoz szükséges pénzt a hajdújárási szőlők eladása által teremtette elő. Szabadka arculatáról gondolkodva kitüntetett figyelemben kell részesíteni a századfordulót, hi­szen a Városháza, a Zsinagóga, több banképület, csakúgy, mint a fürdőhely építészeti alkotásai, ebben az időszak­ban készültek el Kétszeresen is csodá­nak kell látnunk ezt a korszakot, egy­mástól nem függetlenül megtörtént csodának. A város épületeiről már a kisgyerekek is tudják, hogy a sze­cesszió remekei, Közép- Európa építé­szetében is számon tartott építészeti al­kotások, ám a közgondolkodás ezen a ponton megáll, nem járja körül azt a tényt, hogy erre éppen itt, Szabadkán, „Sárszegen” került sor, ebben a poros, tespedt városban adtak találkozót egy­másnak az építőművészet legnagyobb­jai, az akkor modernnek nevezett sze­cessziós stílus művelői. Bár látszatra nincs ebben semmi csodaszerű, meg­ragadhatta az itt alkotó építészeket a város hangulata, igen, éppen búsko­morsága, de a pénz is, amit elképzelé­seikért kaptak, vagy egyszerűen itt te­lepedtek le, családi szálak fűzték őket Szabadkához, hát természetesnek tar­tották, hogy ide tervezzenek épülete­ket. Akármelyik változat az igaz, de ha együttesen azok, akkor is csodának kell tekintenünk magát a tényt: a sze­cesszió nagyjai, az építészet látnokai al­kottak itt. És a sort nem zárhatjuk le a már említett nevekkel, meg kell emlí­tenünk Macskovics Tituszt, aki a Vá­rosháza építési munkálatait felügyelte, ugyanakkor, maga is tehetséges épí­tészmérnök révén, tervezett is, köz­kórházat, bankot, gimnáziumot, köny­vet írt Palics parkosításáról, villáiról és szólóiról, meg kell említeni Róth Mik­sát, a „vitrázsművészt”... Ide tömörül­tek, hogy a kor uralkodó, de egyértel­műen nem támogatott stílusát tökélyre vigyék. Azt, hogy a szecesszió, a virág­zó, burjánzó, érzéki megnyilvánulás nem talált megértésre mindenütt, pél­dákkal érzékeltethetnénk, hiszen több pályázaton is elutasíttattak a szecesszi­óban gondolkodó tervezők, mint ahogy az is előfordult, hogy befejez­hették álmukat, téglába, stukkóba önt­ve láthatták azt, de aztán megbízást többet nem kaptak. Fölösleges lenne találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mi volt a város hangulatában az, ami ide vonzotta ezeket az embereket, ki­hívásnak is érezhették a homokon megkapaszkodott és élni, lélegezni akaró várost, amelynek ők adhatták a levegőt. Ezt már nem tudhatjuk, de az épületeket szemlélve képzelődhetünk. A csoda másik összetevője a város ak­kori vezetőségének elszántsága, hogy megvalósít egy olyan városarculatot, amely a tér ellenében fog virágozni, indázni, a homok poros szürkesége el­lenére fog létezni. Nemcsak a pénz el­őteremtése jelentheti egy város veze­tőségének nagyságát, amellyel beépíti a rendelkezésére álló teret, de az is, hogy a korhangulatot meghatározó stílusok művelői közül éppen azoknak az alkotóknak nyújtott megmutatkozá­si lehetőséget, akiknek csapongó fan­táziája zsenialitással ötvözve egy olyan várost teremtett, amely magába fogad, magába zár. E két csodát nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor a Vigadó felújí­tásáról szólunk, mert ez ennek az örökségnek a megbecsülését jelenti. A Palicsra látogatókban, a Vigadó körül sétálgatókban ilyen módon tudatosít­hatják a városatyáink azt, mit jelent, mit kell, hogy jelentsen ez a város a benne élőknek. ..

Next